Dr. Belák András. (Devecser, 1914. 10. 6. – Budapest, 1997. 08. 25.) Általános iskolai tanár.

 

Belák András. 1958

Belák András 1960

Belák András szülei: Belák Endre és Györffy Erzsébet. Belák Endre Devecserben főszolgabíró volt. Egy nővére volt, Belák Magdolna, férjezett Kovács Lajosné. Édesapját Belák Endrét 1945-ben le akarták tartóztatni, pusztán státusa miatt. Köztiszteletben álló személyként az evangélikus egyház felügyelője Ajkán, demokrata érzelmű; zsidó emberek bújtatásában vett részt idősebb Antall Józseffel együtt. A devecseriek nem engedték a letartóztatást, ekkor álltak ki mellette először, majd később is, amikor 1948-ban mégis letartóztatták és a váci börtönben raboskodott két évig. Betegen engedték ki, ezután már csak néhány évet élt. A devecseri házat elvették, tanyára telepítették ki az idős házaspárt. Végül egy kis lyukban húzták meg magukat életük végéig, nagy szegénységben, de már Budapesten. Belák András tehetségét édesanyjától örökölte, aki művészi adottságait fantasztikus sütemény- és tortakölteményekben, valamint csodálatos marcipán-szobrocskákban mutatta meg. Ilyenekkel élete végéig ellátta családját, gyermekeit, unokáit. (Valamely nyugatra származott barátnőtől kapta az alapanyagokat: csokoládét, marcipánt, ami abban az időben itthon elérhetetlen volt). Rossz szemével, ablak nélküli – valódi! - tyúkólban készítette mindezeket. (Belák András szüleit nagyon szerette, hetente látogatta és tiszteletből élete végéig magázta.)  A devecseri házukban most fogászati rendelő van, a fogorvosnő megtartotta azokat a képeket, melyek a pincelejáratban, kicsi „műtermében” voltak találhatók (Leánya, Erzsébet, kb. 15 éve látogatott oda, akkor még megvoltak az emlékek). Belák András felesége Kluge Erzsébet, (1923. július 31.- 1998. január 18.) volt, aki a háború – és 1945-ben kötött házassága - előtt fogorvosi asszisztensként és banktisztviselőként dolgozott, majd 1951-ben a házuk elvétele és a három gyermek születése után kemény fizikai munkával egészítette ki a család csekély jövedelmét (textilgyári munkásként, újságkihordóként és egyéb, nem túl megbecsült munkákkal). Végül egészségügyi adminisztrátorként dolgozott több mint húsz évig. Már ötven éves is elmúlt, amikor IBUSZ tanfolyamot végzett és idegenvezető lett (német és francia nyelven). Gyermekeik: Belák Erzsébet (1946.-), Belák Andrea (1948.-), Belák István (1950.-)

 

Szakmai pályafutása.

Alsó iskoláit a veszprémi piarista gimnáziumban végezte. 1925-től a Soproni Evangélikus Líceumba íratták be, ott is érettségizett 1934-ben. Festő szeretett volna lenni kicsi korától kezdve. A dunántúli táj már korán megihlette, legtöbb festményén ezek köszönnek vissza. Devecserből gyakran látogatta a Somló hegyet, melyről több képe is készült. A szülői házban még ma is látható néhány korai képe. Szülei házában egy ideig Aba-Novák Vilmos is lakott, Belák András igen jó barátságban volt vele. Tehetségét édesanyjától örökölte, aki szívesen kézimunkázott. Szülei nem helyeselték a művész-pályát, ezért rábeszélték, hogy valamilyen polgári foglalkozást is válasszon. Az 1934/35-os tanévben, a budapesti Pázmány Péter Egyetem bölcsészeti karát látogatta, irodalommal foglalkozott, főleg magyar irodalommal és nyelvészettel. Ő maga is verselt. Még egyetemista korában vásárolta meg a magyar költők összes, akkoriban első kiadásaikban megjelent versesköteteit, így Adyt, Babitsot, Kosztolányit és József Attilát is. Néhány ezek közül még ma is megvan, de sajnos, nehezen gyűjtött könyvtára Budapest ostromakor Logodi utcai lakhelyével együtt porrá égett. A későbbiekben ezért a közkönyvtárakat volt kénytelen bújni, hogy kedvenceivel találkozhasson. A „polgári pályára állás” a következő tanévben következett be: 1935-től már a jog- és államtudományi kar hallgatója. Az államtudományi doktorátust 1940-ben szerezte meg Kolozsvárt (Az 1940-es visszacsatolást követően a Szegedre telepített Ferenc József Egyetem rövid időre visszakerült Kolozsvárra). Egyetemi évei alatt megélhetését kollégái diplomadolgozatainak elkészítésével biztosította. Mindeközben – 1937-ben – a Képzőművészeti Főiskolára is beiratkozott. Ott Rudnay Gyula és Szőnyi István tanítványa volt, de szobrászattal is foglalkozott. Középiskolai éveinek és az egyetemen eltöltött éveknek köszönhetően jól tudott latinul. Végül mindkét szakját tudta hasznosítani, amikor a Képzőművészeti Főiskola titkáraként nyert állást 1941-ben. 1943-ban a Főiskolán a rektori hivatalba beosztott gyakornok.  1943-ban a Főiskolán a neve 1941-1945 között a Főiskola rektori tanácsülési jegyzőkönyveiben 1943-1945 között 12 alkalommal szerepel. . Ott az utolsó évét végezte festő szakon, amikor a háború és Budapest ostroma véget vetett elképzeléseinek: B-listára került. Belák András karrierje ezzel véget ért, a Főiskoláról elbocsátották, arra hivatkozva, hogy az iratai elvesztek.  A Világ (1945-06-17/28. szám) beszámolt arról, hogy megkezdődtek az igazolások a Képzőművészeti Főiskolán és Belák Andrást három évre eltiltották az előléptetésről. Még 1945-ben, amikor a harcok véget értek, megnősült. 1945 októberében a Dunán csónakon átkelve Budáról a Deák téri evangélikus templomban tartották meg az esküvőt. Ezek után kb. egy évig gyári munkásként dolgozott a Láng-gyárban, de ezt egészségileg nem bírta. Lehetővé vált ezekben az időkben, hogy diplomás emberek tanítói oklevelet szerezzenek. Így iratkozott be a Tanítóképzőbe. Tanítóként kezdett dolgozni, mindent oktatott: földrajzot, számtant, geometriát. A bajokhoz hozzájárult, hogy 1951-ben édesanyja és felesége szüleit is kitelepítették a Hortobágyra, így Belák András és felesége a lakásukat elvesztették. Ebben az időben Belák András a Labanc utcai általános iskolába járt tanítani. Pár év után sikerült közelebb kerülnie a lakhelyükhöz, s az ötvenes évek második felétől, miután már korábban is tanított itt valamennyit, 1955-1974-ig ismét a Medve utcai általános fiúiskolába került, rajztanárnak. Oktatott rajzot a harmadik osztálytól kezdve a nyolcadikig. Az idők során kerületi szakmai vezető lett, és szervezte, vezette a rajztanárok továbbképzését. A Medve utcai iskolában szakszervezeti bizalmiként is működött. A Kisalföld (1970-08-02/180. szám) Színek, formák, hangulatok. c. cikkében beszámol arról, hogy számos alkotó érkezett a soproni művésztelepre, a Pedagógus Szakszervezet alkotótelepére érkezett például Budapestről Belák András is. „Dr. Belák Andrást sok emlék fűzi Sopronhoz, amely most mégis majdnem ismeretlen arcát mutatja a vendégnek. A Belák család Budapesten él, de családi hagyomány volt, hogy a felső osztályokra Sopronba adták a gyerekeket: ott végzett Belák András nagyapja, édesapja és ő maga is, a Berzsenyi Gimnáziumban 1934-ben érettségizett. Azóta a sorozatos feltárási és helyreállítási munkák következtében a barokk városból jóformán középkori várossá lett Sopron új és új élményeket ad az odaérkezőknek. Kissé szokatlan nekem ez az utcai rajzolás és vázlatkészítés, mondja mert otthon műteremben dolgozom, olajjal, és inkább figurális képeiket festek, nem tájakat. Itteni tollrajzaim inkább csak anyaggyűjtés jellegűek. Ilyen „vázlatfüzetlapnak” tekintem azokat a képeket is, amelyek a művésztelep házi kiállítására kerülnek. Dr. Belák András Budapesten, a Medve utcai gimnáziumban tanít, és diákjaival tanulmányi kiránduláson már megjárta Sopron utcáit.”

Sokat restaurált, deklasszált nemesek családi arcképeit. Amikor nyugdíjba vonult, már több operáción esett túl, de szeme rendbehozatala után újult erővel kezdett neki a festésnek. Ekkor keletkeztek nagyalakú festményei.

Belák András. Falu festmény

Rajztanárként nagy megbecsülésnek örvendett és 1973-ban az oktatásügy kiváló dolgozója címet nyerte el, sok kisebb előzetes dicséret és kitüntetés után. Ld. Művelődési Közlöny. (1973-08-17/16. szám) Belák András a Budapest II. ker. Medve utcai Általános Iskola fennállása 100. évfordulója alkalmából kapta a kitüntetést, rajta kívül Kunos Pálné is kapott kitüntetést. Belák András festményeiből kiállítást szerveztek a Medve utcai iskola jogutódjában a Csík Ferenc Általános Iskolában és Gimnáziumban. 2014 október 10-én. A kiállítás anyagát Belák András leánya Belák Erzsébet biztosította az iskola számára.

Verseket is írt, pl. Mit mondjak el a sok közül ? versét az Új idők. (1943. november 20. 606. oldal) száma közölte.

 

Belák András idős korában

 

Belák András: rajztanári munkaterve

Megőrizte Belák András leánya, Belák Erzsébet.

 Minden osztálynak (az általános iskola 3., 5., 6., 7., 8. osztályai vannak meg) készült egy 14,5x15,5 -ös nagyságú rajzlapokból kézileg összefűzött könyvecske. Ez tartalmazza egyrészt az egyes órák témájának megfelelő kisalakú, kézzel rajzolt-festett-ragasztott képet (egyenként 6x8 cm-es képecskék), másrészt az egyéb -megbeszélendő vagy más módon bemutatott tematikát.

Az egyes osztályok tematikája

(Ahol nem utal rá külön megjegyzés, ott vízfestményekről van szó).

3. osztály
4. óra: Éveleji megbeszélés
5. óra: Négyzetesre hajtogatott szalvéta, rajta kifli
6. óra: Körte és szilva
7. óra: Szüret a kertben. Szabad rajz/festés?
8. óra: Úttörősapka, fektetve
9. óra: Aktatáska, fektetve
10. óra: Fedő és főzőkanál (a síkban, fölülről szemlélve)
11. óra: Gombák. Ragasztás
12. óra: Emberek az esőben. Szabad rajz/festés?
13. óra: Kés és kanál, (a síkban, fölülről szemlélve)
14. óra: Fejsze
15. óra: Favágás. Szabad rajz/festés?
16. óra: A népművészet ismertetése. Kalotaszegi írásos sordíszek bemutatása.
17. óra: Kalotaszegi sordíszek elemeinek gyűjtése.
18. óra: A fazekasság. Tányérok, köcsögök stb. bemutatása.
19. óra: Mozdony és vonat indóházzal. Ragasztás
20. óra: Fél pár zokni a síkban.
21. óra: Sál és fél pár kesztyű a síkban
22. óra: Hóember építése. Ragasztás
23. óra: Milyen legyen a faliújság?
24. óra: Egyszerű modern díszítőelemek és felhasználásuk.
25. óra: Fali újságunk megtervezése
26. óra: Colstok nyitva (a síkban)
27. óra Bicska és penge
28. óra: Hurkok.
29. óra: Szalvéta és (hurkolt) perec.
30. óra Ásó (a síkban)
31. óra Álló palack (hengeres test)
32. óra: Fületlen fazék
33. óra: Vödör és labda
34. óra: Palack és bögre
35. óra: Nyaralás: hintázunk!
36. Évvégi összefoglalás.

 

5. Osztály:
6. óra: Év eleji megbeszélés
7. óra: Két füzet a síkban
8. óra: Falevelek különféle nézetből
9. óra: Alma és körte
10. óra: Szita (ceruzarajz)
11. óra: Álló és fekvő henger. Ceruzarajz
12. óra: Süteménykiszúrók, egymás mögött (perspektíva!) Ceruzarajz
13. óra: Zsákot cipelő alak
14. óra: Gabona bezsákolása a faluban.
15. óra: Szabványos nagybetűk és betűelemek rajzolása
16. -12. óra: A buzsáki népművészet ismertetése. Néprajzi film bemutatása

13-14. óra: A szép otthon, szép iskola, szép osztály. A giccs. Ízléses dekoráció, jó fali újság.

15. óra: Építészet
16. óra: Szobrászat
17. óra: Festészet
18. óra: Nagy szita kis szitára helyezve.
19. óra: Virágcserép
20. óra: Merítőedény (csonka kúp alak)
21. óra: Fogmosó pohár (csonka kúp) és fogkefe
22. óra: 6 sornyi szöveg szabványos nagybetűkkel
23. óra: Fogmosópohár fogkefével, s fölirattal: ÁPOLD FOGAIDAT
24. óra: Lekváros üveg, szelet kenyérrel
25. óra: Füles bögre
26. óra: Palack és füles bögre
27. óra: Barackvirágos ág
28. óra: Ünnepély, úttörőkkel
29. óra: Lila hagymák egymás mellett/mögött
30. óra: Néni lehajol, bácsi áll, árut vizsgál
31. óra: A piacon. Az előző két alak beépítésével
32. óra: Vödör és söprű az előszobában
33. óra: Év végi összefoglalás
34. osztály

 

1. óra: Éveleji megbeszélés
2. óra: Virágcserepek perspektívában. Ceruzarajz
3. óra: Vágólapon két paprika, különböző helyzetekben
4. óra: Palack két almával szalvétán.
5. óra: Őszi falevél, egyszerű
6. óra: Őszi falevél, összetett
7. óra: A népművészet egyes ágai. Népművészeti tájak.
8. óra: Az üzleti grafika
9. óra: Szabvány betűk: kisbetűk. 7 soros szöveg szabvány betűkkel.
10. óra: MEGHÍVÓ készítése, szabvány betűs.
11. óra: Palack tej és füles bögre, fedésben.
12. óra: Kétfülű fazék. Ceruzarajz
13. óra: Kétfülű lábas és fazék, fedésben.
14. óra: Álló és járó alak.
15. óra: A szövetboltban. Eladók és vásárlók, különböző pózokban.
16. óra: Művészettörténet: őskor, Egyiptom, Görögország, Róma.
17. óra: Művészeti stílusok ismertetése
18. óra: A reneszánsz művészete
19. óra: Kalap és kabát a fogason.
20. óra: Szatyor és sál.
21. óra: Füles bögre a rajztáblán. (Perspektíva: rajztábla rövidülése )
22. óra: Palack és bögre egy síkban a szalvétán (perspektíva: szalvéta )
23. óra: Füzet és boríték. (perspektíva)
24. óra: Faültetés. Két alak. Ceruzarajz
25. óra: Faültetés. Két alak és háttér, (perspektívában.)
26. óra: Kettévágott sajttömb. ??Ceruzarajz
27. óra: Virágzó ág köcsögben, a háttérben könyv (perspektívában)
28. óra: Virágzó tavaszi ág.,
29. óra: (talán) Május 1-i felvonulás. Utcakép és tömeg (perspektívában)
30. óra: Álló és fekvő gyufásdoboz. (Rövidülés. )
31. óra: Füzet és tolltartó. (rövidülés)
32. óra: Festéktartó és vizes edény.
33. óra: Év végi összefoglalás
34. osztály
35. óra: Éveleji megbeszélés
36. óra: Görögdinnyeszelet két almával
37. óra: Habverő üst és kézi habverő
38. óra: Palack, előtérben füles tölcsér, (perspektíva!)
39. óra: Álló és fekvő hengeres füles mérőedények
40. óra: Álló és fekvő hengeres mérlegsúlyok, ceruza
41. óra: Fekvő villanykörte, mögötte doboza
42. óra: Csukott könyveken nyugvó nyitott könyv asztalon. (Perspektíva, rövidülés)
43. óra: Néprajzi Múzeum megtekintése, rajzos jegyzetek készítése
44. óra: A múzeumlátogatás eredményeinek feldolgozása
45. óra: Szabványbetűk, vastag nagybetűk (tus)
46. óra: Szabványbetűk, vastag kisbetűk (tus)
47. óra: Ceruzavázlat és festés. ADY ÖSSZES VERSEI: fehéren hagyva, szabványbetűkkel.
48. óra: A reneszánsz utáni festészet egyes művek megbeszélése alapján.
49. óra: Székely B. „Egri nők”, Munkácsy „Sztrájk” című műveinek megbeszélése.
50. óra: Meunier: „Rakodómunkás”, Pollák „Nemzeti Múzeum” c. műveinek megbeszélése
51. óra: Hasáb alakú, álló szekrényke. Ceruzarajz
52. óra: Fa utazóláda. Hasáb alakú, fekvő, ceruza
53. óra: Nyitott koffer széken. Ceruzarajz
54. óra: Kávédaráló (régi típusú, kézi,fiókos) Festés
55. óra: Hokedli. Fiókos, két szintes. Ceruza
56. óra: Szék. Görbített támlájú, fa. Ceruza
57. óra: Kabát, kalap és sál a fali akasztón. Festés
58. óra: Szobasarok: Szekrény, íróasztal és szék – takarásban - , ablakrészlettel.
59. óra: 24. óra anyagának folytatása
60. óra: Két (vörös) zászló. (Textil esése)
61. óra: MÁJUS 1 A MUNKA ÜNNEPE! Plakátterv készítése. Középen fogaskerék
62. óra: MÁJUS 1 A MUNKA ÜNNEPE! Plakátterv készítése. Folytatás.
63. óra: Madár (a biológia szertárból). Ceruza
64. óra: Lombos fák. Különböző alakúak. Ceruza
65. óra: Tájkép. (talán szabad festés)
66. óra: Textillel letakart széken álló virágváza, benne virággal, a szék hátán is textil.
67. Óra: Tanévvégi összefoglalás
68. osztály

 

1. 1 óra : Éveleji megbeszélés 2 óra
2. : Téglán lapjával lefelé fekvő kőműveslapát. Ceruza 2 óra
3. : Házsarok, egyszintes vidéki.  2 óra
4. : Kancsó, alma, könyv. 2 óra
5. : A századforduló magyar képzőművészete. 2 óra
6. : A nagybányai festőművészek jelentősége .2 óra
7. : Csípőfogó és rajta kalapács. (Perspektíva, rövidülés!). 2 óra
8. : A kalapács részeinek és különféle nézeteinek rajzos elemzése. Hasáb, ék, henger alakok és illeszkedésük. 1 óra
9. : Különleges szabványbetűk, nagybetűk 2 óra
10. : DÍSZOKLEVÉL tervezése. 2 óra
11. : Az orosz képzőművészet legjelentősebb alkotásainak megbeszélése 1 óra
12. : A szovjet képzőművészet legjelentősebb alkotásainak megbeszélése 1 óra
13. : Hengeres test egy cikkely eltávolítása után (pl. sajt). Medicinlabda. Ceruza 1 óra
14. : Hasábtesten tölcsértest. Ceruza 1 óra
15. : Fekvő vödör elölnézetből és álló vödör felülnézetből. 1 óra
16. : Talicska. Ceruza (kerék, hasáb, rövidülés stb.) 2 óra
17. : Erdőrészlet fákkal különböző távolságban. (Perspektíva.) 2 óra
18. :Falusi ház sarka, falának támasztott létrával, előtérben öntözőkanna. 2 óra
19. : A műalkotásokról eddig tanult anyag összefoglalása. 2 óra
20. : Pad a parkban, az előtérben gyephengerrel. Ceruza. 2 óra

 

 

Volt tanulók visszaemlékezése Belák Andrásra 2020-ban 61 év távlatából.

 

Belák András festméneinek kiállítása. 2014. október 10. You tube videó

1. Részletek Belák Erzsébet (belake@t-online.hu) beszédéből, amit édesapja festményeinek emlékkiállításán mondott a volt Medve utcai iskolában 2014. október 10-én.

 

Tisztelt Látogatók, kedves Barátaim!

 

Szeretettel köszöntök minden megjelentet Dr. Belák András kiállításán. Köszönöm, hogy részvételükkel megtisztelik apám emlékét. Engedjék meg, hogy legelőször is köszönetet mondjak Makovecz Éva igazgatónőnek és az iskolának azért, hogy vállalta a bemutatót és segített annak létrehozásában. Másodsorban pedig testvéreimnek és kiváltképpen sógornőmnek, Zrínyi Eszternek, aki a képek elrendezését vállalta. Az itt kiállított képek – a nagyméretű olajfestményekkel együtt - a család birtokában vannak. Életmű-kiállításra nem kerülhetett sor most, mert a hely csak a kisebb méretű képeit, azoknak is csak egy részét képes befogadni. Azonban magam sem vagyok járatos abban, hogy miként kellett volna a művészi fejlődés szakaszait érzékeltetni vagy kronológiai sorrendet megállapítani. Ezért a mostani kiállítás az „emlékkiállítás” nevet viseli. Mint a művész legidősebb gyermeke, méltónak éreztem, hogy legalább most, születésének 100. évfordulója alkalmából kapja meg apám azt a tiszteletet, amit az élet tőle hosszú éveken át megtagadott. Hogy képeit miért nem lehetett eddig látni, arra életrajza és jelleme ad választ….. Amint említettem, az itt látható képei csak egy kis szeletét mutatják munkásságának, főleg technikai okok miatt. Aki emlékszik rá, kérem idézze föl az ő képét, hangját, kedvességét - van egy-két önarckép is itt - és szigorát a tanulókkal, tiszteletét a kollégák és minden itt dolgozó iránt. És nézzék meg kiállított képeit.

 

1. Belák Erzsébet visszaemlékezése édesapjára 2020-ban.

Módszertanát illetően inkább csak pedagógiai felfogásáról van némi fogalmam. Mindig azt mondogatta: “nem baj, ha nem tudsz egyenes vonalat húzni, édes fiam, de legyen ott a ceruzád, a radírod, az ecseted stb. és figyelj az órán”. Nagy hangsúlyt fektetett a “vizuális kultúra” kiművelésére a gyerekfejekben. “Látni” tanítani, ez volt a jelszava. Nem mindenki lehet művész, de értened kell a műveket, mi miért jó, stb. A rajzolás-festés mellett sok művészettörténeti órát is tartott menetközben. Nagy figyelmet szentelt a népművészetnek, a népi díszítőművészetnek és a magyarországi művészköröknek, azok jellemzésének, és volt szó – a kor igényeinek megfelelően – az orosz majd a “szovjet” művészetről. A képzőművészet egyéb ágait (szobrászat, építészet) is megbeszélték az óráin.

 

2. Ferenczi Tibor visszaemlékezése

(Medve utcai iskola tanulója volt 1955 és 1959 között)

Dr. Belák András és a Kádár-címer.

 

Amikor – akkor még nem tudtam, hogy férje távoli rokonom volt – Lovaghy Istvánné rajztanárnőm 1956 nyarán nyugdíjba ment, eleinte Zsuzsa anyám töltötte be az átmeneti rajztanári funkciót, majd egyik évfolyamtársa a Képzőművészeti Főiskolán, dr. Belák András lett a végleges rajztanár. Sokkal később lánya angol tanár lett az emberorvosin; jegyzete nagyon ötletes, humoros ábráit édesapja készítette. De az én időmben erről még szó sem volt. Csak arról, hogy Kádárék, amikor biztosnak érezték magukat, új kommunista címert vezettek be. Ezt a szégyentelen Légrády Sándor (1906-1987) grafikus valósította meg nekik, aki pedig még a kilencszázhúszas évek végétől kezdve számos gyönyörű szép bélyeget készített, például szent Istvánról, szent Lászlóról és a többi magyar szentről. Készített persze Horthyról is bélyegeket, de ezt már Rákosi-bélyegeivel kompenzálta. (Sajnálhatta, hogy Szálasi-bélyeget nem tudott csinálni!) De nemhogy rátukmálták volna az új kommunista címer feladatát, hanem ő maga jelentkezett, és pályázott!

Ezt persze csak később tudtam meg, akkor csak az egyik rajzóra feladata sújtott le: le kellett festenünk az új címert! Én mindig utáltam a feltűnést, most sem akartam semmit, csak egyszerűen nem voltam képes a feladat elvégzésére. Csak ültem a rajztábla előtt, a ceruza, festékek kikészítve, de mozdulni se bírtam, csöndben magamba roskadtam. A tanár körbe szokott járni, de eleinte nem volt feltűnő az üres rajzlapom. Amikor már harmadszor-negyedszer ment el mellettem, halkan megkérdezte, miért nem dolgozom, már nem tudtam visszatartani a könnyeimet, és csak annyit nyögtem ki suttogva, hogy egyszerűen nem vagyok képes megcsinálni. Mire a tanár azt mondja, menjek ki a katedrához vele. Nyilván, ahol a többi gyerek nem hallja halk beszédünket. Ott a következőket mondja: „Ugye, azt tudod, hogy nekem jelentenem kell, hogy ki nem csinálta meg a feladatot? Gondolj a szüleidre, és adj be akármit, azt már nem kell jelentenem.” Így azután visszamentem a helyemre, és lassan elkezdtem egy mázolmányt, ami azért egy kicsit hasonlított az osztályterem falán egy ideje már elhelyezett új kommunista címerre.

Hálás vagyok neki, hogy így megmentette a családunkat, ki tudja, milyen retorzióktól.

3. Sipos Béla. visszaemlékezése

(Medve utcai iskola tanulója volt 1955 és 1959 között)

Belák András 1955 és 1959 között tanította a rajzot. A b. osztályba jártam. Szinte minden tanárunknak volt gúnyneve, azt, hogy ezeket a neveket ki találta ki nem tudtuk. Pl.: Szöllősi Margit kémiatanár, osztályfőnök (Gyufa, Gyufafejű), Szűcs Béla testnevelő tanár (Tokás), Kunos Pálné magyar-angol szakos tanár (Csöpi) stb. Belák Andrást zseboroszlánnak hívtuk, vékony, alacsony, halk szavú, barátságos tanár volt, nagyon szépen rajzolt. Érezhető volt, hogy nem kedvelte a Rákosi-, majd a Kádár rendszert. Fenyítést nem alkalmazott. Én egy lusta gyerek voltam, focizni szerettem, keveset tanultam, így is jó rendű voltam. Rajz és ének tehetségem nem volt, ezekből a tárgyakból kegyelemből általában hármast kaptam. Így volt Belák Andrásnál is, mindig hármasom volt, kivéve az 1956-os forradalmat követő második félévet, amikor jelest kaptam rajzból is, mert jeles volt a tanulmányi eredményem is. Az ok az volt, hogy a forradalom idején és az azt követő 3 hónapos tanítási szünetben édesanyám Szakács Dóra foglalkozott velem és két leánytestvéremmel Dórával és Judittal és folyamatosan tanultunk. Nálam a döntő fordulat 1961-ben következett be, már az Árpád Gimnáziumban tanultam Óbudán, amikor nyáron elmentem nyáron dolgozni és segédmunkás voltam, ezt követően kezdtem el tanulni és ez döntötte el, hogy tudományos pályára kerültem. A Medve utcai iskola történetének feldolgozását 2014-ben végeztem el, Makovecz Éva, az iskola akkori igazgatója megengedte, hogy az irattárban fotózzak. Előkerültek a tanárok életrajzai, Zsebők István igazgató (1956-1971) jellemzései a tanárokról, leckekönyvek stb. Belák András életrajzát is így találtam meg. Megírtam a Medve utcai iskola történetét. Dr. Sipos Béla: A Mártírok útjai (Margit körúti) általános- és a Medve utcai általános iskola az 1950—1960-as években. Az iskola történetéhez több volt évfolyamtársam megírta visszaemlékezését. 1959-ben három osztály végzett, a, b, c és a teljes létszám 125 fő volt, 45 volt évfolyamtársunk elérhetőségét, e-mail címét ismerjük és 2009 óta minden évben találkozunk. 2009-ben meghívást kaptunk Makovecz Éva igazgató asszonytól a tanévnyitóra. 2000 óta működik az „Egykori Medve utcai suli” c. társalgási fórum csoportot, létrehozta DAttis. Itt üzenünk egymásnak, tablókat teszünk fel, megemlékezünk volt tanárainkról stb.

Itt is írtam három alkalommal Belák Andrásról.

 

4. Gyönös Károly (gykar@t-online.hu) visszaemlékezése.

(Medve utcai iskola tanulója volt 1955 és 1959 között)

Belák András rajztanárt és Ritly Ignác matematika tanárt szerettem. Ők ébresztették fel bennem a rajzolás és a matematika szeretetét. Emlékezem két rajzfeladatra, az egyik a fogaskerék szerkesztése, a másik egy könyvboritó tervezése volt, Én ugyanazt a fogaskereket rajzoltam mind két esetben, így a könyvborítón is egy fogaskereket rajzoltam.

 

Források

 

A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Almanachja fennállásának 305. tanévében. Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1940. 144. 1939-1940. II. Jog-és államtudomány-kari hallgatók. a.) Rendes hallgatók. Belák András.

Kieselbach Galéria és aukciósház. Dr. Belák András Devecser, 1914-1997. Fényképét is közölték.

Több festményét árulják Pl.:

Rakparton. 565 ezer Ft. (2020-09-09)

Alakok. 785000 ezer Ft. (2020-09-09)

Vonulók. 395000 ezer Ft. (2020-09-09)

Csendélet 375000 ezer Ft. (2020-09-09)

Két fiú 375000 ezer Ft. (2020-09-09)

Női portré 198000 ezer Ft. (2020-09-09)

Pinterest, Dr. Belák András (1914-1997) híres magyar festő, grafikus.

Csík Ferenc Iskola. Dr. Belák András kiállítása 2014. október 10. Videó.

Sipos Béla a Medve utcai iskola az 1950-esévekben.doc

Wikipédia Belák András

 

Összeállította Belák Erzsébet és Dr. Sipos Béla.