Palágyi Menyhért. Wikipédia.

 

Palágyi Menyhért

Palágyi Menyhért, születési és 1895-ig használt nevén Silberstein Menachem (Paks, 1859. december 26. – Darmstadt, 1924. július 14.) zsidó származású magyar bölcseleti doktor, gimnáziumi tanár, filozófus, fizikus, a Petőfi Társaság tagja, Palágyi Lajos költő bátyja. Az elemi tanításban atyja részesítette, ő tanította a latin és francia nyelvre is. A reáliskolát Temesvárt és Kassán végezte s ekkor atyjának segédtanítója lett. A következő évben a kassai reáliskola VI. osztályába lépett és ott az érettségi vizsgálatot letette. Ekkor a fővárosba jött és 1877-ben a műegyetemre iratkozott be (hol családi nevén: Silberstein M. Salamon van beírva); 1881-ben középiskolai tanári vizsgálatot tett a mennyiségtan- és természettanból. Az egyetemi évek alatt két matematikai értekezést írt, az egyiket (Vonalgeometria tanulmányok) 1880-ban az akadémia adta ki. Ezután a bölcselettel foglalkozott, majd esztétika-kritikai cikkeket írt, melyek a Petőfi-társaság Koszorújában, a Pesti Naplóban és más lapokban jelentek meg. A Petőfi Társaság 1887-ben rendes taggá választotta s az társaságban több felolvasást tartott. 1886-tól mint tanár működött a Medve utcai általános iskolában és 1889-től a IX. kerületi felső kereskedelmi iskola helyettes tanárának nevezték ki. Cikkei az Ország-Világban (1884. könyvismertetés, 1891. költemény, 1893. Modern aesthetika); a Műegyetemi Lapokban (Végtelen szorzatokról); a Koszorúban (1885. Gyulai Pál, Vajda János, Dalmady Győző, Endrődi Sándor, a magyar regényről, Az irodalmi helyzet, Az akadémia és az önálló magyar tudományosság, 1886. A szép és fenség fogalma Kantnál, Fichte széptana, Rákosi Jenő a tragikumról); az Irodalmi Szemlének belső munkatársa volt, a Hölgyek Lapjában (1886. Petőfi és Arany egymás közt való viszonya); az Egyetértésben (1886. 1. sz. Zóláról és a naturalismusról, 149. sz. Vajda Jánosról, Ujabb lyrai költészetünk); a Pesti Naplóban (1888. 83. könyvism., 92. sz. Egy irodalmi agitator: Kazinczy Ferencz, 273., 274. sz. Petőfiről, 1889. 71. sz. könyvism., 1890. 158. sz. A szép psychologiája, 1891. 72. Uj nemzedék a magyar irodalomban, 205. Német kultura a magyar irodalomban, 1897. 266. Madách Imre ifjusága, 318. Madách Imre jogászévei, 1899. 354. A Pesti Napló Bánk bán-ja); a Pesti Hirlapban (1890. 7., 8. sz. Emlékbeszéd Reviczky Gyula fölött); a M. Szemlében (1892. A mai magyar irodalom, Irodalmi törekvések); az Athenaeumban (1892. Az ébrenlétről); a Jelenkorban (1896. A nyelvujító mozgalom, A költő joga, Lermontof); a Vasárnapi Ujságban (1897. Madách rajza); a Polgáriskolai Közlönyben (1899. Petőfi Sándor); a M. Szóban (1901. A magyar irodalom megujhodása); Tolnai Lajos Irodalom és az Egyenlőség c. lapoknak is munkatársa volt.

Munkái

Vonalgeometriai tanulmányok. Bpest, 1880.

Az ész törvénye. A logika új alapvetése. Tudori értekezés. Bpest, 1896.

Petőfi. Bpest, 1889. (Ism. a nagyváradi Szabadság 285. sz.).

A hellenismus és a philonismus cosmogoniája. U. ott, 1899.

Madách Imre élete és költészete. Képekkel. U. ott, 1900. (Ismert. 1899: Egyetértés 10., Kolozsvári Lapok 45., P. Lloyd 54. r. sz., M. Nemzet 83., 292. sz., Budapesti Szemle CI., Irodalmi Tájékoztató 1. sz., P. Napló 340., Hazánk 261., Ország-Világ 45. sz., Erdélyi Muzeum 648. l., M. Kritika III. 4. sz., Művész-Világ II. 9. sz., Alkotmány 270. sz., A könyv 5. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1901.).

Neue Theorie des Raumes und der Zeit. Leipzig, 1901. (magyar fordítása: A tér és az idő új elmélete. Ford.: Wieser Györgyi. Paks: Pákolitz István Városi Könyvtár, 2010.)

Der Streit der Psychologisten und Formalisten in der modernen Logik. U. ott, 1902.

Kant und Bolzano. Halle a. s. 1902.

Melchior Palágyi: Die Logik auf dem Scheidewege; Schwetschke, Berlin, 1903

Az ismerettan alapvetése, Bpest, 1904.

Melchior Palágyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Günther, Charlottenburg 1907

Marx és tanítása; Taizs Ny., Pécs 1908

Petőfi; Kunossy-Szilágyi, Bp., 1909 (Petőfi-könyvtár)

Palágyi Menyhért: Székely Bertalan és a festészet aesthetikája; Eggenberger, Bp., 1910 (Nemzeti festészetünk)

Melchior Palágyi: Die Relativitätstheorie in der modernen Physik; Reimer, Berlin 1914

Melchior Palágyi: La crise de l'idée européenne; Impr. Vaney-Burnier, Lausanne 1916

Melchior Palagyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Barth, Leipzig, 1924

Wahrnehmungslehre / Palágyi Melchior ; Einführung Ludwig Klages.Megjelenés:     Leipzig : Barth, 1925.

Melchior Palagy: Zur Weltmechanik Beitráge zur Methaphysik der Physik; Barth, Leipzig 1925 (Ausgewählte Werke)