Lengyel Sándor.

Lengyel Sándor

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet (L) Lengyel Sándor

„Lengyel Sándor, felső kereskedelmi iskolai igazgató, szül. 1845. márcz. 17. Váczon (Pestm.), a gymnasium alsó osztályait Váczon és Tatában járta, mire 15 éves korában a kegyes tanítórendbe lépett, Mint a rend növendéke Váczon az ujonczévet kitöltvén, Kecskeméten és Pesten végezte a főgymnasiumot. 1866 — 1868-ig Nyitrán és Pozsony-Szent-Györgyön a hittudományokat hallgatta. Pappá felszenteltetvén, 1868—72-ig a kecskeméti főgymnasiumban a mathematika és physika tanára volt. 1871-ben képesítést nyert a mathemathika és physika tanítasára. 1872-ben az ev. ref. vallásra tért át és ugyanazon évben Budára megválasztották polgári iskolai tanárnak. 1873. a budai polgári fiúiskola igazgatója lett. Indítványára a polgári iskolával kapcsolatosan az 1884—85. tanévben megnyílt az első osztálylyal a kereskedelmi középiskola, mely az 1886—87. tanévben teljessé lett. Ez alkotás életrevalóságát bizonyítja, hogy ily alakban az ország számos jelentékeny városában nyert a polgári fiúiskola kiegészítést. Midőn pedig a főváros kereskedelmi iskoláit az 1895—1896. tanévben önállósította, Lengyel Sándor a VI. kerületi iskola igazgatója lett. Budapest székesfőváros törvényhatóságának és tanügyi bizottságának, az orsz. tanszermúzeum biráló bizottságának tagja. — A 70-es és 80-as években a polgári és kereskedelmi iskolák szervezeti kérdéseiről számos czikket írt; czikke a budapesti II. kerületi községi polgári és kereskedelmi iskola Értesítőjében (1890. A középkereskedelmi iskolák szervezetének revisiója alkalmából).

 

Munkái: 1. Gyakorlati számoló könyv polgári és kereskedelmi iskolák használatára, számos feladattal. Bpest, 1888— 1884. 1887. Két rész 4 füzet. (I. rész 1. füzet: Az I. és II. osztály számára, 2. átdolgozott kiadás 1885., 3. átdolgozott kiadás. 1887. I. rész 2. füzet: A III. és IV. oszt. számára. 2. átdolgozott kiadás 1887. II. rész. 1. füzet. Betűszámolás. A IV. osztály számára. II. rész 2. füzet. Betű- és politikai számolás a polgári V. és VI. és a középkereskedelmi iskolák három osztálya számára. 1887. U. ott. Gyakorlati számoló-könyv polgári fiúiskolák számára cz. 4. teljesen átdolgozott kiadás 1889., 5. átdolgozott kiadás. 1892., 6. átdolgozott kiadás 1899. U. ott.)

2. Könyvviteltan iskolai és magánhasználatra. I. rész. Az egyszerű könyvvitel. U. ott, 1885. (Zachár Gyulával együtt.) —
3. Gyakorlati számtan polgári és felsőbb leányiskolák I—IV. oszt. számára. U. ott, 1890. Két rész. (Gotsch Józseffel együtt.) —
4. Szerkesztő és gyakorlati méréstan. A polgári fiúiskolák III. és IV. osztálya számára. A szöveg közé nyomott 252 fametszettel. U. ott, 1891. (2. jav. kiad. 1895, 3. jav. k. 1898.). —
5. Szemléltető méréstan. Dr. Mocnik Ferencz mértani nézlettanát a polgári iskolai tantervhez alkalmazta. Huszadik a szerző által egyedül jogosított magyar kiadás. A polgári fiúiskolák I. és II. osztálya számára, 170 a szöveg közé nyomott fametszettel és számos feladattal. U. ott, 1895. 21. kiadás. U. ott, 1897.). —
6. Számvetési feladattár az elemi népiskolák II —VI. osztályai számára. U. ott, 1894. Négy rész. (Schwetz Vilmossal együtt.) —
7. Algebra a felső kereskedelmi iskolák számára. U. ott, 1898. — 8. Geometria. A felső kereskedelmi iskolák számára. U. ott, 1899. ”
8. . Könyvészet 1886-87., 1889., 1891., 1894— 1895., 1897—98. — Kiszlingstein Könyvészete. — Tanulók Lapja 1895. 38. Sz. arczk.— Pallas Nagy Lexikona XI. 399. 1. — Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millennium esztendejében. Bpest, 1896. 23. 1.„

 

BOZÓKI LENGYEL SÁNDOR 1884-1895. Hunfalvy János KT.

Lengyel Sándor.

„Azt vallotta, hogy az iskolát a tanár tudása, lelkiismerete teszi naggyá, nem pedig a berendezés, a felszerelés és a felügyelet. Lelkületében a tehetség összeforrott a tettekben megnyilvánuló magyarsággal, amely becsületes és önzetlen munkában fejeződött ki. Nemes örökségül hagyta a mindenkori ifjúságra a haza- és munkaszeretetet.

Vácon született 1845. március 17-én. 20 éves korától volt pedagógus. 1865-ben, Nagykárolyban gimnáziumi oktató, majd Kecskeméten fizikai és matematikai szakképzett tanár. 1872-ben került Budára. Polgári iskolai tanár lett abban az iskolában, amelyből a miénk kifejlődött. Egy év múlva már a ennek a polgári iskolának az igazgatója. Iskolánk elsősorban Lengyel Sándor munkájával, budai polgárok kezdeményezésére, Hunfalvy János közbenjárásával és támogatásával alakult. 1880 óta küzdött az első középkereskedelmi iskola (a mi iskolánk) létrejöttéért. (1883-ban már megvolt az engedély, de csak 1884-ben nyithatta meg kapuját Budán, a II. kerületben (jelenleg I.). Ekkor már Pesten is született egy kereskedelmi iskola a VI. kerületben. Egy évtized elteltével a létrehozott középkereskedelmi iskola igazgatója lett, majd ezt az iskolát előkészítette a felső kereskedelmivé válásra. A harc a felső kereskedelmi iskoláért 1895-ig folyt, de ettől kezdve Lengyel Sándor már a VI. kerületben küzdött. Itt is nagyszerű iskolát alapított 16 éven át volt a VI. kerületi felső kereskedelminek az igazgatója. Tanított mennyiségtant, geometriát, politikai és kereskedelmi számtant, könyvvezetést. Tankönyveket írt, bírált és tanszereket minősített. Tankönyvei a legjobbak közé tartoztak, némelyikük még életében megérte a 24. kiadást. A polgári fiú- és leányiskolák számára számolókönyvet, méréstant, könyvviteltant írt, a felső kereskedelmiben tanulók algebra-, geometria-, politikaiszámtan-könyveiből tanulhattak. Még a halála utáni években is az ő tankönyveiből tanulták az algebrát és a geometriát az alsó, a közép- és a felső kereskedelmi iskolások. A kereskedelmi szakoktatás érdekében írt cikkei megjelentek a Kereskedők Évkönyvében, a Magyar Kereskedők Lapjában, a Magyarországban, a Pesti Naplóban. Szakmai tevékenysége közül kiemelkedő még, hogy megalkotta a felnőttek kereskedelmi tanfolyamát valamint az hogy közreműködött a kereskedelmi szakműveltséget terjesztő egyesület szervezésében. Tagja volt az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanácsnak, a Székesfővárosi Törvényhatóság tanügyi és központi iparoktatási bizottságának a Mathematikai és Physikai Társulatnak, a Magyar Pedagogiai Társaságnak, a Közoktatásügyi, Központi Iparoktatási Bizottságnak. Alelnöke volt a Polgári Iskolai Tanárok Országos Egyesületének. Amíg élt, alkotott. Máig is maradandót. Budapesten halt meg 1911. április 20-án. Néhány hónappal nyugdíjazása előtt ragadta el a halál - 66 éves korában. Tiszteletére – halálának évében – Bozóki Lengyel Sándor Önművelődési Kör alakult. Mindaz, amit a kereskedelmi középiskolák elindításának terén végzett, a felső kereskedelmi iskolák megszervezése, fejlesztése, a felnőtt-továbbképzés kiharcolása, továbbfejlesztése, a kereskedelmi szakoktatás folyamatos megújítása, tantervek készítése, a szakbizottságokban való sikeres tevékenysége, jelleme, munkabírása, szervezőkészsége, embersége példa a mindenkori ifjúság számára, és értékadó valamennyi oktatással-neveléssel foglalkozó felnőttnek. Emlékének tisztelgünk azzal, hogy tantermet neveztünk el róla abban az iskolában, amelynek évszázados sikereit már nem érhette meg, de amelynek elindítója, alapozója volt.”

Felesége Minke Mária (1851-1902)  Lengyel Sándor 40 éves tanári működéséről 1905-ben megemlékeztek.