Dulovits Jenő. Wikipédia.

 

Dulovits Jenő. Önarckép.

DUFLEX 640. Fényképezőgép

Dulovits Jenő fényképezőgépe. Pannon Enciklopédia. A magyarság kézikönyve. 1993.

 

Fotó: Dulovits Jenő: Budapesti alkonyat, 1930-as évek vége © Fejér Zoltán gyűjteménye

 

Fejér Zoltán: Dulovits Jenő Sándor (Ipolyság, 1903 június 22.-Budapest, 1972. július 24) 1909-ben kezdte meg tanulmányait Ipolyságon. 1911-ben, még gyermekként kezdett el érdeklődni a fényképezés iránt. 1913-ban szüleivel Budapestre költöztek. 1921-ben kezdte meg tanulmányait a Magyar Királyi Állami Polgáriskolai Tanárképző Főiskolán. 1924. június 12-én tanári oklevelet kapott. Október 18-ától december 3-áig helyettes tanárként tanított Budapesten, a Rottenbiller utcai Községi Polgári Fiúiskolában. 1925. január 15-étől helyettes tanárként, majd ideiglenes tanárként működött a Székesfővárosi Damjanich utcai Polgári Fiúiskolában. 1927-ben fényképezőgépet és objektívet készített saját kivitelezésben. A Budapesten megrendezett II. Nemzetközi Fényképkiállításon szerepelt munkáival. 1929-től jelentek meg fotói különböző folyóiratokban (Uj Idők, Magyarság képes melléklete). 1930-ban a Bécsi Nemzetközi Fényképkiállításon aranyérmet nyert. 1931-től rendszeresen szerepelt fotóival hazai és nemzetközi fotókiállításokon. 1931. augusztus 7-én jelentette be első szabadalmát, mely a fényképi rajzot lágyító előtétlencsére vonatkozott. Ezt a következő években világsikert arató terméket DUTO néven Tóth Miklós mérnök kezdte el gyártani. 1934-től fotói rendszeresen szerepeltek a Bécsben megjelenő Die Galerie nevű nemzetközi fotóművészeti folyóiratban. 1935-től a Városmajor utcai Polgári Fiúiskolában tanított. 1936-ban az Uj Idők Lexikona közli életrajzát és Fodor Gyula szerkesztő a fényépezés legkiválóbb magyar művészének nevezi egy levelében. Szeptember 15-étől a Medve utcai Polgáriban tanított, ugyanott, ahol Németh László. Karácsonyra megjelent első német nyelvű könyve a Die Galerie gondozásában, Bécsben. A kötetet 1937-ben franciául is kiadták Párizsban és Prágában cseh nyelven is megjelent. (1943-ban második kiadásban:  „Les grand contrastes en Photographie” címen.) 1939-től rendszeresen publikált a Hungária Magazin című idegenforgalmi folyóiratban. 1940-ben Művészi fényképezés címmel kiadták könyvét. 1941-ben újabb szabadalmat jelentett be fényképészeti lágyító előtétlencsére. 1942-ben német és magyar nyelvű könyve újabb kiadásban látott napvilágot. 1943. május 22-én szabadalmaztatta a forradalmian újszerű, rekeszelt objektívvel is lágy rajzot adó előtétlencséjét. Augusztus 23-án egy fényképezőgép műszaki megoldásait három szabadalommal bástyázza körül. Tárgyalásokat kezdett a budapesti Gamma Művek vezérigazgatójával a kamera előállításáról. Szeptemberben Szőts István „Kádár Kata” című rövidfilmjének operatőri munkáin dolgozik. 1944-ben Szőts felkéri a „Hegyen égő tűz” című nagyjátékfilmjének leforgatására, melyen lényegében egész évben dolgozik, mint operatőr és részben producer. 1945-ben egy robbanás félig rombadöntötte azt a lakóházat, amelyben rokonaival lakott, életművének egy része elpusztult. Halléban a Wilhelm Knapp Verlagnál két kiadásban is megjelenik újabb német nyelvű könyve, a „Meine Technik, Meine Bilder”. A kiadó ezt a művet 1957-ig összesen hét utánnyomásban forgalmazta, sőt, 1957-ben egy orosz nyelvű fordítást is készítettek, mely Moszkvában jelent meg. 1946-től a Gamma Gyárban dolgozott, először műszaki tisztviselőként, majd géptervezőként. 1947 márciusában az Élet és Tudomány című folyóirat már beszámolt az általa tervezett fényképezőgépről, mely a DUFLEX nevet kapta. Október 14-én szabadalmaztatta ennek optikai keresőjét. 1948. március 25-én a fényképezőgépbe épített, a filmet nem karcoló továbbítórendszert szabadalmaztatta. A fényképezőgépből a nyár folyamán mintegy négy-ötszáz darab készült. Ősszel megjelent a keletnémet Contax S, mely a Duflexhez hasonlóan kisfilmes, tükörreflexes, a képet egyenes állásban mutató fényképezőgép volt. A Contax S nyert, a Duflex vesztett. Csak az 1970-es évek elején sikerült a magyar fotótechnika-történészeknek nemzetközi publikációikkal igazolni a Duflex műszaki fölényét. Kálmán László újítása, az automatikusan beszűkülő fényrekesz például csak öt évvel később jelent meg a vetélytársaknál. Dulovits 1950-től kiszorult a hazai fotós életből, 1955-től például a Népművelési  Intézetnél dolgozott technikusként. 1957-ben több könyve is megjelent. Az „Így fényképezek” Budapesten és a magyar-román közös könnykiadás keretében is, továbbá a „Meine Technik, meine Bilder” az NDK-ban, illetve ennek orosz fordítása „Moja tyehnyika, moji sznyimki” címen a Szovjetúnióban. A szerző ebből semmit sem tudott „hasznosítani”, és augusztus 5-én belépett a Bányászati Építő Vállalathoz segédmunkásnak. Lényegében a fotólaboratóriumban dolgozott szinte az 1972-ben bekövetkezett haláláig. 1958-ban körforgásos borotvafejet szabadalmaztatott. 1966-ban a „Magyar fotóművészet 125 éve” című kiállításon közszemlére tettek egy Duflex fényképezőgépet. 1970-ben a Gamma gyár ötvenéves jubileuma kapcsán számtalan közlemény jelent meg, és ez elindította a nemzetközi publikációk sorát is. 1971-július 27-én nyugdíjba vonult. 1972. július 24-én Budapest XI. kerületében elhunyt.

 

Könyvei.

Művészi fényképezés. Stephaneum Nyomda, 1940, II. kiadás 1942. A szerző 200 fényképével. Így fényképezek. Műszaki Könyvkiadó, 1957

Lichtkontraste und ihre Überwindung. Wien, Die Galerie, 1937

Meine technik, meine bilder. VEB Wilhelm Knapp Verlag, 1954

Kiállítások.

1994 • Emlékkiállítás és szimpózium, MAFOSZ.

Válogatott csoportos kiállítások

1930 • Nemzetközi kiállítás, Bécs • Nemzetközi kiállítás, London

1931 • MAOSZ Országos Művészi fényképkiállítás, Budapest

1932 • Nemzetközi kiállítás, Bécs • Troppau

1936 • MAOSZ Csendélet-kiállítás, Budapest

1942 • Művészi Színesfénykép Verseny és kiállítás, Kolozsvár

1943 • MAOSZ-kiállítás, Budapest

Irodalom:

TÓTH M.: A DUTO lágy rajzú és mélységélesség-növelő előtétlencse, Fényképészeti Hetilap, 1933.

RAMHAB GY.: Értékeink: ~, Fotóművészet, 1943. június

[S. L.]: A Duflexről, Fotó, 1949. november 8.

12. VAJDA P.: A fotótechnika, fotóoptika, fotóvegyészet magyar úttörői, Fotó, 1981/12.

==Források==

 Fotó-kalendárium – Dulovits Jenő (1903-1972)]

 Dulovits Jenő: ''Művészi fényképezés''. Stephaneum Nyomda, II. kiadás 1942.

 Dulovits Jenő: ''Így fényképezek''. Műszaki Könyvkiadó, 1957

 Fejér Zoltán: A ''fény szerelmese'', HOGYF Editio Kiadó, 2003

Fejér Zoltán: Dulovits Jenő Sándor