A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium jogelődjét a Budapesti I. kerületi Községi Polgári Fiúiskolát 1872-ben alapították. Az iskola 1876 óta Budapesten a II. kerületben a Medve utca 5-7 épületben működik. 1962-ig fiú iskola volt, 1963-tól már leányok is járhattak ide tanulni. 1996 óta gimnáziumi képzés is van.

Az értesítők alapján az Iskola neve az alábbiak szerint változott:

1872-1876. Budapesti I. Kerületi Községi Polgári Fiú-iskola.

1876-1878. Budapesti Fővárosi II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola.

1878-1884. Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Hat osztályú Polgári Fiú-iskola.

1884-1885. Budapest II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Kereskedelmi Iskola.

1885-1895. Budapest II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Közép-Kereskedelmi Iskola

1895-1896. Budapest Székesfővárosi II. Kerületi Községi Polgári Fiú-iskola.

1896-1910. Budapest Székes - Fővárosi II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola.

1911-1947. Budapest Székesfővárosi II. kerületi Medve-utcai Községi Polgári fiú-iskola.

1947-1948. Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai Általános Fiú Népiskola.

1948-1949. Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai Községi Általános Fiú-iskola.

1950-1951. Budapest főváros II. kerületi Medve utcai Községi Általános Fiú iskola.

1951-1963. Budapest II. kerületi Medve utcai Általános Fiú-iskola.

1963-1996. Budapest II. kerületi Medve utcai Általános Iskola. (1963-ban bevezették a koedukált oktatást, addig az iskola fiú-iskola volt.)

1996- Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. (1996-tól az iskola neve Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium lett, mivel összevonták a Medve utcai és a Bem utcai Csik Ferenc iskolákat.)

Hosszú működése során számos nagynevű tanár tanított falai között, diákjai közül neves közéleti személyiségek sora került ki. Az iskola tanárai között sokan több nyelven beszéltek, külföldi tanulmányutakon és továbbképzésekben vettek részt, jelentős szakirodalmi munkásságot folytattak, tankönyveket írtak, verseik, tanulmányaik jelentek meg, szaklapokat, lexikonokat szerkesztettek. Többen megszerezték a doktori fokozatot és ezzel az Egyetemeken magántanári képesítést szereztek, tehát az Egyetemeken szakterületük szerint taníthattak. Csak néhány példa a bevezetőben, az iskolában tanárok voltak, akik később jelentős sikereket értek el: Birkás Géza, akit 1938-39-ben az Erzsébet Tudományegyetem rektorának választottak meg, Dulovits Jenő, a Duflex fényképezőgép felfedezője, a fotótörténet és fotótechnika történet világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakja, Balassa Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész. Goll János tanár, zeneszerző, Kereszty István László, zenekritikus, zeneszerző, bibliográfus, Németh László, Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Szőnyi (Schannen) Jenő festőművész, Réthy Mór, matematikus a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a sort lehetne folytatni. [ld.: neves tanárok (1872-1945) és emlékezetes tanárok (1945-1972)].

Az Iskola 1996-ban sportiskola lett és a híressé vált volt tanulók többsége innen került ki. 2009-ben Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumot az ország legjobb sportiskolájának választottak meg, egy országos minősítés eredményeképpen. Az iskola vezetése nyomon követte volt tanítványai sportpályafutását, többen korosztályukban európai- és világbajnokok lettek, illetve olimpiákon arany- és ezüst érmeket szereztek.

Sokkal nagyobb nehézségekbe ütköztem, amikor a tudományok terén sikeres volt tanulókat próbáltam megkeresni. A Wikipédiában, a szakmai önéletrajzokban, az MTA és az Egyetemek honlapján stb. általában az iskolai végzettségre vonatkozó információk hiányosak, legtöbbször az adott kutatónál csak azt tüntetik fel, hogy érettségizett az adott gimnáziumban. Korlátozott információval rendelkeztem, de az 1950-es, 1960-as években végzett volt tanulókra vonatkozóan, ki tudtam deríteni azt, hogy az 1954-1968 között végzettek között kilencen szerezték meg az MTA Doktora (DSc) fokozatot. (Ld.: az iskola híressé vált diákjai), a valós szám nyilvánvalóan ennél több.

2020-ban megcsináltam a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Budapesten a Medve utcában freewb.hu oldalt. 2020 május hónap óta megerősített szerkesztőként (SiposBéla1945) dolgozom a Wikipédiában és minden esetben, ha az önéletrajzban nem volt megjelölve az, hogy a Medve utcai iskolában tanult, ezt pótoltam. 2020 november 19-én elkészítettem a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Wikipédia illetve Wikiwand cikkét. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium.

A híressé vált volt diákokat sok esetben úgy találtam meg, hogy interjút adtak és ebben megemlítették, hogy a Medve utcai iskolában tanultak, ld.: A Medve utcai iskola volt tanulóinak visszaemlékezései volt tanáraikra: Aczél Endre, Funk Sándor, Harsányi Gábor, Maczó Péter, Oplatka András, Otto Péter, Petri György stb.

Az iskola idén 2022-ban ünnepli megalapításának 150-ik évfordulóját.

A Medve utcai (Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 1996–tól) iskola korábbi rövidített változatai a szerző által publikálva voltak az interneten:

Sipos Béla: A Medve utcai általános iskola az 1950—1960-as években.

A Medve utcai iskola (Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium) tablói. Az iskola bejárata és címere. Tanárok és tanulók. Válogatás. 1955-1972.

A Medve utcai iskola volt tanárai közül a következők Wikipédia cikkét készítettem el és közreműködtem a Pedagógus Arcképcsarnokban megjelent életrajzuk elkészítésében is:

Belák András rajztanár és festőmüvész. Wikipédia.

Materényi Jenő történelem szakos tanár. Wikipédia.

Ritly Ignác matematika szakos tanár. EverybodyWiki.

Belák András. Pedagógus Arcképcsarnok.Belák Erzsébettel.

Materényi Jenő. Pedagógus Arcképcsarnok. Ferenczi Tiborral.

Ritly Ignác. Pedagógus Arcképcsarnok. Kmettyné Balogh Zsuzsannával és Ferenczi Tiborral.

Internetes források:

Iskolai értesítők, Budapest - II. kerületi községi polgári fiúiskola 1873-1945

Az 1885-1894 közötti értesítők hiányoznak, de megtalálhatóak az Iskolai értesítők, Budapest- II. kerületi Hunfalvy János felső kereskedelmi iskola 1884-1894. évkönyveiben

Az 1910-1927 közötti értesítők hiányoznak, megsemmisültek.

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Web oldala

A Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Facebook (Fénykép album)

Egykori Medve utcai suli. index.hu Fórum.

Medve utcai iskola (Csík Ferenc Gimnázium előtt) egykori tanulói. Facebook

A Könyvtár kereső programja

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Könyvtára

A Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium bővítése - Budapest

Sólyom Benedek, Cságoly Ferenc: Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium rekonstrukció és bővítés. Építészfórum, 2002. október. 30.

Medve utcai iskola. Iratok a Budapesti Fővárosi Levéltárban.

Medve Utcai Iskolai Alapítvány.

Oktatási Hivatal. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium.

Sport Menedzser. 2020. december 13. Deregán Gábor. A sport és tanulás egysége – Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium.

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium házirendje.

Medve utcai iskola (Csík Ferenc Gimnázium előtt) egykori tanulói. Facebook.

Elérhetőségek:

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium

1027 Budapest, Medve u. 5-7.

Tel.: 201-1137, 225-1720

Fax: 212-5495

Honlap: www.csikferenc.hu

E-mail: titkarsag@csikferenc.hu

Menetrend ide: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium itt: Budapest Autóbusz, Metró, Vasút vagy Villamossal.

Könyv és irat források:

A Medve utcai iskola 140 éve 1872-2012. Kiadta a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 2012. Felelős kiadó: Makovecz Éva igazgató

Iskola a Medve utcában. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. Budapest. 2006. Kiadta a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 2006. Felelős kiadó: Makovecz Éva igazgató.

Anyakönyvek. 1874-2022. Az iskola őrzi bekötve az anyakönyveket évenkénti rendezésben osztályonkénti bontásban. Ezek tartalmazzák egyes vezető tanárok aláírását, a tanulók érdemjegyeit és átlagát, a lakhelyet, a szülők nevét és foglalkozását.

Általános iskolai törzskönyvek. 1960-1990. Az adatok sorrendje: Név, asszonyoknál leánykori név is, születés helye és ideje, iskolai végzettsége, beosztása, a Medve utcai iskolában a munkába lépésének és távozásának ideje, zárójelben.

Személyi lapok. Tartalmazzák a tanítók, tanárok anyakönyvi adatait: születés helye és ideje, az anya neve, lakcím, iskolai végzettség, munkahelyek a munkakönyv alapján, házastárs neve, születési helye és ideje, munkahelye, gyermekek neve és születési éve, besorolás, párttagság.

A tanítók, tanárok munkájának értékelése, amit az igazgató írt alá. A szakmai értékelések ma is elfogadhatónak tűnnek, igazságtartalmukat természetesen ma már nem lehet ellenőrizni, de figyelemre méltó, hogy minden esetben a tanár a „fentieket elfogadom” szöveget aláírásával igazolta, megjegyzést egy tanár sem tett. A politikai és ideológiai értékelések viszont tanulságos olvasmányok, egy már szerencsére eltűnt kor dokumentumai.

Budapest Főváros Levéltára (Bp. Teve utca 3-5) őrzi a budapesti iskolák nagy részének iratait. A Medve utcai iskoláról három anyagot találtam: Bp. Székesfővárosi II. kerületi Medve utcai községi Polgári Fiúiskola iratai 1869-1873. Bp. Székesfővárosi II. kerületi Medve utcai Községi Elemi Népiskola iratai (1882-1924). Bp. Székesfővárosi Községi Általános Fiúiskola iratai (II. Medve utca 3-5.) (1947-1952). A Medve Utcai Általános Iskola irat-anyaga 5 darab osztályanyakönyvből áll az 1947-1952 közötti időszakból (jelzet: VIII. 2038.).

A 1955-1956 között kiadásra került az iskola első újságja a Dörmögő. Ennek öt megjelent példányát az Iskola könyvtára őrzi, Zsemlye Bélával 2022 augusztus 29-én lefényképeztem és feldolgoztam.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (2015 óta kutatok az ÁBTL-ben, kutatási témám „A magyar értelmiség helyzete 1945-1989 között.” S. B.) a Medve utcai iskoláról dossziét nem találtam.

Pődör Lászlóról, Pődör Lászlónéról (oroszt tanított) és fiukról Balázsról (a Medve utcai iskolában volt tanuló, 1960-ban végzett, Budapestről később kitiltották) vannak iratok. Pődör Lászlót a Rajk-per Pálffy György oldalperében ítélték el. Ld. Körbel Ágnes tanulmányát. Betekintő, 2014. 1. sz. (Pődör László ügye: neve 40 dossziéban szerepel. Pl: K-424 dosszié. Pődör László 1945. július 1-jétől a Külügyminisztérium kabinetfőnöke, 1947. márciustól a római magyar követség tanácsosa volt. Olaszországban Pálffy György, a HM Katonapolitikai Osztály vezetője részére adatokat gyűjtött az ottani magyar katonai emigrációról. 1950-53-ban a kistarcsai internálótáborban tartották fogva. A dossziéban Pődörre, valamint hazai és külföldi kapcsolataira, diplomatákra, követségi dolgozókra vonatkozó információk olvashatók. Lezárva 1963 XII 27. Kistarcsáról szabadult 2.1 XII/8. t. - sz. n. - 1953.10.01.)

Mansfeld Péter neve 17 dossziéban szerepel.

Kovács Lajos énektanár neve 8 dossziéban található meg.

Köszönettel tartozom Makovecz Éva, majd Polgár Anikó intézményvezetőknek, továbbá Vincze Judit intézményvezető-helyettesnek, akik 2014-ben, majd 2020-ban lehetővé tették számomra, hogy az Iskola Irattárában és Könyvtárában a kutatáshoz szükséges forrásanyagot lefényképezzem, majd feldolgozzam. Kumpera Ferenc mozgóképkultúra és médiaismeret, művészetek szakos gimnáziumi tanár és tanítványa Erdélyi Emma segített abban, hogy az Iskola médiarészlegében tárolt fényképeket, tablókat megkapjam. Sok forrásanyagot találtam az interneten, ezeket kék aláhúzott betűk jelzik és Ctrl + bal egérgomb kattintással elérhetőek.

Az adatszolgáltatók között fontos volt a Google internetes keresőrendszer, továbbá a Magyarországon működő adatbázis szolgáltatók, pl. az Arcanum, Hungaricana, Magyar Nemzeti Levéltár stb. Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Az adatbázisok között a legfontosabb ARCANUM Digitális Tudománytár adatbázist csak azok tudják elérni, akiknek befizetése vagy hozzáférési joga van, mivel ezt az intézményük oktatóik illetve dolgozóik számára - az Arcanummal megkötött szerződés alapján - biztosították. Több városban lehetőség van arra, hogy a könyvtárakban használni lehet az Arcanum adatbázist. Az Arcanum honlapján meg lehet nézni a hozzáférési pontokat (205 hozzáférési pont és 41.766.501 oldal 2022 december 16-án), tehát, hogy melyik egyetemen, könyvtárban, múzeumban stb. van előfizetés városok szerint is. A másik fontos adatbázis szolgáltató a HUNGARICANA Közgyűjteményi portál ingyenes. (18.514.748 oldal 2022 december 16-án), továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár (4.395.083 oldal 2022 december 16-án)

1959-ben felyeztem be tanulmányaimat a Medve utcai általános iskolában. Az óbudai Árpád Gimnáziumban tanultam tovább.1960-ban szüleimmel elköltöztünk a Varsányi Irén utcából a Köröndre. 1971-ben pedig feleségemmel Rédey Katalinnal Pécsre települtünk. Csoport- és évfolyam találkozók szervezéséről nem tudtam. Az iskolában 2009-ig nem jártam. 50 évvel végzésem után 2009-ben egy meghívót kaptam Makovecz Éva igazgatónőtől, aki meghívta a szeptemberi tanévnyító ünnepségre az 50 éve végzett volt diákokat, a megkeresést elfogadtam. 2009-től az 1959-ben végzettek minden évben évfolyamtalálkozót szerveztek, amiken részt vettem. 2014-ben engedélyt kértem Makovecz Éva igazgatónőtől, hogy kutatásaimhoz az iskola irattárában fényképezzek, az engedélyt megkaptam és egy féléves munkám eredményeképpen megírtam a Medve utcai iskola történetét az 1950-es, 1960-as években. Tovább dolgoztam, 2022-ben engedélyt kértem Polgár Anikó igazgatónőtől, hogy az irattárban folytassam a fényképezést, az engedélyt megkaptam és Vincze Judit igazgatóhelyettes segítségével 2022 augusztusa végén ezt megcsináltuk, Zsemlye Béla (1959 VIII.b) és Belényessy István (1958 VIII.a) közreműködésével. Az Iskola évkönyveiben sok fontos adatot találtam.

2009-ben úgy döntöttem leírom emlékeimet, megkeresem régi társaimat, a Medve iskola volt tanulóit, akik ebben az időben tanultak ott és próbálok minél többet megörökíteni az iskoláról, volt tanárairól és tanulóiról és arról a korszakról amikor „medvések” voltunk. Emlékeim felidézésében segítségemre voltak, többek között (1959 VIII.b) Zsemlye Béla, Ferenczi Tibor és Gyönös Károly volt osztálytársaim, barátaim, köszönöm segítségüket. Sikerült megtalálnom Gyárfás Andrást (1959 VIII.c), Keisz Istvánt, (1961 VIII.a) Vásárhelyi Istvánt (1959 VIII.a) Polónyi Pált (1959 VIII.a ) és Arató Andrást (1959 VIII.a), Otto Pétert (1955 VIII.a), Draskóczy Gábort (1966 VIII.c) akik szintén segítették munkámat. Belák András életrajzi adatait leánya Reuss Andrásné, Belák Erzsébet adta át. Materényi Jenő életrajzi adatait Zsolt fiának feleségétól és unokájától Materényi Zitától kaptam meg. Rittly Ignác unokája Kmettyné, Balogh Zsuzsanna nagyapja életrajzi adatait és osztályfényképeit küldte el. Ennek alapján készítettem el Belák András, Materényi Jenő és Rittly Ignác Wikipédia cikkeit és a Pedagógus Arcképcsarnokban közreadott életrajzukat.

Kiemelem továbbá Belényessy István (1958 VIIIa) nevét, aki alapos, a Medve utcai iskola történetére vonatkozó internetes (ARCANUM) és a Budapest Főváros Levéltárában elvégzett kutatási eredményeit felhasználásra átadta nekem.

Az évkönyveket átnézve az volt feltünő, hogy 1872 és 1930 között minden évben egy-három tanuló meghalt, a tanárok életrajzából is kiderült, hogy 40-50 évig éltek a legtöbben. Ez összefüggött a születéskor várható élettartam változásával, ezt mutatja a KSH grafikonja.

A születéskor várható élettartam változása 1900-2015 között. Nők (zöld vonal) és Férfiak (barna vonal) KSH

A grafikon internetes hivatkozására rákattinva a grafikonon évenként leolvashatók a várható élettartamok, pl. 1900-ban férfiaknál 36 év, nőnknél 38 év, 2014-ben férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.

Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában, 1876-ban a születéskor várható élettartam 28 év volt.

Története

1872-1884

Eötvös József, a kiegyezés korabeli vallás- és közoktatási miniszter 1868-ban kötelezővé és általánossá tette a népoktatást, s egyben határozott egy új iskolatípus, a polgári megteremtéséről (1868. 38. tc.). Ennek célja a diákok 4 osztályos elemiben szerzett tudására alapult, gyakorlati pályára, illetve középfokú szakiskolára való felkészítése volt. Ennek köszönhetően 1872 tavaszán Buda város felszólítást kapott, miszerint fiúk és lányok számára polgári iskolát állítson fel. Schmall Lajos (történetíró, Budapest főváros levéltárosa) jegyzéke szerint a 15-ik században Oelberg Gasse/Olajfák Hegye utca, 1695-ben Olajfa-hegy utca, 18.században Schwarze Bären Gasse/Fekete Medve utca, Nagy Medve-utca[1], 1879-töl pedig Medve utca lett. Horváth utca azon részén, hol Medve utca elérte az északi városfalat, egykor kapukijárat volt, onnan a Kálváriára lehetett feljutni, mely a mai ferences templom fölötti dombon állt. Néhai Olajfák hegye utca nemcsak a Medve-utca vonalát követte, egyidejűleg Kacsa- és Kapás utcák egyes szakaszait is képezte. Később Nagy Medve-utca “Fácánhoz” vendéglő előtti szakasza Fácán nevet viselt, egyik része annak 1853-tól a Kis medve-utca volt.

A Fácán vendéglő 1899-ben.

A Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738–40-es pestis járvány idején pestistemetőnek használták, majd lezárták. 1740-ben egy kicsivel arrébb, a mai Medve utcában létesítettek temetkezési helyet. A Pestistemetőt és a Medve utcai temetőt a 19. század végén számolták fel. A területből építési telek lett és be is építették mindkettő helyét. A Medve Utcai Népiskola 1874–1875 között itt épült. Ld.: Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia. A régi vízivárosi temetők. „Buda város első temetője, amelynek területét a kamarai igazgatóság bocsátotta 1695-ben vagy talán még korábban a város rendelkezésére, a Szent János utca, a Három Kapás utca és városfal között, azaz a mai Szász Károly utca két oldalán feküdt. Kornfaill János budai polgár 1718-ben a temetőben fogadalomból kápolnát építtetett a Segítő Szűzanya (Mariahilf) tiszteletére. 1727-től a kápolna mellett egy ferences harmadrendi remete szolgált temetőőrként. Egy másik polgár, Hanns János halász egy szőlőt is ajándékozott a kápolnának, amely további kegyes adományokból 1761-re már 1732 forintos tőkével rendelkezett. Ekkor – az 1761. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint – a városi tanács megbízásából Huber György polgár kezelte a kápolna vagyonát és a szőlőt is. A pénz éves kamatából évente egy énekes gyászmisét tartottak az ott eltemetettekért. Az 1783. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a temetőben állt fakereszt is, amelyet a város emeltetett. Közben azonban az 1739/1740. évi pestisjárvány idején a temetőt bezárták, és ettől kezdve Pestistemetőnek nevezték. Helyette a Medve utcában, a későbbi elemi iskola helyén nyitottak egy kisebb temetőt. Ide temették például az 1740. szeptember 11-én elhunyt Pretelli Ignác vízivárosi jezsuita plébánost is.

Pretelli Ignác kőkeresztje

Amikor 1760 körül ez a temető megtelt, a Városmajor keleti sarkába kezdtek temetkezni, a mai Moszkva tér és Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál.” A Medve utcai temető kiürítése 1874-ben történt. Ld. Fehér Jolán Antónia. Budapest Székesfőváros temetőinek a története. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest, 1933. Simon Katalin. Temetkezés és temetők a 18. századi Budán. „A Medve utcai temető (ma Medve utca 5-7.) neve 1740-1760 között Strasserhoff volt”.

Budapest, Medve utca Képeslap.

Az 1690-es évek elején nyílt meg a Medve utcában a Fekete Medve patika, (Fekete Medve Gyógyszertár) amit Bösinger Ferenc Ignác (1660 k.-1707) patikus, mint fiókpatikát működtetett a Vízivárosban Fekete Medve néven. 1751-ig a Fekete Medve patika az Arany Sas fiókgyógyszertára volt, amit az is bizonyít, hogy Bösinger után mindkét patikának közös tulajdonosai voltak: Werner Bálint, Seyler Ferenc, Hinger János. A budai tanács vízivárosi privilégiumot adományozó határozata igazolja először a működését. A határozat 1705. november 16-án kelt. A patika egy időben a Városi majd Alvárosi nevet is használta, utolsó tulajdonosa a Veress család volt. 1760-ban megépült az Ötpacsirta (Csalogány) utca és a Fekete Medve utca sarkán a Fekete Medve fogadó. Az épület első emeletének magasságában egy kis párkányon ült a horganylemezből készült diót (mogyorót) majszoló medve szobrocska, ami a fogadó cégére volt. A forrásokban több évszám található a fogadó megnyitásáról, így sajnos nem tudni pontosan mikor került fel a Medve a házfalra. Valószínűleg később készült, mint ahogy megnyílt a fogadó, mert a Budapest Galéria szerint horganylemezből készült, ez későbbi felállításra utal. Sok helyen olvasható, hogy a Medve szoborról kapta az utca a nevét, de valószínűbb, hogy inkább a fogadóról. A Második világháború után az épületet lebontották, a szobor a Budapesti Történeti Múzeumba került. A szobor emlékére a 80-as évek elején Asszonyi Tamás szobrászművész új alkotást készített. Felirat az alkotáson: Medve utca. Nevét az utca egykori 2. számú házán elhelyezett diót majszoló medve szoborról kapta. A kedves medve szobor, ami utcatáblaként is funkcionál, ma a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium falán található (Felállítás 2002. Asszonyi Tamás 1975-ben kapott megbízást a védett nevű Medve utca névtáblájának elkészítésére, mely 1981-készült el. Köztérkép. A medve szobor.

Asszonyi Tamás

E helyen működött már 1838-ban a Két Fekete Medve fogadó, feltehetően ennek cégére látható, a kapu feletti félkör alakú díszrácsban. A korszakból származó cégérek közül alig maradt fenn néhány, ezért élvez védettséget 1980 óta, ez a szakmatörténeti szempontból nagy jelentőségű rácsrendszer.

1872-ben alapították az iskolát.

Pesti Napló, 1874-08-28/196. számában a következő tudósítás jelent meg: „A medve utczai iskola építése ügyében megtartott árlejtésnek az lett az eredménye, hogy Dörschug Antal ajánlata találtatott legolcsóbbnak; ez 15 százalékot engedett és a régi házért 3000 forintot ígért; volt egy másik ajánlat is, mely 14 százalékot engedett el, de a régi házért hatezer forintot ígért; ezen ajánlatot azonban nem lehetett tekintetbe venni, mert az illető a bánatpénzt nem tette le. A tanács ez eredményt nem találta elég kedvezőnek és új ajánlati tárgyalást rendelt el.”

A közgyűlés 548/1874. sz. végzése a medve-utcai iskolára 182,500 frt. szavaztatott meg, mely iskolaépítése azonban foganatba még nem vétetett.

A Medve utcai iskola tervrajza 1872-ből megmaradt. Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998) Fabó Beáta: Iskolaépítés a fővárosban 61-76. Értékelés: „A kiegyezés után az egész országra kiterjedően az Eötvös-féle népiskolai törvény írta elő a megfelelő iskolaépületek biztosítását. A fővárosban végrehajtott iskolaépítés a városi oktatásügy fejlődésében fontos szerepet játszott. Az első tömeges, programszerűen végrehajtott iskolaépítkezés volt. Különösebb iskolaépítési gyakorlat nélkül, a jórészt bérházakban működő, elavult és iskolai célokra alkalmatlan, szétszórt tantermek helyett megteremtette a továbbiakban iskolaszéki rendszerben működő iskolahálózat alapjait. Meghatározó jelentőségű volt az iskolai intézmény építéstörténetében. Egységes elvek születtek az iskolaépítésre (elhelyezés, funkcionális követelmények), melyeknek nyomán létrejött a korszerű iskola, mint térszervezet. Újdonságot jelentett, hogy az egyes iskolák felállítása előre meghatározott építési program szerint történt. A teljes program végrehajtása és sikeressége elsősorban Békey Imre tanácsnok nevéhez fűződik. (Békey Imre, Drescher (Buda, 1832. október 6. – Budapest, 1889. február 23.) ügyvéd, pedagógus, író, fővárosi királyi tanfelügyelő, miniszteri osztálytanácsos.) Az eredményesen végrehajtott építési tevékenység nemcsak Budapesten, hanem nemzetközi szinten is elismerést aratott. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a főváros bemutatta az oktatásügy terén elért eredményeit és ezzel aranyérmet nyert.” Vízivárosban a Medve u. 5-7. telken 1874-75-ben épült az iskola. Tervezője Máltás Hugó. „Máltás Hugó eklektikus korszakának valószínűleg legnagyobb s legjelentősebb műve a Medve utcai iskola volt. 1873-ban Buda városa felkérte Skalnitzky Antalt, Hauszmann Alajost, Lukse Fábry Bélát és Máltás Hugót a „nagy medve utcában építendő városi fi- és leánytanodára vonatkozó pályázati tervek” készítésére. Skalnitzky nem pályázott, a másik három pályázó művei közül az 1873. június 11-én tartott bíráló bizottsági ülés Máltás Hugó tervét találta legjobbnak s kivitelezendőnek. Máltás sikerében szerepe lehetett annak a gyakorlatnak, amit két (nem kivitelezett) iskola (a budai reáliskola és a krisztinavárosi tanítóképző) tervezésével szerzett. Az elkészült épületet 1875 őszén a „Budapester Bau-Zeitung" méltató hangon ismerteti.”[2] Máltás Hugó (Rozsnyó, 1829. május 6. – Budapest, 1922. szeptember 23.) romantikus stílusú magyar építész. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Bécsben Eduard van der Nüll és August von Siccardsburg műtermében dolgozott. Az 1850-es évektől kezdve Pesten működött.

Skalnitzky Antal Hauszmann Alajos

Máltás Hugó (1829-1922) síremléke. Fiumei Úti Sírkert.

Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 36/2, N/A, 1, 28. Védett 2001.

A Medve utcai iskola fűtési rendszere. BFL, Közületi Tervtár.

A Medve utcai iskola fűtési rendszere. BFL, Közületi Tervtárral erre vonatkozó tanulmányából kiderül, hogy Pesten ekkor még igen kevés helyen létesült központi fűtés, mégis a hivatal a nagyobb iskolákban mindenképp ezt tartotta célszerűnek. Végeredményben az épületek fűtése általában a Bécsből szállított szabályozható kályhákkal történt.

Nagyobb belterületi iskola belső berendezése (Medve u.). BFL, Közületi Tervtár.

A Medve utcai iskola berendezése a nagyobb és korszerűbb iskola felszerelését mutatja. Az egyéb, a felsőbb iskolák kialakítása, néhány kisebb eltéréssel, ugyanezt a mintát követte. Békey Imre (1832-1889) nagy súlyt fektetett a görög mintára felélesztett megfelelő testedzésre.

Békey Imre. Vasárnapi Újság, 1881. 34. sz.

Minden esetben gondoskodni próbált a nyári, udvari tornalehetőségről és a téli tornaterem biztosításáról. A tornaterem nagyobb helyet igényelt, mint az egyéb helyiségek. A nagyobb belmagasság (nagyobb légtér, több levegő) biztosítására földszintes épületszárnyként vagy részben alagsorban, lesüllyesztett padlószinttel alakították ki. Békey Imre által vezetett tanügyi bizottmány javaslatára 1868 áprilisában hét iskola létesítéséről döntött a tanács, melyek építése nemsokára meg is kezdődött. A nagyobb teremszélesség elérésére, az emeleti főfalak kiváltására Békey Imre vasoszlopok beépítését javasolta.

Kapu a Medve utcai iskolában. BFL, Közületi Tervtár.

A 6 és 12, illetve 15 év közötti gyerekek tankötelezettségét előíró jogszabály, amellyel Magyarország több nyugat-európai államot is megelőzött, nemcsak a műveltségi viszonyokba avatkozott be, de Budapest városfejlődésébe is, hosszú időre feladatot adva a kor neves építészeinek a hiányzó iskolák megtervezésére. Ld.: Halász Csilla: PestBuda. Építészet.

Békey Imre „mint a tanügyi bizottság elnöke rohamosan szervezte a fővárosi népiskolákat, a polgári- és községi reáliskolákat szaporította, úgy, hogy Budapesten tíz év alatt több mint kétmillió forint költséggel húsznál több palotaszerű iskolai épület emelkedett. 1873-ban, mikor a főváros egyesítése után új tisztválasztás történt, egyhangúlag a főváros első tanácsosa lett. 1878-ban a kormány meghívására államszolgálatba lépett és a közoktatási minisztériumban osztálytanácsossá neveztetett ki. Azután a budapesti tanító- és tanítónő-képzők igazgatótanácsának elnöke és a főváros tanfelügyelője lett. 1878-ban a párizsi világkiállításon zsűritag volt és a francia becsületrend lovagkeresztese lett, később pedig a francia közoktatásügyi miniszter a francia tudomány- és művészeti akadémia tagjává (officier d' Academie) nevezte ki.”

1873-ban jelent meg a Budapesti I. Kerület Községi Polgári Fiú-iskola I. tudósítványa az 1873/74 tanév végén. Szerkesztette az Igazgatóság. Budapest, Kiadta Rudnyánszky nyomda, 1874.

Ez volt a Medve utcai iskola első évkönyve. Buda város közgyűlése 1872 június 5-én a következő döntést hozta: a rendes tanárok fizetése évi 1000 forint, lakbér illetménye 300 forint, az igazgató tanár plusz illetménye 200 forint. Két tanári és egy művészi tanári állás lett meghirdetve. 1872 októberétől kezdve Buda város nagylelkű közönsége a fővárosi drágaságot figyelembe véve a rendes tanároknak még fejenként 200 forint drágasági pótlékot szavazott meg. Az iskola létrehozásának teljes költsége 6800 forint. Az Osztrák–magyar forint 1867-1892 között volt forgalomban az Osztrák–Magyar Monarchiában. Az időközben jelentkezett számos pályázók közöl Buda város képviselőtestülete 1872. szeptember 27-én tartott rendkívüli közgyűlésében Bohus Rezső csongrádi állami tanitóképezdei igazgatót, nyelv- és történelemtudományi tanárrá, Réthy Mór főreáltanodai tanárt pedig mennyiség- és természettudományi szakra rendes tanárnak egyhangúan megválasztotta, továbbá megbízta az igazgatói teendők ellátásával. Réthy Mór a tanév elején, október 3-án állásáról lemondott, mert a Heidelbergi Egyetem hallgatója lett. Heidelbergben 1874-ben szerzett doktorátust.

1872 október 8-án új pályázatot hirdettek, október 18-án a képviselőtestület Lengyel Sándor pályázatát fogadta el. Peck Máriát a női kézimunkák tanítójának nevezték ki. Az iskola 1872. november 10-én kezdte meg működését az alsóvízivárosi elemi iskola épületében. A megnyílt első osztályba 29 tanuló iratkozott be, akiknek oktatását három tanár végezte, Bohus Rezső (1872-1873) igazgató vezetésével, miután Réthy Mór lemondott. Az ének és torna tanításával a tanács Goll János pesti polgáriskolai tanárt, a szépírás tanításával pedig Bohus Rezső igazgatót bízta meg. Az előadások 1872 október 18-án kezdődtek, mert az iskola berendezési munkálatai elhúzódtak. A fiú-iskola első osztályába, egész éven át beiratkozott 29 rendes és 1 magántanuló. Buda város tanácsa a szegényebb polgárok gyermekeinek számos kedvezményt adott, a tandíjukat elengedte, ingyen tankönyveket osztott ki. A nemrég alakult iskolának időnként neves látogatói voltak, pl. Trefort Ágoston, vallás és közoktatási miniszter, Gönczy Pál és Kárffy Titusz osztálytanácsosok felkeresték az iskola osztályait, megnézték felszereléseit és elégedetten távoztak. Bója Gergely királyi tanfelügyelő több alkalommal ellenőrizte az iskolát. A főváros részéről dr. Peregriny Elek tanácsnok, mint a tanügyek kezelője, és Ribáry Ferenc tanár, mint a fővárosi polgári iskola szakbizottságának tagja látogatta meg az iskolát.

Gönczy Pál Peregriny Elek Trefort Ágoston Ribáry Ferenc

Ellenőr, 1873-12-31. 313. szám. „A fővárosi tanügyi bizottság szombaton este tartotta Békey Imre tanácsnok elnöklete alatt alakuló ülését, melyből a következőket jelentjük. A reáltanodák szervezése küszöbön lévén, a bizottság a vízivárosi és józsefvárosi reáltanodák igazgatóit, mint szakférfiakat, tanácskozásaihoz meghívni határozta; dr. Neÿ Ferenc már úgyis rendes tagja e bizottságnak. A tervezett Berzsenyi utczai néptanoda és medve-utczai (vízivárosi) polgári iskola építése ügyében Gönczy Pál és Molnár Aladár bizattak meg a felügyelettel.”

Neÿ Ferenc Molnár Aladár

A kolera járvány (1872-1874) nem okozott megbetegedést és halálozást az iskolában. A záróvizsgákon a fiúiskolában sikeres vizsgát tett 22 rendes és egy magántanuló. A tanév július 31-én a bizonyítványok és a budavárosi tanács által felajánlott 30 forint értékű jutalomkönyvek ünnepélyes kiosztásával végződött. A polgári fiú- és leányiskola II. osztálya a zsúfoltság miatt szétvált, a fiúiskola II. osztálya a Tabánba, egy bérházba költözött. (Attila utca 649.) Igazgatónak Lengyel Sándort nevezték ki, aki a latin nyelvet is tanította. További kinevezések történtek: Veszely János francia- és magyar nyelvtan tanár, Balogh Alajos rajztanár, Varinyi János segédtanár, Halász Gyula énektanár, Goll János tornatanár. Dr. Goldberg Rafael, (1841–†1900, főrabbi 1869–1900) a budai izraelita hitközség rabbija és hitszónoka, tanította az izraelita vallást. Vezinger Károly (Esztergomi kanonok †1916), tabáni római katolikus segédlelkész s hitoktató, tanította a római katolikus vallástant. A beíratás szeptember 28 és október 15 történt. Mindkét osztályba (fiú-leány) beiratkozott 46 fő. Az átalakítások miatt az oktatás csak 1874 október 9-én kezdődhetett meg. „A tanév elején Buda város tekintetes tanácsa iskolánk iránti érdeklődésének újból kiváló jelét adta az által, hogy a más helyiségbe áthelyezett intézet számára beszerzendő térképek-, földgömb-, planetárium-, állat- és növénytani falitáblákra 100 forintot s 50 krajcárt, szegényebb tanulók közt kiosztandó tankönyvekre pedig 30 forintot utalványozni és 19 szegény tanulónak egész évre a tanpénzt elengedni kegyeskedett.” Ellenőrizte az iskolát még a tanévkezdés után Bója Gergely (Szeged, 1817 november 2.-†Szeged, 1892 január 8. 1872-1878 között Budapest tanfelügyelője volt) királyi tanácsos és tanfelügyelő. „Békey Imre tanácsnok úr szíves közbenjárására a fővárosi tekintetes tanács ásványgyűjteményre 100 és harmóniumra 170 forintot volt kegyes megszavazni s egyszersmind kilátásba helyezte, hogy intézetünk még az 1874. évben a hiányzó legszükségesebb tanszerekkel teljesen fel fog szereltetni; mi valóban még az év folytán meg is történt.” 1125 forintot biztosított még a Tanács a tanári könyvtár és a taneszközök beszerzéseire. Az évégén Csengery Antal és Gönczy Pál látogatták meg az iskolát. Az év végi nyilvános vizsgák július 20, 22, 23, 24 és 25-én voltak, a tanév július 31-én ünnepélyesen lett lezárva.

Bója Gergely (nagykanizsai)

Az első osztály tanrendje, hit- és erkölcstan, hetenként 2 óra, felekezetek szerint. Magyar nyelv hetenként 3 óra. Mennyiségtan (számtan és mértan) hetenként 5 óra. Földrajz hetenként 2 óra. Természetrajz hetenként 2 óra. Szépírás hetenként 2 óra. Éneklés hetenként 2 óra. Torna hetenként 2 óra. Francia nyelv hetenként 4 óra. Latin nyelv hetenként 2 óra.

A második osztály tanrendje, hit- és erkölcstan, hetenként 2 óra, felekezetek szerint. Magyar nyelv hetenként 3 óra. Mennyiségtan (számtan és mértan) hetenként 5 óra. Földrajz hetenként 2 óra. Természetrajz hetenként 2 óra. Szépírás hetenként 2 óra. Éneklés hetenként 2 óra. Szépírás hetenként 2 óra. Torna hetenként 2 óra. Francia nyelv hetenként 4 óra. Latin nyelv hetenként 2 óra.

A felállítandó harmadik osztály tanrendje, hit- és erkölcstan, hetenként 2 óra, felekezetek szerint. Magyar nyelv hetenként 2 óra. Mennyiségtan (számtan és mértan) hetenként 4 óra. Földrajz hetenként 2 óra. Természetrajz hetenként 2 óra. Történelem, hetenként 2 óra. Szépírás hetenként 2 óra. Éneklés hetenként 2 óra. Rajz hetenként 3 óra. Szépírás hetenként 2 óra. Torna hetenként 2 óra. Francia nyelv hetenként 4 óra. Latin nyelv hetenként 2 óra. Német nyelv hetenként 3 óra.

A felállítandó negyedik osztály tanrendje, hit- és erkölcstan, hetenként 2 óra, felekezetek szerint. Magyar nyelv hetenként 2 óra. Mennyiségtan (számtan és mértan) hetenként 4 óra. Földrajz hetenként 2 óra. Természetrajz hetenként 2 óra. Történelem, hetenként 2 óra. Szépírás hetenként 2 óra. Vegytan hetenként 5 óra. Éneklés hetenként 2 óra. Rajz hetenként 2 óra. Szépírás hetenként 2 óra. Torna hetenként 2 óra. Francia nyelv hetenként 4 óra. Latin nyelv hetenként 2 óra. Német nyelv hetenként 3 óra.

A felállítandó ötödik osztály tanrendje, új tantárgyak: statisztika hetenként 2 óra, torna és fegyvergyakorlás hetente 2 óra.

A felállítandó ötödik osztály tanrendje, új tantárgyak: könyvvitel hetenként 2 óra, jogtudomány hetenként 2 óra, rendkívüli tárgyak, francia, angol, latin.

A felállítandó hatodik osztály tanrendje, új tantárgyak: iparműtan hetenként 2 óra.

Statisztikai kimutatás a felvett tanulókra vonatkozóan. 1874.

A polgári fiú-iskola általános tanterve. I-VI. osztályok. 1874.

Tanulók eredményei, első osztály: kitűnő Meixner Rezső, jelesek Goldstein Miksa, Keleti Gyula, Müller János. 1874. A jeles az 1, az elégtelen az 5 volt.

Jegyek második osztály. Jelesek Gerstenbrein Lajos, Hartmann János, Klemm Lajos, Machó József, Móser János, Szkimina Béla. 1874.

Budapesti I. Kerületi Községi Polgári Fiú-iskola második tudósítványa az 1874/75 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Kiadta Rudnyánszky nyomda, 1875.

Változások a tanári karban. Új tanárok: Laky Vilmos testnevelő tanár, Német József magyar, német, történelem, Lengyel Sándor helyettese, Dr. Schopper Gyula (1872–1874 között a Királyi József Műegyetem gyakornoka) természetrajz, földrajz, vegytan, Weszely János a tanév nagyobb részében beteg volt és 1875 június 20-án Parádon meghalt. Zólyomi János (†Besztercebánya, 1880 augusztus 30) okleveles énektanár tanította az éneket. Hitoktatók: Bella A. budai evangélikus segédlelkész. Az alábbiakban közreadott órarendben néhány érdekesség, tantárgy volt a könyvvitel, a statisztika, az iparműtan, a jogtudomány, ezek a tantárgyak a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket adtak közre. Érdekesség még, hogy a torna fegyvergyakorlattal egészült ki.

1875-ben az első osztályban jeles eredményt értek el: Csehal Ferenc, Huszár Lajos, Kuhn János, Valter Ferenc, Wolff János, Wöllner Ferenc. A második osztályban jelesek Keleti Gyula és Meixner Rezső. A harmadik osztályban kitűnő Móser János. Jelesek Csehál József és Szkimina Béla.

A Fővárosi Tanács Meixner Rezső II., Wöllner Ferencz és Tóth Béla I. osztály tanulóit a Szilágyi-féle 80 forintos segélydíjban részesítette.

A következő 1875/76 tanév kezdetén az iskola IV.-ik osztálya is megnyílik. A tanulók felvétele 1875. szeptember 28-tól október 5-ig az igazgatósági irodában (I. kerület Tabán. Attila utca 649) történik. A fővárosi tisztviselők, tanárok, tanítók és szolgák gyermekei beírási és tandíjmentesek. A szegényebbek gyermekei ingyen kapják meg a tankönyveket. Az iskola végszervezetében hat osztályból fog állni, különösen azon növendékeknek ajánlható, a kik később kereskedők, iparosok, üzletemberek, könyvelők, ügynökök, hivatalnokok, távírászok, tanítók, gépészek, gazdászok stb. akarnak lenni. Ez is magyarázza a gyakorlati tantárgyak oktatását, pl. könyvvitel, jogtudomány, statisztika.

Budapesti I. Kerületi Községi Polgári Fiú-iskola III. értesítője az 1875/76 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Köznyomda és Részvénytársaság. 1876.

Változások a tanári karban, új tanárok: Gerzanits Lajos francia nyelv, Irmey Ferenc magyar- és német nyelv, történelem, Schmid Károly számtan és mértan, természettan, német nyelv. Az Intézet jótevői: T. Aigner (Abafi) Lajos úr 12 db., t. Zipser Henrik úr 9 db. becses könyvet küldöttek kereskedéseikből, hogy azokkal az intézet jelesebb tanulóit megjutalmazzák. Aigner (Abafi) Lajos magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész, a magyarországi szabadkőművesség történetírója. Írói álneve Abafi, polgári neve Aigner.

Aigner (Abafi) Lajos (1840- 1909)

Az első osztályban jeles eredményt értek el: Lubvienszky Győző, Ócska Ignác, Szkornyák Mihály.

A második osztályban jeles eredményt értek el: Hangl József, Wöllner Ferenc. Kitűnő: Walter Ferenc.

A harmadik osztályban jeles eredményt értek el: Gébay Miklós, Keleti Gyula, Meixner Rezső, Müller János.

A negyedik osztályban jeles eredményt értek el: Kratzer Rezső, Skimina Béla.

Elkészült a vízi-városban az új iskola épülete, az oktatás ott folytatódik, ahol az ötödik osztályt is megnyitják. A beírás, a felvételi-, javító-, és magánvizsgák augusztus hó 30-tól szeptember 5-ig az igazgatósági irodában (vízi-város, medve utca, új népiskolai épület II. emelet) lesznek.

Budapesti Fővárosi II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola IV. értesítője az 1876/77 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1877.

Az iskola jótevői. A Fővárosi Tanács 10 tanulót a Szilágyi-féle 80 forintos segélydíjban részesített. Támogatók voltak még: Petz Vilmos mérnök, Szécskay István tanár, Jausz György soproni felső leányiskola igazgatója, Zipser és König könyvkereskedők.

Változások a tanári karban, új tanárok: Irmei Ferenc magyar nyelv, olvasás és írás, Szécskay István földrajz, Gyulay Elek ének.

Az érdemjegyeknél 1 jeles, 2 jó, 3 elégséges, 4 elégtelen, tehát megszűnt az 5 elégtelen jegy.

Az első osztályban 65 tanuló volt.

A következő 1877/78 tanévben a hatodik osztály is megnyílik. Beiratkozás 1877 augusztus 30-tól szeptember 3-ig lesz a Medve utcában lévő iskola II.-ik emeletén. A beírási pénz 1 forint, a tandíj félévenként 3 forint, az ifjúsági könyvtárra félévenként fizetendő 25 krajcár. A tandíj alól felmentést kaptak azok a tanulók, akiknek a szülei 10 forintnál kevesebb adót fizetnek, úgyszintén a fővárosi községi tisztviselők, a tanítók és szolgák gyermekei a tandíj alól felmentést nyerhetnek. A polgári fiú-iskola tanulóit hat éven át képezi. „A magyar királyi honvédelmi miniszter 1876. augusztus 2-án az 7940. sz. rendelet folytán Egy évi önkéntesekül jövőre nézve a főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal e tekintetben egyenjogúaknak nyilvánított szakiskoláknak csak azon tanulói veendők fel, a kik az illető szakiskolába belépésük előtt legalább az algimnáziumot, vagy az alreáliskolát, vagy a magyar koronaországaiban a polgári iskolának négy alsó osztályát, a főgimnáziumba vagy főreál-iskolába való átlépésre feljogosító sikerrel végezték be. A magyar királyi honvédelmi miniszter f. évi május 30-án 15728. sz. alatt kelt rendelete értelmében a polgári iskola 6 osztályát végzett tanulók is felvéti vizsgálat mellett egyéves önkéntesek lehetnek.

Budapest, 1877. június 29-én. Lengyel Sándor igazgató tanár.

Budapesti Fővárosi II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola V. értesítője az 1877/78 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1878.

Változások a tanári karban, új tanárok: Kozma Gyula földrajz, Andrejezó Tivadar testnevelés.

Beiratkozás 1878 augusztus 30-tól szeptember 3-ig lesz a Medve utcában lévő iskola II.-ik emeletén.

Budapest, 1878. június 29-én.“ Lengyel Sándor igazgató tanár.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Hat osztályú Polgári Fiú-iskola VI. értesítője az 1878/79 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1879.

Az iskola története. A Tanács csupán tanszerek- és könyvtári beszerzésekre az utóbbi öt éven át összesen 2140 forintot adott. Az 1874/75 tanévben Varinyi János (†1879) természetrajzi tanárnak a II. kerületi. polgári leányiskolához való végleges áthelyezése után a természet, földrajz- és vegytanra rendes tanszék állíttatott és arra dr. Schopper Gyula tanár választatott meg. Az ének tanításával Zólyomi János, a torna tanításával pedig Laky Vilmos okleveles tanárokat bízták meg. Veszely János a magyar, német nyelv, történelem és a francia nyelv (rendkívüli tantárgy) rendes tanára súlyos betegség miatt szabadságon volt, majd elhunyt, helyetteséül a rendes tantárgyaknál Német József tanárt nevezték ki és a francia nyelv tanításával ideiglenesen dr. Schopper Gyula tanárt bízták meg. Az ének oktatásával Zólyomi Jánost bízták meg 1875-ben, továbbá Schmidt Károly a matematikai oktatás élére került. Az 1876/67 tanévben a tanári karban áthelyezés folytán álltak be változások, nevezetesen: Zólyomi János énektanár a tanév kezdetén a VI. ker. polgári fiú-iskolához helyeztetett át s helyébe Gyulay Elek okleveles tanár alkalmaztatott; dr. Schopper Gyula a természet-, földrajz és vegytan tanárát pedig a tanév vége fele a VII. ker. polgári leányiskolához helyezték át, helyébe Szécskay István tanár került. 1878/79 tanévben Wágenhofer Józsefet német és történelem tárgyak oktatásával lett megbízva. A torna tanítását újból Laky Vilmos végzi. Schmid Károly fiatal tanár elhunyta után a matematika oktatását Zetter Ede vette át. Szécskay István ásvány-, kőzet, földtan és növénytan könyvet írt, „Az ásványok természetrajza. Budapest, Eggenberger-féle Könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) 1882.” Kozma Gyula Magyarország statisztikáját és földiratot írt a polgári iskolák számára.

Pesti Napló, 1875-07-03 149. szám. „A budapesti I. kerületi polgári fiúiskola tanári kara szomorú szívvel jelenti Veszely János (1848-1875) szeretett kartársának, a nyelvészet rendes tanárának Párádon, hol felüdülést keresett, 1875 július 20-án 27 éves korában, hosszas betegség után történt gyászos elhunytát. Nyugodjék békében!”

1879 április 25-én az iskola minden osztályát meglátogatta Trefort Ágoston, vallás és közoktatási miniszter, Gönczy Pál miniszteri tanácsos és Békey Imre tanácsos.

Az első osztály létszáma 55 fő, a másodiké 33 fő, a harmadiké 23 fő, a negyediké 16, az ötödiké 14 fő, a hatodiké 10 fő.

Beiratkozás 1879 augusztus 30-tól szeptember 3-ig lesz a Medve utcában lévő iskola II.-ik emeletén.

A polgári fiú-iskola tanulóit hat éven át képezi. Okvetlen szükséges azon gyermekeknek, a kik később kereskedők, iparosok, üzletemberek, számvivők, hivatalnokok, távírászok, tanítók, gépészek, gazdák statisztikusok akarnak lenni.

Budapest, 1879. június 29-én. Lengyel Sándor igazgató tanár.

Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1879/1. 1879. január 8-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve. 23. „A Medve utcai elemi népiskola központi fűtésének számlája [11.] [Előterjesztés] A fővárosi mérnöki hivatal 864/1876. számú jelentése Zellerin Mátyás vállalkozó 6504 forint 18 krajcárt tevő végszámlájáról és 1000 forintnyi biztosítékáról a II. kerületi Medve utcai iskolaépületben berendezett forróvízfűtés után. [Határozat] A közgyűlés ezen a II-ik kerületi Medve utcai elemi népiskolai épület befejezésére vonatkozó - a fővárosi tanács által előterjesztett végszámlát helyeslő tudomásul vevén, jelen ügyet az ara nézve még netán szükséges intézkedések eszközlése végett a fővárosi tanácshoz visszaszármaztatja.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Hat osztályú Polgári Fiú-iskola VII. értesítője az 1879/80 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1880.

A tanulók létszámának növekedése miatt két első osztályt indítottak.

Dr. Fajth Péter orvos a szegény tanulóknak az ingyenes ellátást ajánlotta fel, amit igénybe is vettek. A testnevelés oktatásával Clair István okleveles tornatanárt bízták meg. Iskolánk felügyeletét a fővárosi hatóság részéről Hunfalvy János és Könyvei József urak buzgón teljesítették. Dr. Ribáry Ferenc iskolánk egyik felügyelője elhunyt.

Hunfalvy János. Hunfalvy János 1865

Új tanárok: Zettner Ede, matematika, geometria, Szácskay István természetrajz, vegytan, Wágenhoffer József (1846-†1901 április 18 1878-tól haláláig az Iskolában tanított) német és történelem, Gyulai Elek ének.

Az első osztályba beiskolázottak száma 72 fő, a másodikba 38, a harmadikba 26, a negyedikbe 23, az ötödikbe 10, a hatodikba 12.

Beiratkozás az 1880/81 tanévre 1880 augusztus 30-tól szeptember 3-ig lesz a Medve utcában lévő iskola II.-ik emeletén. A beírási pénz 1 forint, a tandíj félévenként 3 forint, az ifjúsági könyvtárra félévenként fizetendő 25 krajcár. A tandíj alól felmentést kaptak azok a tanulók, akiknek a szülei 10 forintnál kevesebb adót fizetnek, úgyszintén a fővárosi községi tisztviselők, a tanítók és szolgák gyermekei a tandíj alól felmentést nyerhetnek, feltéve, hogy sikeresen tanulnak és jó a magaviseletük, ebben az esetben a tanácshoz folyamodhatnak és a tandíj fizetése alól felmentést nyerhetnek.

Budapest, 1880. június 29-én. Lengyel Sándor igazgató tanár.

Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye, 1880-12-01. 6. szám. „A budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat most már VI. évfolyamával működik teljes elismerést méltólag úgy a magyar nyelv, mint hasznos ismeretek terjesztése ügyében. Ingyenes tanfolyama a magyar nyelvből németajkú férfiak számára a budai vízivárosi medve utcai iskolában tartozik, novembertől február végéig. A részvét az érdeklettek részéről igen nagy, az eredmény az eddigi években mindig kielégítő volt. A népszerű ingyenes felolvasások ez évben is hetenkint kétszer a »Budai kör« termében tartatnak, felváltva magyarul és németül. Tanártársaink közül Novák A. L., Török Árpád, dr. Lechiner László, dr. Hartagi Aladár, Hunfalvy János, Tömör Ferenc, Duma György, dr. Kemény Ferenc tartanak előadásokat.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Hat osztályú Polgári Fiú-iskola VIII. értesítője az 1880/81 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1881.

A tanuló létszám növekedése (29 %) miatt a tanács 3747/VIII. sz. határozatával elrendelt, hogy az igazgatói lakásból két tantermet alakítsanak ki. Az iskolában beszerzett könyvek és tanszerek értéke az 5000 forintot meghaladja, ebben az évben a fővárosi tanács plusz 500 forintot utalt ki erre a célra. A fővárosi tanács 108 tanulót tandíjmentességben, 17 tanulót pedig a 80-forintos Szilágyi-féle segélyben részesített.

Kozma Gyula földrajzának II. részét írta meg a polgári iskolák II. osztálya számára. Szécskay István az országos polgári iskolai tanári egyesület közlönyének a „Polgári Iskola” szerkesztését vállalta magára. Imrei Ferenc szépirodalmi, tanügyi és napi, Sajóhelyi Béla tanügyi lapokban írtak ismeretterjesztő és tanügyi eszméket tisztázó cikkeket. Békey Imre miniszteri osztálytanácsos és királyi tanfelügyelő március 21-én látogatta meg az iskolát. Hunfalvy János királyi tanácsos és fővárosi tanügyi bizottsági tag több vizsgálaton, többek között a június 29-én lezajlott tanévzárón vett részt.

Új tanárok Reichenthal Gerson gyorsírás.

Tanulók létszáma I. osztály A. és B. összesen 102, II. osztály 68, III. osztály 44, IV. osztály 28, V. osztály 17, VI. osztály 12.

Beiratkozás az 1881/82 tanévre 1881 augusztus 30-tól szeptember 4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola II.-ik emeletén. Budapest, 1881. június 29-én. Lengyel Sándor igazgató tanár.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Hat osztályú Polgári Fiú-iskola IX. értesítője az 1881/82 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1882.

Új tanárok: Vajda Pál gyakorló szépíró, Vándory József tornatanár, Hajnal Márton mennyiségtan és mértan.

A paralell-osztályok felállítása miatt az új tanórákat Rapcsányi István, Schlachta Lajos és Tahédl Antal látták el. A közmunka- és közlekedési miniszter folyó év 16506. sz. rendeletében közreadta, hogy a polgári fiúiskola hat osztályát sikeresen elvégzők felvételi vizsga nélkül vasúti üzletgyakornoknak felvehetők. A fővárosi tanács 97 tanulót tandíjmentességben, 17 tanulót pedig a 80-forintos Szilágyi-féle segélyben részesített. Kozma Gyula földrajz tankönyvének harmadik részét is megírta. 1882-ben iskolai ünnepélyt rendeztek Csengery Antal emlékezetére, aki a magyarországi polgári iskolák létrehozásában jelentős szerepet vállalt és 1880 július 13-án halt meg.

Csengery Antal

A tanulók létszáma: I.a 43, I.b. 35, II.a. 38, II.b. 44, III. 43, IV. 35, V. 14, VI. 13.

Beiratkozás az 1882/83 tanévre 1882 augusztus 30-tól szeptember 3-ig lesz a Medve utcában lévő iskola II.-ik emeletén. Budapest, 1882. június 29-én. Lengyel Sándor igazgató tanár.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Hat osztályú Polgári Fiú-iskola X. értesítője az 1882/83 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1883.

Irmey Ferenc és Szécskay István családi okok miatt a VIII. kerületi polgári leányiskolába távoztak. Az üresedés miatt az iskolába kinevezték dr. Göőz József bölcsészdoktort, magyar nyelv és irodalomszakos tanárt és Schlachta Lajos természetrajz-vegytan szakos tanárt. Távozott az iskolától Kremmer Antal történelem-német szakos tanár és Zettner Ede matematika szakos tanár. Az üresedés miatt Wágenhoffer József és Hajnal Márton tanárokat választották meg. A tanulólétszám növekedése miatt új tanárok kinevezésére került sor, név szerint: Búzás István, Grünwald István, Kabdebo Lajos, Marusák Pál és Trübswetter Ferenc.

Békey Imre miniszteri osztálytanácsos és királyi tanfelügyelő október 28-án, 30-án és november 3-án, Hunfalvy János királyi tanácsos és fővárosi tanügyi bizottsági tag pedig október 4-én látogatta meg az iskolát. II. kerület polgársága Lengyel Sándor igazgatót, az ország első törvényhatóságának bizottsági tagjává választotta.

A fővárosi tanács 107 tanulót tandíjmentességben, 17 tanulót pedig a 80-forintos Szilágyi-féle segélyben részesített.

„Iskolánk a nemzeti kegyelet oltárán is áldozott az által, hogy a tanári kar Arany János nagy költőnk temetésén testületileg a tanuló ifjúsággal együtt részt vett és a halhatatlan költő szobrára 22 forintot és 27 krajcárt gyűjtött.”

Az osztályok létszáma: I.a 46, I.b 36, II.a 41, II.b 32, III. 54, IV. 26, V. 30, VI. 16.

Beiratkozás az 1883/84 tanévre 1883 augusztus 30-tól szeptember 3-ig lesz a Medve utcában lévő iskola II.-ik emeletén. Budapest, 1883. június 29-én. Lengyel Sándor igazgató tanár.

Pesti Napló, 1882-02-09. 40. szám. „— A vízivárosi iskolaszék f. hó 3-án tartott ülésében Schmidt Ferencz iskolaszéki tag, mint az iskolakerülők kipuhatolására kiküldött bizottság elnöke jelentette, hogy az iskolaszék tankerületében 342 tanköteles gyermek van, ki semminemű oktatásban nem részesül. Ennek folytán az iskolaszék, első és legfontosabb feladatát akarván teljesíteni, egyhangúlag elhatározta, hogy minden eszközt fel fog használni ezen állapot megszüntetésére. E végből a tagok egymás között felosztották az iskolakerülők névsorát, hogy minden egyeshez elmehessenek és iskolába terelhessék; nemkülönben a főváros tanácsához folyamodványt fognak benyújtani, melyben utalva azon állapotra, hogy most a tényleg iskolába járóknak is alig van helyük, ha pedig a 342 iskolakerülő iskolába tereltetik, azok számára nincs hely: arra fogják kérni a tanácsot, hogy a hiányon az által segítsen, hogy a medve-utczai iskolaházat csupán elemi népiskolai czélokra használja és a benne elhelyezett polgári iskolát, mely szintén nem fér el, alkalmasabb helyiségbe tegye át.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Hat osztályú Polgári Fiú-iskola XI. értesítője az 1883/84 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató tanár. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1884.

Beiratkozott összesen 243 tanuló hét osztályban. Marusák Pál tanár a főváros III. kerületi polgári-fiú iskolában folytatta pályafutását. A gyorsírás tanításával a tanács Hegedüs Pál gyorsírásra képesített tanárt bízta meg. Grünwald István tanár másfél év után, a budapesti királyi állami középiskolához nyert kinevezést, helyére Ficsor József került, aki a IV. kerületi községi reáliskolánál volt alkalmazva.

„Még a múlt tanévben indult meg úgy a polgárság, mint intézetünk érdekében egy igen hasznos és áldásos mozgalom a végből, hogy polgári iskolánk mellett egy 3 osztályú kereskedelmi iskola állíttassák fel. Ennek eredménye volt, hogy az 1883. évi április hó 18-án 293. sz. a. kelt közgyűlési határozatot a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr 1883. évi május hó 11-én 14758. sz. a. kelt leirata szerint csakis az abban körülírt módozatok megtartása mellett hajlandó jóváhagyni II. kerületi polgári fiú-iskola helyiségében annak V. és VI. osztálya mellé s azzal szerves kapcsolatban álló, kereskedelmi tanfolyammal bővített polgári iskola elnevezése alatt egy három osztályú kereskedelmi iskolai tanfolyam már a jövő 1884/5. tanévvel fog létesítteteni, még pedig akként, hogy a jövő 1884/5. tanévben ezen polgári iskola V. osztálya mellé a kereskedelmi iskola I. osztálya, az 1885/6. tanévben a polgári iskola VI. osztálya mellé a kereskedelmi iskola II. osztálya és végre az 1886/7. tan- évben a kereskedelmi iskola III. osztályú tanfolyama fog megnyitatni, mely utóbbi osztályt a polgári iskola VI. osztályának bevégzése után az illető nővendékeknek egy évig még folytatni kell. Egyidejűleg feliratilag felkéretni határoztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, az ilyetén felállítandó szakiskolákat végzett tanulók részére mindazon jogokat, melyeket a véderőről és a tisztviselők minősítéséről szóló törvények a középkereskedelmi szakiskolák növendékeinek nyújtanak, biztosítani, illetve biztosításuk iránt saját hatáskörében intézkedni szíveskedjék; és az iránt, hogy a szaktanfolyammal ellátott polgári iskolában mi módon osztassák be a tanítási idő mindkét irányban, vagyis mikor taníttassanak az intézet minden növendékét illető általános tanulni valók s mikor végeztessenek az intézet csak némely növendékeit illető gyakorlati munkák és tanulmányok, a kellő útbaigazítást megadni szíveskedjék. — Jelen határozatból kifolyó további intézkedések megtételével tárgyirat kiadása mellett a fővárosi tanács megbizatik. Kelt Budapesten a főváros törvényhatósági bizottságának 1884. január hó 23-án és folytatva 24-én tartott rendes közgyűléséből. Aláírta s. k. Ráth Károly főpolgármester”. Az iskola kibővítését a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte.

A fővárosi tanács 87 tanulót tandíjmentességben, 17 tanulót pedig a 80-forintos Szilágyi-féle segélyben részesített.

Az I.a osztály 40 fő, a I.b osztály 50 fő, II. osztály 43 fő, III. osztály 47 fő, a IV. osztály 30 fő, az V. osztály 21 fő, a VI. osztály 12 fő.

Beiratkozás az 1884/85 tanévre 1884 augusztus 30-tól szeptember 3-ig lesz a Medve utcában lévő iskola II.-ik emeletén. Budapest, 1884. június 29-én. Lengyel Sándor igazgató tanár.

1885-1894

Az 1885-1894 közötti értesítők hiányoznak, de megtalálhatóak az Iskolai értesítők, Budapest- II. kerületi Hunfalvy János felső kereskedelmi iskola 1884-1894. évkönyveiben

A budapesti II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Kereskedelmi Iskola XII. értesítője az 1884-1885 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1885.

A budapesti II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Közép-Kereskedelmi Iskola XIII. értesítője az 1885-1886 tanév végén. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1886.

A tanári testület új tagjai: Búzás István magyar nyelv, Dr. Bokor József a közép kereskedelmi iskolában francia nyelv, Emődi Ekkert Antal (-†1899 március 23) a polgári iskolában francia nyelv. Ficsór József a makói polgári leányiskolához távozott, helyére Nemeskey Lajos középtanodai tanár érkezett. Dr. Körömy Árpád történelem és magyar nyelv oktatását vette át, a nagy óraszám miatt. A szépírást Vajda Pál, a gyorsírást Hegedüs Pál tanította. Dr. Bohus Rezső tanításra beosztott polgári igazgatót az egész éven át súlyos betegsége miatt idén is Dr. Prém József tanár helyettesítette. Balogh Lajost február 20-tól március 31-ig súlyos betegsége miatt Tellér Gyula tanárjelölt helyettesítette. Gyulay Elek rendes tanár ebben az évben és az előző években is az ifjúsági énekkart szervezte és vezette minden díj nélkül. Lengyel Sándor kereskedelmi számtan és mennyiségtan, Hegedüs Pál gyorsírás, Kabdebó Lajos természetrajz, Dr. Körömy Árpád magyar nyelv és történelem, Dr. Mattyasovszky László jog, Dr. Prém József német nyelv, földrajz és történelem, Schlachta Lajos (1858-†1899 október 20) természetrajz, vegytan és ipar-műtan, Vajda Pál szépírás, Vándory József torna, Wágenhofer József német és történelem. Azari Zachár Gyula a magyar pénzintézetek országos nyugdíj-egyesületének az igazgatója tanította a könyvvezetést és a kereskedelmi ismereteket.

A budapesti II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Közép-Kereskedelmi Iskola XIV. értesítője az 1886-1887 tanév végén. Jelentés a II. kerületi községi alsófokú kereskedelmi iskoláról. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1887.

Adatok az iskola történelméhez. Budapest, 1884. július 29. Trefort Ágoston Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere. sk.

A tanári karban változások az előző évhez képest, Göőz József tanította a magyar nyelv és irodalmat, Hajnal Márton (†1917 Meghalt az I. Világháborúban) a mértant, a számtant, a mértani rajzot és az algebrát. Távozott Kabdebó Lajos tanár, aki 4 éven át a természetrajzot tanította. A természetrajz tanítását Kohaut Rezső tudományegyetemi tanársegéd vette át. Dr. Bohus Rezső folyton beteg igazgató helyett, ebben az évben is Dr. Körömy Árpád okleveles középiskolai tanár tanított. A német nyelv tanítására a fővárosi tanács Garai Ede tanárt küldte ki. Dr. Kenedi Géza állami és jogtudományi doktor tanította a nemzetgazdaságtant, a pénzügytant és a pénzügyismeretet. Dr. Bohus Rezső szeptember 24-én elhunyt.

A polgári iskolába beiratkozott 266, a közép-kereskedelmi iskolába 173, összesen 439 tanuló.

A budapesti II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Közép-Kereskedelmi Iskola XV. értesítője az 1887-1888 tanév végén. II. Jelentés a II. kerületi községi alsófokú kereskedelmi iskoláról. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1888.

A polgári iskolában 313, a közép-kereskedelmi iskolába 149, összesen 462 tanuló iratkozott be.

A tanári karban nem voltak jelentős változások. Dr. Körömy Árpád rendes tanári kinevezést nyert, Dr. Paulovics jogtudort a nemzetgazdaságtan tanításával bízták meg. Távozott Dr. Kenedi Géza. Dr. Göőz József külföldi tanulmányútra ment, Révay György helyettesítette.

Pesti Hírlap, 1887-07-06. 184. szám. „Iskolai hírek. A fővárosi tanács mai ülésén Alkér Gusztáv iskolaügyi tanácsos előterjesztésére a következő rendelkezéseket határozta el: A budavári elemi fiú- és polgári leányiskola közös igazgatóság alatt egyesittetnek; a medve-utcai iskolából három osztály a Toldy-utcai Kocsi-házba helyeztetik át s az előbbi iskolában igy nyert termek az ottani polgári iskola rendelkezésére bocsáttatnak.”

Alkér Gusztáv (1836-†1894) Budapest, alpolgármester

A budapesti II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Közép-Kereskedelmi Iskola XVI. értesítője az 1888-1889 tanév végén. III. Jelentés a II. kerületi községi alsófokú kereskedelmi iskoláról. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1889.

A polgári iskolában 291, a közép-kereskedelmi iskolába 151, összesen 442 tanuló iratkozott be.

A tanári karban történt változások. Nemeskéry Lajos tanárt 3 évi tanítás után az újonnan fölállított VI. kerületi polgári leányiskolához helyezték át. Helyére nem küldtek új tanárt, mert Dr. Göőz József németországi tanulmányútjáról hazatért. Révay György szépírást és gyorsírást tanított.

A budapesti II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Közép-Kereskedelmi Iskola XVII. értesítője az 1889-1890 tanév végén. IV. Jelentés a II. kerületi községi alsófokú kereskedelmi iskoláról. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1890.

A polgári iskolában 316, a közép-kereskedelmi iskolába 178, összesen 494 tanuló iratkozott be.

A tanári testületben a változások. Kohaut Rezső 3 éves tanítás után a VI. kerületi polgári leányiskolánál nyert kinevezést, és helyébe Palágyi Menyhértet és Tellér Gyula (1905-ben még a Medve utcai iskolában tanított. 1918 július 19-én tanácsi előterjesztés után nyugdíját kegydíjjal egészítették ki.) (Id. Tellér Gyula 1854-†Szentendre, 1931 június 7) rajztanárt küldte a fővárosi tanács.

Szeptember 28-án iskolánkat meglátogatta gróf Csáky Albin vallás- és közoktatási miniszter, Berzeviczy Albert államtitkár, Apt Kamil (1827-1890) miniszteri tanácsos és dr. Verédy Károly királyi tanfelügyelő.

Csáky Albin. 1905. Berzeviczy Albert. 1910. Verédy Károly bal szélen.

A budapesti II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Közép-Kereskedelmi Iskola XVIII. értesítője az 1890-1891 tanév végén. V. Jelentés a II. kerületi községi alsófokú kereskedelmi iskoláról. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1891.

A polgári iskolában 338, a közép-kereskedelmi iskolába 193, összesen 531 tanuló iratkozott be.

A tanári testületben nem volt változás.

Budapest fő- és székváros II. kerületi Nyilvános Községi Polgári és Közép-Kereskedelmi Iskola XIX. értesítője az 1891-1892 tanév végével és VI. Jelentés a II. kerületi községi alsófokú kereskedelmi iskoláról. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1892.

A polgári iskolában 351, a közép-kereskedelmi iskolába 181, összesen 532 tanuló iratkozott be.

A tanári testületben történt változások. Dr. Bokor József francia nyelvtanár távozott, helyére Tausz Ferencet nevezték ki. Palágyi Menyhért távozása miatt helyére Flóris Áron került, aki a számtant és mértant és a mértani rajzot tanította. A váltó- és kereskedelmi jog tanítását a tanács dr. Melly Béla fővárosi tisztviselőre bízta. Garai Ede a német nyelvet és a könyvvezetést tanította. Hajnal Márton számtan és mértant tanított.

Budapest fő- és székváros II. kerületi nyilvános községi Polgári és Kereskedelmi középiskolájának és ezzel kapcsolatos Alsófokú Kereskedelmi Iskolának értesítője az 1892-1893 tanév végén. A polgári iskola fennállásának 21., a kereskedelmi középiskola fennállásának 9. és az alsófokú kereskedelmi iskola fennállásának 7-ik évében. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1893.

A tanári karban történt változások. Távoztak Balásy Dénes és Sajóhelyi Béla. Tausz Ferencet az iskolához helyezték, aki francia nyelvet és természetrajzott tanított. Az iskolába kinevezték Herchl Libor matematika szakos tanárt. 1897-ben a III. kerületi községi polgári fiúiskolába helyezték át. Kozáry József helyére dr. Patrubány Lukács került.

Budapest fő- és székváros II. kerületi nyilvános községi Polgári és Kereskedelmi középiskolájának és ezzel kapcsolatos Alsófokú Kereskedelmi Iskolának értesítője az 1893-1894 tanév végén. A polgári iskola fennállásának 22., a kereskedelmi középiskola fennállásának 10. és az alsófokú kereskedelmi iskola fennállásának 8-ik évében. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1894.

A polgári iskolában 358, a kereskedelmi középiskolába 228 és az alsófokú kereskedelmi iskolába 93 összesen 679 tanuló iratkozott be.

A tanári karban történt változások: Dr. Sacher Istvánt bízták meg a kereskedelmi középiskolában a váltó- és kereskedelmi jog tanításával, aki egy évig tanított az iskolában.

Budapest székes főváros II. kerületi nyilvános községi Polgári és Kereskedelmi középiskolájának és ezzel kapcsolatos Kereskedő tanonzc-iskolának értesítője az 1894-1895 tanév végén. A polgári iskola fennállásának 23., a kereskedelmi középiskola fennállásának 11. és a kereskedő tanoncz-iskola fennállásának 9-ik évében. Szerkesztette Lengyel Sándor igazgató. Budapest. Pesti Könyvnyomda. 1895.

A polgári iskolában 387, a kereskedelmi középiskolába 253 és a kereskedelmi tanoncz iskolába 106 összesen 746 tanuló iratkozott be.

A tanári karban történt változások. Dr. Sacher István helyett, aki egy évig működött az iskolában, dr. Virava János székesfővárosi ügyvéd került. Dr. Paulovits János helyett, aki 7 évig tanított az iskolában, a nemzetgazdaságtan és pénzügytan oktatását dr. Ferdinandy Géza (Gejza) honvédelmi miniszteri fogalmazó vette át. Floris Áron, aki a mértant és mértani rajzott tanította, távozott az iskolától, tantárgyát Szekeres Albert vette át, aki egy évet tanított az iskolában. Szekeres Albertet (Marosvásárhely, 1858 április 13-Budapest, 1933 június 7) 1895-ben a Református Főgimnáziumba helyezték át, ahol 1929-ig tanított, amikor nyugdíjba vonult.

1895-1909

A polgári és a kereskedelmi középiskola együttműködésének 10 éves története. Iskolai értesítők. II. kerületi Hunfalvy János felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1934.

„Dehát vetítsük képzeletünk vásznára ennek az ötven évnek főbb mozzanatait. Az 1884-ik esztendővel kell kezdeni, mely a kiegyezés utáni békés fejlődés időszakának második évtizedébe esik. Nemzeti életünk az átszenvedett viszontagságok után egyszerre rohamos fejlődésnek indul s lázasan igyekszik behozni a múltbeli mulasztásokat, hogy a nyugati országok művelődésével lépést tartson. Ebben a nagy nekilendülésben fővárosunk vezet, hol a gyáripar, a kereskedelem és az egész szellemi élet eddigi alárendeltségéből gyors ütemben emelkedik ki. Szükségét érzik olyan közoktatási intézménynek, mely a kereskedelmi életet szakavatott és művelt munkaerőkkel lássa el. Ez a szükséglet vezette fővárosunk tanácsát abban az elhatározásban, hogy az 1884—85. iskolai évben a II. ker. és VI. kerületi polgári iskolák mellé egy osztályos kereskedelmi szaktanfolyamot állítson fel. A szaktanfolyam tantervét és szabályzatát Trefort Ágoston, az akkori kultuszminiszter hagyta jóvá. A következő években a szaktanfolyam második, majd harmadik osztályával bővült s középkereskedelmi iskola nevet kapta, megkülönböztetésül a kereskedő tanoncok oktatásával foglalkozó alsókereskedelmi iskolától. Az új iskola a II. kerületi Medve utcai polgári iskola akkori igazgatójának Lengyel Sándornak vezetése alatt állott. A két intézetnek közös tanárai voltak, de szerepelnek köztük középfokú intézetekre képesített tanárok is, kik között pedagógiai és tudományos életünk nem egy kiváló képviselőjét láttuk. A kereskedelmi iskola jó hatással volt a polgári iskolára is, melynek növendéklétszáma egyszerre rohamosan növekedett. Az új iskolát a középfokú iskolákkal egy színvonalra helyezték, érettségit tett növendékeinek megadták az egyéves önkéntességi jogosultságot, amit polgári iskolát végzett tanulók nem nyerhettek el. Ez is vonzó hatással volt az új iskola növendékeire. Az első érettségi vizsga 1887. júniusában volt intézetünkben, amikor 52 tanuló nyert képesítést. A főváros kereskedő társadalma élénk érdeklődéssel és nagy várakozással kísérte az iskola munkáját, mert képzett és művelt munkaerőknek hiányát érezte, így az iskola végzett növendékeire biztató jövő várt. A polgári és a kereskedelmi iskola együttműködését nemsokára ellentétek zavarták meg. Ezek a két iskola különböző célkitűzésének, tanárai különböző képesítésének és különböző elbánásban való részesítésének (magasabb fizetés, kevesebb szolgálati idő, kevesebb heti óraszám) tudhatók be. Szaklapokban, napilapokban, tanácskozásokon élénk viták folytak a két iskola különválasztása érdekében. Ezeknek végre meg lett az eredménye, mert 1894-ben vagyis 10 éves fennállása után a kereskedelmi iskolát külön választják a polgári iskolától és önálló igazgatás alá helyezik. Az új iskola a „felsőkereskedelmi” nevet kapja. Első igazgatója Péter János ismert pedagógus, földrajzi író és tankönyvíró lett, ki nagy eréllyel és buzgalommal látott az önállóvá lett iskola egyéni jellegének kiépítéséhez. Az alsókereskedelmi „kereskedőtanonc iskola” néven szintén az ő igazgatása alá tartozott.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Hat osztályú Polgári Fiú-iskola huszonharmadik értesítője az 1895/96 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1896.

Adatok az iskola történetéhez.

„Édes hazánk dicsőséges fennállásának ezredéves fordulója a mi iskolánk életében is emlékezetes, a mennyiben az 1895/6. tanévvel lett ismét önállóvá, a székes főváros törvényhatóságának 1895. évi 147. sz. alatt kelt közgyűlési határozata értelmében, 11 évi kapcsolat után elválasztván egymástól kerületünk felső kereskedelmi és polgári fiúiskolája, melyeket addig, hosszú éveken keresztül Lengyel Sándor úr, most a VI. kerületi községi felső kereskedelmi iskola érdemekben gazdag igazgatója vezetett.”

1895-ben kivált az V. és VI. osztály mivel a Medve utcai polgári fiúiskolától különválasztották és önállósították a kereskedelmi iskolát. Az iskola neve Budapest, II. kerületi felső kereskedelmi iskola, az igazgató Péter János (1895–1913) volt. Péter János sok fáradozása és utánajárása eredményeként épült meg az I. kerület Ponty utca sarkán álló épület, ahová a kereskedelmi iskola egy része 1895-ben költözött. A társbérlet 1899-ben teljesen megszűnt, mert a Medve Utcai Népiskola a Medve utcai épület egészét megkapta, így lehetővé vált a további terjeszkedés. 1900 előtt az elemi iskola is elköltözött és 1900-tól megmaradt a hat osztályos polgári iskola.

Az elemi iskolát 1873-tól Almási János igazgató vezette, az elemi iskola 1873-1899 között volt a Medve utcai iskola épületében. Ebben az időszakban az oktatás délelőtt és délután folyt.

A tantestületben a változások.

„A polgári iskolai tantestületben Balogh Alajos (1849-†1899), aki a II. kerületi polgári iskolában 25 évig működött. Herchl Libor és Wonaszek A. Antal tanár urak hosszabb ideig betegeskedtek. Az elsőt Uferbach Jenő (1873-†1926 július 28) rajztanár, festőművész és Szirotka Szilárd[3] (1872-†Budapest, 1940 április 21) tanár urak helyettesítették, a másodikat Ötvös Gyula tanár úr, a harmadiknak óráit a tanári testület egyes tagjai osztották szét maguk közt s így két és fél hónapon át helyettesítették beteg kartársukat. A tanári karban szeptember 22-ig dr. Trübswetter Ferencz tanár úr, mint a számtan, mértan és könyvviteltan tanára működött, az említett naptól azonban a II. kér. polgári leányiskolához osztatott be s helyébe Wonaszek A. Antal úr rendeltetett.”

A tanári kar: Szenessy Mihály számtan, Balogh Alajos, rajz és mértan, Búzás István magyar nyelv, Derlik Sándor torna, Gyulay Elek ének, Herchl Libor ének, Dr. Patrubány Lukács magyar és német, Révay György gyorsírás, Sziklay Béla földrajz és történelem, Tausz Ferenc francia nyelv, mértan és természetrajz, Vajda Pál szépírás, Wonaszek A. Antal könyviteltan, számtan és mértan.

I.a osztály 50 fő, I.b 52 fő, II.a 57 fő, II.b 56 fő. III.a 48 fő, III.b 48 fő, IV. 63 fő.

Beiratkozás az 1896/97 tanévre 1896 október 1-5-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében. A polgári iskola első osztályába oly tanulókat vesznek fel, a kik az elemi népiskola negyedik osztályát jó sikerrel végezték.

Buda és vidéke, 1896-02-16. 7. szám. „Végzetes halál. Bartal Pál a Medve-utczai iskola szolgája egy kocsis vigyázatlanságából bekövetkezett szerencsétlenség folytán meghalt. Bartal Pál régebben, mint rendőr tűnt ki. A Krisztinavárosban állt őrt s a közönségnek és felebbvalóinak bizalmát érdemelte meg. Szívbaja következtében meg kellett válni állásától. A medve-utczai iskolánál alkalmazták, hol elöljárói nagyon szerették a pontos, szorgalmas, megbízható és becsületes embert. A Buda és Vidéke szerkesztője egy igen jó emberét vesztette el benne. A lap megalakulásánál sokat fáradozott. Halálát özvegye és két fia siratják. Hiszünk, hogy a főváros tanácsa a hátramaradt özvegyet és árvát nagylelkűségébe fogadja.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola huszonnegyedik értesítője az 1896/97 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1897.

Az iskola története. Balogh Alajos tanárt hosszabb betegsége miatt 1896 október 12 óta Tattay Ferenc helyettesiti. Új tanárok Szaffka Manó (1862-†1928 ) torna (1895-től a Sportvilág című lap folyamatosan foglalkozott az angol, majd a kontinentális labdarúgás híreivel, eredményeivel. Az újságban egymás után megjelentek a sportág szabályismertető kis füzetei, Bély Mihály és Szaffka Manó révén.), Turcsányi Dezső (1855-†1915 március 29) magyar nyelv és Volenszky Gyula, számtan, mértan és könyviteltan. Tanácsi engedéllyel Róka Gyula a táncot tanította november, december és január hónapokban.

I.a osztály 46 fő, I.b 45 fő, II.a 44 fő, II.b 45 fő, III.a 46 fő, III.b 46 fő, IV.a 36 fő, IVb. 34 fő.

Beiratkozás az 1897/98 tanévre 1897 szeptember 1-5-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola huszonötödik értesítője az 1897/1898 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1898.

Az iskola történetéből. A vívást Szafka Manó, a táncot Róka Gyula vezette. Balogh Alajos betegsége miatt 1898 január 1-én nyugdíjba vonult, helyét Tattay Ferenc vette át, aki rajzot és mértant tanított. Volenszky Gyula helyét Valter Vilmos (mértani rajz) vette át, Herchl Libort ének, a III. kerületi óbudai polgári iskolába helyezték át, helyére Mátis Lajos (matematika) tanár került. Dr. Szalay Béla tiszti főorvos már három éve dolgozik az iskolában.

I.a osztály 48 fő, I.b 47 fő, II.a 45 fő, II.b 45 fő, III.a 43 fő, III.b 43 fő, IV.a 39 fő, IV.b 38 fő.

Beiratkozás az 1898/99 tanévre 1898 szeptember 1-5-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola huszonhatodik értesítője az 1898/1899 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1899.

Az iskola története. „dr. Wonaszek A. Antal tanár óráinak egy részét, mivel ő a VI. kerületi gymnasiumnál is alkalmaztatott, dr. Bozóky Endre, az I. kerületi magyar királyi állami főgymnasium rendes tanára vállalta el. A gyöngélkedő Turcsányi Dezső tanár heti 3 óráját pedig f. évi februárius 23-dikától kezdve Búzás István tanár látta el. Sziklay Béla június hó 23-án rendes tanárrá választatott.”

I.a osztály 54 fő, I.b 49 fő, II.a 45 fő, II.b 45 fő, III.a 44 fő, III.b 43 fő, IV.a 39 fő, IV.b 37 fő.

Beiratkozás az 1899/1900 tanévre 1899 szeptember 1-4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Magyarország - Reggeli Magyarország. 1899-05-09. 127. szám. „Iskolabővítés. Az I. kerületi Medve-utczai polgári iskolát kibővíti a város ama helyiségekkel, melyekben eddig a kereskedelmi iskola volt. A kereskedelmi iskolát pedig máshol helyezik el.”

Magyarország, 1898-08-13. 223. szám. Az elemi iskolai tanítók beosztása. A főváros tanügyi osztálya elkészítette az elemi iskolai tanítók és tanítónők új beosztását a jövő tanévre. „A II. kerületi Medve-utczai elemi fiúiskolánál: Hudeczek Ferenezné, Szabó Lajosné, Almási János igazgató tanár, Szabó Lajos, Rácz József, Bursics Ernő, Kápolnai Gyula.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola huszonhetedik értesítője az 1899/1900 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1900.

Az iskola története. A felső kereskedelmi iskola a kereskedőtanoncz-iskolával együtt a ponty-utcai új iskola-épületbe költözött. Wonaszek A. Antalt négy évi működés után a VI. kerületi állami gimnáziumba nevezték ki, Tattay Ferencet pedig a IX. kerületi polgári iskolába helyezték át. A hiányzó tanárok pótlására a Tanács Glück Károly

(rajz), Szerelemhegyi Tivadar és Újlaki Ödön (mértan) tanár urakat küldte ki. Újlaki Ödön tanár úr évközben megbetegedett s helyét a tekintetes Tanács intézkedése folytán Fettl Lipót, (1862-Budapest, †1907 november 27) mértan tanár úr vette át. Valter Vilmost (mértan és rajz) 1900 június 15-én rendes tanárnak nevezték ki. Dr. Patrubány Lukács (német és magyar) tanárt a tudomány-magántanári minőségében a vallás- és közoktatási miniszter megerősítette.

I.a osztály 62 fő, I.b 61 fő, II.a 58 fő, II.b 64 fő, III.a 52 fő, III.b 51 fő, IV.a 37 fő, IV.b 36 fő. V. 47 fő.

Beiratkozás az 1900/1901 tanévre 1900 szeptember 1-4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

A medve-utcai iskola központi gőzfűtésének javítására 1500 korona fordíttatott. 1900. október.

Budapesti cím- és lakásjegyzék, 1900-1901 „A Minisztériumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények. Közoktatás. II., Medve-utczai elemi iskola. (II. Medve utcza 5.) „Igazgató-tanitó: Almási János. Tanítók és tanítónők: Szabó Lajos, Rácz József, Kápolnai Gyula, Valló Mihály, Hudeczek Ferencné, Szabó Lajosné.”

Budapesti cím- és lakásjegyzék, 1901-1902 „A Minisztériumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények. Közoktatás. II., Medve-utczai elemi iskola. (II. Medve utcza 5.) „Igazgató-tanitó: Almási János. Tanítók és tanítónők: Szabó Lajosné, Rácz József, Valló Mihály, Hudeczek Ferencné, Oláh Dezső, Szabó Lajos, Hahn Dezső.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola huszonnyolcadik értesítője az 1900/1901 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1901.

Az iskola története. Új tanárok: Dr. Bakács István (magyar, német), Dankánics Mihály (-†1918 előtt valószínűleg 1916-ban) (magyar, földrajz) és Székely László (számtan, mértan).

I.a osztály 53 fő, I.b 53 fő, II.a 57 fő, II.b 56 fő, III.a 49 fő, III.b 48 fő, III.c 48 fő, IV.a 41 fő, IV.b 41 fő. V. 37 fő. VI. 35 fő.

Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901/32. 1901. december 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve1423. oldal.

„1421. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 68.712 1901— VII. számú előterjesztése: a II. kerületi Medve-utczai iskolaépület fűtésberendezési munkálatainál felmerült többletkiadás fedezete ügyében. A pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács javaslatai alapján a közgyűlés a II. kerületi Medve-utczai iskola fűtésberendezés javítási munkáinál felmerült 865 korona 09 fillér, azaz Nyolczszázhatvanöt korona 09 fillér túlkiadás fedezetéül a folyó évi költségvetés XIV. 2. c. (Épületek jókarbantartása — Népoktatási épületek) fejezet alatt való elszámolás mellett a kiadási XXV. 6. (Kamatok, az 1900. évi 12 millió koronás függő kölcsön kamatai) fejezet alatt elért megtakarításból rendelkezésre álló 129.571 koronát jelöli ki. Ezen határozat felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola huszonkilencedik értesítője az 1901/1902 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1902.

Az iskola története. Dr. Bakács István és Székely László egy éves működés után távoztak az iskolából. „A Tanács a VIII. kerületi polgári fiúiskolától Hofrichter József (rajz) tanár urat, az ellátatlan természetrajzú órák ellátására Sajóhelyi Béla I. kerületi felsőbb leányiskolai rendes tanár urat, a IX. kerületi felső kereskedelmi iskolától Szőke Béla tanár urat, az elemi iskoláktól pedig Fehérváry Ferenc (német) és Nagy Pál (magyar nyelv, földrajz) tanár urakat osztotta be, a könyvviteli és a lenmaradt számtani órák ellátására Karch Kristóf tanár ural alkalmazta.” Róka Pál 3 hónapig tánc- és illemtan órákat adott.

Róka Pál

I.a osztály 51 fő, I.b 50 fő, II.a 44 fő, II.b 43 fő, II.c 43 fő, III.a 48 fő, III.b 52 fő, III.c 51 fő, IV.a 43 fő, IV.b 43 fő, IV.c 42 fő, V. 35 fő. VI. 21 fő.

Beiratkozás az 1902/1903 tanévre 1902 szeptember 1-5-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

„Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a II. ker. Medve-utczai iskolaépület fűtésberendezési munkálatainál felmerült többletkiadás fedezete ügyében. (Előadó: dr. Bárczy tanácsnok.) A közgyűlés 1900. évi 1293. sz. határozatával a II. ker. Medve-utczai iskola központi fűtésberendezésének javítási munkáira 1500 koronát engedélyezett. A tényleges kiadás azonban 2365 korona 09 fillér volt, s így 865 korona 09 fillér túlkiadás állott elő. A túlkiadás oka a mérnöki hivatal jelentése szerint az volt, hogy az első költségvetés összeállítása alkalmával a mérnöki hivatalnak nem volt tudomása arról, hogy az egyik tanterem közfala le fog bontatni és máshova helyeztetik el. E közfal mentén a fűtési kádak csövei húzódtak el, minélfogva az átalakítás eszközölhetése végett e csővezetéket is át kellett helyezni s ezzel kapcsolatban az illető csőrendszert is megfelelően átalakítani. Ezenkívül utólag még 3 helyiség fűtésének módosítása is szükségessé vált s végül az egyes tantermekben több kisebb javítási munkálatot kellett teljesíteni. E munkák azért rendeltettek meg, mert a többi munkával együtt olcsóbban és az iskolai rend minden megzavarása nélkül voltak végezhetők. A tanács a túlkiadást ennélfogva megokoltnak találta.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola harmincadik értesítője az 1902/1903 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Pesti Könyvnyomda - Részvénytársaság. 1903.

Az iskola története. Sajóhegyi Béla igazgatása alatt a szakirányú iparostanonc iskolában megkezdődtek az előadások. Távoztak az iskolától a következő tanárok: Glück Károly, Szőke Béla és Valter Vilmos. „Az V. és VI. osztálynak szeptember hó 9-én történt beszüntetése következtében Bozók Endre dr., Fettl Lipót, Szafka Manó és Szerelemhegyi Tivadar főgimnáziumi tanár urak, a kik több éven át lankadatlan buzgalommal és dicséretes eredménnyel működtek, megváltak intézetünktől, úgyszintén Nagy Pál tanár úr is, ki az V. kerületi Sziget-utcai polgári fiúiskolához osztatott be.” Új tanárok Rigó Ferenc (mértan) és Tellér Gyula (szabadkézi rajz, mértani rajz). Elhunyt Tausz Ferenc (1852-1903) tanár.

I.a osztály 45 fő, I.b 45 fő, II.a 42 fő, II.b 42 fő, II.c 42 fő, III.a 49 fő, III.b 48 fő, IV.a 39 fő, IV.b 38 fő, IV.c 39 fő.

Beiratkozás az 1903/1904 tanévre 1903 szeptember 1-4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapesti cím- és lakásjegyzék, 1902-1903 „A Minisztériumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények. Közoktatás. II., Medve-utczai elemi iskola. (II. Medve utcza 5.) „Igazgató-tanitó: Almási János. Tanítók és tanítónők: Szabó Lajosné, Rácz József, Hudeczek Ferencné, Hahn Dezső, Apa Kornél, Riegler Dezső, Sauersitz László.”

Új mesteriskolák. 1903-ban a Medve-utcai iskolában sokszorosító- és bádog-ipariskolát nyitott meg a Fővárosi Tanács.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola harmincegyedik értesítője az 1903/1904 tanévről. Szerkesztette Szenessy Mihály igazgató. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda. 1904.

Az iskola története. „Az elemi iskola 8 osztályának befogadására 6 tanterem szolgált s így az elemi iskolában a váltakozó rendszert még e tanévben sem lehetett egészen megszüntetni. E bajon a jövő tanévben valószínűleg segítve lesz az által, hogy a tekintetes Tanács az I. kerületi Szarvas-téri elemi iskola épületében Hortobágyi Antal kartársunk igazgatása alatt a polgári iskola I. és II. osztályát megnyitja.”…”A tanári testületben a tanév elején a következő változások állottak be: Dankánics Mihály tanár úr a IV. C osztály megszűnése folytán a III. kerületi polgári fiúiskolához helyeztetett át. Tausz Ferenc tanár úr elhalálozása következtében pedig a természetrajz tanításával Kammerlohr Nándor úr bízatott meg, ki évközben a II. kerületi királyi katholikus egyetemi gymnasiumban is alkalmazást nyervén, órái egy részének ellátásával a tekintetes Tanács Aczél János (természetrajz) urat bízta meg. A francia nyelvi órák ellátására pedig Birkás Géza dr. úr, a IX. kerületi felső kereskedelmi iskola rendes tanára, küldetett ki. A tornaórákat Derlik Sándor tanár úr betegsége következtében, november hó 10-től Madarász László úr látta el.” Róka Pál 3 hónapig tánc- és illemtan órákat adott. Appel Aurélné, Hofrichter Anna hegedűt, mint rendkívüli tárgyat tanította. Karch Kristóf a budapesti kereskedelmi akadémia tanára tanította a számtant.

I.a osztály 45 fő, I.b 45 fő, I.c 45 fő, II.a 46 fő, II.b 46 fő, III.a 51 fő, III.b 50 fő, IV.a 46 fő, IV.b 45 fő.

Beiratkozás az 1904/1905 tanévre 1904 szeptember 1-4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola harminckettedik értesítője az 1904/1905 tanévről. Szerkesztette Hofrichter József ideiglenes igazgató. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda. 1905.

Az iskola története. Elhunyt tanárok: Szenesy Mihály (1855-1904) és Derlik Sándor (1855-1904)

„A tanári testületben az iskolai év folyamán a következő változások állottak be: Karch Kristóf tanár úr a kereskedelmi akadémia rendes tanárává választatván meg, helyét Kuntner Róbert (könyviteltan), IX. kerületi felső iskolai tanár úr foglalta el és Sajóhelyi Béla igazgató úr, továbbá Aczél János úr néhány természetrajzi óráját Kammerlohr Nándor (1932-ben még egy másik iskolában tanított. 1943-ban nyugdíjat kapott.) (természetrajz) tanár úr vette át. A torna-órákat Derlik Sándor tanár úr betegsége alatt, majd elhunyta után is, Madarász László tanár úr helyett, kit a tekintetes tanács a III. kerületi polgári fiúiskolához helyezett át, Oleják Károly tanár úr, a természettani órákat pedig Szenessy Mihály igazgató betegsége alatt, majd elhunyta után is, Braun Rezső úr látta el.” Hofrichter Józsefet (ábrázoló mértan) megbízott igazgatónak nevezték ki. Ürmös Péter a mértanirajzi órák ellátását vette át. Fehérváry Ferencet és Rigó Ferencet a Tanács rendes tanárokká nevezte ki. Róka Pál 3 hónapig tánc- és illemtan órákat adott.

I.a osztály 46 fő, I.b 45 fő, II.a 42 fő, II.b 40 fő, II.c 39 fő, III.a 38 fő, III.b 39 fő, IV.a 42 fő, IV.b 41 fő.

Beiratkozás az 1905/1906 tanévre 1905 szeptember 1-4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola harmincharmadik értesítője az 1905/1906 tanévről. Szerkesztette Hofrichter József ideiglenes igazgató. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda. 1906.

Az iskola története. Emléksorok dr. Buday Józsefről. „A tanári testületben iskolai év folyamán a következő változások történtek: dr. Birkás Géza tanár úr helyett a francia nyelvet, mint rendkívüli tárgyat dr. Kereszty István tanár úr tanította. Minthogy Balló (Braun) Rezső tanár urat a székesfőváros tekintetes Tanácsa a VII. kerületi Hernád-utcai polgári leányiskolához helyezte át, a természettani órákat Rigó Ferenc vette át; hasonlóképen eltávozott intézetünktől Kuntner Róbert tanár úr, kit a kolozsvári kereskedelmi akadémia tanárának választottak meg. Helyette a könyvviteltant Mátis Lajos tanár úr látta el.”

I.a osztály 47 fő, I.b 45 fő, II.a 37 fő, II.b 36 fő, III.a 45 fő, III.b 46 fő, IV.a 34 fő, IV.b 33 fő.

Beiratkozás az 1906/1907 tanévre 1906 szeptember 1-4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1905-1906. „A Minisztériumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények. Elemi iskolák. II., Medve-utczai elemi iskola. (II. Medve utcza 5.) „Igazgató-tanitó: Almási János. Tanítók és tanítónők: Csapó Rezső, Apa Kornél, Riegler Rezső, Nagy Ede, Rácz József, Hangl József, Szilas Ágoston, Bárány Nándor, id. Fekete Jenő.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola harmincnegyedik értesítője az 1906/1907 tanévről. Szerkesztette Hofrichter József ideiglenes igazgató. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda. 1907.

Az iskola története. „Tellér Gyula tanár urat a székesfőváros tekintetes Tanácsa Ó-Budára helyezte át, tanszékét október 23-ig Glück Károly, ezen időtől pedig az év végéig Vladár Ernő töltötte be. Dr. Patrubány Lukács tanár úr a jelen évben magasabb nyelvészeti tanulmányainak folytatására szabadságot kapott. E téren végzett kiváló működéséért kitüntetés is érte, a mennyiben a párisi nyelvészeti társaság (Société de Linguistique de Paris) Antoine Meillet-nek , a ״Collége de France“ tanárának ajánlatára tagjának választotta. Óráinak egy részét a testület többi tagjai vették át, a fennmaradt 10 óra ellátására pedig Búzás Győző urat küldötte ki a Tanács. Az intézet növendékei és azok testvérei és rokonai a jelen évben is, mint az előbbi években 3 hónapon át tánctanfolyamban vettek részt Róka Gyula ifj. tánctanár úr kiváló vezetése alatt. A tánctanítás egész folyamán a növendékek szüléikkel jelentek meg, azonkívül az intézet részéről az igazgató és annak neje, továbbá Rigó Ferenc tanár állandó felügyeletet gyakoroltak.”

I.a osztály 48 fő, I.b 49 fő, II.a 39 fő, II.b 36 fő, III.a 29 fő, III.b 30 fő, IV.a 30 fő, IV.b 28 fő.

Beiratkozás az 1907/1908 tanévre 1907 szeptember 2-5-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola harmincötödik értesítője az 1907/1908 tanévről. Szerkesztette Hofrichter József igazgató. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda. 1908.

Az iskola története. „A székesfőváros tekintetes Tanácsa régi kartársunkat: dr. Patrubány Lukács tanár urat az V. kerületi Sziget- utcai polgári fiúiskolához osztotta be, helyette pedig Hunyady Béla tanár urat küldötte hozzánk. Gyulay Elek kartársunk is megvált intézetünktől, minthogy a II. kerületi polgári leányiskolában teljes elfoglaltságot nyert. Ennek óráit Fúsz Ferenc tanár látta el. Az osztályszaporodás következtében új tanerőt is kaptunk Ladók Sándor személyében, aki az I. osztályokban a mértant tanította.” Róka Gyula 3 hónapig tánc- és illemtan órákat adott.

Róka Gyula ifj.

I.a osztály 41 fő, I.b 39 fő, I.c 39 fő, II.a 44 fő, II.b 41 fő, III.a 29 fő, III.b 30 fő, IV.a 28 fő, IV.b 29 fő.

Beiratkozás az 1908/1909 tanévre 1908 szeptember 1-5-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1907-1908. „A Minisztériumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények. Elemi iskolák. II., Medve-utczai elemi iskola. (II. Medve utcza 5.) „Igazgató-tanitó: Almási János. Tanítók és tanítónők: Csapó Rezső, Apa Kornél, Riegler Rezső, Nagy Ede, Rácz József, Hangel József, Szilas Ágoston, Emberger János, Fekete Jenő, Józsa Dezső.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola harminchatodik értesítője az 1908/1909 tanévről. Szerkesztette Hofrichter József igazgató. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda. 1909.

Az iskola története. „A tanári testületben az elmúlt évben a következő változások történtek. Mindjárt a tanév elején eltávozott iskolánktól Hunyady Béla és Oleják Károly kartársunk. Előbbinek helyére Gárdonyi Emil (magyar nyelv), az utóbbi helyébe pedig Vándory József (torna) urat küldötte hozzánk a székesfőváros tekintetes tanácsa. Búcsút mondott iskolánknak Vladár Ernő tanár úr is, kit a tekintetes tanács szolgálati érdekből a III. kerületi polgári fiúiskolához osztott be és helyébe Valter Vilmos urat rendelte hozzánk. Alig kezdettük meg az új tanévet, Vándory József kartársunk betegsége miatt kénytelen volt szabadságra menni; óráit november 17.-től Krébesz Ferenc úr vette át; pár hónapi tanítás után azonban ő is oly súlyosan megbetegedett, hogy a tanítást félbe kellett hagynia. Helyettesítésére Cserhalmi Béla urat osztotta be hozzánk a tekintetes tanács, aki február 15.-től kezdve azután az év végéig tanította a tornázást. Az intézet növendékei és azok testvérei éppúgy, mint a megelőző években, 3 hónapig tartó tánctanfolyamon vettek részt Róka Gyula tanár úr kiváló vezetése mellett.” Fúsz Ferenc az éneket tanította.

I.a osztály 40 fő, I.b 39 fő, I.c 40 fő, II.a 48 fő, II.b 47 fő, III.a 36 fő, III.b 36 fő, IV.a 30 fő, IV.b 30 fő.

Beiratkozás az 1909/1910 tanévre 1909 szeptember 1-4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

1908-06-30. „Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a II. ker. Medve-utcai iskola udvarrendezési költségének fedezete ügyében. (Előadó: dr. Wildner jegyző.) 141.457/1908. A II. ker., Medve-utcai iskola udvarjárdái az udvar nívója alatt vannak s miután a víz elvezetéséről gondoskodva nincsen, ennélfogva az ott összegyülemlő esővíz a szomszédos épület falait átáztatja. E hiány megszüntetésére szükséges az udvar leásásáról, udvari csatorna létesítéséről, az udvar körül új járda alkalmazásáról és vízvezeték berendezéséről gondoskodni. Mindezen munkálatok 3850 korona költséget okoznak, mely összeg fedezete tekintetében a tanács a pénzügyi bizottsággal egyetértően azt javasolja a közgyűlésnek, hogy azt a községi alap kiadási XCIII. fejezete alatt e célra előirányzott azonos hitelösszeg terhére engedélyezze.”

„Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a II. ker. Medve-utcai iskola központi gőzfűtő berendezése kicserélési költségének fedezete ügyében. (Előadó: dr. Wildner jegyző.) 141.456/1908. A 2. ker. Medve-utcai iskola forró vízfűtés berendezése már annyira elavult, hogy annak folytonos javítása helyett a mérnöki hivatal — különösen iskola-egészségügyi szempontból — új, modern gőzfűtés-berendezés létesítését javasolta. A tanács ezt el is határozta s e célra az idei költségvetésbe 30.000 korona költségösszeg vétetett fel. A mérnöki hivatal most kidolgozta a részletes terveket, amelyeknek végrehajtására a felvett költség folyósítását kéri. A tanács a pénzügyi bizottsággal egyetértően azt javasolja a közgyűlésnek, hogy e munkálatok céljára szükséges 30.000 koronát a községi alap kiadási XXIII. fej. alatt e munkára előirányzott hasonló hitelösszeg terhére engedélyezze.”

Pesti Hírlap, 1908-02-06. 33. szám.

„A II. ker. medve-utcai polgári iskolában, Róka Gyula tanár vezetése alatt álló tánctanfolyamot a növendékek február 1-én, fényesen sikerült mulatsággal fejezték be. Az iskola óriási tornaterme bálteremmé változott, mely színültig megtelt olyan leánysereggel, melyért nem egy elite-bál (szalagavató bál) irigyelhette volna meg. A bemutatott modern táncokon kívül a Róka Gyula mester által betanított külön táncok feltűnést keltettek és a közönséget bámulatba ejtették. A külön táncokban a következő párok tűntek ki: Tarantella, táncolták Kerekes Ilonka—Kammer Jenő, Kerekes Elvira—Perger Vilmos. Magyar kettős, táncolták: Bleyer Irmuska—Kerekes Rezső, Gink Irmuska — Fábics János. Kozák tánc; táncolták: Ettl Ottília — Bauer Béla. Ezen táncokat a közönség zajosan megtapsolta és az elismerésből bőven kijutott úgy a táncoló pároknak, mint a kiváló tanárnak.”

Budapest II. Kerületi Községi Nyilvános Polgári Fiú-iskola harminchetedik értesítője az 1909/1910 tanévről. Szerkesztette Hofrichter József igazgató. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda. 1910.

Az iskola története. Krébesz Ferenc kartársunk helyettesítésére, ki betegsége miatt kénytelen volt hosszabb szabadságra menni, a székesfőváros tekintetes Tanácsa Deme Bálint urat osztotta be iskolánkhoz. Ő tanította a tornát 1909. november végétől 1910. május 1-ig. Az intézet növendékei és azok testvérei éppúgy, mint a megelőző években, 3 hónapig tartó tánctanfolyamon vettek részt Róka Gyula tanár úr kiváló vezetése mellett.

I.a osztály 45 fő, I.b 44 fő, I.c 44 fő, II.a 46 fő, II.b 45 fő, III.a 30 fő, III.b 32 fő, IV.a 30 fő, IV.b 30 fő.

Beiratkozás az 1910/1911 tanévre 1910 szeptember 1-4-ig lesz a Medve utcában lévő iskola épületében.

Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909. 2. 1909. január 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve.

Bejelentetett, hogy a m. kir. belügyminiszter úr m. é. augusztus hó 14-én 92.490. sz. a. a II. kerületi Medve-utcai iskola udvarrendezési költségének fedezete ügyében hozott m. é. 1368. sz. közgyűlési határozatot jóváhagyta.
Bejelentetett, hogy a m. kir. belügyminiszter úr m. é. augusztus hó 14-én 92.488. sz. a. II. kerületi Medve-utcai iskola gőzfűtő berendezésének kicserélési költségének fedezete ügyében hozott m. é. 1369. sz. közgyűlési határozatot jóváhagyta.

1910-1927

Az 1910 és 1927 közötti értesítők megsemmisültek, de az iskolára vonatkozó egyéb források, pl. újság cikkek elsősorban az ARCANUM Digitális Tudománytárban rendelkezésre álltak.

Székesfővárosi Községi Polgári Fiú- és Leányiskolák, Budapest, 1911. „Minden iskolának volt kisebb-nagyobb udvara. Aránylag legnagyobb (2650 m) a német utcai és (1296 m) a medve utcai polgárinak. A többieknek udvara 300—800 m közt váltakozott. Jó időben a legtöbb udvaron a szabadban történt a tornatanítás.”

Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1911. „A Minisztériumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények. Elemi iskolák. II., Medve-utczai elemi iskola. (II. Medve utcza 5.) „Igazgató-tanitó: Almási János. Tanítók és tanítónők: Csapó Rezső, Apa Kornél, Nagy Ede, Rácz József, Hangel József, Major István, Nagy Ede, Fekete Jenő, Kadich Szidónia, Jurányi Ilona.”

Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1912. „A Minisztériumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények. Elemi iskolák. II., Medve-utczai elemi iskola. (II. Medve utcza 5.) „Igazgató-tanitó: Rácz József. Tanítók és tanítónők: Csapó Rezső, Apa Kornél, Hangel József, Major István, dr. Kercsedy Endréné, Fekete Jenő, Kovács Gyula, Molnár Zoltán.”

Iskolai értesítők, Budapest - Székesfővárosi Községi Polgári Fiú- és Leányiskolák Székesfővárosi Községi Polgári Fiú- és Leányiskolák, Budapest, 1912.

kerületi Medve-utcai polgári fiúiskola. — Alapítási éve: 1872. — Igazgató: Hofrichter József. Az iskolaépület a főváros tulajdona. Ugyanezen épületben van még elemi- és ipariskola. Az iskolával kapcsolatos tanfolyamok: Német és hegedű tanfolyam. A tanárok száma: 24. Ezek közül megválasztott: 12, óraadó: 6, hitoktató: 6. iskolaszolga: 2. Az osztályok száma: 10. Vándorosztály: 1. A tanulók vallás szerint: róm. kath. 368 (79.82 ⁰/₀), református 3 (7.37 ⁰/₀), ág. evang. 23 (4.98 ⁰/₀), izraelita 28 (6.07 ⁰/₀), egyéb 8 (l.73 ⁰/₀). Anyanyelv szerint: magyar 447 (96.96 ⁰/₀), német 13 (2.81 ⁰/₀), egyéb 1 (0.21 ⁰/₀). Egész tandíjat fizet 127 (27.54 ⁰/₀), féltandíjat 107 (23.21 ⁰/₀), tandíjmentes 227 (49.24 ⁰/₀). Előmenetel szerint a: első félévben: jeles 36 (7.67 ⁰/₀), jó 138 (29.42 ⁰/₀), elégséges 115 (24.52 ⁰/₀), elégtelen 178 (37.95 ⁰/₀), osztályozatlan 2 (0.42 ⁰/₀). A tanév végén kitűnő 1.3 ⁰/₀, jeles 8.0 ⁰/₀, jó 38.2 ⁰/₀, elégséges 31.5 ⁰/₀, elégtelen 20.4 ⁰/₀, ebből osztályt ismétel 6.1 ⁰/₀. A négy osztályt általános kitűnő eredménnyel végezte: Maurer Pál.

Lehner Ödön (Budapest, 1887-†Budapest, 1937. május 18.) Mennyiségtan és természettan tanára volt. Tanári működését a II. kerületi Medve-utcai polgári fiúiskolában kezdte 1912-ben s 1919 januárjáig ott tanított. Havadi Barnabás nekrológja Lehner Ödönről. Iskolai értesítők, Budapest - VII. kerületi Kertész-utca községi négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola VII. kerületi Kertész-utca községi négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1937.

1910-1913. Boda József Amikor kézbe kapra oklevelét, a budapesti Medve utcai elemiben kezdett tanítani. Korán megszerette az irodalmat és azt magas szinten maga is művelte s műveli ma is. Tanította Németh Lászlót, a nevessé vált írót.

Boda József 82 éves 1969-ben

Szakiskolák. 1910. „II. ker. Medve-utcai iskola (szakirányú). (D, medve-u. 5—7.) Igazgató: Sziklay Béla. Tanitók: Bence István, Koncsek Lajos, Hoffer Lajos, Kováts Gyula, Farkas József, Csernay József, Cavalloni Pál, Sajó Sándor, Burits János, Major István, Walter Vilmos, Fehérváry Ferencz, Oleják Károly, Görgey István, Bárány Zsigmond, Dőri Pál.”

Szakiskolák. 1911. „II. ker. Medve-utcai iskola (szakirányú). (H. medve u. 5—7.) Igazgató: Sziklay Béla. Tanítók: Bence István, Hoffer Lajos, Kováts Gyula, Farkas József, Sajó Sándor, Major István, Valter Vilmos, Fehérváry Ferenc, Oleják Károly, Görgey István, Bárány Zsigmond, Dőri Pál, Gárdonyi Emil, Vitkovszky Sándor.”

1911-1912. A Medve-utcai polgári iskolában a felszerelés értéke koronában 21419, a tanári könyvtáré 5175, az ifjúsági könyvtáré 4598 korona.

Iskolai ünnepek, előadások témái: tűzrendészeti előadás, béke-ünnep, a Balatonról és Erdélyről vetített képekkel kisért előadás, fák- és madarak napja.

A Medve utcai iskolának nagy udvara volt. (1296 m²) A többi iskolához képest a második helyen szerepelt.

A tanulók 24.9 %-a tandíjat fizetett 21.4 %-a féltandíjas, 50.5 %-a egészen tandíjmentes volt.

1910-ben hegedűtanfolyam: 32 növendék 6 csoportban, Appel Aurélné (12). Zene elmélet: 32 növendék 1 csoportban. Cséka Aladár (1)

Kitüntetetett tanulók: Kális Sándor és Pichler Albin.

Szőnyi Sándor 1913-14-ben a Medve-utcai polgári iskolában tanított. Iskolai értesítők, Budapest - I. kerületi községi Kossuth Lajos felső kereskedelmi fiúiskola 1939. „Szőnyi Sándor 1940. február 1-én nyugalomba ment…. Szőnyi Sándor Pomázon 1890-ben született. Középiskolai tanulmányait a budai Toldi Ferenc főiskolában, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen végezte. Tanári oklevele a mennyiségtannak és ábrázoló mértannak középiskolai, továbbá a politikai és kereskedelmi számtannak felső kereskedelmi iskolákban való tanítására képesítette. Tanári működését 1913-ban a Medve-utcai polgári iskolában kezdte, innen 1914-ben a Német-utcai polgári iskolához, majd 1917- ben a Vas-utcai felső kereskedelmi iskolához helyezték át.”

Fővárosi Közlöny, 1913-08-08. 57. szám. 2. II. ker. Medve utcai polgári fiúiskola. Tanárok. Hofrichter József igazgató, Valter Vilmos mértani rajz, könyvvitel, Búzás István magyar, földrajz, Gárdonyi Emil magyar, történelem, Girsik Géza mértan, mértani rajz, Nagy Pál német, magyar, földrajz, Erdős Lajos földrajz, természetrajz, Habina János mértan, mértani rajz, Kammerlohr Nándor természetrajz, Lehner Ödön számtan, mértan, Mátis Lajos számtan, Bozó József testnevelés Rigó Ferenc számtan, mértan, természettan, Krébesz Ferenc magyar, földrajz, írás, Vajda Pál szépírás Lantos Lajos német, magyar.

1916-06-16. „41.832/1916 -VII. Ebben az ügyben a tanács a következő határozatot hozta: A tanács a II. kerületi elöljáróság 18.697/1915. sz. megokolt jelentése alapján jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a II. kerületi Medve utcai iskola tatarozása a kerületi elöljáróság által végrehajtatott, továbbá, hogy a tatarozási összes munkálatok 11.547 Korona 63 fillérbe kerültek, és hogy a 449/1915. kgy. szám alatt engedélyezett 7500 Koronával szemben 4047 Korona 63 fillér túlkiadás merült fel. Ezen összegnek póthitel útján való engedélyezése iránt a tanács hajlandó a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez előterjesztést tenni, ezt megelőzőleg azonban a tárgyat a fedezet kijelölése végett kiadja a tanács a tan. VI. (pénzügyi) osztály útján a pénzügyi bizottságnak.”

Nemzeti Sport, 1922-06-12. 46. szám. „A polgári iskolák sportünnepélye. A székesfőváros vasárnap d. u. rendezte a Millenáris-pályán a polgári fiúiskolák III.-ik tornaünnepét. Mintegy 3000 diák tett tanúságot a főváros testnevelésének nívójáról, amelyet bátran magas fokúnak mondhatunk. …Kiemelendő még a még a Medve utcai iskola ügyességi csapata is.”

Budapesti Czím- és Lakásjegyzék, 1922-1923. „A Minisztériumok fönhatósága alá tartozó hatóságok és intézmények. Elemi iskolák. II., Medve-utczai elemi iskola. (II. Medve utcza 5.) Tel. 167—14. — Igazgató: Fekete Jenő.”

Nemzeti Sport. 1924-05-26. „A polgári fiúiskolák torna- és játékünnepe. A Nemzeti Sport tudósítójától. A győzelmi zászlót, az összetett főversenyben (távolugrás, futás, súlydobás stb.) a II., Medve-utcai iskola nyerte (159.11 pont) a VII. Rottenbiller-utcai (136.39 pont) és a védő VII. Wesselényi-utcai iskolával (134.01 pont) szemben.” A résztvevők száma a versenyben 2500 tanuló volt. A Medve utcai iskola versenyzőit Deme Bálint testnevelő tanár készítette fel.

8 Órai Újság, 1926-12-30. 296. szám. „(Saját tudósítónktól.) A főkapitányság eltűnési osztályán Risztics Lázár dr. rendőrtanácsos hivatali szobájában ma délben megható és kedves jelenet játszódott le. A jelenetnek a rendőr tanácsoson kívül másik szereplője Faragó Pál 12 éves fiú, a medveutcai polgári iskola harmadosztályú tanulója volt. Risztics dr, rendőrtanácsos egy régebbi belügyminiszteri rendelet értelmében 30 pengőt, vagyis 375 ezer koronát adott át Faragó Pálnak ünnepélyes keretekben azért, mert még június havában özvegy Slubovinszky Károlynét a Duna hullám sírjából kimentette. Az eset június közepén történt, az özvegyasszony a délelőtti órákban a Margit-hídról a Dunába vetette magát. Faragó Pál 12 éves iskolás fiú látta a halálugrást, ledobta magáról kabátját és vakmerő bátorsággal a híd korlátjáról fejest ugrott a Dunába, néhány karcsapás után elérte a hullámokkal küzdő özvegyasszonyt, akit azután úszva a hajánál fogva húzott ki a partra.”

1928-1945

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1928/29 iskolaévről. Összeállította Baumann János igazgató. Budapest, 1929.

Iskolánk 57 éves története. „Iskolánk 57 éves múltra tekinthet vissza. Ez idő alatt sok dicsőséget, sok boldogságot, de még nagyobb szomorúságot látott. Látta négyosztályos iskolánkat hatosztályúvá fejlődni (1876/77, 1877/78.) Látta négyosztályú iskolánkból a három évfolyamú felső kereskedelmi iskolát kifejlődni. (1884/85, 1885/86, 1886/87.) Látta hazánk 1000 éves fennállásának világraszóló fényes meg- ünneplését 1896-ban. Látta a borzalmas világháború — dicső magyar hőskölteményét, melyet halhatatlan férfiaink önönvériikkel írtak meg. S látta — fájdalom — a kegyetlen trianoni békét követő szívet-velőtrázó, velőt hasogató irtózatos, tébolyító időket. A Buda, Óbuda és Pest városa egyesítését megelőző ragyogó idők ébresztették a derék polgárokban a gondolatot, hogy fiaik gyakorlati irányú kiképzésére polgári iskolát kell felállítani. Mind a három város vetekedve állít fel polgári iskolát. Az óbudai Kiskorona-utcai 1869-ben, a pesti Nagymező-utcai 1870-ben s a budai II. kerületi vízivárosi 1872-ben nyílik meg. Iskolánk első állomása a kapucinusok temploma melletti elemi iskola épülete. (1872/73.) Második állomása az első kerületi Attila-utcai 649. számú bérház (1873-tól 1876-ig bezárólag.) Harmadik és mai állomása a II. kér., Medve-utca 5—7. számú épület (1876-tól fogva.) Az idén tehát 52 éve annak, hogy iskolánk ebben az épületben — mely eredetileg elemi iskolai célra készült — megkezdte működését. Először az épület II. emeletén — mint vendég — húzta meg magát, idővel megnövekedvén, részben kiszorította a belőle kifejlődött kereskedelmi iskolát s az eredeti — elemi iskolai — házigazdát is — s 1924-től fogva — az elemi iskola megszüntetése folytán — teljesen átvette a házigazda szerepét. Érdekes kultúrtörténeti adat, hogy a rendes tanárok fizetése már az első évben 1200 forint és 300 forint lakbér volt, melyhez az igazgató még 200 forint igazgatói pótlékot kapott.

Érdekes adat az is, hogy 1873/74-től fogva iskolánk a polgári iskolai tanítóképző minta — gyakorlóiskolája.

Megemlítésre méltó az is, hogy az 1881/82. évben a VI. osztályt végzett tanulók közül többen — a hadügyminiszter rendelete alapján — a 32. számú császári és királyi hadosztály parancsnoksága előtt sikeres egyéves önkéntességi felvételi vizsgálatot tettek. Minő idők voltak azok, amikor körülbelül 1883-ig — a minősítő törvény megalkotásáig — minősítés tekintetében — az egyetemre való lépést leszámítva — majdnem teljesen egyenrangú volt a polgári a középiskolával! Hol volna ma Magyarország, ha a 80-as években, amikor a kereskedelmit felállították, mindjárt felállították volna — a különböző vidékek szükségleteinek megfelelően— a nyolcosztályú polgári iskolát! Nem volna most, a háború borzalmai folytán, annyi munkanélküli, annyi szellemi proletár és B-listára helyezett tisztviselő, — főiskolát s egyetemet végzett— jobb sorsra érdemes — okleveles úriember. A mulasztásokat pótolni, az elkövetett hibákat korrigálni kell. Az utóbbi 50 év nagy koncepciójú kultúrpolitikusai, s különösen kultuszminiszterei közül gróf Klebelsberg Kunó miniszteré az érdem, hogy iskolánkat a holtpontról elindította az aktivitás felé, hogy az nemcsak tudományt, hanem kenyeret is adjon a középosztály fiainak. A miniszter úr azonban ne álljon meg a félúton. Ne csak négyosztályú polgári iskolákat állítson fel a legalább is 5000 lakosságú községekben, hanem a nagyobb kultúrközpontokban — a vidék szükségletének megfelelően — állítson fel minél több nyolcosztályú polgári iskolákat, mert ezek nemcsak tudást és kenyeret, hanem nimbuszt is fognak adni a végzett növendékeknek, amit eddig elsősorban csakis a középiskola adhatott a tanulóinak. Ha a miniszter — amiben nem kételkedünk — ezt a kultúrprogramot fogja zászlajára írni és megvalósítani, úgy a polgári iskola igazán a nemzet gerincének az iskolája lesz. A nemzet gerince: a középosztály — a munkanélküliség rémétől nem fog az őrültek házába kerülni s öngyilkosságra vetemedni, hanem új vért, új ideálokat, új életlehetőségeket fog kapni, meg fogja duzzasztani a nemzet borzalmasan megfogyatkozott erkölcsi és anyagi javait, a szégyenletes »trianoni kényszerszerződést« a sarkaiból fogja kivetni s hazánk területi integritását a közel jövőben — diadallal — helyre fogja állítani.”

Baumann János, igazgató.

A tanári testület.

Baumann János igazgató, okleveles tanítóképző-intézeti tanár. Tanította a németet az I. A) osztályban.
Adámy Istvánné, dr. Péter Gizella (1943-ban még a Medve utcai iskolában tanított, édesapja Péter János igazgató) rendes tanár, okleveles középiskolai tanár. Tanított földrajzot, mezőgazdaságtant, növény- és állattant heti 20 órában.
Bodor Béla rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított magyart, közgazdaságtant és mezőgazdaságtant heti 18 órában. A tanári testület jegyzője, az ifjúsági könyvtár őre.
Bokor Mihály igazgatóhelyettes, rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított történelmet heti 12 órában. A földrajzi és történelmi szertár őre.
Deme Bálint rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár, a testnevelési ügyosztályba berendelve.
Dr. Eőrsi Julia rendes tanár, okleveles középiskolai tanár. Tanított magyart, történelmet, földrajzot heti 20 órában.
Grafi Józsa ideiglenes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított németet és földrajzot heti 20 órában.
Halápy Edéné, Hargitai Margit rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított számtant, mértant, növény- és állattant heti 18 órában. A természetrajzi szertár őre.
Holló Károlyné rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított magyart, történelmet heti 20 órában.
Keller Sarolta rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított számtant, mértant, ásványtant, vegytant, növény- és állattant heti 20 órában. Az ásvány- és vegytani szertár őre.
Lamoss János rendes tanár, okleveles középiskolai rajztanár. Tanított rajzot és mezőgazdaságtant heti 18 órában. A szabadkézi rajzszertár őre.
Lestyán Lajos rendes tanár, okleveles középiskolai tornatanár. Tanított tornát heti 10 órában.
Oppitz Vilma rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított számtant, mértant, növény- és állattant heti 20 órában. A tanári testület másodjegyzője.
Dr. Perjéssy Kálmán iskolaorvos. Tanított egészségtant heti 6 órában. Az orvosi szertár őre.
Petschner Mária rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított magyart, németet, mezőgazdaságtant heti 20 órában.
Rezik Béla rendes tanár, okleveles középiskolai énektanár. Tanított éneket és karéneket heti 14 órában. Az énekszertár őre.
Schannen Jenő rendes tanár, okleveles polgári iskolai kézimunka tanár és okleveles középiskolai énektanár. Tanított kézimunkát és mezőgazdaságtant heti 20 órában. A kézimunkaszertár őre.
Schultz Emília idősebb tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított számtant, mértant, természettant heti 20 órában. A természettani szertár őre.
Szakács Ödön rendes tanár, okleveles polgári iskolai tanár. Tanított magyart, földrajzot és közgazdaságtant heti 20 órában. A tanári könyvtár őre.
Truppel Béla rendes tanár, okleveles középiskolai rajztanár. Tanított rajzot és mezőgazdaságtant heti 19 órában. A mértani rajzszertár őre, az ifjúsági önképzőkör vezető tanára.
Bordi János szolgálattételre beosztott kereskedelmi iskolai rendes tanár, okleveles középiskolai torna- és szépírástanár, Deme Bálint helyettese.
Schrott Sándor helyettes tanár, okleveles középiskolai tornatanár, Bordi János helyettese. Tanított tornát heti 20 órában. A tornaszertár őre.

Varga Károlyné iskolanővér.

Dr. Fekete Mihály római katolikus, Baulovits Zoltán dr. görög katolikus, Jancsi László unitárius, Mirtse Árpád református, Glatz József evangélikus, Nedelykovits Velimir görögkeleti keleti szerb, Pollák Jakab izraelita hitoktatók.”

Személyi változások. „Részint berendelés, részint betegségek miatt több személyi változás volt, amelyeket a tanács a következőképen intézett el:

Deme Bálint tanárt a testnevelési ügyosztályba rendelte be s helyettesítésével Bordi János tanárt bízta meg.

Bordi szeptember 11-től az év végéig szabadságot kapott s óráit Schrott Sándor tanár látta el.

Petschner Mária tanárnő szeptember 1-től szeptember 19-ig volt beteg. Helyettese Jablonkai József tanár volt.
Bodor Béla tanár súlyos betegsége miatt szeptember 10-től január 5-ig, majd március 11-től április 24-ig hiányzott. Mindkét esetben dr. Szabó Mihály tanár helyettesítette.
Dr. Eőrsi Julia tanárnő október 8-tól április 18-ig volt betegszabadságon. Óráit Jablonkai József tanár látta el.
Holló Károlyné tanárnő betegsége miatt február 5-től március 19-ig mulasztott. Helyettese dr. Szabó Mihály tanár volt.
Adámy Istvánné tanárnő február 9־től április 3-ig volt beteg. Óráit Hudomel Hildegárd tanárnő látta el.
Halápy Edéné tanárnő március 16-tól május 18-ig a Vöröskereszt kórházban feküdt. Helyettesítésére Hudomel Hildegárd tanárnő volt kiküldve.

A beírások az 1929/30. iskolaévre folyó évi július hó 1-én, 2-án és 3-án naponként lesznek. A pótbeírások szeptember 2-án és 3-án lesznek. A tanítás szeptember 4-én kezdődik.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1929/30 iskolaévről. Összeállította Baumann János igazgató. Budapest, 1930.

Személyi változások. Részint berendelés, részint betegség miatt két személyi változás volt, amelyeket a tanács a következőképen intézett el:

Deme Bálint tanárt a testnevelési ügyosztályba rendelte be s helyettesítésével Schrott Sándor tanárt bízta meg.
Bodor Béla tanár súlyos betegsége miatt április 23-tól június 30-ig hiányzott. Helyettese dr. Szabó Mihály tanár volt.

A beírások az 1930/31. iskolaévre folyó évi június hó 27-30 között lesznek. A pótbeírások szeptember 1-én és 2-án lesznek. A tanítás szeptember 3-én kezdődik.

Zománcozott iskola sapkajelvény. II. kerület. Medve utcai polgári fiúiskola. 1930.

Numizmatikai Közlöny, 2007-2008 (106-107. évfolyam) Tanulmányok. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárban készült iskolajelvények katalógusa (6. rész).

„A polgári iskolák, mielőtt külön nevet vettek volna fel, egységes jelvényként a magyar címert használták. A Medve utcai Polgári Iskola tanulói régebben Szent Koronával lezárt Budapest-címert viseltek az iskola nevét jelző körirattal. Később ugyancsak a Szent Koronával lezárt pajzs alakú jelvényt, benne Budapest-címert tartó medvével.”

„441. MEDVE UTCAI POLGÁRI FIÚ ISKOLA. Aranyszínű Szent Koronával lezárt kerek talpú pajzs alakú jelvény. Középkék mezőben világosbarna medve áll, jobb mancsát Budapest fehér szalaggal ékes, piros színű címerén nyugtatja. Fehér szalagon aranyszínű betűkkel: MEDVE-U. POLG.F. M: 48 mm, sz. 38 mm. Szúróval ellátva:”

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1930/31 iskolaévről. Összeállította Szakács Ödön igazgató. Budapest, 1931.

Személyi változások. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az intézet érdemes igazgatóját, Baumann Jánost szakfelügyelővé nevezte ki. A Polgármester úr az intézet vezetésével Szakács Ödön igazgatót bízta meg. Más iskolához nyertek áthelyezést: 1. Gulyás György, 2. Oppitz Vilma, 3. Petchner Mária tanárok. Iskolánknál beosztást nyertek: 1. Csernyánszky László (földrajz, természetrajz, mezőgazdaságtan), 2. Kocsis Lajos (torna) tanárok. Dr. Perjéssy Kálmán iskolaorvos, tanított egészségtant.

Új Világ, 1973-04-13. 15. szám. „Meghalt Perjéssy Kálmán. Március 31-én, 77 éves korában örök álomra hunyta le szemét dr. Perjéssy Kálmán, a kaliforniai magyarság körében nagy megbecsülésnek örvendett, kiváló orvos. Dr. Perjéssy Kálmánné, Melitta ezúton köszöni meg a barátok, páciensek és általában az összmagyarság köréből megnyilvánuló részvétet és egyúttal arra kér mindenkit, hogy lelkiállapotára való tekintettel mellőzzék a részvétlátogatásokat. Feleségén kívül gyászolja fogadott fia, St. Martin Róbert, a kiváló fogorvos.” A rendelkezésre álló források szerint Perjéssy Kálmán 1949-ben még Magyarországon, de 1954-ben már az USA-ban élt.

Tanfolyamok. Iskolánkban 2 tanfolyam volt: német társalgási és hegedű-tanfolyam. a) Német társalgási tanfolyam. Ennek vezetője Rappensberger Gyuláné tanárnő volt. A beiratkozott 45 tanuló heti 2 órában nyert oktatást. b) Hegedű-tanfolyam. Vezető tanára: özv. Almássy Mihályné tanárnő volt. A beírt 25 tanulóval a tanárnő heti 3 órában foglalkozott.

A beírások az 1931/32. iskolaévre folyó évi június hó 19-20 között lesznek. A pótbeírások szeptember 5-én és 7-én lesznek. A tanítás szeptember 10-én kezdődik.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1931/32 iskolaévről. Összeállította Szakács Ödön igazgató. Budapest, 1932.

Személyi változások. Más iskolákhoz kerültek. Kocsis Lajos tanár és dr. Perjéssy Kálmán iskolaorvos. Iskolánkhoz beosztást nyertek Hoffer L. Ottokár (torna) tanár és 2. dr. Németh László (egészségtan) iskolaorvos.

Létszám: Tavaly 338 tanulót írtunk be, az idén 380-at. Tehát 42 tanulóval többet.

A beírások az 1931/32. iskolaévre folyó évi június hó 14-15-én lesznek. A pótbeírások szeptember 5-én és 7-én lesznek. A tanítás szeptember 10-én kezdődik.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1932/33 iskolaévről. Összeállította Szakács Ödön igazgató. Budapest, 1933.

Személyi változások. Más iskolákhoz kerültek. Hoffer L. Ottokár tanár. Miután iskolánk ez évben 3 osztállyal gyarapodott, a megszaporodott órák ellátására a következő tanárok nyertek beosztást: 1. And- rasovszky István (természetrajz, német, számtan), 2. Bocskay Károly (számtan, mértan, természettan), 3. Krónstein Ferenc (torna), 4. Pöltel József (magyar, földrajz), 5. Szabó Mihály dr. (magyar, történelem, mezőgazdaságtan)

Bocskay Károly tanár, szolgálati éveinek száma 20, ebben az iskolában 5. Nyugalomba vonult 1942-ben.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1933/34 iskolaévről. Összeállította Szakács Ödön igazgató. Budapest, 1934.

A tanári testületben nem történt változás.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1934/35 iskolaévről. Az iskola fennállásának 63-ik éve. Összeállította Szakács Ödön igazgató. Budapest, 1935.

Változások a tanári testületben. „Más iskolához nyert áthelyezést a tanév elején Andrasovszky István és Csernyánszky László tanár. Pótlásukra dr. Ambrózy Gusztáv és Antal Fülöp tanárokat helyezték iskolánkhoz. Az iskolaév folyamán a betegszabadságon lévő dr. Adámy Istvánné, Bodor Béla, Kronstein Ferenc, Rezik Béla és Vadon Benjamin tanárok helyettesítését Zsengeri Ilona, Szíjártó Károly, Krenkó János, Volly István és Elek Jónásné okleveles tanárok látták el. Bokor Mihály igazgató-helyettes a Szentendrei-úti polgári leányiskola vezetésére kapott megbízást helyettes igazgatói minőségben, helyette Bagoly László tanárt helyezték iskolánkhoz.”

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1935/36 iskolaévről. Az iskola fennállásának 64-ik éve. Összeállította Szakács Ödön igazgató. Budapest, 1936.

Held János könyvnyomdája. Budapest.

Változások a tanári testületben. Schultz Emília tanárnő, pótlására Mitribusz István (1893-†1956 szeptember) (számtan, mezőgazdaságtan, állat- és növénytan) tanárt helyezték iskolánkhoz. Az iskolaév folyamán a betegszabadságon levő Holló Károlyné és Vadon Benjámin tanárokat Huzják Erzsébet és Héya Zoltán okleveles tanárok helyettesítették.

Gabay Sándor szobrász 1936. évi alkotása a Farkasréti temető 33. parcellájába, Z. Deme Bálint (1887-1935) síremléke, melynek legfőbb motívuma egy rózsakoszorúval övezett domborműves arckép. Bizonyára Z. Deme Bálint arcképe, aki az arckép alatti sírfelirat szerint a székesfőváros vándor testnevelő-tanára volt.

Deme Bálint síremléke

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1936/37 iskolaévről. Az iskola fennállásának 65-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1937.

Személyi változások. Az iskola vezetését 1936. november 3-án Szakács Ödön igazgatótól Castiglione László igazgató vette át. Bagoly László és Bocskay Károly tanárok helyére, — akiket a Városmajorutcai polgári fiúiskolához osztottak be, — ugyanattól az iskolától Bors József és Dulovits Jenő (fényképész, szakíró) tanárok kerültek. Dulovits Jenő tanárt hosszabb betegsége idején ifj. Zsille Kálmán, Szőnyi Jenő tanárt pedig szabadsága alatt Náday Lajos helyettesítették.

Filmoktatás. „A filmvetítőgépet aránylag későn: 1937. január 8-án kaptuk meg. A szükséges átalakítások (konnektor átszerelése, állvány készítése stb.) is hosszú időt vettek igénybe, úgyhogy a filmoktatás csak március 2-án indulhatott el. Ettől kezdve azonban május 24-ig 33 film került levetítésre, ami igen tekintélyes szám, ha tekintetbe vesszük, hogy az egyes filmeket sok osztályban mutattuk be. A tanárok dicséretreméltó buzgalommal sajátították el a vetítés módját, abban kellő jártasságra tettek szert, úgyhogy a vetítések mindvégig teljesen simán, a legcsekélyebb üzemzavar nélkül folytak le. A tanulók örömmel és feltűnő érdeklődéssel fogadták a filmoktatás bevezetését.”

A tanulók egészségi állapota. „Az egészségi viszonyok ebben a tanévben is kielégítők voltak. Ősszel az egyik osztályban kisebb kanyaró járvány támadt, mely más osztályokra nem terjedt át. A nyolc kanyaró eseten kívül egy vörheny és egy diftéria fordult elő. Az év folyamán dr. Németh László minden tanulót megvizsgált, a panasszal hozzá fordulókat tanáccsal látta el, 116 esetben szakorvosi vizsgálóba utasította. A tanév első felében 7 osztály fordult meg a tüdőgondozóban, kitiltásra egyetlen esetben sem volt szükség. A második fél- évben a sportorvosi vizsgáló a négy negyediket vizsgálta át s látta el a versenyzőket ellenőrző könyvecskével.”

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1937/38 iskolaévről. Az iskola fennállásának 66-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1938.

Személyi változások. „Szeptember 3-án Dr. Eörsi Julia tanárt iskolánkból a Kórház-utcai polgári fiúiskolába, majd onnan a Pedagógiai Szeminárium könyvtárába helyezték át. Helyébe ugyanattól az iskolától Rosenberg Róza tanárnőt küldte ki a polgármester úr. A második félévben a polgármester úr Mitribusz István tanárt a Kórház-utcai polgári fiúiskolába helyezte át, s helyébe Schultz Emília tanárnőt küldte ki. Vadon Benjámin tanárt betegsége idején Király Róbert tanár helyettesítette. Castiglione László igazgató betegszabadsága alatt az adminisztrációt és az iskola rendjére való felügyeletet Truppel Béla tanár igazgató-helyettes végezte. Bodor Béla tanár is betegszabadságon volt. Hosszabb betegsége idején Szentpéteri János tanár helyettesítette.”

Nemzeti Sport, 1938-05-15. 94. szám. 1938-ban a székesfővárosi polgári iskolák torna- és atlétikai versenyén az iskola tanulói első helyen végeztek és elnyerték a fővárosnak II. Rákóczi Ferencről elnevezett vándorzászlóját. (szabadgyakorlatban 5, ugrószekrényen 2, kötélmászásban 2, futásban 1, távolugrásban 2, dobásban 1, úszásban 114 pont.)

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1938/39 iskolaévről. Az iskola fennállásának 67-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1939.

Személyi változások. „A bekövetkezett három osztálycsökkentéssel kapcsolatban személyi változások történtek. így Truppel Béla tanár — aki iskolánknál, mint igazgatóhelyettes is működött — a VII., kerületi Rottenbiller-utcai polgári fiúiskolához kapott beosztást; Halápy Edéné, Hargitai Margit testületünk egyik legrégibb tagja a VI., kerületi Felsőerdősori polgári leányiskolához került. Borz József tanárt a IX., kerületi Telepy-utcai polgári fiúiskolához, Rosenberg Róza tanárt pedig a X., kerületi Százados-úti polgári leányiskolához helyezte felettes hatóságunk… A csonka rajztanszék (9 óra) ellátására Kemény László tanár kapott iskolánknál beosztást. Grafi Józsa tanárnőt betegsége idején Horváth Mária helyettes tanár helyettesítette. Truppel Béla elhelyezése után a tanártestület teljeshangú egyetértésével Petényi Józsefet bízta meg az igazgatóhelyettesi teendők ellátásával az igazgató.”

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1939/40 iskolaévről. Az iskola fennállásának 68-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1940.

Emlékezés Grafi Józsára. „1939. november 18-án súlyos veszteség érte tanártestületünket. Grafi Józsa kartársunk e napon bekövetkezett halála nemcsak szerető szüleinek szívét borította gyászba, hanem bennünket is az együttérzés őszinte fájdalmával töltött el. Grafi Józsa tanári munkásságának első percétől kezdve a Medve-utcai iskolának volt tanára. 17 évi működése alatt kedves, szerény és jóságos egyénisége minden vele együttműködő kartársának szeretetét, értékes tanítói munkája pedig feljebbvalóinak elismerését vívta ki.”

Személyi változások. „A tanév elején más iskolához kapott beosztást Kozák Lajos testnevelő tanár, akinek utóda Harmath József helyettes tanár lett. Az iskolai év elején betegszabadságon levő Grafi Józsa tanár helyettesítését szept. 19— október 4-ig Horváth Mária, október 10—november 18-ig Szentirmay János helyettes tanárok látták el. A Grafi Józsa halálával megüresedett tanszékre állandó helyettesi minőségben Szentirmay János került. Bodor Béla és Holló Károlyné tanárokat betegszabadságuk alatt Ábrahám Gizella, illetőleg Kempelen Márta tanárok helyettesítették. Dr. Ambrózy Gusztáv és Harmath József tanárok óráit katonai szolgálatuk ideje alatt Szentes Ervin tanár, illetőleg Majoros István és Kovács János testnevelő tanárjelöltek látták el.”

Az iskolaépület ismertetése. „a) Az iskolaépület összes termeinek száma 17 s azok alapterülete egyenként 60 48 m² a tornateremé 202 m². — Egyéb termek : a tanári szoba 50 m², az orvosi rendelő 69 m², a tanári könyvtár 43 m², az ifjúsági könyvtár 15 m², a természetrajzi szertár 68 m², a vegytani szertár 70 m², a szabadkézi rajzszertár 15 m², a történelmi szertár 11 m², a fizikai szertár 31 m², a cserkészparancsnoki szoba 16 m², az önképzőköri munkaszoba 11 m², az irattár 28 m² és a takarítónők szobája 16 m². — c) A két iskolát udvar alapterülete egyenként 63050־ m². — Az iskola tornaterme és 4 osztály terme d. u. heti 6—6 órában és vasárnaponként d. e. 4 órában leventeoktatás céljait szolgálja.”

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1940/41 iskolaévről. Az iskola fennállásának 69-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1941.

A tanári testület személyi változásai. „Az idei tanév kezdete személyi változásokat nem hozott. Október 21-én nyert áthelyezést iskolánktól Harmath József testnevelő tanár. Utóda Bartha László tanár lett. November 23-án azonban ö is más iskolához került. Helyébe a közoktatási ügyosztály Szabó János helyettes testnevelő-tanárt osztotta be. Bodor Béla tanár november 19-től december 2-ig, majd január 7-től március 19-ig betegszabadságon volt. Helyettesítésével január 29-től február 19-ig és március 3-tól március 19-ig Deák Irma tanárt bízta meg a felettes hatóság. Holló Károlyné január 25-töl február 10-ig; Schultz Emília január 27-től 4-ig; Vadon Benjámin február 11-től február 25-ig, majd április 28-tól május 19-ig betegszabadságon volt; Szabó János május 3-tól május 23-ig katonai szolgálatot teljesített. Óráikat a testület többi tagjai látták el.”

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1941/42 iskolaévről. Az iskola fennállásának 70-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1942.

Tankerületünk eddigi főigazgatói: dr. Gyulai Ágost (1931—1933), Leidenfrost Gyula (1933—1936), dr. Pintér Jenő (1936—1939), vitéz Fraknóy József (1939—1945).

Leidenfrost Gyula

Pintér Jenő

A tanári testület személyi változásai. Az idei tanév kezdete személyi változásokat hozott. Az osztályszaporulattal kapcsolatban került iskolánkhoz Bocskay Károly, Lekky Stefánia tanár. Más iskolához nyert áthelyezést Kemény László rajztanár és Szabó János helyettes testnevelési tanár. A közoktatási ügyosztály az előbbi helyébe Hofbauer Károly; az utóbbi helyébe Kozák Lajos tanárokat osztotta be. Horváth Kázmérné gondozónővér helyébe Csorba Magda került. Az iskola vezetését az igazgató november 13-tól december 20-ig tartó betegszabadsága alatt Petényi József igazgatóhelyettes látta el. A tanártestület egyes tagjainak szabadságolása alatt iskolánkban a következő helyettes tanárok működtek: Deák Irma, László Júlia, Sági Hona, Virág János és dr. Zách Lászlóné. Csorba Magda gondozónővért Jobs Ilona helyettesítette.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1942/43 iskolaévről. Az iskola fennállásának 71-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1943.

A tanári testület személyi változásai. „A tanév elején Bocskay Károly nyugalomba vonult. Kozák Lajos más iskolához nyert áthelyezést. Helyébe Vajk Oszkár, majd az ő elhelyezésével Némedy József testnevelő tanár került. Az első félév végével Antal Fülöp tanárt a polgármester a József-fiúárvaház igazgatójává nevezte ki. Pótlására a Közoktatási Ügyosztály Dvorzák Felicitást (A Szegedi Tanárképző Főiskolán 1982-ben gyémánt oklevelet kapott, mert 60 ével ezelőtt szerezte meg a diplomáját.) helyezte iskolánkhoz. Április folyamán az óracsökkentésre vonatkozó rendelet végrehajtásával kapcsolatban Lekky Stefánia a XI. Fehérvári-úti polgári leányiskolához kapott beosztást. Németh László iskolaorvos nyugalomba- vonulásával Terük Tibor, majd Mődlinger Pál lett az iskolaorvos. Csorba Magda gondozónővér helyébe ifj. Fülep Jenöné, később Havas Katalin került. Bodor Bélát betegszabadsága alatt Ábrahám Gizella, Vajk Oszkárt katonai szolgálata alatt Kovács János helyettes tanár váltotta. Szentirmay János tanárt évvégi betegsége idején Rostás János helyettes tanár helyettesítette.”

A teljes tanári kar az I-IV felső osztályokban: Lekky Stefánia, magyar és németnyelv, történelem, dr. Ambrózy Gusztáv, földrajz, ásványtan és vegytan, honvédelmi ismeretek, Bodor Béla, közgazdaságtani és jogi ismeretek, magyar nyelv, dr. Németh László, élet és egészségtan, Hoffmann Károly, mezőgazdasági és ipari ismeretek, rajz, Szőnyi Jenő, kézimunka, közgazdasági és jogi ismeretek, Rezik Béla ének, honvédelmi ismeretek, Vajk Oszkár testgyakorlás, Koronstein Ferenc testgyakorlás és honvédelmi ismeretek, Szentirmay János német nyelv, Antal Fülöp számtan és mértan, Castiglione László igazgató, földrajz, Holló Károlyné magyar nyelv és mezőgazdaságtan, dr. Adámy Istvánné földrajz és természetrajz, Vadon Benjámin rajz és mezőgazdaságtan, természetrajz, Dvorzák Felicitás számtan és mértan, Schulcz Emília növénytan és állattan, mezőgazdaságtan, Rostás István német nyelv és történelem, dr. Szabó Mihály magyar nyelv, német nyelv, történelem, Hofbauer Károly rajz, mezőgazdaságtan, Kovács János testnevelés, Némedy József testnevelés, Petényi József történelem, Dulovits Jenő számtan és mértan, természettan, Pollák Jakab izrealitta vallás, dr. Kiss Andor görög katolikus vallás, Korompai Lajos katolikus vallás, Mirtse Árpád református vallás, Gaal József evangélikus vallás, Némedy József testgyakorlás.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1943/44 iskolaévről. Az iskola fennállásának 72-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1944.

Zsámbéki Dezső repülőőrmester, hősi halált halt 1944. április 3-án. Az 1931–35-ös években az iskola tanulója volt. 1942-ben a szovjet harctéren 64 légicsatában vett részt.

A teljes tanári kar az I-IV felső osztályokban: Bodor Béla, magyar nyelv, Hofbauer Károly, mezőgazdasági és ipari ismeretek, rajz, kézimunka (1943 november 15-ig), Rezik Béla ének, honvédelmi ismeretek, dr. Mödlinger Pál egészségtan, Szőnyi Jenő kézimunka (1943 november 15-ig), Koronstein Ferenc testgyakorlás, Dulovits Jenő természetrajz, honvédelmi ismeretek (1943 november 15-től), Szentirmay János német nyelv, Jekenetz Emília számtan és mértan, növénytan és állattan, dr. Adámy Istvánné földrajz, Vadon Benjámin rajz, Dvorzák Felicitás számtan és mértan, Schulcz Emília növénytan és állattan, mezőgazdaságtan, Rostás István német nyelv és történelem, dr. Szabó Mihály magyar nyelv, történelem, Holló Károlyné magyar nyelv, dr. Ambrozy Gusztáv földrajz, honvédelmi ismeretek, ásványtan és vegytan, Szentirmay János közgazdasági és jogi ismeretek, Kronstein Ferenc testnevelés, Némedy József testnevelés, Petényi József történelem, Pollák Jakab izrealitta vallás, dr. Kiss Andor görög katolikus vallás, Korompai Lajos katolikus vallás, Mirtse Árpád református vallás, Gaál József evangélikus vallás, Némedy József testgyakorlás.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1944/45 iskolaévről. Az iskola fennállásának 73-ik éve. Összeállította Castiglione László igazgató. Budapest, 1945.

Adámy Istvánné, dr. Péter Gizella a háborús lövöldözésben meghalt. dr. Ádám Istvánné, dr. Ambrozy Gusztáv, Dulovits Jenő, Hofbauer Károly, Schultz Emília különböző közigazgatási beosztásokban végeztek munkát. Szentirmay János katonai szolgálatot teljesített.

Budapest Székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának értesítője az 1945/46 iskolaévről. Az iskola fennállásának 74-ik éve. Összeállította Dobos Árpád igazgató. Budapest, 1946.

„A második világháború utolsó esztendejében, Buda ostroma alatt iskolánk több bombatalálatot és tüzérségi belövést kapott. Az iskolaépület tetőzete elpusztult, mindkét lépcsőház használhatatlanná vált, a falokon óriási lyukak keletkeztek. Ilyen viszonyok között kellett az iskolai munkát a főváros felszabadulása után újra kezdeni. A földszinti termek egy részét sikerült romtalanítani, de az ajtók és ablakok hiánya miatt az iskola kénytelen volt működési helyét a II., Batthányi utcai polgári leányiskolába áthelyezni. Innen 1946 márciusában költözött vissza, hét tanterem ideiglenes rendbehozása után. Közben az iskola vezetését Castiglione László tanulmányi felügyelővé történt kinevezése után Dobos Árpád vette át.”

Tankerületünk főigazgatója Szombatfalvy György (1945-1946)

Decembertől március 1-ig a főváros mindegyik iskolájában a szénhiány miatt szünetelt a tanítás. (Még az 1950-es években is széntüzelésű kályhák voltak az osztályokban, a pedellus feladata volt az, hogy legyen fűtés. Gyakoriak voltak a szénszünetek, különösen az 1956-os forradalom leverése után. Mi ezt szavaltuk, „megnyertük a széncsatát bezártuk az iskolát” S. B.)

A Népszava (1956-10-14. 243. szám.) beszámolója szerint a Medve utcai általános iskolában mindössze egy hétre való szén van.

Változások a tantestületben. Szentirmay János tanárt a II., Ponty-utcai kereskedelmi iskolához helyezték át. Pótlására Dr. Baross Dénesné, Csupor Éva tanárt osztották be. Korondi Ferenc tanárt népiskolai testnevelési felügyelővé nevezték ki. Helyére Györgyi Kálmánné jött. Bodor Béla tanárt nyugdíjazták. Dr. Ambrózy Gusztáv kartársunk orosz hadifogságból még nem tért haza.

Vallásoktatás még volt.

1946-1965

Két fénykép az MTVA Archívumból. A romos Medve utcai iskolát helyreállítják. 1946 október 2-án készült fényképek. A Medve utcai iskola helyreállítása. Budapest, 1946. október 2. A romos Medve utcai iskola helyreállításán dolgoznak a munkások. MTI Fotó/MAFIRT. Készítette: - Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-756910. A Medve utcai iskola helyreállítása. Budapest, 1946. október 2. Budapest, 1946. október 2. A romos Medve utcai iskola tetőszerkezetét szakértők vizsgálják a helyreállítási munkálatok megindításához. MTI Fotó/MAFIRT. Készítette: -Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-756911

Szabadság, 1946-07-21. 162. szám. A medve utcai polgári fiúiskolában B-listára került és felmondtak Kola Károlynénak és dr. Veichsel Jánosnénak.

Néhány fontos eseményt megemlítek, ami az iskolák, az akkori nemzedékek, szüleink, nagyszüleink és a miénk (az 1936-1948 és később születtek) sorsát befolyásolta az 1950-es és 1960-as években. A rendszer, a diktatúra lényege bár nem változott 1948 és 1989 között, azért lényeges különbségek voltak az 1950-60-as években is. A legkeményebb diktatúra a Rákosi- rendszer volt, különösen 1949-1953 között. Három eseményt emelnék ki. 1. Sztálin meghalt 1953 március 5-én, aminek következménye lett az 1949-1953 közötti terror után az enyhülés, Nagy Imre kormányának megalakulása (1953-1955). 2. Az 1956-os forradalom (1956 október 23-november 4) és annak leverése, a megtorlás időszaka. 3. A Kádár János által elkezdett konszolidáció, ami 1963-ban kezdődött, s ennek eredménye volt, hogy az egyetemeken részben megszüntették a származás szerinti korlátozásokat és bevezették a pontrendszert. A maximális pontszám 20 pont volt, aki ezt elérte felvették az egyetemre. Korábban 1948 és 1963 között az X-eseknek nem sok esélye volt bejutni az egyetemekre.[4]

A kövér gyerek ritka volt, a többségre inkább alultápláltság volt a jellemző. Csokoládét a legtöbb gyerek először az 1956-os forradalom idején kapott, amikor a svájci segélyszállítmányok megérkeztek.

A korra jellemző, hogy a Rákosi rendszerben azt sulykolták az emberek fejébe, hogy mindent az oroszok fedeztek fel. Az iskolák folyosóinak falain orosz tudósok képei függtek, (Marx. Engels, Lenin, Sztálin, Rákosi képek mellett) ezek az orosz tudósok mind szakállas emberek voltak. A vicc az volt akkoriban, két szakállas orosz tudós képe a falon, a tanító néni kérdezi a gyerekeket, kik ezek, a válasz: az első képen látható Alekszandr Sztyepanovics Popov (1859. március 16. - 1906. január 13.) Ő fedezte fel a rádiót, az elektromosságot, a mozit, meg mindent, a második képen lévő még szakállasabb alak meg az, aki felfedezte Popovot. P. N. Poszpelov- Sz. I. Vavilov: Sztálin és a szovjet tudomány. Budapest, Szikra Könyvkiadó. 1950. 647 oldalas könyvükben az előzőeket össze is foglalták.

Volt egy általános lakhely szerinti átcsoportosítás 1955-ben és azok a diákok, akik a Mártírok útja és a Duna által határolt területen laktak, a Margit körúti iskolából a Medve utcai iskolába kerültek.

A Mártírok útja és a Duna közötti területen lévő lakások kevésbé voltak értékesek, s így kevesebb kitelepítés történt, mint a Rózsadombon. Ezt bizonyítja: Dr. Láng Zsolt, a II.-ik kerület polgármestere. Emlékezés a kommunizmus áldozataira. De nem feledkezhetünk meg a családokat szétszakító, sorsokat kettétörő kitelepítésekről sem. A feltárt ÁVH-s dokumentumok alapján 1951. május―júliusban közel 13 ezer embert telepítettek ki Budapestről. A legsúlyosabban a II. kerületben élőket érintették a kommunista diktatúra embertelen módszerei. Városrészünkből 1700 kitelepített személyt tudtak beazonosítani eddig a kutatók. Ennek fényében nem túlzás, hogy a belső városrészben majdnem minden utcából száműztek embereket, sőt például a Keleti Károly utcában, a Margit körúton, vagy a Szilágyi Erzsébet fasorban még az a ház is ritka, ahonnan nem telepítettek ki családokat, amelyek sorsát így hosszú időre vagy talán örökre megpecsételte a rezsim[5].

Fontosabb események az iskola 1946 utáni történetéből.

Az Iskola nevének változásai az anyakönyvek alapján.

1947/48. Iskolai év. Budapest székesfőváros A II. kerületi Medve utcai általános fiú népiskola anyakönyvei.

1948/49. Iskolai év. Budapest székesfőváros II. kerületi Medve utcai községi általános fiú iskola anyakönyvei.

1950/51. Iskolai év. Budapest főváros II. kerületi Medve utcai községi általános fiú iskola anyakönyvei.

1951/52-1960/61 Fővárosi Általános Fiúiskola. Budapest, Medve utca 5/7. általános iskola.

Az anyakönyvekben két rovat volt 1945 után 1949-ig, „A tanév történetéből” és az „Osztályerkölcsrajz”. Felsorolták többnyire a tantárgyakat és a tanárokat is. A tanulók származás szerinti statisztikáit is közölték. Később 1950-től sajnos ez az adatszolgáltatás az anyakönyvekben megszűnt. A tanév történetében visszatérő esemény volt, megemlékezés Lenin haláláról (január 21), Rákosi Mátyás születésnapjáról (március 9), a nemzeti ünnepről (március 15) a tanácsköztársaság kikiáltásáról (március 21), a felszabadulásról (április 7), a munka ünnepéről (május 1) anyák napjáról (május első vasárnapja), Kossuthról (szeptember) az októberi forradalomról (november 7) stb. Év végi záróünnepély és bizonyítvány osztás június 10 körül volt majd ezt követte az úttörő zászló avatása. December 28 megemlékezés Sztálin születésnapjáról. A Karácsony ünnep 1949-1950-től fenyőünneppé változott. 1950-től már ilyesmiket olvashattunk. „A tanítás ekkor már a szocialista munkaversenyek szellemében folyt, a szocialista hazafiasság céljait szolgálták az iskolai ünnepélyek, megemlékezések.” A megemlékezések voltak ennek szellemében pl. a következő eseményekkel kapcsolatban: aradi vértanuk emléke, Sztálin születésnapja, a Vörös Hadsereg megalakulása, a demokrácia vértanúi, az októberi forradalom, Lenin születése és halála, Pavlov, (Pavlov kutyája, a feltételes reflex kísérletében résztvevő kutya) a Béke napja, nőnap, sztahanovista mozgalom, a Magyar Tanácsköztársaság, Budapest és az ország felszabadítása. Voltak kirándulások, pl. a János hegyre, séta a Rózsadombon, az állatkert meglátogatása. Szülői értekezleteket is tartottak. Voltak felügyelői látogatások. Ezek a kirándulások is megváltoztak 1949 után, pl. a Bolsevik Párt története és a Munkásmozgalmi kiállításokra vitték a tanulókat. (Sipos Béla megjegyzése: Rákosi Mátyás meghirdette a bolsevik történelemszemléletet: „ezentúl minden máskép volt”. Ha visszaemlékezem Materényi Jenő óráira, akkor azt állapíthatom meg, hogy nem fogadta el ezt a teóriát. A történelem órákon a magyar történelem volt központi helyen, az államalapítástól az 1948-as forradalomig. Idézte Kossuthot, Széchenyit stb. Az 1945 utáni magyar történelemmel nem foglalkozott.)

Az 1947/48 évi anyakönyv.[6]

I.a osztály. Osztályvezető Szöllősi Margit. I.b osztály. Osztályvezető Bentsik Erzsébet. Összesített kimutatás a tanulók eredményiről, köztük. Bolberitz Pál [(Budapest, 1941. szeptember 15.-) kitűnő. Szülők Bolberitz Károly és Marsovszky Klára.] II.a osztály. Osztályvezető Görög Istvánné. Tanulók eredményei között: Bolberitz Tamás [(Budapest, 1940. febr. 3.– ) kitűnő. Szülők Bolberitz Károly és Marsovszky Klára.] II.b fiú osztály. Osztályvezető Patacsi Béláné, Horn Mária. III. osztály. Osztályvezető Hajós Teréz. IV. osztály. Osztályvezető Kelemen Kálmán. Tanulók között: Bolberitz Károly, [(Budapest, 1938 július 22-) Kitűnő tanuló. Szülők Bolberitz Károly és Marsovszky Klára.] IV.a osztály, 26 tanuló. Osztályvezető Dvorzák Felicitas, számtan. IV.b osztály, 25 tanuló. Osztályvezető Györgyi Kálmánné. V. osztály. 47 tanuló. Osztályvezető Schultz Emília, számtan, mértan, az ember élete. Tanárok Györgyi Kálmánné, földrajz, Vadon Benjamin, rajz, Rezik Béla, ének, Kovács Albert testgyakorlás, Rónai György, rajz. VI. osztály 47 tanuló. Osztályfőnök Kovács Albert. Tanárok Polgár Gézáné, magyar nyelv és történelem. VII.a osztály 27 tanuló. Osztályfőnök Kelemen Pálné. Tanárok Dvorzák Felicitas, számtan. VII.b osztály 24 tanuló. Osztályfőnök dr. Szabó Mihály, magyar, német, történelem.

Az 1948/49 évi anyakönyv.

I.a osztály. 40 tanuló. Osztályfőnök Görög Istvánné. Igazgató Dobos Árpád. (1945-1949 között volt igazgató) Tanárok: Mócza István, hit és erkölcstan: római katolikus, Peti Zoltán, református, Pilisi Gizella, ének. I.b osztály. 41 tanuló. Osztályfőnök Patacsi Béláné. Ellenőrző tanár Szöllősi Margit. Hittan Hupich Ilona. II.a osztály. 39 tanuló. Osztályfőnök Szöllősi Margit, Ellenőrző tanár Patacsi Béláné. Evangélikus hittan dr. Streck Laura, görög - katolikus hittan dr. Toklin Pál, izraelita hittan Frank Zsuzsanna. II.b osztály. 41 tanuló. Osztályfőnök Bantsik Erzsébet, ellenőrző tanár Kamarás Miklós és Hajós Teréz. Ének Rezik Béla. A tanulók között Bolberitz Pál, kitűnő tanuló. III.a osztály. 41 tanuló. Osztályfőnök és énektanár Bertalan Ferenc. A tanulók között Bolberitz Tamás, kitűnő tanuló. III.b osztály. 33 tanuló. Osztályfőnök Schauschek Jánosné és Olasz Éva. IV. osztály. 50 tanuló. Osztályfőnök Hajós Teréz. V.a osztály. 32 tanuló. Tanárok Polgár Gézáné, magyar, történelem, Varga Alajos, német nyelv, Dr. Szabó Mihály, angol nyelv, Balog Jenő, rajzolás, Kovács Albert, testnevelés, Kamarás F. Miklós, műhelygyakorlat, Zsátot Kálmán, földrajz, Imolez Lajos, földrajz. Tanulók között Bolberitz Károly, (született Budapesten, 1938 július 22, apja Bolberitz Károly, alkalmi munkás, lakik Bp. II. kerület, Iskola u. 35/a, tanulmányi eredménye kitűnő) V.b osztály. 32 tanuló. Osztályfőnök Kelemen Pálné, magyar, történelem. Tanárok Balogh Jenő, rajz, Kovács Albert, testgyakorlás, Dvorzák Felicitas, számtan, Smolcz Lajos, természetrajz. V.c osztály. 33 tanuló. Osztályfőnök Varga Alajos. Ellenőrizte Hajós Teréz. Tanárok Dr. Tóth Gyula Gábor, hittan, Polgár Gézáné, magyar nyelv és történelem, Zsátos Kálmán, földrajz és természetrajz, Rónai György, rajzolás, Kovács Albert, testnevelés, Varga Alajos, szabadbeszélgetés, Jancsó Mihály, Vereb Mihály és Balogh Jenő, rajzolás. Tanulók között Janáky István [(Budapest, 1938. április 29.-), apja Janáky István építészmérnök, lakik Bp. II Bem u. 7. Korábban a II Mártírok útjai iskolában végezte el a IV. osztályt. Tanulmányi eredménye jó.] VI. osztály. 64 tanuló, két osztályt egyesítettek. Osztályfőnök Kamarás Miklós. VII. osztály. 50 tanuló. Osztályfőnök Dvorzák Felicitas, természettan, számolás és mérés. Tanárok Varga Alajos, orosz nyelv, Polgár Gézáné, földrajz, dr. Szilfai László, az ember élete, Zsátos Kálmán, vegytan.

Az 1949/50 évi anyakönyv.

I.a osztály. 44 tanuló. Osztályfőnök Bentsik Erzsébet, közismeret, Tanárok Certhold Dóra, ének. I.b osztály. 41 tanuló. Osztályfőnök Szöllősi Margit. Arthold Dóra, ének. Ellenőrző tanárok Kovács Lajos, Sebestyény Istvánné, Kis Vince, Szlávik Zoltán. II.a osztály. 47 tanuló. Osztályfőnök Görög Istvánné. III.a osztály. Osztályfőnök Hajós Teréz. Tanuló Bolberitz Pál. III.b osztály. Osztályfőnök Sebestyény Imréné. Ének Kovács Lajos. IV.a osztály. Tanuló Bolberitz Tamás. A tanulók származás szerinti megoszlása már a proletár diktatúra szempontjait tükrözi: munkás, paraszt, értelmiségi, egyéb. IV.b osztály. 47 fő. Ének Kovács Lajos. V.a osztály. 44 fő. Osztályfőnök dr. Szabó Mihály, magyar és történelem. Reif Ármin orosz nyelv. Smole Endre földrajz és néprajz, Sinkovich Éva rajzolás, műhelygyakorlat, Kamarás F. Miklós. V.b osztály. 46 fő. Osztályfőnök Kamarás Ferenc, Miklós. Tanárok: Szlávik László, történelem, szabad beszélgetés, Mátés Kálmán, számolás. V.c osztály. 47 fő. Osztályfőnök Mátés Kálmán, számtan, mértan, Kelemen Pálné, magyar nyelv, Sinkovich Éva, rajz. Dr. Szabó Mihály angol, Varga Alajos német. VI.a osztály. 40 fő. Schmolcz Lajos földrajz. VI.b osztály. 38 fő. Osztályfőnök özvegy Zakariás Endréné. Szlávik Sándor történelem, Majoros Sándorné, természetrajz, Kovács Bertalan, testgyakorlás. Jellemző a korra az osztály- erkölcsrajz: „Az osztály nagy többsége dolgozó kis emberek gyermekeiből tevődött össze. Az osztály 80 %-a úttörő”. VI.c. 38 fő. Osztályfőnök Kovács Lajos (Skála Marci). VII. 59 fő. Osztályfőnök Dvorzák Felicitas. VIII. 38 fő. Osztályfőnök Szlávik László.

Az 1950/51 évi anyakönyv.

I.a. 40 fő. Osztályfőnök Görög Istvánné, Barényi Margit, ének. I.b. 38 fő. Osztályfőnök Patacsi Béláné. I.c. 38 fő. Osztályfőnök Sebestyény Imréné. II.a 36 fő. Osztályfőnök Bentsik Erzsébet. II.b 36 fő. Osztályfőnök Szöllősi Margit. III.a 45 fő. Osztályfőnök Horváth Jenőné. Kovács Lajos ének. III.b 44 fő. Osztályfőnök Kovács Lajos. Ellenőrző tanár Kúnos Pálné. IV.a 41 fő. Osztályfőnök Hajós Teréz. Tanulók között Bolberitz Pál. IV.b Osztályfőnök Belák András. A tanulók között Mansfeld Péter. V.a. 34 fő. Osztályfőnök Paszterkó Andorné. Tanárok: Dr. Kapolyi István, magyar nyelv, Vörös Istvánné orosz nyelv. A tanulók között Bolberitz Tamás. V.b. 35 fő. Osztályfőnök Szlávik László, magyar nyelv, föld- és néprajz. Tanárok: dr. Ádám Istvánné, számolás és mérés. V.c. 37 fő. Osztályfőnök dr. Szabó Mihály, magyar nyelv. Földrajz Smolcz Lajos. VI.a. Osztályfőnök Smolcz Lajos, földrajz. VI.b. Osztályfőnök Smikovich Éva. VII. 31 fő, Osztályfőnök Kúnos Pálné, magyar nyelv és történelem. Tanárok Bereck Ferencné, számtan, Paszterkó Andrásné, természetrajz. VII.a. Osztályfőnök dr. Ádám Istvánné, számtan és természettan. Tanárok Zakariás Endréné, magyar, Szlávik László, történelem, Sinkovits Éva, rajzolás és mértan. Tanulók: Janáky István. VII.b. 43 fő. Osztályfőnök Zakariás Endréné, magyar nyelv. Tanárok Szabó Mihály történelem. Bereck Ferencné számtan és természettan. VII. 20 fő. Osztályfőnök Bereck Ferencné. VII.c. 31 fő. Osztályfőnök Kúnos Pálné. VIII.a. 26 fő. Osztályfőnök Dvorzák Felicitas. Tanárok Fülöp Zoltánné, alkotmánytan és vegytan (férje Fülöp Zoltán, az óbudai Árpád Gimnázium igazgatója 1956-1971) VIII.b. 19 fő. Osztályfőnök dr. Kaplonyi István, magyar nyelv és irodalom. Tanárok Varga Béla egészségtan.

Az anyakönyvek, osztály fényképek, visszaemlékezések alapján a tanítók és tanárok az 1950-es években[7][8]:

1951-1952. Vadász László, igazgató 1951-1956. (1956 Kanadába disszidált Vadász László igazgató. A személyi nyilvántartás alapján: Vadász László. (Mád, 1911 március 21-) Általános iskolai tanár, magyar, történelem. MDP tag. Munkaviszonyának kezdete 1932 szeptember 1. (1951 augusztus 25-Kanadába disszidált 1956 november) Anyja neve Salamon Terézia. Felesége Kotz Lívia. Fiúk Vadász György (1946 február 10-)) Tanárok: Dr. Ádám Istvánné, Bentsik Erzsébet, Czeglédy Gyuláné, Farkas Márton, Görög Istvánné, Horváth Jenőné, Kovács Lajos, Kuger Béláné, Dr. Kunai Sándor, Kúnos Pálné, Lippont Lajosné, Nagy Margit, Patacsi Béláné, Pődör Lászlóné, Ráduly Béni, Sebestyény Imréné, Somogyi Károlyné, Szlávik Zoltán, Szölőssi Margit, 1959-től Rottár Jánosné, Dr. Szabó Mihály, özvegy Zakariás Endréné.

1952-1953: Bereck Ferencné, Fazekas Lászlóné, Göndör Tiborné, Kerényi Gyuláné, Kovács József, Kováts Anna, Palásti Józsefné, Mosonyi Lajosné.

1953-1954: Angyal Lászlóné, Dr. Csősz Anna, Dr. Dobokay Árpádné, Fekete Antalné, Harvich Miklósné, Mohácsi Béláné, Lippert Lajosné, Angyal Lászlóné, Kaszárda Györgyné, (a Margit körúti iskolából jött át) Fekets Antalné, Dr. Kerézsi Sándorné, Kuráth Anna, Szippert Lajosné, Dr. Szabó Mihály, Ritly Ignác, osztályfőnök, VII a, először szerepel az aláírása, Dr. Csősz Anna, Dr. Dobokay Árpádné.

1954-1955: dr. Ádám Istvánné, Fazekas Lászlóné, Göndör Tiborné, Dr. Király Zoltánné, Nagy Károlyné, Zakariás Endréné.

1955-1956 Barta Lajosné, tanító, Belák András dr. tanár, Bohus Endréné, Domoszlai Lajosné, tanító, Fábián Istvánné, tanár, Dr. Kónya Zoltánné, tanár, Kovács Béláné, tanár, Kúnos Pálné, tanár, Materényi Jenő, tanár, Mohai Józsefné, tanító, Pál Emil, tanító, Dr. Pálinkás Jánosné, tanár, Pödör Lászlóné, tanár, Répási Mihályné, tanár, Rottár Jánosné, Szöllősi Margit, tanár, Simor Alajosné, tanító, Dr. Sütő Miklósné, tanár, Szabó Béláné, tanár, Szántó Béla, tanító, Dr. Székely Györgyné, tanár, Szentpétery Ilona, tanár, Szücs Béla, tanár, Virág József, tanár, Zsebők István, tanító. Fekete Antalné, tanító, Horváth Jenőné, tanító, Mosonyi Lajosné, tanító, Puskás Sándorné, tanár, Sarlós Györgyné, tanító. Simor Alajosné, Travnik Pálné, Dr. Turek Istvánné.

1956-1957: Dr. Török Bálintné, Vargyas Katalin,

1957-1958: Dr. Belák András, Bohus Endréné, Harányi Zsuzsa, Kovács Béláné, Dr. Kun Miklósné, Magyar Lajos, Pécsi Margit, Prinz Gizella igazgatóhelyettes, Szentpétery Lenke, Szkola Józsefné, Zsebők István igazgató, 1956-1971 között az iskola igazgatója, Harányi Zsuzsa, Kovács Béláné, Patacsi Béláné, Szentpétety Lenke, Várnay Ferencné, (Temesvár, 1909 augusztus 17-).

1958-1959: Fábián Istvánné, Dr. Pálinkás Jánosné, Virág József, Szlávik László.

1959-1960: Gomonyi Zoltánné, Materényi Jenő, Mohai Józsefné, Szöllősi Margit, Rottár Jánosné, Csohány Kálmánné. Appel Edit matematika, Bohus Endréné, Pálosi Ottó (Budapest 1906 március 31-), matematika, Pécsi Margit magyar, Radics Margit, Horváth Jenőné, Sütő Miklósné, Zsuzsanna, matematika, fizika, Naszvadi Vera, Szentpéteri Lenke, magyar, Szántó Béla, politechnika.

Tipikus tudósítások az 1940-1950-es évekből:

Magyar Nap. 1948. szeptember 19. Timár György. Beléphetnek-e a medveutcai tanulók az Úttörő Mozgalomba ? „Az igazgató szerint csak Mindszenti József engedélyével. Kellemetlen meglepetés éri a medve utcai általános iskolának azokat a növendékeit, akik be akarnak lépni az úttörők közé. Varga Lajos igazgatótól ugyanis arról kell értesülniük, hogy ez csak akkor lehetséges, ha megszerzik ehhez Mindszenti prímás engedélyét…. A régi értesítők helyett máris készülnek az új, demokratikus könyvecskék. Minden pedagógus jegyezze meg tehát: rajta is felelősség nyugszik! A kisdiákok meg lépjenek csak be nyugodtan az Úttörőkhöz, és ne várják tovább az »egyházi főhatóság« engedélyét. Majd, ha megérkezik. kitehetik az ablakba.” Szávai Nándor tankerületi főigazgató szerint Varga Lajos nem való az igazgatói székbe. Adataink szerint nem Varga Lajos (igazgató 1949-1951), hanem Dobos Árpád (1945–1949) volt a Medve utcai iskola igazgatója 1948-ban.

Szabad Ifjúság. 1950. április 21. „Schmolcz Lajos a Medve-utcai általános iskolában földrajzot ad elő. Fiatalember. tavaly márciusban kezded tanítani. Szereti a hivatását. szereti a tanítványait. — Olyan embereket akarok nevelni — mondja, — akik értékelni tudják, mit jelent, olyan társadalomban élni. ahol a munka a becsület és dicsőség dolga. Akik szerelik-ezt az országot, szeretik népüket és gyűlölik az ellenséget, a kizsákmányolókat, a háborúra uszítókat. És mert erre taníthatom őket, van értelme a munkámnak. Azt is tudom, hogy csak békében, nyugodt körülmények között van meg a lehetőségem az eredményes. nevelőmunkára. Drága nekem ez a béke, és drága tanítványaim szempontjából is. Azt akarom, hogy a munkám ne vesszen kárba, hanem az ő munkájukon, dolgos életükön keresztül meghozza a gyümölcsét. Büszke akarok lenni azokra a fiatalokra, akik a kezem alól nőnek ki, akik nem felejtik el soha. amit itt tanultak!”

Kis Újság. 1950. december 23. A talajgyakorlatokban Ihász Pál (Marcibányi-téri iskola) és Hajós Imre medveutcai iskola), korláton Gévai János és Perge Lajos, a tigrisugrásban pedig Szacsvay István tűntek ki, mindhárman a medveutcai iskola növendékei.

Új Világ, 1950-02-03. 5. szám. „A vízivárosi úttörők is dolgozni akarnak az MSzT-ben. Levél érkezett a II. kerület elöljárósága MSzT-szervezetétől. A hivatalos elöljárósági levélpapír alatt egész halom vonalas irkalap lapul. Gömbölyű, iskolás betűk sorakoznak egymás mellé: a Medve-utcai – iskola tanulói izgatottan várják azt a napot, amikor a postás először jelenik meg az iskolában, kezében az Új Világgal, várják, hogy megérkezzenek azok a tagkönyvecskék, amelyek azt jelentik, hogy a Medve-utcai iskola minden osztálya tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak: „Boldogok lennénk, ha a magyarszovjet barátság hónapjában már a Magyar-Szovjet Társaság tagjai lehetnénk" — írja az egyik elsőosztályos. „Moszkvát láttuk — írja egy másik az MSzT filmvetítéséről —, láttuk, hogyan újulnak meg régi szépségei és láttuk, hogyan épül, fejlődik tovább, milyen lesz a jövő Moszkvája, Sztálin büszkesége. Az iskolai magyar dolgozatok gyerekes stílusát átforrósítja a szeretet és a hála. Ezek a hat-nyolcéves gyéréinek keveset tudnak még a Szovjetunióról, mégis rajongással beszélnek róla. „A Magyar-Szovjet Társaság azt jelenti nekünk, hogy szovjet munkások, művészek, írók, költők jönnek Magyarországra. És innét magyarok mennek a Szovjetunióba, hogy tanuljanak. Mi is tanulni akarunk, kérjük szépen, vegyenek fel minket is a Magyar-Szovjet Társaságba. Éljen a Magyar-Szovjet barátság!“ Egy másik levélben ilyen sorokat találunk: ,,Nagyon kérjük a kedves vezető Bácsikat és Néniket, hogy minket, a Medveutcai iskolásokat is vegyenek fel a Magyar-Szovjet Társaságba. Ha megismerjük a Szovjetuniót, mi is jobban fogjuk építeni a szocializmust.“

Repülés. 1950. május 25. „A „Mareszjev” modellező körben. Lázas izgalommal készültek a pajtások a kiállításra. Óvatosan jártak az asztalok között, nehogy valamelyik modell megsérüljön. Szívük és teljes odaadásuk van két kezük munkájában. Derék pajtások a medveutcai általános iskola tanulói. Sztálin a világ dolgozóinak lángeszű vezére 70. születésnapján, határozták el az iskola növendékei, hogy modellező kört alakítanak A kör nevéül „Mareszjev”, az „Igaz ember” nevét választották. E névhez méltók akarunk lenni, mondotta Rémai József pajtás. A kör szépen fejlődik. Sokan már a saját tervezésű modelljeiket repítik. A kis pajtások büszkén mutatják az OMRE által küldött szerelési anyagot. Ezért állítottuk .ki — mondja Kamarás bajtárs, a kör technikai vezetője, hogy az érdeklődők lássák milyen csekély anyagi kiadást igényel ez a nemes sport. Barla Ferenc hatodikos tanuló lelkesen mulatja első művét, a „Csavargót”, ez az első gépe, egykét nap múlva berepítik. Kérdésünkre elmondja, hogy tervezőmérnök akar lenni….Fülöp Zoli pajtás, Rákosi Mátyás pajtás részére készített egy modellt, ajándékképpen….Mérhetetlenül boldog volt, hogy Rákosi pajtás részére készít modellt.” (Fülöp Zoli édesanyja a Medve utcai iskolában tanított 1950/51-ben, édesapja Fülöp Zoltán az óbudai Árpád Gimnázium igazgatója volt 1956-1971 között)

(A jelszó ez volt: Kállay Sándor verse: "Gyűjtsd a vasat és a fémet,/ ezzel is a békét véded./ Így hangzott akkor a jelszó./ életünk majd ettől lesz jó.”)

Szabad Nép. 1952. május 13. „Székács István úttörő segíti az ötéves tervet. Székács István 11 éves úttörő, a medveutcai általános iskola ötödik osztályának tanulója. Bizonyítványa tiszta ötös. Sztálinváros építéséről, a falu villamosításáról, a párizsi dokkmunkások sztrájkjáról készült rajzait az iskola beküldte a gyerekek béke rajzkiállítására. Most a fémgyűjtésben mutatta meg, hogy megérdemli tanárai és iskolatársai szeretetét és megbecsülését. Székács István édesapja asztalos, egy zugtói szövetkezet vezetője. Pista először pajtásaival járt lakásról lakásra, de úgy gondolta, hogy nagyobb fogást lehetne csinálni a szövetkezet telepén. Apja ráállt, kivitte Zuglóba. Izzadton, fülig porosán, de nagyon büszkén számolt be az eredményről. A műhely nagy udvarán a szemétből ásott ki ócska vödröket, kimustrált dob-kályhákat, szöget, drótot, lemezt. A műhelyben is gépről-gépre járt, összeszedett minden fémhulladékot. Kölcsönkapott egy kézikocsit, de mire a gyűjtést befejezte, alig tudta kincseit megmozdítani. 90 kiló vas, 9 kiló horgany, 62 kiló bádoglemez, fél kiló réz került elő. Az egyik hazafelé készülődő elvtárs segítette a kocsit a gyűjtőhelyre elhúzni. Harmincnégy forintot kapott az összegyűjtött fémért, a pénzt másnap átadta az osztály pénztárosának…. Minden hulladék-fémet megkeresünk és elviszünk a gyűjtőhelyre — mondja. — Szeretem a gépeket nagyon, szerelném segíteni az ötéves tervet. hiszen, ha megnövök, mérnök leszek én is.”

Köznevelés, 1952-01-15/2. szám. „A berendezési tárgyak rendbehozása és a szertári felszerelések készítése terén sok helyen példamutató munkát végeznek a hivatalsegédek is. Budapesten, a II. kerületi Medve-utcai általános iskolában Keresztes Lajos hivatalsegéd — Mogyorósi István hivatalsegéd segítségével — 33 széket, 30 iskolapadot, 3 tanterem tábláit, 25 villanykapcsolót javított meg és 25 ajtóhoz készített kulcsot és zárat. A takarékossági mozgalom jelentősen meggyorsítja a természettudományos oktatás színvonalának emelkedését.”

Szabad Ifjúság, 1953-07-09. 159. szám. Filyó Mihály. „Csaknem kilencszáz gyermek tanul a medve utcai általános iskolában. Vidám, pajkos gyermeksereggel telt meg nap mint nap az épület. A nevelők és a szülők azonban nem voltak ilyen gondtalanok. Hosszú története van gondjaiknak. 1951 decemberében az iskola igazgatósága arról értesítette a II. kerületi tanács oktatási osztályát, hogy az épület nagyon rossz állapotban van, a második emelet mennyezete leszakadással fenyeget. A tanács építési osztályának főmérnöke megvizsgálta az iskolaépületet és megállapította, hogy a benntartózkodás életveszélyes. Az épület kijavítására a kerületnek nem volt pénzügyi fedezete. A fővárosi tanácshoz fordultak. 1952 májusában a fővárosi tanács tervosztálya közölte, hogy a javítás nem illeszthető be a beruházási keretbe. A kerületi tanács tovább próbálkozott: póthitelt kért. A pénzügyi osztály egy hónap múlva közölte, hogy ezt nem folyósíthatja, az ügy a tervosztályra tartozik. Végtére is, valami „megoldást” kellett találni, hiszen az iskolában tovább folyt a tanítás. „Segítettek” a helyzeten: egy évvel a főmérnök véleménye után aládúcolták a második emeleti tantermeket. A kerületi tanács ezzel az eredménnyel jogosan nem elégedett meg. Ismét a fővárosi tanács tervosztályához fordult és kérte, hogy az 1953-as évi beruházásokból ne felejtsék ki a medve utcai általános iskola megjavíttatását. Ez év januárjában Tóth Béla elvtársnak, a tervosztály vezetőjének aláírásával megjött a válasz: a kérés nem teljesíthető! Az „eredmény” hallatára a szülők felkeresték Pongrácz Kálmán elvtársat, a fővárosi tanács elnökét és kérték az iskolaépület megjavíttatását. A látogatás után 800 ezer forintot utaltak ki a javításra. Nagy volt az öröm a kerületi tanácsnál, s a tervek elkészítésére sürgősen kiutaltak 70 ezer forintot a tervezőirodának.” A felújítás ennek ellenére nem kezdődött meg 1953-ban.

Pongrácz Kálmán 1979.

Szabad Ifjúság, 1954-09-29. 230. szám. A medveutcai általános iskola VIII. osztályának tanulói ellátogattak a Hadtörténelmi Múzeumba.

Szabad Ifjúság, 1955-11-12. 266. szám. Kötélhúzás. Ki lesz a győztes? — ezért folyik a versengés a Medve utcai iskola kis tanulói között (Kozák Lajos felvétele)

A Medve utcai iskola udvarai 1955-1963 között.

Az első. Ha szemben állunk az iskolával akkor bal oldalt, az iskola mellett volt egy döngölt föld udvar. Itt játék volt, a nagyszünetben és ebéd után is. Néha testnevelés óra. Télen felöntötték és ingyenes jégpályaként működött. Ez kb. 20x40 méteres lehetett.

A második. Az iskola jobb oldalán egy gyöngykaviccsal felszórt udvar volt. Itt tartották az iskolai ünnepségeket, ha jó idő volt. Ide osztályokat ritkán engedtek ki, mert a gyerekek zajongtak és zavarták a több, éppen tanuló osztályt és a tanári szobát.

A harmadik. Ez az udvar a második udvar mögött volt, egy kb. 3 méter magas kőfallal elválasztva. Ide 2-3 alsós vagy 1-2 felsős osztályt is kiengedtek játszani. Ez volt a legnagyobb. Kb. 40x60 méteres, 2400 m²-es terület. Ez fekete kohó salakkal volt felszórva.

Az 1956-os forradalom. Sipos Béla és Zsemlye Béla emlékei. 2014 szeptember 12-én végig beszéltük 1956-os emlékeinket. Kenyeret az 1956-os forradalom ideje alatt teherautókon hoztak, a Varsányi utca 15-17 másik oldalán volt a Fuchs pékség, ahol ingyen kenyeret osztottak, a Moszkva tér felől azt hitték, hogy fegyvereket osztogatnak, odalőttek, többen megsérültek. A Várban égett a Levéltár (MOL) egy része, a Varsányi Irén utca 15-ben, ahol Zsemlye Béla lakott belövést kapott, egy lakás kiégett. Nálunk a Varsányi Irén utca 17-ben minden ablakot leszedtünk, a pincében voltunk. Egy mongol kiskatona, a Szuezi csatornát kereste a házunkban, egy orosz nő két fiával lakott ott és Ő elmagyarázta, hogy nincsen itt a Szuezi csatorna és nincsenek a házban katonák. A mongol elment. Egy műegyetemista ez idő alatt megbújt a házban géppisztolya volt, később azt hallottuk, hogy az egyik Dunahídnál megölték. A Jurányi-Bajvívó-Varsányi utcai házak által behatárolt területeken udvarok voltak. Ide gránátokat lőttek, darabjait később összeszedtük. Rózsavölgyi István haslövést kapott, egy barátja tévedésből lőtte le, fegyvereket cserélgettek, gyűjtöttek, a Varsányi 15-ben. Ez 1956 november 4 után történt. Rózsavölgyi István testvére Rózsavölgyi András volt. Sokan töltényeket gyűjtöttek, a puskaport kiszedték és meggyújtották. A tanítás a forradalom leverése után 3 hónapig szünetelt. Emlékeim szerint a Medve utcai iskolát is találat érte. Közel volt a Széna tér, ahol harcok voltak. Az alábbi fotó a Szénateret mutatja az, 1956-os forradalom idején.

A Széna tér az 1956-os forradalom idején. Háttérben a Margit körúti egykori fogház épülete. A Medve utcai iskola 1890 k. és 1959-ben.

63 év távlatából úgy látom, hogy a Medve utcai iskola tanári kara, a legnehezebb 1950-es években is tette a dolgát, a tanárok tanítottak, a fegyelmet és a rendet különböző eszközökkel biztosították. Az a véleményem, hogy a legkonzervatívabb intézmények, az egyházak és az iskolák, az általános iskoláktól az egyetemekig. Az iskolák konzervativizmusa, így a Medve iskoláé is, megóvták a képzés színvonalát, amit nagyrészt a különböző politikai kurzusok, diktatúrák próbáltak befolyásolni, sokszor tönkre tenni vagy saját céljaik szolgálatába állítani. Különösen kiválóak voltak azok a tanáraink, akik 1944 előtt szerezték meg diplomájukat, pl. Materényi Jenő történelem-magyar, Ritly Ignác matematika-fizika, Dr. Belák András rajz, Kúnos Pálné, Herz Éva angol-magyar, Pál Emil tornatanár és csapatvezető, Pődör Lászlóné, Fiedler Edit orosz és magyar, Kaszárda Györgyné, Lyikár Olga, földrajz-természetrajz-vegytan, Zachariás Endréné, dr. Zsiga Margit (1890-1985) történelem, Pálosi Ottó matematika-fizika és még sokan mások. A Magyar Dolgozók Pártjába, az MDP-be és 1956 november 1 után a Magyar Szocialista Munkáspártba, az MSZMP-be kevesen léptek be. A rendelkezésemre álló adatok alapján párttagok voltak: Kovács Béláné, Kopcsó Elvira (orosz), Prinz Gizella igazgatóhelyettes (pedagógia), Rottár Jánosné, született Szöllősi Margit (kémia- állattan), Vadász László igazgató, (1951-1956), Zsebők István (tanító) igazgató (1956-1971).

1963-ban bevezették a koedukált oktatást, addig az iskola fiú-iskola volt.

Népszava,1961-03-11. 60. szám. Kő Tamás. „Le a kártevőkkel!" „Az Elektromos Művek közvilágítási osztályán például elmondották, hogy évente átlag 150000— 180000 forint káruk van leütött lámpákból, és szétzúzott világítótestekből. Megelőzni szinte lehetetlen. A probléma megoldását az jelentené, ha a társadalmi tulajdon védelmének ügyét az ifjúságra bíznák. Ezért is nagy jelentőségű a II. kerület Medve utcai általános iskola 466-os számú Bem József úttörőcsapatának kezdeményezése a »le a kártevőkkel« mozgalom. Zsebők István igazgatóval és Pál Emil úttörővezetővel beszélünk erről. — A társadalmi tulajdon védelmére indított mozgalmat a Galamb-őrs és Keskeny László őrsvezető javasolta — mondja Zsebők István igazgató. — A gyerekek felosztották az iskolához tartozó területet és minden őrs egy-egy utcát és teret jelölt ki tagjainak, ellenőrzésre. A gyerekek esténként — a szülök kíséretében — végig cirkálják az útvonalat, megfigyelik, hol hiányzik közvilágítási izzólámpa, bura vagy tejüveg. A tapasztalatokat feljegyzik az őrsi naplóba és a következő napon jelentik az Elektromos Műveknek, amely azonnal gondoskodik a javításról. Pál Emil úttörővezető arról beszél, hogy egy évvel ezelőtt a II. kerület, a Medve utca és környéke szinte állandó gondot okozott az Elektromos Műveknek. A vár oldalán garázda fiatalok naponta több száz forint kárt okoztak. Ma a Medve utcai iskola környékén nincs rongálás. Az úttörők büszkék feladatukra s tevékenységüket a szülök is helyeslik. Legfontosabb pedagógiai eredmény: a gyerekek tulajdonosként mennek végig az utcán, sajátjuknak éreznek minden padot és lámpát…. Az alig másfél hónapja indult mozgalom máris szép eredményekkel dicsekedhet. A Galamb-őrs lelkiismeretes tevékenységéhez hasonlóan munkálkodik a Mackó- és Rakétaőrs, Kardos Gyula és Fetter József vezetésével.” (Később: Fetter József. (1945–) Az MTA doktora Kémia, 1997)

Család és Iskola, 1962-03-01. 3. szám. Fahidy József. Vívni jó. „A Medve utcai általános iskolában az úttörő munka egyik fontos része a sport. Pál Emil, az úttörőcsapat vezetője, Szücs Béla testnevelő tanárral egyetértésben mindent elkövetnek, hogy a fiatalokkal megismertessék és megszerettessék a különböző sportágakat. — Az a célunk, hogy az iskola diákjait rendszeres sportoláshoz szoktassuk. Versenyeket is rendeztünk az őrsök között, különböző sportágakból. Labdarúgás, kosárlabda, zsinórlabda, atlétika a legnépszerűbbek, de más sportágakból is megrendezzük évente az iskola-bajnokságot… — Sokat olvastam a magyar vívók sikereiről — mondja Tatár Péter az V. osztály tanulója. — Amikor az iskolában megkezdődött a vívótanfolyam, sokan jelentkeztünk. Remélem, hogy pár esztendő alatt az iskolánkból sok versenyző kerül majd ki. És vívni nagyon jó ...”

Népsport, 1963-06-21. 122. szám. „A II. kerületi TST és az az ÁIST minden évben vándorserleget és jelvényeket ad át annak az iskolának, amelynek tanulói — a létszámhoz viszonyítva — legtöbben vesznek részt a Kilián Testnevelési Mozgalomban és a legtöbb jelvényt szerzik meg. A kerületben, akárcsak tavaly, az idén is a Medve utcai Általános Iskola diákjai nyerték el a szép serleget és a jelvényeket, mivel az iskola felső tagozatának, részvétele 97 százalékos volt. A jutalmakat a bizonyítvánnyal együtt adták át a „győztes” iskolának."

Magyar Nemzet, 1964-04-24. 95. szám. Baróti Géza. Rontópálok garázdálkodása. „Hadd hivatkozzam mégis egy kitűnő példára. A Budapest II. kerületében működő Medve utcai általános iskola úttörő-vezetői, pedagógusai és a szülői munkaközösség buzgó aktivitástól és mély felelősségérzettől áthatott tagjai a nyári táborozásokat arra használták fel, hogy a fizikai edzéssel párhuzamosan a szocialista erkölcs magas keménységi fokára eddzék a vízivárosi kisdiákokat, akik az első őszi napokban mozgalmat indítottak, "Le a kártevőkkel” jelmondatot tűzve a lobogójukra, esti lámpaőrségeket szerveztek, önkéntes járőrszolgálattal óvták kerületüket, s rövid egy hónap alatt huszonötezer forinttal csökkent csak a közvilágítás terhére elkövetett rombolás a Vízivárosban. Tekintélyes az összeg….A Medve utca a sikeren felbuzdulva előbb kerületi, majd fővárosi és országos mozgalommá akarta szélesíteni a bevált módszert, amely nagyszerű gyakorlati eredményekkel cáfolta meg az eléggé általános és nagyon felszínes tévhitet, hogy a mai ifjúság nevelhetetlen s — következésképp — neveletlen. De sem a II. kerületben, sem a fővárosban nem akadt iskola, amely csatlakozott volna, amely vállalta volna az egészséges és vonzó regényességgel átitatott verseny feltételeit.”

Népszava, 1964-10-01. 230. szám. Köszönet. „Lóránd György (Budapest, I.)… mint levelében írja, aggodalmaik főleg hatodik osztályos fiuk iskolacseréjével kapcsolódtak össze. Az aggodalmat azonban rövidesen öröm váltotta fel, úgy érezte, meg kell írnia, hogy a Medve utcai általános iskolában a pedagógusok hivatásuk magaslatán állnak. Ezt nemcsak saját magatartásukkal, hanem növendékeik magatartásával is bizonyították. Gyermekük néhány nap alatt úgy érezte az új iskolában magát, mintha első osztálytól kezdve ide járt volna. Tanulótársai segítségére voltak — »... .mert, pedagógusaiktól nyilvánvalóan ezt látták és tanulták« — írja Lóránd György. Végül azt kéri, közöljük le levelét, mert úgy érzi, hogy a Medve utcai iskola követendő példát mutatott. (B. L.)”

Modellezés, 1965. március 3. szám. Ifjú modellezők között. Látogatás a Medve utcai általános iskolában. „Zsebők István a Medve utcai általános iskola igazgatója ez alkalomra szerepet cserélt és felcsapott kalauzunknak. Tőle tudtuk meg, hogy Szántó Béla tanár irányításával immár három éve működik az iskolában modellezőkor. S ez alatt az idő alatt nagyon sok fiatal ismerkedett meg a repülőépítés tudományával. A foglalkozási tematika szigorúan ragaszkodik az MHS útmutatásához és a gyakorlat azt igazolja, hogy a gyermekek szorgalmas munkával jól elsajátíthatják az anyagot.”

1966-1989

Népsport, 1966-07-29. 154. szám. „Frissen tatarozott sárga épület Budán a Medve utcai általános fiúiskola. Nagy Zsolt vívó, Schwalm Béla jégkorongozó, Kangyerka Antal (1939-2011) röplabdázó is innen indult el a hírnév felé. Pál Emil és Szűcs Béla testnevelő tanárok gondoskodnak arról, hogy a Medve utcai általános iskolások a tanulás mellett a sportban is eredményeket érjenek el."

Köznevelés, 1967-04-14. 7. szám. Baróti Géza. A csapatvezető. „Amikor telefonhoz kértem a Medve utcai általános iskola tanári szobájában, határozott csengésű, fiatalos férfihang jelentkezett: — Pál Emil vagyok ...Amikor felkerestem az elcsendesedő iskolában, délután kettőkor, a második emeleten, a lépcső fordulójában deresedő hajú, tatáros bajuszú férfi fogadott: — Pál Emil vagyok...így ismerkedtem meg a Víziváros híres úttörő csapatának, a 446-os Bem József úttörőcsapatnak a vezetőjével. Nyitott ablaknál ültünk az úttörő otthonban, amely korábban tanterem volt, s ma is őrzi az olajos padló, a diákverejték. s elfaragott ceruzák sajátos, összetett illatát. Köröskörül a rajok és őrsök színes zászlói csüngtek a fényezett fenyőlécekből összerótt rajfalak fölött, egy állványon hét serleget számoltam össze, érmeket, okleveleket és vándorzászlókat. Az ablak alatt, az öreg Vízivárosban aranyeső virágzott. A csapatvezető jócskán elmúlt ötven éves, három gyermeke van, testnevelést tanít, s délután hatig minden napját az úttörőknek szenteli. 1933-ban végeztem a budai tanítóképzőben. Évekig a minisztériumban dolgoztam, számviteli vonalon, később a Színiakadémia gazdasági vezetője lettem. 1953-ban kerültem a Medve utcai iskolába, s annak az évnek az őszén vettem át a csapat vezetését. A Medve utcai iskolának abban az időben még ezer tanulója volt, most ötszázra csökkent a számuk, mert a Víziváros jelentős részét lebontották, a régi lakók elköltöztek és magukkal vitték másik iskolába a gyerekeket…Legnagyobb sikereiket sportvonalon érték el, gondosan szem előtt tartva azt az elvet, hogy az úttörőcsapatban a tömegsportok művelésén van a hangsúly, a tehetséges fiatalokat egyesületekbe kell irányítani. A 466-os Bem József úttörőcsapat tagjai szinte kivétel nélkül sportolnak, de 96 gyerek 21 sportegyesületben 18 sportágat művel, a többiek a Kilián mozgalomban jeleskednek, s mint a serlegek, érmek, zászlók és oklevelek tanúsítják, nem kevesebb sikerrel, mint az élvonal felé törő fiatal tehetségek….Nem vagyunk olyan egyoldalúak ... 1965-ben, az úttörő mozgalom jubileumi évében budapesti viszonylatban elsők lettünk a jubileumi kiállításunkkal, 1966-ban kulturális vetélkedőkön négy aranyérmet nyertek a gyerekek, s ebben az évben is van ennyi esélyünk. Nyolc szakkör működik a csapatban. Céllövészeten 314 gyerek vett részt, de nem kevesebb azoknak a száma sem, akik szakági versenyeken szerepeltek.”

Magyar Rendőr, 1969-09-25. 38. szám. Ruttkay Pál: Közlekedési úttörők seregszemléje. „Az ünnepség egyik központi eseménye volt a Mártírok útjai és a Medve utcai általános iskolák közös közlekedési rajának névadóünnepsége. A két iskola 37 jól tanuló kisdiákjából szervezett közlekedési úttörőraj a magyar munkásmozgalom egyik nagy alakjának, Münnich Ferencnek a nevét vette fel ebből az alkalomból. Az úttörőraj zászlójára elsőként dr. Münnich Ferenc özvegye (Csippek Gabriella) kötötte fel a szalagot és meleg szavakkal köszöntötte a tanulásban, a társadalmi munkában egyaránt példamutató pajtásokat.” A névadó özvegye elsőnek kötötte fel a szalagot a Münnich Ferenc Úttörő Közlekedési Raj zászlójára. 1970-ben a Medve utcai Iskola

1972-ben ünnepelte az Iskola 100 éves megalapítását.

Rácz-Székely Győző. Örökség. Jubileum a Medve utcában. Köznevelés, 1972 (28. évfolyam, 1-24. szám) 1972-12-15 / 24. szám. Rácz-Székely Győző az iskola történetéről többek között ezt írta:

„Az első tanév 1872. november 10-én kezdődött, egyelőre még az alsó-vízivárosi kapucinus templom mellett levő elemi iskola épületében. Azután a költözködés korszaka kezdődött. Az 1873/74-es tanévben a Tabánban, az Attila utca 644. számú épületében találjuk az iskolát, s csak 1876-ban kerül mai helyére, a „Fekete medve” utcájában működő Elemi Iskola második emeletére. A Millennium látszatcsillogása árnyékában fejlődött ki az alsóbb fokú közalkalmazottakra épülő polgári hivatalnokrendszer. Az ehhez szükséges ismeretek elsajátítását volt hivatott kielégíteni a korszak új iskolatípusa, a hat osztályos polgári. A kispolgári igényre szabott iskola iránt egykettőre megnőtt az érdeklődés, s a Medve utcai polgárinak is terjeszkednie kellett. Ez azonban nem mehetett zökkenő nélkül. Állandó társbérletben. 1884-ben született meg a kereskedelmi iskolák megszervezéséről szóló határozat, s hatására a Medve utcai iskola is, Németh Lászlót idézve, „valóságos gyűjtemény iskola” lett. Az elemi, a polgári és a kereskedelmi szorongott a szűk épületben, volt olyan év, amikor ezerötszáz diák zsibongott a folyosókon, tantermekben. Az elemi három osztálya át is szorult a szomszédos Batthyány utcai iskolába, de a túlzsúfoltság csak 1899-ben oldódott, amikor a kereskedelmi elköltözött. Hosszú évtizedekig úgy látszott, hogy az iskola végre ura épületének, de a felszabadulás után újból kísértett a múlt. Sokáig kellett várni, amíg a 27. MüM Ipari Szakmunkástanuló Intézet az 1972/73-as tanév kezdése előtt kiköltözött, átadva az általa használt három tantermet. …. Amikor mindez múltnak tűnt, beleszólt megint egy külső tényező, ezúttal a metró építése körüli átcsoportosítások. A nehezen kiharcolt, kiböjtölt főbérletből egy hónapon belül ismét társbérlet lett. A változatosság kedvéért most majd a vízivárosi óvoda kerül ideiglenesen az iskola hat helyiségébe. A Medve százéves társbérleti gondjai a mai napig nem megoldottak.”

Köznevelés, 1973-03-16. 11. szám. „A százesztendős Medve utcai iskola háromnapos ünnepségsorozatot rendezett volt tanárai, diákjai bevonásával az új Marcibányi téri Ifjúsági Házban és az iskola épületében.”

Lobogó. 1974. 1-16. Mónus Miklós: A száz éves iskola. „Pál Emil tanár: — A legifjabb korosztály nevelése jövőnk szempontjából a legfontosabb feladatok egyike. A mai gyerekektől függ a későbbiekben hazánk sorsa, az, hogy milyen irányban fejlődünk és milyen sebességgel. Iskolánk alapítása, 1873 óta alaposan megváltozott a világ. A társadalom és a technika olyan nagyot fejlődött, amekkorára dédapáink valószínűleg legmerészebb álmaikban sem gondoltak. Az iskola is megváltozott, ha külsőjében kevésbé is. szellemében annál inkább.”… „A honvédelmi szövetség keretében szervezett modellezőélet 1962-ben indult meg, 30 tanuló részvételével. Az első háziversenyen két papírmodellel, a Sirállyal és a Vércsével nevezhettek a pajtások. A hagyományt tiszteletben tartandó, a centenáriumi modellezőversenyt szintén papír modellekkel rendezték meg a Medve utcában. Hat általános iskola legjobbjai indultak. De tovább — a múltról. Kétszer, 1968-ban és 1970-ben elnyerték a Pajtás Kupát, négyszer a Gólya Kupát. Megszerezték két ízben a Schwachulay Kupát is.”…”Az úttörőmozgalmon belül a honvédelmi sportokban elért sikereknek is köszönhető, hogy a Medve utcai általános iskola úttörőcsapatát 1967-ben a KISZ KB Vörös Selyemzászlóval tüntették ki.”

Modellezés, 1972. április 4. szám. A II. kerületi Medve utcai általános iskola — az idén lesz 100 esztendős — se szép jubileumhoz ezúton gratulálunk, elsőként nyilvánosan. „Az iskola a budai oldal régi gyermekmodellező bázisa. 10 éve Szántó Béla a politechnikus tanár, s magával hozta a fiatalok közé a több mint 30 éves repülésszeretetét, melyet nagy szakértelemmel plántál át a jövő generációjába. Ilyen előzmények után természetes, hogy a MüM tavaly augusztusban elsőként tőle kért szakvéleményt: indítsák-e be a modellezés kísérleti oktatását? De nagyot dobbant a szívem! — meséli Szántó Béla. Régi nagy vágyam, álmom valósult meg. Ne mütyüröket csináltassunk a gyerekekkel, hanem olyasvalamit, amit utána használ, játszik vele, versenyezhet. S a modellezés közben minden olyan anyagismeret, szerszámismeret, munkafogás oktatható, ami a tematikában rögzítve van. Anyagot kapunk az MHSZ-től, hely és sok lelkes gyerek van, csak ezt szabad csinálni. Mi az V/b-t jelöltük ki kísérleti osztályként, de ezenfelül szakkört is vezetek, s a kerületi úttörőház szakkörét is irányítom. Az előírt anyaggal már végeztünk, most a MODELLEZÉS februári számában megjelent Pillangót építjük meg!”

Modellezés, 1973. május 5. szám. „Jubileumi verseny. 100 éves az ország egyik legöregebb iskolája, a Budapest II. kerületi Medve utcai általános iskola. A jubileum alkalmából a kerület modellező szakköreinek meghívásával versenyt rendeztek. Képünk az eredményhirdetésen készült. A dobogó legmagasabb fokára az Áldás utcaiak csapata állhatott, a házigazda Medve utcaiak a második helyet szerezték meg, a Fenyves úti általános iskola válogatottja végzett a harmadik helyen.”

Szántó Béla a budapesti II. kerületi Medve utcai Általános Iskola tanára az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta 1973-ban. Adományozó a Népköztársaság Elnöki Tanácsa.

Modellezés,1986. január 1. szám. Rókás Ágnes. Gyerekek a GANZ ELECTRIC-ben. „A GANZ Villamossági Művek Ezredes utcai modellező klubhelyiségében kerestem fel Szántó Bélát, aki a II. kerületi modellező élet egyik fontos személyisége. Hetente több alkalommal is tart foglalkozást a gyerekeknek, itt és az Úttörőházban. — Az általános iskola ötödik-hatodik-nyolcadik osztályos tanulói alkotják a klubtagságot….— „Jómagam 1962-től tanítottam nyugdíjba vonulásomig a Medve Utcai Általános Iskolában. Ettől kezdve vezettem intézményesen modellező szakkört, mely akkor még az egyetlen szakkör volt a II. kerületben. Közben MHSZ továbbképzésekre jártam, ahol megtanultam a modellek építését. 1970-ben kértek fel ennek a klubnak a vezetésére, de helyet sajnos nem tudtak biztosítani, így a foglalkozásokat a Medve utcában kellett megtartani. 1972-ben kaptunk klubhelyiséget. Egy időben rakéta és raketoplán modellezéssel is foglalkoztunk, mellyel országos viszonylatban első helyezést értünk el….Most már 73 éves vagyok”

A Budapest II. kerületi Medve utcai Általános Iskola fennállása 100. évfordulója…alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül 1973-ban az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta dr. Bélák Andrásnak, a Medve utcai Általános Iskola tanárának és Kúnos Pálnénak, a Medve utcai Általános Iskola tanárának. Adományozó a Népköztársaság Elnöki Tanácsa.

Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta 1974-ben Rottár Jánosné tanár, II., Medve utcai Általános Iskola. Adományozó Budapest Főváros.

Népsport, 1978-08-10. 193. szám „A Bánki Donát Műszaki Főiskola testnevelés tanszékének vezetője, Hegyessy László mindig szeretett a fiatalokkal foglalkozni, jó ideig vezette a férfi ifjúsági válogatott edzéseit — akkor volt az együttes addigi legszebb eredményeként harmadik az IBV-k elődjén, az ORT-n —, volt az Orvosegyetem SC szakvezetője, majd a Vasashoz szerződött. Mellékfoglalkozásban — de korántsem mellékesen! — a Medve utcai általános iskolában röplabda tagozatos ötödik (!) osztályt szervezett és ezzel, nem túlzás, idehaza új távlatokat nyitott az utánpótlás-nevelésben.” Hegyessy László 1964-ben végzett a TF-n.

Pajtás, 1981-09-03. 20. szám. Medve utca: 10 ezer forint. „Nagy sikerrel zajlott le június 7-én a Pajtás futás, amelyet szerkesztőségünk és a FUTAPEST klub közösen rendezett a Margitszigeten. Temérdek ajándék talált gazdára a résztvevők között. A fődíjat, amit a legtöbb résztvevőt mozgósító iskola részére írtunk ki, a tízezer forintos ajándékutalványt a II. kerületi Medve utcai Általános Iskola nyerte.”

A Medve utcai iskolában 1983-ban.

1988-ban az alapellátás körében a VIII. ötéves tervben, 100 férőhelyes óvodát létesítettek, és 12 tanteremmel bővítették a Medve utcai általános iskolát.

Népsport, 1989-11-23. 278. szám. A Medve utcától az elnöki székig. November 11. óta dr. Szegvári Péter a Magyar Judo Szövetség elnöke. „35 éves vagyok. A Medve Utcai Általános Iskolába jártam. Ezt csak azért érdemes megemlíteni, mert a cselgánccsal akkor — és csak akkor foglalkoztam. Ott ismertem meg az alapvető fogásokat.”

Általános iskolai törzskönyv. A tanárok adatai. (1960-1990)

1960/61-1964/65 tanévek statisztikái. Általános iskolai törzskönyv. A tanárok adatai.

Az adatok sorrendje: Név, asszonyoknál leánykori név is, születés helye és ideje, iskolai végzettsége, beosztása, a Medve utcai iskolában a munkába lépésének és távozásának ideje, zárójelben.

Zsebők István. (Budapest, 1910. augusztus 11.-) Tanító. Szakoktató fizika-matematika. Munkaviszonyának kezdete 1933 január 31. (Igazgató 1957 március 1.-1971)
Princz Gizella. (Budapest, 1922 június 23-) Tanító. Pedagógia. Munkaviszonyának kezdete 1948 október 1. (Igazgatóhelyettes 1957 augusztus 1.-)
Görög Istvánné, Jambrik Ilona. (Budapest, 1906 február 16-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1926 március 1. (1947 szeptember 1-nyugdíj 1963 március 10) Párttag, MDP.
Kováts Anna. (Kiskőszeg (Baranya), 1908 szeptember 9-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1932 január 1. (1952 szeptember 1-nyugdíj 1961 szeptember 31)
Domoszlai Lajosné, Lovász Erzsébet. (Lugas, 1933 november 14-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1953 szeptember 1. (1956 szeptember 1-)
Simor Alajosné, Király Klára. (Budapest, 1933 szeptember 1-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1951 augusztus 1. (1955 szeptember 10.-Napközis tanár 1963-)
Török Bálintné, Szikszay Sára. (Topánfalva, 1909 február 8.-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1955 szeptember 10. (1955 február 1- Nyugdíjazva 1965-ben)
Fazekas Lászlóné, Homolya Borbála. (Pásztó, 1932 március 31-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1952. augusztus 25. (1959 szeptember 1-Meghalt 1965 június 28)
Travnik Pálné, Váradi Magdolna. (Alsódabas, 1918. május 27.-) Tanítóképző, tanító. Munkaviszonyának kezdete 1940 március 15. (1955. szeptember 1.-1974. január 1. Nyugdíjba ment.) Nem volt párttag.
Horváth Jenőné, Kótai Margit. (Dombóvár, 1915 augusztus 25.-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1941 július 23. (1950 augusztus 1.-) Párttag 1945 után Vadász László igazgató 1955 június 24-én írt jellemzéséből részletek. Horváth Jenőné oktató-munkáját nagy hivatásszeretettel látja el. Tanításaira jól készül. A szakszervezet gazdasági felelőse…Iskoláját szereti, minden tanulójának szülőjét jól ismeri, családlátogatásaival jó kapcsolatot épített ki.

Zsebők István igazgató 1964 június 10-én írt jellemzéséből részletek. Horváth Jenőné 1950 augusztus 1 óta a III-IV osztály tanítója felmenő rendszerben. Jó felkészültségű, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező pedagógus. A tanulókkal szigorú. Óráira felkészül, vázlatai mintaszerűek. Kisdobos vezető. Családi élete rendezett.

Sütő Miklósné, Károlyfy Zsuzsa. (Budapest, 1935. június 14.-) Pedagógiai Főiskola, matematika-fizika, tanár.) 1955. július 1. (1960. április 1.-1984. augusztus 15. Szilágyi Erzsébet nevelési otthonba ment tanítani.)
Tarján Jenőné, Nagy Ibolya. (Szászváros, 1909 július 18.-) Magyar, francia. Munkaviszonyának kezdete 1937 szeptember 22. (1951 július 19.-Nyugdíjazva 1964) Nem volt párttag.
Pálinkás Jánosné, Sáringer Katalin. (Jászladány, 1928 szeptember 12-) Matematika, fizika, kémia. Munkaviszonyának kezdete 1953 január 15. (1959 január 15-1968 február 2) Általános iskolai tanári oklevél (Szeged, 48267/1950 VII 1.) 1950 augusztus 1 óta tanít, először vidéken, Nagylóc (1950-1951), Balassagyarmat (1951-1953), majd Bp. Ifjúsági Lapkiadó (1953-1958), majd Medve utcai iskola (1959-1968). Nem volt párttag. Szakszervezeti tag 1950. Budapest, 1960 június 27. Zsebők István igazgató jellemzéséből: Munkáját dicséri. Politikai magatartása aktív a szocializmus építésében, közepes fegyelmező. Pedagógiai és politikai tudását állandóan gyarapítja, de gyakorlati munkájában nem mindig alkalmazza. Budapest, 1964 VI 24. Zsebők István igazgató jellemzéséből: Matematika – fizika – kémia - szakos tanár. Munkáját lelkiismeretesen és meggyőződéssel végzi. Fizika tanítása során az anyagban rejlő módszertani, kísérleti lehetőségeket jól kihasználja. A kerületi matematikai versenyekre lelkiismeretesen felkészítette a tanulókat. Jó munkáját a matematika és fizika szakfelügyelők is elismerték.….Ifjúsági könyvtárosként is dolgozik, az olvasómozgalom szervezője.. Politikailag fejlett. Ateista meggyőződését több alkalommal is elmondta. A politikai gazdaságtan hároméves tanfolyamát elvégezte… hiányossága, hogy nem mindig következetes.
Fábián Istvánné, Bokor Klára. (1932 augusztus 15-) matematika-fizika tanár. Munkaviszonyának kezdete 1954 július 51. (Taktaharkány, 1958 augusztus 1-) Középiskolai tanár, ELTE, TTK, fizika-matematika szak, 118/1954 XII 27. Tanít 1954 július 15 óta. 1958 augusztus 1 óta a Medve utcai iskolában dolgozik. Párttag nem volt.
Pödör Lászlóné, Friedler Edit. (Arad, 1911 július 8-) Latin, német, orosz tanár. Munkaviszonyának kezdete 1950 szeptember 1. (1950 szeptember 1-)
Kovács Béláné, Kopcsó Elvira. (Miskolc, 1925 november 11-) Orosz tanár. Munkaviszonyának kezdete 1948 június 1. (1955 augusztus 15-1970) 1946-tól párttag. Pártiskolai végzettség 3 hónap. Zsebők István igazgató 1957 július 4-i jellemzéséből: Óráit alapos előkészület jellemzi, tanítását pedig a jó módszer. Az ifjúsági mozgalmat, annak újjászervezését segítette. Az úttörő szervező bizottság tagja. Hibája a gyakran fellépő kisebbségi érzése, melynek véleménye szerint már semmi alapja. Zsebők István igazgató 1964 május 10-i jellemzéséből. Iskolában végzett munkáját úgy tekinti, mint a szocialista közösség szolgálatát. Állandóan műveli magát, napról-napra új ismereteket szerez. A gyermekekkel való foglakozása mindig tartalmas, érdekes. Politikailag-szakmailag állandóan képezi magát. Részt vett a nyári orosz szakmai továbbképzésen, elvégezte a filozófia hároméves tanfolyamát. Biológiát is tanított. Érzékenysége néha túlzott. Pártmunkát a II. kerületi Pártbizottságon végez.
Virág József. (Pestújhely, 1915. január 28.-) Pedagógiai Főiskola, biológia-földrajz szakos tanár. Munkaviszonyának kezdete 1938 január 10. (1958. augusztus 1.-1975. augusztus 31. Nyugdíjazás)
Pál Emil (Budapest, 1913. december 9.-) Tanítóképző. Csapatvezető testnevelési tanár. Munkaviszonyának kezdete 1936 április 1. (1953. szeptember 1.-1974. augusztus 31. Az Ifjúsági házhoz ment dolgozni.)
Belák András. (Devecser, 1914. október 6.- Budapest, 1997 augusztus 25) ELTE Jogi Kar, rajztanár. Munkaviszonyának kezdete 1941 május 15 (1957. szeptember 1.-1975. szeptember 15. Nyugdíjazás.)
Szűcs Béla (Debrecen, 1922. augusztus 4.-) Testnevelési Főiskola, tornatanár. Munkaviszonyának kezdete 1948 október 1. (1957. január 7.-)
Csohány Kálmánné, Tóth Klára. (Hódmezővásárhely, 1927 augusztus 2-) Magyar-ének tanár. Munkaviszonyának kezdete 1950 szeptember 30. (1958 augusztus 1-1982)
Sasi Vera. (Temesvár, 1933 január 2-) Munkaviszonyának kezdete 1955 október 12. (1959 augusztus 15-Másik iskolába áthelyezték 1968 július 15)
Láng Józsefné, Antal Éva. (Budapest, 1918 november 27-) Matematika, fizika tanár. Munkaviszonyának kezdete 1938 október 16. (1956 augusztus 25-)
Mosonyi Lajosné, Csóti Irén. (Szeged, 1914 május 26- ) tanító. Munkaviszonyának kezdete 1946 január 1. (1951 szeptember 1-)
Várnai Ferencné, Stef Teodóra. (Temesvár, 1909 augusztus 17-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1947 október 1. (1957 június 16-Nyugdíj 1965)
Pécsi Margit. (Budapest, 1905 július 14-) Magyar-történelem tanár. Munkaviszonyának kezdete 1935 december 2. (1958 február 21-Nyugdíj 1963 augusztus 31)
Papp Imréné, Bordi Anna (Békés, 1924 november 18-) Magyar-történelem, tankönyvíró, szakfelügyelő. Munkaviszonyának kezdete 1945 szeptember 15. (1958 augusztus 1-1964) 1945-ben kezdődött munkaviszonya Békés megyében. Oklevél száma 1493/1952 VIII 9.
Szabó Béláné, Balogh Ilona. (Budapest, 1930. szeptember 26.-) Testnevelési Főiskola, gyógytornász testnevelő tanár. Munkaviszonyának kezdete 1958. augusztus 16. 30. (1959. augusztus 15.-Nyugdíj 1985. augusztus 31.)
Ujhelyi Józsefné, Irányi Ilona. (Budapest, 1920 augusztus 20-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1955 május. (1960 november 1-Áthelyezve 1961 február 1)
Székely Györgyné, Biczó Edit Anna. (Budapest, 1927. május 8.-) ELTE ének-latin-görög tanár Munkaviszonyának kezdete 1959 március 25. (1960. szeptember 1.-1972. augusztus 30.)
Sarlós Györgyné, Dér Mária. (Solymár, 1927. január 23.-) Tanítónő Képző, tanító. Munkaviszonyának kezdete (1961. szeptember 21.-1984. augusztus 31. Nyugdíjba ment.) Elvált, második férje Szűcs Béla.
Hajdu Lászlóné, Kiss Zsuzsanna. (1933 december 22-) Ének. (1962 augusztus 15-)
Kozma Mihályné, Kiss Gizella. (Kunszentmárton, 1928 február 2-) Magyar-történelem. Munkaviszonyának kezdete 1957 augusztus 16. (1962 július 1-Áthelyezték 1966) Párttag 1949 MDP. 1964 június 10. Zsebők István igazgató véleményéből: Magyar-történelemszakos tanár, aki elvégezte a gyakorlati foglalkozás tanfolyamát. Iskolánknál második éve a gyakorlati foglalkozást tanítja. [9] Munkáját pontosan, jól szervezi meg. Időben gondoskodik a szükséges anyagról….A műhelyben tisztaság és rend uralkodik. …Nehezen barátkozik, csendes visszahúzódó természetű. A testületi életben passzív. Szavát ritkán hallani. Véleményét nem mondja el. Szeretne magyar-történelmet tanítani, mely vágyát nem tudtuk teljesíteni. Mindig pontos, bár messziről Kőbányáról jár az iskolánkba.
Szántó Béla (Budapest, 1912. július 13.-) Pedagógiai Főiskola, tanár. Munkaviszonyának kezdete 1936 szeptember 1. (1962. szeptember 1.-1974 szeptember 15. Nyugdíjba ment)
Répási Mihályné, Fidler Erzsébet (Budapest, 1921 február 9-) Ének. Munkaviszonyának kezdete 1943 augusztus 9. Igazgatóhelyettes. (1962 november 1.-1966) Nem volt párttag.
Márkus Miklósné, Natterlád Klára. (Budapest, 1928 augusztus 18-) Tanító, ének, zene. Munkaviszonyának kezdete 1952 szeptember 1. (1963 szeptember 1-Áthelyezve 1964 augusztus 1)
Frigyes Istvánné, Végh Katalin. (Szentgotthárd, 1936 október 1.) Magyar, szerb. Munkaviszonyának kezdete 1959 szeptember 15. (1963 szeptember 1-Lemondott az állásáról, 1966 április 1.) A tanítást a Bem József gimnáziumban kezdte (1959 szeptember 15-1963 augusztus 31) Középiskolai tanár, ELTE, magyar-szerb szak. (oklevele, 264/1959) Budapest. Nem volt párttag. Beosztása napközi vezető. Nem dolgozott szakképzettségének megfelelő munkakörben.
Kónya Zoltánné, Lengyel Éva. (Nyírbátor, 1927 szeptember 28-) Földrajz-biológia. Munkaviszonyának kezdete 1948 szeptember 1. (1964 augusztus 1-Áldás utcai iskolába ment. 1968 augusztus 31) Párttag nem volt.
Puskás Sándorné, Erdélyi Magda. (Budapest, 1921 augusztus 19-) Történelem, filozófia. (1965-) Iskolai végzettsége ELTE, BTK, történelem-filozófia-politikai gazdaságtan, okleveles középiskolai tanár, 81/1953 VII 13. 1939-től párttag, pártiskolai végzettsége 3 hetes. 1944-től dolgozik, 1953-tól tanárként.

1965/66-1969/70 tanévek statisztikái. Általános iskolai törzskönyv. A tanárok adatai.

Zsebők István. (Budapest, 1910. augusztus 11.-) Tanító. Szakoktató fizika-matematika. MSZMP tag. Munkaviszonyának kezdete 1933 január 31. (Igazgató 1957 március 1.-1971) Legmagasabb iskolai végzettsége 1. tanítói oklevél, 260/1932 VI 22. 2. szaktanítói oklevél, matematika-fizika 147/1947-48 II 26. 1934-1935 Pedagógiai szeminárium, 1936-1937 több iskolában (pl. Váci úti, Egressy úti, Maglódi úti, stb.) helyettesítő tanár, 1938-1945 kinevezték a Székesfővárosi Továbbképzőbe.
Répási Mihályné, Fidler Erzsébet (Budapest, 1921 február 9-) Ének. Munkaviszonyának kezdete 1943 augusztus 9. (Igazgatóhelyettes 1962 november 1.-1966)
Barta Lajosné, Gyöngyössy Ibolya. (Dombóvár, 1932 május 28-) Tanító. MSZMP tag. Munkaviszonyának kezdete 1953 február 1. (1960 augusztus 1.-)
Belák András. (Devecser, 1914. október 6. – Budapest, 1997 augusztus 25) ELTE Jogi Kar, rajztanár. Munkaviszonyának kezdete 1941 május 15 (1957. szeptember 1.-1975. szeptember 15. Nyugdíjazás.)
Domoszlay Lajosné, Lovász Erzsébet. (Lugos, 1933. szeptember 14.-) Tanítóképző, tanító. MSZMP tag. 1953. július 1. (1956. január 1.-)
Fábián Istvánné, Bokor Klára. (Taktaharkány, 1932 augusztus 15-) Matematika-fizika tanár. Munkaviszonyának kezdete 1954 július 15. (1958 augusztus 1-)
Fekete Antalné, Feyér (Fejér) Gizella (Kötcse, 1914 november 25-) Tanító, napközi vezető. Munkaviszonyának kezdete 1938 szeptember 1. (1953 július 1-1966) Főfoglalkozású tanítónő, napközi vezető. (tanítói oklevél 648/1934 VI 23) MDP párttag volt. A minősítések: 1955 június 24, (aláírta Vadász László igazgató), dicséri munkáját, tanításaiba a munkásosztály harcát vitte be élményszerűen. Több mint tíz évig volt az iskola szakszervezeti titkára. 1958 június 28-i véleményből: Politikai magatartása aktív a szocializmus építésében, mint az iskolai Szakszervezeti Bizottság elnöke igen tevékeny munkát végzett. (aláírta Zsebők István igazgató.)
Horváth Jenőné, Kótai Margit. (Dombóvár, 1915 augusztus 25.-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1941 július 23. (1950 augusztus 1.-)
Kónya Zoltánné, Lengyel Éva. (Nyírbátor, 1927 szeptember 28-) Földrajz-biológia. Munkaviszonyának kezdete 1948 szeptember 1. (1964 augusztus 1-Áldás utcai iskolába ment. 1968 augusztus 31)
Kovács Béláné, Kopcsó Elvira. (Miskolc, 1925 november 11-) Orosz tanár. MSZMP tag. Munkaviszonyának kezdete 1948 június 1. (1955 augusztus 15-)
Kúnos Pálné, Hercz Éva. (Budapest, 1924. október 26.-) ELTE, magyar-angol, tanár. Munkaviszonyának kezdete 1948. december 13. (1950. szeptember 1.-1981. október 31. Nyugdíjba ment.)
Materényi Jenő. (Somogyacsa, 1920. május 12. – Balatonfüred, 1986. október 11.) magyar-történelem szakos tanár. Munkaviszonyának kezdete 1945 június 27. (1958 augusztus 1.-1967 szeptember 1.)
Mohai Józsefné, Modor Márta. (Kalocsa, 1920. július 23.-) Tanítóképző, tanító, napközis. Munkaviszonyának kezdete 1941 szeptember 9.(1955. január 18.-1975. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Mosonyi Lajosné, Csóti Irén. (Szeged, 1914 május 26- ) tanító. Munkaviszonyának kezdete 1946 január 1. (1951 szeptember 1)
Pál Emil (Budapest, 1913. december 9.-) Tanítóképző. Csapatvezető testnevelési tanár. Munkaviszonyának kezdete 1936 április 1. (1953. szeptember 1.-1974. augusztus 31. Az Ifjúsági házhoz ment dolgozni.)
Pálinkás Jánosné, Sáringer Katalin. (Jászladány, 1928 szeptember 12-) Matematika, fizika, kémia. Munkaviszonyának kezdete 1953 január 15. (1959 január 15-1968 február 2)
Puskás Sándorné, Erdélyi Magda. (Budapest, 1921 augusztus 19-) Történelem, filozófia. MSZMP tag. Munkaviszonyának kezdete 1944 január 1. (1955 augusztus 31-1961),
Pödör Lászlóné, Friedler Edit. (Arad, 1911 július 8-) Latin, német, orosz tanár. Munkaviszonyának kezdete 1950 szeptember 1. (1950 szeptember 1-Nyugdíj 1967 augusztus 31)
Rottár Jánosné, Szöllősi Margit. (Pozsony, 1918. október 13.-Budapest, 2003. június 3) Pedagógiai Főiskola, biológia-kémia, tanár. MSZMP tag. Munkaviszonyának kezdete 1940 október 29. (1948. szeptember 11.-1974. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Sarlós Györgyné, Dér Mária. (Solymár, 1927. január 3.-) Tanítónő Képző, tanító. Munkaviszonyának kezdete 1959 március 1. (1961. szeptember 21.-1984. augusztus 31. Nyugdíjba ment.) Elvált, második férje, Szűcs Béla.
Simor Alajosné, Király Klára. (Budapest, 1933. július 1.-) Tanítóképző, tanító. Munkaviszonyának kezdete 1951 augusztus 1. (1955. szeptember 10.-1972. augusztus 15.)
Sütő Miklósné, Károlyffy Zsuzsa. (Budapest, 1935. június 14.-) Pedagógiai Főiskola, matematika-fizika, tanár.) Munkaviszonyának kezdete 1955. július 1. (1960. április 1.-1984. augusztus 15. Szilágyi Erzsébet nevelési otthonba ment tanítani.)
Szabó Béláné, Balogh Ilona. (Budapest, 1930. szeptember 26.-) Testnevelési Főiskola, gyógytornász testnevelő tanár. Munkaviszonyának kezdete 1947. január 30. (1959. augusztus 16.-1985. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Szántó Béla (Budapest, 1912. július 13.-) Pedagógiai Főiskola, gyakorlat vezető tanár. Munkaviszonyának kezdete 1936 szeptember 1.(1962. szeptember 1.-1974 szeptember 15. Nyugdíjba ment)
Szentpétery Ilona. (Nyíregyháza, 1927 július 13-) Magyar-történelem szakos tanár. A bölcsészettudományok doktora. Munkaviszonyának kezdete 1949 szeptember 19. (1956 szeptember 1-II. Kerületi Tanács VB. oktatási osztálya 1967 október 1.)
Székely Györgyné, Biczó Edit Anna. (Budapest, 1927. május 8.-) ELTE ének-latin-görög tanár Munkaviszonyának kezdete 1952 február 12. (1961. szeptember 1.-1972. augusztus 30.)
Szűcs Béla (Debrecen, 1922. augusztus 4.-) Testnevelési Főiskola, tornatanár. Munkaviszonyának kezdete 1941 október 1. (1957. január 7.-)
Travnik Pálné, Váradi Magdolna. (Alsódabas, 1918. május 27.-) Tanítóképző, tanító. Munkaviszonyának kezdete 1940 március 15. (1955. szeptember 1.-1974. január 1. Nyugdíjba ment.)
Virág József. (Pestújhely, 1915. január 28.-) Pedagógiai Főiskola, biológia-földrajz szakos tanár. Munkaviszonyának kezdete 1939 január 7. (1958. augusztus 1.-1975. augusztus 31. Nyugdíjazás)
Ormai Istvánné, Ferencz Júlia. (Eger, 1943 január 20-) Tanító. (1966 október 5-Szerződés bontott 1967 június)
Kiss Józsefné, Kádas Ibolya. (Cegléd, 1935. január 6.-) Tanítóképző, tanító. 1953. július 1. (1967. szeptember 1.-)
Panek László. (Budapest, 1928. február 6.-) ELTE történelem-földrajz, szakfelügyelő. (1967. szeptember 1.-)
Naszvadi Vera. (Budapest, 1943, június 11-) Magyar, történelem. (1967 október 1-)
Orbán Károlyné, Füzesséry Judit. (Budapest, 1926. június 19.) Tanítóképző, tanító. 1948. szeptember 19. (1968. szeptember 1.-1983. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Medgyessy Pálné, Kormos Éva. (Budapest, 1929 március 19-) Matematika, fizika. (1968 szeptember 1-)
Ihász Erika (Budapest, 1946 június 12-) Tanító, napközis. (1968 szeptember 1-)
Bánky Miklósné, Szabó Éva. (Budapest, 1937 október 26-) Tanító. Munkaviszonyának kezdete 1956 július 16. (1959 szeptember 1-)
Palásti Józsefné, Bimbó Mária. (Budapest, 1928 december 7-) Tanító, német, magyar. Munkaviszonyának kezdete 1948 április 1. (1969 szeptember 1-)
Hunyadi Sándorné, Rozgonyi Márta. (Ungvár, 1938 január 6.-) Tanító. (1969 szeptember 1-)
Kovács Albert. (Budapest, 1903 november 7-) Matematika-fizika. (1969 szeptember 1.-)
Tatár Marianna. (Budapest, 1945 szeptember 8-) Ének, magyar. (1964 október 1.-)
Kiss Barnabásné. (Kecskemét, 1938 július 17-) Tanító. (1969 október 13-)
Lőte Sándorné, Halász Izabella. (Budapest, 1949 március 22-) Iskolatitkár. (1969 szeptember 22-)
Búcz Andrásné, Szentirmay Marianna. (Kecskemét, 1940 február 17- ) Magyar, ének.Munkaviszonyának kezdete 1958 augusztus 1. (1970 február 14-)

1970/71-1974/75 tanévek statisztikái. Általános iskolai törzskönyv. A tanárok adatai.

Csukonyi István. (Igló, 1915. július 30.-) ELTE magyar-orosz szakos, igazgató (1971. augusztus 16.–1975. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Szporni Károlyné, Kovács Éva. (Budapest, 1932. december 23.-) Pedagógiai Főiskola, történelem-földrajz. Igazgatóhelyettes. 1953. július 15. (1970. szeptember 1.-)
Bánki Miklósné, Szabó Éva. (Budapest, 1937. október 26.-) Tanítóképző, tanító. 1956. július 16. (1969. szeptember 1.-)
Belák András. (Devecser, 1914. október 6. – Budapest, 1997 augusztus 25) ELTE Jogi Kar, rajztanár. (1957. szeptember 1.-1975. szeptember 15. Nyugdíjazás.)
Buzánszky Lászlóné, Kiss Ágnes. (Budapest, 1933. december 14.-) Tanítóképző, tanító. 1953. szeptember 23. (1970. szeptember 1.-)
Kende Zoltánné, Dobos Tünde. (Budapest, 1944. szeptember 29.-) ELTE magyar-orosz, tanár. 1969. május 6. (1970. szeptember 1.-1982. október 19.)
Domoszlay Lajosné, Lovász Erzsébet. (Lugos, 1933. szeptember 14.-) Tanítóképző, tanító. MSZMP tag. 1953. július 1. (1956. január 1.-)
Elek Emilné, Horváth Márta. (Salgótarján, 1929. október 9.-) Testnevelési Főiskola, tanár. (1971. január 1.-1972. szeptember 1.)
Jónák Endréné, Kamarás Éva. (Budapest, 1924. május 21.-) Tanárképző Főiskola, magyar-történelem-ének, tanár. 1947. október 3. (1970. szeptember 1.-1982 október 1. Nyugdíjba ment)
Kiss Józsefné, Kádas Ibolya. (Cegléd, 1935. január 6.-) Tanítóképző, tanító. 1953. július 1. (1967. szeptember 1.-)
Kilyénfalvi Béláné, Parjás Judit. (Makó, 1942. szeptember 13.-) Pedagógiai Főiskola, magyar-történelem-rajz tanár. (1970. szeptember 1.-)
Kovács Józsefné, Steuer Katalin. (Budapest, 1925. május 21.-) ELTE matematika, tanár. (1970. szeptember 1.-)
Kúnos Pálné, Hercz Éva. (Budapest, 1924. október 26.-) ELTE, magyar-angol, tanár. 1948. december 13. (1950. szeptember 1.-1981. október 31. Nyugdíjba ment.)
Mohai Józsefné, Modor Márta. (Kalocsa, 1920. július 23.-) Tanítóképző, tanító, napközis. (1955. január 18.-1975. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Orbán Károlyné, Füzesséry Judit. (Budapest, 1926. június 19.) Tanítóképző, tanító. 1948. szeptember 19. (1968. szeptember 1.-1983. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Palásti Józsefné, Bimbó Mária. (Budapest, 1929. december 7.-) Tanítóképző, tanító. (1969. szeptember 1.-)
Panek László. (Budapest, 1928. február 6.-) ELTE történelem-földrajz, szakfelügyelő. (1967. szeptember 1.-)
Pál Emil (Budapest, 1913. december 9.-) Tanítóképző. Csapatvezető testnevelési tanár. (1953. szeptember 1.-1974. augusztus 31. Az Ifjúsági házhoz ment dolgozni.)
Rottár Jánosné, Szőllösi Margit. (Pozsony, 1918. október 13.- 2003. június 3) Pedagógiai Főiskola, biológia-kémia, tanár. MSZMP tag. Munkaviszonyának kezdete 1940 október 29. (1948. szeptember 11.-1974. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Sarlós Györgyné, Dér Mária. (Solymár, 1927. január 3.-) Tanítónő Képző, tanító. Munkaviszonyának kezdete 1959 március 1. (1961. szeptember 21.-1984. augusztus 31. Nyugdíjba ment.) Elvált, második férje Szűcs Béla.
Simor Alajosné, Király Klára. (Budapest, 1933. július 1.-) Tanítóképző, tanító. (1955. szeptember 10.-1972. augusztus 15.)
Sütő Miklósné, Károlyffy Zsuzsa. (Budapest, 1935. június 14.-) Pedagógiai Főiskola, matematika-fizika, tanár.) Munkaviszonyának kezdete 1955. július 1. (1960. április 1.-1984. augusztus 15. Szilágyi Erzsébet nevelési otthonba ment tanítani.)
Szántó Béla (Budapest, 1912. július 13.-) Pedagógiai Főiskola, tanár. (1962. szeptember 1.-1974 szeptember 15. Nyugdíjba ment)
Székely Györgyné, Biczó Edit Anna. (Budapest, 1927. május 8.-) ELTE ének-latin-görög tanár (1961. szeptember 1.-1972. augusztus 30.)
Szűcs Béla (Debrecen, 1922. augusztus 4.-) aki korábban katonatiszt volt, és nem írta alá a hírhedt tiszti nyilatkozatot. Tornatanárként tudott kilépni a néphadseregből. Testnevelési Főiskola, tanár. (1957. január 7.-)
Ternik Árpádné, Gyöngyösi Ibolya. (Dombóvár, 1932. május 28.-) 1953. február 18. (1960. augusztus 1.-1983. december 1.)
Travnik Pálné, Váradi Magdolna. (Alsódabas, 1918. május 27.-) Tanítóképző, tanító. (1955. szeptember 1.-1974. január 1. Nyugdíjba ment.)
Vajnai Lajosné, Schreiar Veronika. (Pécs, 1929. június 2.) Pedagógiai főiskola, biológia-földrajz, tanár. 1951. február 10. (1970. szeptember 1.-1982. december 23. Nyugdíjba ment.)
Virág József. (Pestújhely, 1915. január 28.-) Pedagógiai Főiskola, biológia-földrajz szakos tanár. (1958. augusztus 1.-1975. augusztus 31. Nyugdíjazás)
Dámóczi Istvánné, Poór Katalin. (Szombathely, 1943. július 3.-) Felsőfokú Tanító képző, tanító. 1965. április 18. (1972. szeptember 13.-)
Horváth Sándorné, Károly Mária. (Budapest, 1924. február 17.-) Tanárképző Főiskola, magyar-történelem tanár. (1973. szeptember 1.-)
Füredi Jánosné, Lugossy Zsuzsa. (Budapest, 1942. augusztus 31.-) ELTE magyar tanár. (1974. január 1.-1974. augusztus 15.)
Ecseki Kálmánné, Németh Teodora. (Győr, 1947. február 26.-) Testnevelési főiskola, tanár. (1974. szeptember 1.-1975. szeptember 1.)
Szemmalweisz Lászlóné, Szatmári Judit. (Eger, 1946. január 20.-) Tanárképző Főiskola, biológia-földrajz-mezőgazdaságtan, tanár. (1974. szeptember 1.-1984. augusztus 15. I. kerületi Battyányi utcai általános iskolába ment tanítani.)
Braunmüller Zoltán. (Sopron, 1950. augusztus 6.-) Tanárképző főiskola gyakorlati ismeretek-matematika tanár. (1974. augusztus 6.-)
Kalmár Vincéné, Szolnoky Júlia. (Tiszakeresztúr, 1943. július 8.-) Pedagógiai Főiskola, magyar-történelem szakos tanár. (1975. szeptember 1.-)
Révész Gyuláné, Márton Anna. (Szeged, 1931. január 17.-) Pedagógiai Főiskola magyar-történelem, tanár könyvtáros. (1975. július 1.-)
Kulcsár Márta. (Budapest, 1953. április 12.-) Tanítóképző, tanító. (1975. augusztus 15.-)
Tóth Jenőné, Iván Olga. (Miskolc, 1926. augusztus 6.-) Pedagógiai Főiskola orosz tanár. (1975. szeptember 1.-)
Balázs Andrásné, Haraszti Katalin. (Santiago Chile, 1940. szeptember 27.-) Felsőfokú Tanítóképző, Budapest, tanító. (1976. szeptember 1.-)

1975/76-1979/80 tanévek statisztikái. Általános iskolai törzskönyv. A tanárok adatai.

Bertalan Miklósné, Machn Erzsébet. (Budapest, 1928. június 19.-) Főiskola. Igazgató. 1949. június 1. (1961. augusztus 5.-)
Balázs Józsefné, Bognár Ágota. (Veszprém, 1936. augusztus 12.-) Tanítóképző, tanító. 1954. augusztus 1. (1961. augusztus 15.-)
Balázs Károlyné, Szabó Ágnes. (Galócás, 1922. március 11.-) Egyetem, tanár. 1950. március 5. (1961. szeptember 1.-1977. szeptember 30. Nyugdíjba ment)
Bokai Lajosné, Molnár Erzsébet. (Bodrogkeresztúr, 1931. augusztus 15.-) Egyetem, tanár. 1955. július 15. (1968. április. 5.-)
Baló Elődné, Semjén Edit. (Budapest, 1939. május 9.-) Tanítóképző, tanító. 1959. július 1. (1960. augusztus 15.-)
Farkas Attiláné, Katona Györgyi. (Budapest, 1937. március 25.-) Tanítóképző, tanító. 1955. július 1. (1957. szeptember 1.-)
Gundum Gáborné, Nagy Ilona. (Nyiregyháza, 1930. június 1.-) Tanítóképző, tanító. 1948. szeptember 21. (1959. augusztus 1.-)
Romizsay Ferencné, Varga Viola. (Halmi, 1917. szeptember 18.-) Tanítóképző, tanító. 1952. július 15. (1960. augusztus 1.-)
Kertész Bálintné, Szederkényi Éva. (Budapest, 1927. június 28.-) Egyetem, tanár. 1951. február 1. (1961. augusztus 1.-)
Kovács Tiborné, Zsonkó Júlia. (Jánosháza, 1923. január 23.-) Főiskola, tanár. 1951. augusztus 23. (1964. augusztus 1.-)
Shima Ottó. (Hajdúdorog, 1927. november 14.-) Főiskola, tanár. 1948. október 1. (1965. augusztus 1.-)
Endrődy Zoltánné, Papp Julianna. (Budapest, 1946. július 1.-) Testnevelési Főiskola, tanár. 1969. szeptember 1. (1970. szeptember 1.-)
Szoby Etelka. (Siófok, 1932. december 12.-) Főiskola, tanár. 1957. május 10. (1962. július 1.-)
Szőke Lászlóné, Antok Gizella. (Budapest, 1921. november 18.-) Tanítóképző, tanító. 1942. március 10. (1959. szeptember 1.-)
Zombó Gáborné, Szilágyi Ilona. (1931. július 17.-) Főiskola, tanár. 1953. július 15. (1957. szeptember 16.-)
Harsányi György. (Budapest, 1940. március 25.-) Egyetem, tanár. 1963. július 27. (1966. szeptember 2.-)
Jóva Mihályné, Rábl Zsuzsa. (Baja, 1923. március 26.-) Tanítóképző, tanító, napközi vezető. 1959. november 11. (1961. április 17.-)
Zsátos Kálmán. (Székesfehérvár, 1917. augusztus 18.-) Főiskola, tanár. 1953. október 13. (1956. szeptember 27.-1977. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Wolner Aurélné, Alapi Márta. (Budapest, 1921. november 13.-) Tanítóképző, igazgatóhelyettes. 1956. március 16. (1971. október 1.-)
Kovács Istvánné, Aracsi Magdolna. (Hódmezővásárhely, 1935. október 23.-) Tanítóképző, tanító. 1955. augusztus 1. (1971. szeptember 1.-)
Bezzegh Dénesné, Tóth Klára. (Csongrád, 1931. október 21.-) Főiskola, tanár. 1954. január 14. (1972. augusztus 1.-)
Kéty Jánosné, Fodor Mária. (Miskolc, 1938. március 7.-) Tanítóképző, tanító. 1956. október 1. (1972. augusztus 16.-)
Juhász Gyuláné, Kiss Mária. (Tiszaroff, 1943. október 29.-) Főiskola, napközis tanár. 1963. június 6. (1972. március 16.-)
Szabó Judit. (Katafa, 1951. február 22.-) Egyetem, tanár. 1974. szeptember 1. (1974. szeptember 1.-)
Dénes Katalin. (Budapest, 1950. február 18.-) Egyetem, tanár. 1973. október 1. (1974. szeptember 1.-)
Csuig Andrea. (Szeged, 1951. július 17.-) Tanárképző Főiskola, tanár. 1973. szeptember 1. (1974. június 6.-1976. augusztus 15. Más iskolába helyezték át.)
Földes Sándorné, Sereg Margit. (Mezőkövesd, 1930. március 4.-) Tanítóképző, tanító. 1975. június 25. (1975. szeptember 1.)
Kovács Lajos. (Dombegyház, augusztus 29.-) Tanítóképző, tanító. 1957. augusztus 16. (1975. szeptember 1.-1976. június 15.)
Kincsi Jánosné, Balázs Judit. (Csoma, 1944. december 7.-) Testnevelési Főiskola, tanár. 1967. szeptember 1. (1975. szeptember 1.-)
Torján Miklós. (Budapest, 1953. április 26.-) Tanárképző Főiskola, tanár. 1975. szeptember 1. (1977. szeptember 1.-)
Milossin Béláné. (1930. szeptember 24.) Tanárképző Főiskola, tanár. 1952. augusztus 1. (1977. augusztus 16.)

1980/81-1984/85 tanévek statisztikái. Általános iskolai törzskönyv. A tanárok adatai.

Tóth Jenőné, Iván Olga. (Miskolc, 1926. augusztus 6-†Budapest, 1982. november 5) Pedagógiai Főiskola, orosz. Igazgató (1975-1981) 1946. szeptember 9. (1975. szeptember 1-1981. október 31. Nyugdíjba vonult.)
Szporni Károlyné, Kovács Éva. (Budapest, 1932. december 23.-) Pedagógiai Főiskola, történelem-földrajz. Igazgatóhelyettes. 1953. július 15. (1970. szeptember 1.-)
Batthazár Attila. (Budapest, 1948. április 26.-) Testnevelési Főiskola, tornatanár. 1973. március 14. (1979. január 1.-1980. október 31. A Műszaki Egyetemen tanított tovább)
Bánki Miklósné, Szabó Éva. (Budapest, 1937. október 26.-) Tanítóképző, tanító. 1956. július 16. (1969. szeptember 1.-)
Buzánszky Lászlóné, Kiss Ágnes. (Budapest, 1933. december 14.-) Tanítóképző, tanító. 1953. szeptember 23. (1970. szeptember 1.-)
Poór Katalin. (Szombathely, 1943. július 3.-) Felsőfokú Tanító képző, tanító. 1965. április 18. (1972. szeptember 13.-)
Kende Zoltánné, Dobos Tünde. (Budapest, 1944. szeptember 29.-) ELTE magyar-orosz, tanár. 1969. május 6. (1970. szeptember 1.-1982. október 19.)
Domokos Imréné, Gárdonyi Magdolna. (Szolnok, 1934. október 8.-) Pedagógiai Főiskola, kémia, tanár. 1955. február 25. (1979. július 16.-)
Domoszlay Lajosné, Lovász Erzsébet. (Lugos, 1933. szeptember 14.-) Tanítóképző, tanító. MSZMP tag. 1953. július 1. (1956. január 1.-)
Ercsényi Judit. (Budapest, 1958. január 21.-) Tanítónő Képző Főiskola, tanító. 1979. augusztus 16. (1979. augusztus 16.-)
Fésűs Emília. (Budapest, 1956. augusztus 16.-) Tanítónő Képző Főiskola, tanító. 1976. augusztus 21. (1978. augusztus 16.-)
Imre Magdolna. (Budapest, 1944. október 29.-) Tanítónő Képző Főiskola, tanító. 1965. augusztus 26. (1976. augusztus 16.-)
Jónák Endréné, Kamarás Éva. (Budapest, 1924. május 21.-) Tanárképző Főiskola, magyar-történelem-ének, tanár. 1947. október 3. (1970. szeptember 1.-1982 október 1. Nyugdíjba ment)
Kajdácsi Jenőné, Kajári Aranka. (Sárbogárd, 1954. május 12.-) Tanárképző Főiskola, matematika-pedagógia, tanár. 1976. augusztus 10. (1977. október 1.-)
Kalmár Vincéné, Szolnoki Júlia. (Tiszakerecseny, 1943. július 8.-) Pedagógiai Főiskola, magyar-történelem, tanár. 1962. augusztus 1. (1975. október 1.-)
Királyfalvi Béláné, Perjés Judit. (Makó 1942. szeptember 13.-) Pedagógiai Főiskola, magyar-történelem-rajz, tanár. 1965. január 25. (1970. szeptember 1.-)
Kiss Józsefné, Kádas Ibolya. (Cegléd, 1935. január 6.-) Tanítóképző, tanító. 1953. július 1. (1967. szeptember 1.-)
Kúnos Pálné, Hercz Éva. (Budapest, 1924. október 26.-) ELTE, magyar-angol, tanár. 1948. december 13. (1950. szeptember 1.-1981. október 31. Nyugdíjba ment.)
Makoveczné, Szíjártó Éva. (Budapest, 1955. szeptember 15.-) Tanárképző Főiskola, biológia-kémia, tanár. 1978. november 11. (1979. augusztus 16.-) Később igazgató (1991-2018)
Molnárné, Kulcsár Márta. (Budapest, 1953. április 12.) Tanítóképző Főiskola. 1974. december 3. (1975. augusztus 15.-1984. február 27.)
Orbán Károlyné, Füzesséry Judit. (Budapest, 1926. június 19.) Tanítóképző, tanító. 1948. szeptember 19. (1968. szeptember 1.-1983. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Oromszegi Ottó. (Vác, 1930. november 7.-) Liszt Ferenc Zeneakadémia, zenetanár. 1956. április 5. (1979. szeptember 1.-1981. augusztus 15. Áthelyezve a Zeneiskolához)
Panak László. (Budapest, 1928. február 6.) ELTE történelem-földrajz, tanár. 1952. július 16. (1967. augusztus 15.-1982. november 26. Nyugdíjba ment.)
Sárdi Gyuláné, Halász Annamária. (Budapest, 1950. december 8.-) Gyógypedagógiai Főiskola, tanár. 1972. február 19. (1977. szeptember 1.-1985. augusztus 15. Másik iskolába ment tanítani)
Sütő Miklósné, Károlyffy Zsuzsa. (Budapest, 1935. június 14.-) Pedagógiai Főiskola, matematika-fizika, tanár.) Munkaviszonyának kezdete 1955. július 1. (1960. április 1.-1984. augusztus 15. Szilágyi Erzsébet nevelési otthonba ment tanítani.)
Szemmalweisz Lászlóné, Szatmári Judit. (Eger, 1946. január 20.-) Tanárképző Főiskola, biológia-földrajz-mezőgazdaságtan, tanár. 1969. február 1. (1974. szeptember 1.-1984. augusztus 15. I. kerületi Battyányi utcai általános iskolába ment tanítani.)
Szűcs Béláné, Dér Mária. (Solymár, 1927. január 23.-) Tanítónő Képző, tanító. 1959. szeptember 21. (1961. szeptember 21.-1984. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Szwratlovszky Éva. (Budapest, 1957. február 14.-) Esztergom, Tanítóképző, tanító. 1975. szeptember 1. (1975. szeptember 1.-1982. augusztus 1. A Szegedi 1. sz. általános iskolához ment tanítani)
Ternik Árpádné, Gyöngyösi Ibolya. (Dombóvár, 1932. május 28.-) 1953. február 18. (1960. augusztus 1.-1983. december 1.)
Vajnai Lajosné, Schreiar Veronika. (Pécs, 1929. június 2.) Pedagógiai főiskola, biológia-földrajz, tanár. 1951. február 10. (1970. szeptember 1.-1982. december 23. Nyugdíjba ment.)
Donaberger Emilné, Béda Margit. (Koncháza, 1934. július 4.-) Tanítóképző, igazgató (1981-1991) 1952. augusztus 1. (1981. augusztus 1.-)
Bucsai Gyuláné, Szabó Anna. (Szeged, 1945. szeptember 23.-) Tanárképző főiskola, tanár. 1969. május 1. (1981. szeptember 1.-)
Bácskai Lajosné, Csordás Erika. (Budapest, 1941. december 14.-) Tanárképző Főiskola, orosz tanár. 1964. július 1. (1981. szeptember 1.-1984. november 15. A Művelődésügyi Minisztériumba ment dolgozni.)
Kusztos Ferencné, Molnár Margit. (Hajdúdorog, 1933. november 19.-) Tanítónő Képző, tanító. (1981. november 2.-1982. augusztus 15.)
Mihályi Lajosné, Kovács Ágnes. (Budapest, 1962. március 18.-) Tanítóképző Főiskola, tanító, 1981. augusztus 16. (1981. augusztus 16.-)
Veszprémi Csilla. (Pécs, 1950. október 16.-) Tanárképző főiskola, tanár. 1973. október 27. (1981. augusztus 16.-)
Battyány Ferenc. (Budapest, 1955. augusztus 18.-) Pedagógiai Főiskola, testnevelés-földrajz, tanár. 1974. november 3. (1980. november 3.-)
Szilágyi Ákosné, Márai Mária. (Budapest, 1933. augusztus 14.-) Tanítóképző, tanító. 1951. augusztus 31. (1982. szeptember 1.-1985. augusztus 31. A II. kerületi Bem József Általános Iskolához áthelyezve.)
Varsch Irma. (Budapest, 1928. október 17.-) ELTE, magyar szakos tanár. 1948. október 15. (1982. augusztus 15.-)
Petőné, Forró Júlia. (Budapest, 1962. szeptember 16.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1982. augusztus 15. (1982. augusztus 15.-)
Tóthné, Szaláky Katalin. (Makó, 1956. augusztus 2.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1977. augusztus 25. (1982. augusztus 15.-)
Krudy Gézáné, Hasznos Éva. (Budapest, 1942. március 13.-) Egyetem, agrár-biológiai tanár. 1964. június 1. (1982. szeptember 1.-1983. november 30. A Földművelődési Minisztérium kikérte.)
Szabó Béláné, Balogh Ilona. (Budapest, 1930. szeptember 26.-) Testnevelési Főiskola, gyógytornász testnevelő tanár. Munkaviszonyának kezdete 1947. január 30. (1959. augusztus 16.-1985. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Paulik Pálné, Csetle Ágnes. (Budapest, 1952. augusztus 17.-) Tanárképző Főiskola, magyar-orosz tanár. 1974. október 27. (1982. október 20.-)
Fialovszky Béláné, Agárdi Magdolna. (Kiskunfélegyháza, 1951. március 20.-) ELTE, magyar-könyvtár tanár. 1970. augusztus 8. (1982. október 11.-)
Braunmüller Zoltánné, Benkő Gabriella. (Velence, 1952. június 2.-) Pedagógiai Főiskola, matematika-műszaki ismeretek, tanár. 1974. szeptember 1. (1983. augusztus 16.-)
Czippánné, Dinda Ilona. (Letenye, 1944. június 24.-) Tanárképző főiskola, Szombathely, tanító. 1962. (1983. augusztus 16.-)
Temesvári Tünde. (Budapest, 1961. január 11.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. (1983. augusztus 16.-)
Szilágyiné, Tollner Ágnes. (Székesfehérvár, 1962. január 25.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1983. augusztus 16. (1983. augusztus 16.-)
Szelényi Andrea. (Budapest, 1961. december 14.-) Tanítóképző főiskola, tanító. 1984. február 27. (1984. február 27.-)
Gyanas Edina. (Budapest, 1963. március 23.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1983. október 15. (1984. augusztus 16.-)
Herczeg Éva. (Veszprém, 1960. szeptember 30.-) Pedagógiai Főiskola, történelem-orosz, tanár. 1983. szeptember 15. (1984. augusztus 16.-)
Juhász Zsuzsanna. (Budapest, 1959. június 28.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1982. január. (1984. augusztus 16.-)
Simonyi Éva. (Budapest, 1962. július 13.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1980. szeptember 8. (1984. szeptember 1.-)
Bonyhádi Péterné, Istenes Erika. (Budapest, 1947. május 25.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1968. szeptember 15. (1985. augusztus 15.-)
Tandoryné, Révi Erzsébet. (Zirc, 1941. augusztus 30.-) Pedagógiai Főiskola, tanár. 1959. július 1. (1983. augusztus 13.)

1985/86-1989/90 tanévek statisztikái. Általános iskolai törzskönyv. A tanárok adatai.

Bertalan Miklósé, Macher Erzsébet. (Budapest, 1928. június 19.-) Főiskola. Igazgató. 1949. június 1. (1961. augusztus 15.-1985. augusztus 31. Nyugdíjba ment) Kiegészítés: igazgató (1961–1985) Bem Utcai Testnevelési Általános és Sportiskola.
Balázs Józsefné, Bognár Ágota. (Veszprém, 1936. augusztus 12.-) Tanítóképző, tanító. 1954. augusztus 1. (1961. augusztus 15.-)
Bakai Lajosné, Molnár Erzsébet. (Bodrogkereszttúr, 1931. augusztus, 13.-) ELTE, tanár. 1955. július 15. (1968. április 5.-)
Baló Elődné, Semjén Edit. (Budapest, 1939. május 9.-) Tanítóképző, tanító. 1959. szeptember 17. (1960. augusztus 15.-)
Bezzegh Dénesné, Tóth Klára. (Csongrád, 1931. október 21.-) Főiskola, tanár. 1954. január 14. (1972. augusztus 1.-)
Berecz Andrásné, Vincze Ildikó. (Budapest, 1957. augusztus 13.-) 1978. augusztus 16. (1978. augusztus 16.-)
Bozó Franciska. (Tömörkény, 1955. június 25.-) Főiskola, tanár. 1978. augusztus 16. (1978. augusztus 16.-1984. január 31.)
Dénes Katalin. (Budapest, 1950. február 18.-) Egyetem, tanár. 1973. október 1. (1974. október 1.-1981. augusztus 15. A II. kerületi Rákóczi Ferenc Gimnáziumba ment tanítani)
Dorogi László. (Nyíregyháza, 1936. március 25.- ) Testnevelési Főiskola, tanár. 1958. június 15. (1979. augusztus 1.-)
Duffek Károlyné, Eörsy Nagy Éva. (Pécs, 1931. április 4.-) Óvónőképző, iskola titkár. 1956. december 31. (1980. április 15.-)
Endrődy Zoltánné, Papp Julianna. (Budapest, 1946. július 1.-) Testnevelési Főiskola, tanár. 1969. szeptember 1. (1970. szeptember 1.-)
Farkasné, Fodor Mária. (Miskolc, 1938. március 7.-) Tanítóképző, tanító. 1956. október 1. (1972. augusztus 16.-)
Földes Sándorné, Sereg Margit. (Mezőkövesd, 1930. március 4.-) Tanítóképző, tanító. 1975. június 25. (1975. szeptember 1.)
Grécsniné, Boronkai Eszter, (1954. január 2.-) Főiskola, tanár. 1974. szeptember 1. (1979. augusztus 1.-)
Gundrum Gáborné, Nagy Ilona. (Nyíregyháza, 1930. június 1.-) Tanítóképző, tanító. 1949. szeptember 21. (1959. augusztus 1.-1981. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Harsányi György. (Budapest, 1940. március 25.-) Egyetem, tanár. 1963. július 27. (1966. szeptember 2.-)
Juhász Gyuláné, Kiss Mária. (Tiszaroff, 1943. október 29.-) Főiskola, napközis tanár. 1963. június 6. (1972. március 16.-)
Kanizsay Ferencné, Varga Viola. (Halmi, 1917. szeptember 18.-) Tanítóképző, tanító. 1952. augusztus 15. (1960. augusztus 1.-1984. augusztus 31. Nyugdíjba ment.)
Kertész Bálintné, Szederkényi Éva. (Budapest, 1927. június 28.-) Egyetem, tanár. 1951. február 1. (1961. augusztus 1.-1983. november 14. Nyugdíjba ment.)
Keresztes Erzsébet. (Kiskunlacháza, 1953. május 6.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1974. augusztus 1. (1978. augusztus 1.-1982. augusztus 15.)
Kiricsi Jánosné, Balázs Judit. (Csoma, 1944. december 7.-) Testnevelési Főiskola, tanár. 1967. szeptember 1. (1975. szeptember .-)
Kovács Istvánné, Aracsi Magdolna. (Hódmezővásárhely, 1935. október 23.-) Tanítóképző, tanító. 1955. augusztus 1. (1971. szeptember 1.-)
Kovács Tiborné, Zsankó Júlia. (Jánosháza, 1923. január 30.-) Főiskola, tanár. 1951. július 23. (1964. augusztus 1.-)
Milassin Béláné, Balasa Irén. (Maróc, 1930. szeptember 24.-) Főiskola, tanár. 1952. augusztus 1. (1977. augusztus 16.-)
Pintér Istvánné, Csapkovits Ágnes. (Martonvásár, 1932. július 4.-) Tanítóképző, szaktanító. (1980. szeptember 1.-)
Szalay Etelka. (Siófok, 1932. december 12.-) Főiskola, tanár. 1958. április 1. (1962. június 1.-)
Szolgay Márta. (Budapest, 1955. április 11.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1977. december 13. (1979. szeptember 1.-1982. augusztus 15.)
Tarján Miklós. (Budapest, 1953. április 26.-) Főiskola, tanár. 1975. szeptember 1. (1977. szeptember 1.-)
Wallner Aurélné, Alapi Márta. (Budapest, 1921. november 13.-) Tanítóképző. Igazgatóhelyettes. 1956. március 18. (1971. február 1.-1984. augusztus 31. Nyugdíjba ment)
Zámbó Gáborné, Szilágyi Ilona. (Nyírtass, 1931. augusztus 17.-) Főiskola, napközis tanár. 1953. augusztus 15. (1955. augusztus 15.-)
Farkas Klára. (Budapest, 1957. augusztus 4.-) Főiskola, tanár. 1980. január 26. (1981. július 1.-)
Péter János. (Budapest, 1959. május 16.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1977. november 8. (1981. augusztus 16.-1984. november 1.)
Stark Ferencné, Schuszter Mária. (Soroksár, 1940. április 21.-) Tanítóképző, tanító. 1958. augusztus 6. (1981. augusztus 16.-)
Rajnainé, Molnár Gizella. (Budapest, 1956. június 16.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1978. január 25. (1982. augusztus 13.-)
Oláh István. (Cegléd, 1958. november 27.-) Főiskola, tanár. 1982. augusztus 15. (1982. augusztus 15.-)
Papp Anna. (Budapest, 1963. május 19.-) Tanítóképző Főiskola, tanító. 1984. augusztus 16. (1984. augusztus 16.-)
Molnár Erika. (Szekszárd, 1956. április 21.-) Főiskola, tanító. 1974. szeptember 9. (1980. augusztus 16.-)
Berkes András. (Keszthely, 1947. április 12.-) Főiskola, tanár. 1973. november 24. (1984. szeptember 1.-)
Vasvári Ferencné, Hargitai Anna. (Szombathely, 1944. január 9.-) Tanítóképző, igazgatóhelyettes. 1965. augusztus 15. (1984. augusztus 1.-)

1990-2022

Köznevelés, 1991-01-11. 1. szám. Rácz-Székely Győző. Busszal viszik a gyerekeket friss levegőre. „A Medve utcai hajdani polgáriról, ma általános iskoláról bizonyára csak pedagógusai, tanulói — a szűkebben vett Víziváros — tudna, ha véletlenül Németh László nem dolgozott volna ott egészségtan tanárként és iskolaorvosként, s nem írja meg iskola szociográfiáját….Donaberger Emilné elmondta, tíz éve vagyok itt igazgató, s mondhatom eléggé leromlott állapotban találtam az épületet. Rossz volt a fűtés. Tanuláshoz, tanításhoz alkalmatlan a világítás, a tornatermet állandóan barkácsolták. Először is ezen kellett változtatni, ma már ezekre nem panaszkodhatunk….Tíz éve még hatszáz körül mozgott a tanulólétszám, ma már csak 410 diákunk van.…30 fős tantestületünkben csak egyetlen férfi található….Az iskolaorvos tíz éve Dr. Szőnyi Tibor.”

1996-tól az iskola neve Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium lett, mivel összevonták a Medve utcai és a Bem utcai Csik Ferenc iskolákat. 1996 óta a sport szakirányon túl a gimnáziumban, multimédia orientációjú osztályok is működnek. Ennek előzményei is voltak az 1930-as évektől. A tornacsarnok, a tornaszobák, dzsúdóterem és a sportpálya lehetőséget nyújt a testnevelés területén kiemelkedő tanulóink tehetségének fejlesztésére is. A művészeti tevékenység gyakorlására az iskolában rendelkezésére áll egy rajzterem, korszerűen felszerelt média stúdió vetítővel, vágószobával, modern technikai eszközökkel (fényképezőgépek, számítógépek, kamerák).

Nemzeti Sport, 1997-04-05. 92. szám. A legkitűnőbb szakemberek segítenek. „A fővárosi önkormányzat – az OTSH javaslatára - nemrég Budapest legjobb edzésközpontjának minősítette és kitüntette a Dr. Csík Ferenc DSE-t. A tehetséggondozó Dr. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium keretein belül testnevelés tagozatos képzés folyik három sportágban (úszás, cselgáncs, műugrás). Amint az már ismert, a hatodik osztálytól összegyűjtik a tehetségeket, s a lehető legkitűnőbb képességű szakemberekre bízzák a fiatalok oktatását. Az eredmények önmagukért beszélnek: 1996-ban három olimpikonjuk volt, hatan a Magyar Köztársaság „Jó tanuló, jó sportoló” címét kapták, a Sydneyre menedzselt fiatalok között pedig öt versenyzőjük van. Dorogi László, az iskola tanára, a DSE vezetője elmondta: Azt szerettem volna bebizonyítani, hogy a DSE-ben is lehet nemzetközi szintű eredményeket elérni. Hát, ez nekünk úszásban és dzsúdóban is sikerült. Mégpedig példa értékűen.”

Nemzeti Sport, 1998-03-28. 86. szám. Csik Ferencre emlékeztek. „A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 1991 óta viseli a volt olimpiai bajnok úszó nevét. Azóta - a névadó halálának évfordulóján - minden évben megemlékeznek a kiváló sportemberről. A testnevelésben és sportban kiváló intézmény - a kitüntető címet a Művelődési Minisztérium adta -pénteken is ünnepséget rendezett. Az iskola igazgatónője, Makovecz Éva köszöntötte a vendégeket, többek között Csik Katalint, az olimpiai bajnok lányát, Papp László háromszoros olimpiai bajnokot, Csák, Ibolya magasugró olimpiai bajnokot, Lemhényi Dezső vízilabdázó olimpiai bajnokot, Greminger Jánost, az OTSH elnökhelyettesét, Török Ottót, a MOB igazgatóját, dr. Jakabházyné Mező Máriát, a MOA főtitkárát, valamint a kerületi önkormányzat néhány képviselőjét. A kiemelkedő teljesítményt elérő diákoknak átadták a Csik-díjakat és -okleveleket. A vendégek megtekintették Csőke József Balázs Béla-díjas filmrendező „Olimpiai rapszódia” című filmjét, végül megkoszorúzták a névadó márványtábláját, leleplezték Molnár Ottó festményét, amelyen Csik Ferenc portréja látható, s felavatták az atlantai olimpiáról elnevezett tantermet”

Kelet-Magyarország, 1998-04-29. 100. szám. Nyíregyháza. A középiskolás országos sakkbajnokságot a budapesti Csík Ferenc Iskola csapata nyerte meg.

Nógrád Megyei Hírlap, 1998-06-16. 139. szám. A Franciaországban zajló labdarúgó-világbajnokság mintájára általános iskolák számára szerveztek tornát a Ferencváros sporttelepén. A 64 csapatos Góliát-McDonald’s mini korosztályos versenyen a 7-8 évesek mezőnyében a budapesti Csík Ferenc Általános Iskola győzött.

Somogyi Hírlap, 1999-11-05. 258. szám. Tisztelgés az áldozatok előtt Tegnap, az emlékezés napján, Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc legifjabb mártírjának, a fiatalon kivégzett Mansfeld Péternek az emléktábláját egy Medve utcai iskola falán.

Mansfeld Péter emléktábla, Budapest, II., Medve utca 5-7.

Magyar Hírlap, 2000-02-25. 47. szám. A II. kerület képviselő-testületének állásfoglalása szerint július 31-éig a Csík Ferenc Általános Iskolát és Gimnáziumot - a Medve utcai iskolaingatlan kibővítésével egy épületben helyezik el.

Hencsei Pál (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2000 (Budapest, 2001) 3. A MOA tevékenysége 2000-ben. „Március 27-én tartotta a Csík Ferenc általános iskola és gimnázium a hagyományos Csík Napot. Az ünnepi műsor keretében került sor a Csík Díjak átadására, Csőke József és az iskola médiás osztályai által készített videó-interjúkra, valamint Csík Ferenc emlékfalának megkoszorúzására. Az ünnepségen a névadó lánya, az ISM, a MOB, a MOA, a kerületi önkormányzat, valamint az olimpiai iskolák képviselői mellett részt vettek Csák Ibolya, Novák Ilona, Ránkyné Mátyásné, Németh Angéla, Lemhényi Dezső, Zsivótzky Gyula, Gedővári Imre, Mizsér Jenő olimpiai bajnokok, illetve Földessy Ödön, Rudas Ferencné, Antal Márta és Kiss Antal olimpiai érmesek is.”

Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001-03-17. Római kori leletek miatt késik az iskolafelújítás.

„Aquincumhoz lehet hasonlítani azoknak a régészeti leleteknek a jelentőségét, amelyekre néhány éve bukkantak a II. kerületi Medve utcában. A terület nagy részét már feltárták, a Medve Utcai Általános Iskola alatti részt azonban még nem ismerik a szakemberek. Az önkormányzat szeretné az intézményt felújítani, a római kori emlékek miatt azonban várhatóan csúszik az egymilliárdos beruházás. Az értékes, I—IV századból származó római kori település igen jó állapotban megmaradt maradványaira 1994-ben találtak rá a régészek a II. kerületi Medve utcában. A falakon és utcarészleteken kívül a térségben bukkantak rá például Budapest egyik legnagyobb római kori pénzleletére is. A föld alatt ráadásul középkori templomromok is megbújnak. A szakemberek a Medve Utcai Általános Iskola ingatlanját kivéve már végeztek a feltárással. Az önkormányzat szeretné az intézményt felújítani és bővíteni, a munkákat még az idén elkezdenék, a régészeti védelem alatt álló emlékek miatt viszont könnyen lehet, hogy elhúzódik a kezdés… Az ásatások ráadásul több tízmillió forintos többletköltséget jelentenek, ezt pedig a városrész nem kívánja magára vállalni. A munkákat csak a nyári iskolai szünetben lehet elkezdeni, a tervezés és az egyeztetés elhúzódása miatt nincs kizárva, hogy egy évvel elhúzódik ennek az időpontja. A beruházás értéke meghaladja az egymilliárd forintot, ebből a teljes korszerűsítésen felül jelentős mértékű bővítésre is futná. …Az ásatásokat végző Budapesti Történeti Múzeum (BTM) munkatársa, Végh András furcsának tartja, hogy az önkormányzatnak csak körülbelül egy hónapja jutott a tudomására, hogy igen értékes leletek találhatóak az iskola alatt. Az intézmény melletti ingatlanon ugyanis 1994-ben pont a polgármesteri hivatal felkérésére kutattak, a BTM a leletekről folyamatosan tájékoztatta a helyhatóságot. Az ingatlanok - így a Medve utcai iskola telkének - régészeti és műemléki védettsége pedig a földhivatali nyilvántartásban is fel van tüntetve. (Bencze szerint ez nem felel meg a valóságnak.) Végh hozzátette: a törvény szerint minden harminc centiméternél mélyebb beavatkozás esetén részletes ásatásokat kell végezni, így a bővítés helyszíneként kijelölt iskolaudvar alatt is. Ennek több tízmillió forintos költségét a beruházónak, jelesül a II. kerületnek kell majd kifizetnie.”

Nemzeti Sport, 2002-03-29. 86. szám. „A névadóra emlékeztek a Bem József utcai Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanulói. A berlini olimpia 100 méteres gyorsúszó bajnoka a II. világháború utolsó napjaiban katonaorvosként, szolgálatának teljesítése közben Sopronban, légitámadás során vesztette életét. Az iskola 1991-ben választotta névadójának, és azóta évről évre bensőséges ünnepségen emlékeznek a kiváló sportemberre. A megjelenteket, köztük Berlin bajnoknőjét - Csák Ibolya magasugró aranyérmest - Makovecz Éva igazgatónő köszöntötte. A sportban és a tanulásban elért kiváló eredményei elismeréseként a nyolcadikos Szabó János úszó és Szedlár Jennifer műkorcsolyázó, valamint a 11. osztályos Marty Krisztina síző és Toperczer Andrea karatés részesült Csik-díjban. A pedagógusok közül Paulik Pálné és Varga Gáborné érdemelte ki az elismerést. Az először odaítélt örökös Csik-díjat Kolumbár Józsefné kapta.”

2002-ben az iskolát 1,2 milliárd forintért felújították és kibővítették. Római kori leletek miatt késett az iskolafelújítás. Az építési terveket Cságoly Ferenc, magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Sólyom Benedek és Sajtos Gábor készítették el. Az építkezés fényképalbuma.

A Csík Ferenc iskola terve

Cságoly Ferenc

Magyar Nemzet, 2001-09-03. 205. szám. Hispániai lovasezred nyomában. Sírok, középkori kályhacsempék és ókori falak a Vízivárosban. „A budapesti Medve utcai Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban ez az évkezdet nem olyan, mint a többi. A nebulók látható érdeklődéssel kapaszkodnak a rácsos ablakokba, figyelemmel követik a még soha nem látott régészeti feltárást. Tehetik, mert közvetlenül az iskolaudvaron elevenedik meg a történelem. - Majd megszoknak minket, novemberig itt vagyunk - mondja Végh András régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. A tudós izgalmas nyomozó munkát végez: rég meghalt emberek és el nem porladt kövek után kutat. Tulajdonképpen a Víziváros régészeti feltárását folytatjuk: kibővítik az iskola épületét és az önkormányzatnak, úgyis, mint beruházónak, kötelessége átnézetni az építésre kijelölt területet - magyarázza a szakember, miközben a kutatóárkok mellett guggolunk. Megtudjuk, hogy a feltárandó terület három részből áll. Az iskolaudvaron kívül még az egyik épületszárny tövében és az intézmény közvetlen közelében, egy parkolóban szorgoskodnak a munkások és a kutatók. A rövid séta alatt máris századokat megyünk vissza az időben. Augusztus hatodikén kezdtük a munkát, jelenleg a középkori rétegeknél tartunk. Feltártuk már a XVIII. századi temetőt, érdekes módon a középkorban elpusztult, a közelben lévő Szent Péter mártír plébániatemplom temetőjét jóval a török hódoltság vége után is használták - mutat Végh András emberi csontmaradványokra. Tulajdonképpen a Víziváros régészeti feltárását folytatjuk: kibővítik az iskola épületét és az önkormányzatnak, úgyis, mint beruházónak, kötelessége átnézetni az építésre kijelölt területet - magyarázza a szakember, miközben a kutatóárkok mellett guggolunk. Megtudjuk, hogy a feltárandó terület három részből áll. Az iskolaudvaron kívül még az egyik épületszárny tövében és az intézmény közvetlen közelében, egy parkolóban szorgoskodnak a munkások és a kutatók. A rövid séta alatt máris századokat megyünk vissza az időben. Augusztus hatodikén kezdtük a munkát, jelenleg a középkori rétegeknél tartunk. Feltártuk már a XVIII. századi temetőt, érdekes módon a középkorban elpusztult, a közelben lévő Szent Péter mártír plébániatemplom temetőjét jóval a török hódoltság vége után is használták - mutat Végh András emberi csontmaradványokra…. Úgy néz ki, hogy a Víziváros területén az I. században, Pannónia provincia kialakításakor egy katonai segédcsapat táborozott. Erre az előkerült sírkőfeliratokból következtetünk, valószínűleg egy hispániai lovasezred vert tábort itt, kilenc aranypénz is előkerült (ennek a leletnek az értékét jelzi, hogy egészen addig az Aquincumi Múzeumnak is mindössze három aranypénze volt) - mondja a kutató. ”

Rejtélyes, hogy egyelőre a feltételezett katonai tábornak sem a falait, sem az árkait nem találták meg.

Népszabadság - Budapest melléklet, 2002-06-13. Iskolafelújítás – ásatással. „Tanévkezdésre befejezik a munkálatokat. „Iskolakezdésig befejeződik a II. kerület egyik legnagyobb beruházása, a Medve utcai általános iskola felújítása és bővítése. Az 1,2 milliárd forintos munka nemcsak e tetemes összeg miatt érdekes, hanem azért is, mert a létesítmény alatt nagy jelentőségű római kori leleteket tártak fel. Ebben még nem gyönyörködhetnek az érdeklődők, az épületet azonban úgy alakították ki, hogy a kiállítás bármikor megnyílhasson.”

Régészeti leletek. Fotó. Bánhalmi János.

Délmagyarország, 2000-10-06. 235. szám. Munkatársunktól. A közelmúltban Egerben, a Bárány István uszodában rendezték meg az olimpiai bajnokok, sportvezetők nevét felvett iskolák országos úszóversenyét. Az összesített pontverseny végeredménye: 1. Csík Ferenc Általános Iskola 83, 2.

Heves Megyei Hírlap, 2002-09-21. 221. szám. „CITIUS, ALTIUS, FORTIUS. A nemzetközi olimpizmus hármas jelszavának jegyében, az Eger ünnepe rendezvénysorozat részeként, tegnap olimpiai sportnapot tartottak a megyeszékhelyen. A budapesti Csík Ferenc iskola sikereivel záruló (a Dr. Kemény Ferenc iskola és az Andrássy szakközépiskola második lett), olimpiai iskolák úszóbajnokságát követően a résztvevők a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolában szoboravató ünnepségen vettek részt. Balogh Kálmán hatvani szobrászművész az intézmény udvarán felállított domborművét Jakabházyné, Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára és dr. Székely Ferenc, a Heves Megyei Sportmúzeum igazgatója leplezte le. Az emlékműnél koszorút helyeztek el az olimpiai iskolák küldöttségei, valamint a házigazda iskola diákjai. Fotó: Pilisy Elemér”

Budapesti Nap, 2002-10-14. 12. szám. Ünnep a Medve utcában. „Kívül-belül megújult a Medve utcai Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. A múlt héten hivatalosan is átadták a 130 éves iskolát jogos lakóinak, a gyerekeknek. Az ünnepség hatalmas érdeklődés mellett, neves vendégek közreműködésével vette kezdetét. A rendőrség által lezárt Medve utcán álló tömeg először Németh László emléke előtt tisztelgett, aki diákként, majd tanárként az intézmény falai között tanult és dolgozott. Márványtábláját először Makovecz Éva igazgatónő koszorúzta meg, őt követte Németh László lánya Ágnes, majd a kerület polgármestere Bencze B. György, végül Balsai István parlamenti képviselő helyezte el a megemlékezés koszorúját. Az ünnepélyes megnyitón a szalag átvágásával immár hivatalosan is szabaddá tették az utat a tanulók bezúduló tömege előtt. Az iskola folyosóján megemlékeztek a névadó Csik Ferencről, aki 1936-ban lett olimpiai bajnok, s 1945-ben orvosi hivatása teljesítése közben halt hősi halált. Vörös márvány portréja előtt Makovecz igazgatónő és a polgármester a kegyelet virágaival emlékeztek. Néhány szóval felidézték a tragikus sorsú Mansfeld Péter mártírumát is, aki 1956-ban még csak 16 éves volt, így két évig letartóztatásban várták meg nagykorúságát - hogy kivégezzék. Ő szintén az iskola tanulója volt. Az ünneplő vendégek az aulában a diákok színvonalas műsorának megtekintésével zárták a 130 éves iskola születésnapját.”

Krasovec Ferenc (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2003 (Budapest, 2004) Olimpiai iskolák. „A középiskolások versenyét megnyerő csapatot Risztov Éva erősítette, aki 100 m gyorson és a váltóban állt rajtkőre. Az eddig minden esztendőben győztes Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium ezúttal is az első helyen végzett az összesített pontversenyben, s ezzel végleg elnyerte a Magyar Olimpiai Akadémia díszes serlegét.” Általános iskolák: Első. Csik Ferenc Általános Iskola 80 pont. Középiskolák: Első. Csik Ferenc Gimnázium 81 pont.

Mai Budapesti Nap, 2003-12-19. 25. (294). szám. Medvegyűjtők hazai rekordja. „A Medve utcai Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákjai 2436 darab mackóval rekordot állítottak fel szerdán, 16 órakor. Az egy helyiségben összegyűjtött macik számában felállított hazai csúcsot Sebestyén István, a magyarországi rekordok koordinátora hivatalosan bejegyezte.”

Macik minden mennyiségben.

Köznevelés, 2004-11-19. 37. szám. Az „Ericsson a fizika népszerűsítéséért” díjban részesült Varga Gáboré, Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanára.

Krasovec Ferenc (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2004 (Budapest, 2005) Olimpiai iskolák. „A Magyar Olimpiai Akadémia, a Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség, valamint a Heves Megyei Diáksport Szövetség szeptember 24-én, Egerben rendezte meg hagyományos úszóversenyét az olimpiai általános és középiskolák részére - kiegészülve az egri Gárdonyi Géza Gimnázium csapatával - a Bitskey Aladárról elnevezett uszodában. A kilenc csapat részvételével lebonyolított versenyen, a budapesti Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanulói szinte minden számban győztek. A versenyzők nagy örömére, az athéni olimpián részt vett magyar csapat két sportolója - Boulsevicz Beatrix (Csik Ferenc Gimnázium) és Mutina Ágnes (Gárdonyi Géza Gimnázium) - is elindult a versenyen. Első. Fiuk. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (Budapest) 48 pont. Első. Lányok. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (Budapest) 46 pont.”

Köznevelés 2005-12-02. 39. szám. Rátz Tanár Úr életműdíjban részesült 2005-ben Hajnissné Anda Éva aki 1981 óta tanít kémiát, jelenleg a budapesti Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban. Tanítványai rendszeresen és eredményesen vesznek részt a Hevesy és Irinyi kémiaversenyeken. Érettségi elnökként is tevékenykedik, publikál szakmai lapokban, tanítási segédanyagokat ír. Tagja a Magyar Kémikus Egyesület Kémiatanári Szakosztályának, 2003-tól az oktatási bizottság titkára.

Farkas Ágnes (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2006 (Budapest, 2006) Iskolák és az olimpizmus. A Magyar Olimpiai Akadémia, a Heves Megyei Úszó- és Vízilabda Szövetség és Sportmúzeum Alapítvány, valamint a Heves Megyei Diáksport Tanács szeptember 15-én rendezte meg hagyományos úszóversenyét az olimpiai általános és középiskolák részére - kiegészülve az egri Gárdonyi Géza Gimnázium csapatával - a Bitskey Aladárról elnevezett fedett uszodában. A tíz iskola részvételével lebonyolított versenyen, a budapesti Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium és a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium tanulói szinte valamennyi versenyszámban győztek. Általános iskolák: Első: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (Budapest, II. kerület) A győztes csapat tagjai: Balogh Boglárka, Dobár Éva, Lennert Dorottya, Pecz Réka, Bajnóczki Csongor, Balogh Olivér, Csontos Kristóf, Szabó Richárd. Középiskolák, harmadik: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. (Budapest, II. kerület)

Heti Válasz, 2007-08-09. 32. szám. Megállapodást kötött a teniszakadémia a közeli Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziummal arról, hogy a teniszező diákok itt tanulhassanak a reggeli és a délutáni edzések között.

Ivanics Tibor (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2007 (Budapest, 2008) A MOA tevékenysége 2007-ben. Általános iskolák, első: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. Budapest 118 pont. A győztes csapat tagjai: Báthori Zsanett, Mészáros Vivien, Zajtai Cintia, Lennert Dorottya, Papp Márk, Balogh Olivér, Gercsák Zoltán, Csontos Kristóf, Csontos Viktor. Középiskolák első: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 114 pont. A győztes csapat tagjai: Dobár Éva, Balogh Boglárka, Pecz Réka, Kovács Emese, Muray Gery, Tóth Tamás, Szele Dávid, Gercsák Tamás.

Heti Válasz, 2008-04-03. 14. szám. Baczkó Bernadett 1986. január 8-án született Budapesten. világbajnoki bronzérmes, olimpikon cselgáncsozó, a KSI SE versenyzője. Morvai Katalin: „Miért éppen a judora esett a választása? -Kilencéves koromban az egyik fiú osztálytársam mondta, hogy szerinte tetszene nekem. Lementem egy edzésre, és ott ragadtam. A szüleim támogatták, mondván, az önvédelem hasznos lehet. De mivel képtelenség volt annyiféle külön foglalkozásra járni, kénytelen-kelletlen otthagytam az énekkart, a néptáncot és a hittant. Negyedik után, amikor összeült a családi kupaktanács, és megkérdezték, mit akarok, azt feleltem, olimpiai bajnok szeretnék lenni. Erre átírattak a Csík Ferenc Általános Iskolába és Gimnáziumba. Attól kezdve Kistarcsáról pesti iskolába jártam, de legalább az órarend jobban illeszkedett az edzésekhez.”

Baczkó Bernadett

Erzsébetváros, 2008-05-13. 8. szám. Negyvenöt csapat indult a Fővárosi Katasztrófavédelmi Versenyen. A középiskolások között a II. kerület Csík Ferenc iskola csapata lett az első. Ők képviselik Budapestet az Országos Versenyen, melyet Csillebércen rendeznek meg.

2009-ben Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium az ország legjobb sportiskolája lett, egy országos minősítés eredményeképpen.

Ivanics Tibor (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2008 (Budapest, 2008) A MOA tevékenysége 2008-ban. Általános iskolák, második-harmadik: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. Budapest. 92. pont. Középiskolák első: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 123 pont. A győztes csapat tagjai: Dobár Éva, Molnár Anita, Pecz Réka, Lennert Dorottya, Muray Gery, Csontos Kristóf, Gercsák Zoltán, Gercsák Tamás. Dobár Éva és Pecz Réka részt vett és indult a pekingi olimpián!

Ivanics Tibor (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2010 (Budapest, 2010) Olimpiai iskolák. Általános iskolák, első: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. Budapest 112 pont. Középiskolák első: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 120 pont.

A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2011 (Budapest, 2011) Kitüntetések – elismerések. A „Sportiskolák Országos Szövetsége Díj” kitüntetést kapta: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium.

Ivanics Tibor (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2012 (Budapest, 2012) Magyar Olimpiai Akadémia. A M OA által szervezett olimpiai iskolai versenyek: a) Továbbra is nagy érdeklődés mellett került sorra a Puskás Ferenc Stadionban rendezett atlétika versenyünk minden év áprilisában, amelyet 2011-től Németh Imre emlékversenyként írtunk ki négy versenyszámban (80 m síkfutás, távolugrás, kislabda hajítás, 8x50 m váltófűtás. b) Az úszóversenyt Bitskey Aladár nevén rendezzük a továbbiakban is Egerben. Mindkét korosztályban a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium csapata nyerte el a kupát.

Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012) Magyar olimpiai érmesek A-tól Z-ig. Hargitay András. „A család a budai Országúton, a Szász Károly utca 1. szám alatt lakik. A Bem Utcai Általános Iskola (ma Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium) tanulója. 1976-ban érettségizik a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.”

2012-ben (az iskola alapítását követő 140 év múlva) a pedagógusok száma 64, a tanulók száma 798 volt.

Kelet Magyarország, 2013-02-14. 38. szám. A Kecskeméten rendezett VI. korcsoportos röplabda diákolimpiai versenyt a budapesti Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium csapata nyerte meg.

december 13. Csik nap, Csik Ferenc domborművének avatása. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium.

2014-ben a Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ) ötödször rendezte meg gáláját, amelyen az előző esztendő legjobban teljesítő sportiskoláit és sportiskolásait ismerték el. A köznevelési típusú általános iskolák kategóriájában a budapesti Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium nyert (1120 pont)

Hencsei Pál - Horváth Vilmos (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2014 (Budapest, 2015) Olimpiai iskolák. Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola közleménye. 2014. november 21-én tartotta iskolánk a Kemény Ferenc napot, amelyre névadónkra emlékezve ünnepi programot állítottunk össze. Az olimpiai iskolákat úszóversenyre vártak a Bitskey Aladár uszodába. Meghívásunkra 10 általános és 3 középiskola nevezte versenyzőit. A 100 m-es egyéni versenyszámok után a vegyes váltókkal zárult az úszóverseny. Az általános iskolák összesített versenyét a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium csapata nyerte 78 ponttal.

2016-ban átadták a Risztov Éva-tornateremet, felavatták az iskola dzsúdótermét. 2019-ben a Németh László Könyvtár avatására került sor.

Risztov Éva tanterem átadása. 2016. szeptember 1.

Németh László Könyvtár avatása. 2019. április 17. Németh Magda és Polgár Anikó.

Nyolcvan négyzetméteres cselgáncsteremmel gazdagodott a budapesti Csik Ferenc Általános és Középiskola. 2016 szeptember 5.

A most avatott cselgáncsterem megvalósításához hozzájárult a Magyar Olimpiai Bizottság és a II. kerületi önkormányzat. A tatami megvásárlását a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) finanszírozta. A teremavatón a szalagot Fábián László, Makovecz Éva, az intézmény igazgatója és dr. Láng Zsolt, II. kerület polgármestere vágta át.

Hencsei Pál - Horváth Vilmos (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2017 (Budapest, 2018) Olimpiai iskolák. Polgár Anikó igazgató: …” 2017. február 7-én különleges esemény részese lehetett a 6.a osztályunk, hiszen Csipes Tamara olimpiai bajnok ellátogatott iskolánkba, hogy találkozzon a diákokkal, és egy rendkívüli testnevelésórát tartson számukra. Tanítványaink közül ugyanis többen részt vettek a Tamara által kiírt rajzpályázaton, amelynek fődíja volt: „egy testnevelésóra Tamarával”. Több száz beérkezett alkotás közül a mi tanulónk akvarell munkája tetszett legjobban az olimpiai bajnoknőnek. A pályázat győzteseként vendégül láthattuk Tamarát, aki 2 órában találkozott a gyerekekkel. A kölcsönös bemutatkozás után élménybeszámolót tartott Rióról, mesélt sportolói életútjáról, és a tanulás fontosságára is felhívta a hallgatóság figyelmét. A második órán kellemesen elfáradtak tanulóink, de nagyon élvezték az innovatív testnevelésórát a jeles olimpiai bajnoknővel. A rajzpályázatra készített munkák azóta is iskolánk falát díszítik. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy nem csak a sportban, de a művészetekben is jeleskednek sportoló tanulóink!”…

” Idén vendégeink voltak: Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, Iváncsics Zsolt a „magyar Forrest Gump”-nak elkeresztelt sportember, Királyhidi Panna iskolánk volt úszó diákja a nagy átverésekről mesélt a reklámok kapcsán. Jelen voltak még Kökény Roland olimpiai, világ- és Európa-bajnok kajakozó, dr. Neszmélyi Emil hegymászó, Vincze Szabolcs, a Nemzeti Sport újságírója, Zsivóczky Attila világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes, olimpikon tízpróbázó és felesége, Zsivóczky-Farkas Györgyi olimpikon hétpróbázó.”

Nemzeti Sport, 2018-10-18. 284. szám. Élenjáró tanulók. „Negyvenkilencedik alkalommal adták át az Élen a tanulásban, élen a sportban kitüntető címet az iskolában és a versenypályán egyaránt kiemelkedően teljesítő fővárosi fiataloknak. Az idén először az őket segítő iskolákat is díjazták. … Negyvenkilencedik alkalommal adták át az Élen a tanulásban, élen a sportban kitüntető címet az iskolában és a versenypályán egyaránt kiemelkedően teljesítő fővárosi fiataloknak. Az idén először az őket is díjazták…. Az első csomagot a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumnak adták át az önkormányzat képviselői, akiknek választása azért esett a II. kerületi intézményre, mert az intézmény két tanulója is kiérdemelte az elismerést. A kajakozó Kaya Deniz Rómeó és a triatlonozó Horváth Karolina Helga a keddi iskolai ünnepségen társai előtt beszélt sportsikereiről.”

Hencsei Pál - Horváth Vilmos (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2019. (Budapest, 2020) Olimpiai iskolák. Fehér Miklós kupa. Március 22-én 15. alkalommal rendezte meg a Budapest XX. Kerületi Hajós Alfréd Általános Iskola az olimpiai bajnokok nevét viselő általános iskolák labdarúgó csapatai számára a Fehér Miklós kupát. A 2004-ben, 24 évesen a pályán tragikusan elhunyt focista emlékére rendezett tornán második lett a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium.

Fehér Miklós emlékműve Liszabonban.

Dorogi László született 1936. március 25-én. Judo 2022. augusztus 14. „Életének nyolcvanhetedik esztendejében elhunyt Dorogi László negyedik danos judo mester, testnevelő, a Csik DSE judoszakosztályának egykori vezetője, az iskola tanára. 1994 áprilisában a Testnevelési Egyetem történetében először az elsőként megírt alternatív küzdősportos judo törzsanyagával taníthattak a tanárjelöltek. …Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Testnevelési Gimnáziumban végezte 1950 és 1954 között. Testnevelési szaktanítói képesítést 1955-ben szerzett, 1956-ban a Testnevelési Főiskola hallgatója lett. Itt ismerkedett meg a judosporttal. A TF-en szerezte meg az első danfokozatot és a judo edzői diplomát….1986-ban kezdeményezte a sport tehetséggondozó iskola létrehozását a II. kerületi Bem utcai iskolában. Kidolgozta a sportban tehetséges tanulók gondozásának iskolai modelljét, amely 1987. szeptemberétől megvalósult az iskolában, a Testnevelési Egyetem modellértékűnek minősítette az iskolát….1991-ben lehetőséget kapott az iskola Dr. Csik Ferenc orvos és olimpiai bajnok úszó nevének felvételére, amelyet ő javasolt. Megalapította a Csik-díjat, s kidolgozta a díj elnyerésének feltételeit. 1992-ben megalapította a Dr. Csik Ferenc Diáksport Egyesületet, amelynek elnöke volt, az egyesület judo, úszó és műugró szakosztályokat működtetett. A növendékek a korosztályos kontinensbajnokságokon sok arany-, ezüst- és bronzérmet nyertek, több felnőtt válogatott is sportolt az egyesületben. Tanítványa volt Nagy Viktória és Hanusz Tamás. 1996-ban az ország legeredményesebb diáksport egyesülete a Dr. Csik Ferenc DSE lett. Az 1996- évi iskola összevonás óta az iskola Dr. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium néven működik. 2009-ben az iskola az ország legjobb sportiskolája címet kapta. Az iskola szakmai vezetője, 1984-től a Tanárképző Főiskola, majd a Testnevelési Egyetem vezető tanára volt nyugdíjba vonulásáig, később a küzdősportos testnevelési tanrend széleskörű elterjesztését és oktatását segítette az iskolákban és óvodákban az Óbudai Judo Clubban, szakfelügyelőként.”

Dorogi László fiatal és idős korában

1996-ban az ország legeredményesebb diáksport egyesülete a Dr. Csik Ferenc DSE lett. Az 1996- évi iskola összevonás óta az iskola Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium néven működik, mely 2016-ban felújított judo tornatermét Dorogi László előtt tisztelegve, róla nevezte el.

Tolnai Népújság, 2014-08-29. 201. szám. „Jelentős előrelépés történt a tankönyvellátásban a tavalyi évhez képest” - nyilatkozta lapunknak a budapesti Csik Ferenc Általános iskola és Gimnázium igazgatója. Makovecz Éva elmondta, hogy idén az ígértekhez képest egy-két napos csúszással, de már augusztus közepén megérkeztek az iskolába a tankönyvek. Tavaly nagyon későn kapták meg a könyveket, az utolsó nap a tanítás előtt, és közel sem az volt a tankönyvcsomagokban, amiket az iskola megrendelt. Az igazgató szerint rengeteg pótrendelés volt, és még januárban is volt példa arra, hogy egy-egy tankönyv ügyében intézkedni kellett. Az idén a posta szállította ki az iskolába a mintegy 750 tankönyvcsomagot.”

Már helyben pakolják, osztályozzák a tankönyveket a budapesti Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban.

2020-ban a képzés 8 évfolyamos általános iskolai és 4, illetve 5 évfolyamos gimnáziumi képzéssel valósult meg. Az iskola egyik profilját tekintve sportiskola, fő célja az élsportoló diákok számára az edzés, a versenyzés és a tanulás összehangolása, segítése. Másik profilja szerint média kultúra tagozatos iskola.

2020-ban megújult az Iskola könyvtára.

Sport Menedzser. 2020. december 13. Deregán Gábor. A sport és tanulás egysége – Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. Polgár Anikó intézményvezető, Vincze Judit intézményvezető-helyettes a szerzővel Deregán Gáborral és kolléganőjével.

A Magyar Parasport napja. 2022 február 22. Ekler Luca, Toponári Gábor, Molnár Zoltán, Szabó László, Száz Tibor, Mocsai Lajos, Polgár Anikó igazgató. (Az iskola archívumából. 2022-10-19)

Az Iskola igazgatói (1872-2022)

„A 66 év folyamán a kiváló pedagógusok hosszú sora működött az iskolában. Az iskola tanártestületének országszerte ismert tudós és író tanférfiak közül ki kell emelnünk Lengyel Sándort és Gööz Sándort a polgári iskolai reform vezérharcosait, Kenedy Gézát a Pesti Hírlap, Bokor Jánost a Philosophiai Szemle szerkesztőjét és munkássága révén a német tudományos világban is elismert nevű európai hírű Palágyi Menyhértet. A tankerület eddigi főigazgatói: dr. Gyulai Ágost (1931–33), dr. Leidenfrost Gyula (1933–36), dr. Pintér Jenő (1936–39), vitéz Fraknóy József (1939–45), Szombatfalvy György (1945–46). Iskolánk eddigi igazgatói: Bohus Rezső (1872–73), Lengyel Sándor (1873–95), Szenessy Mihály (1895–1994), Hofrichter József (1904–1918), Baumann János (1918–1930), Szakács Ödön (1930–36) és Castiglione László (1936–)”. Iskolai értesítők, Budapest, II. kerületi községi polgári fiúiskola, 1937.

1872-1873. Bohus Rezső (magyar nyelv és történelem)

1873–1895. Lengyel Sándor (bozóki). (matematika-fizika)

1895–1904. Szenesy Mihály (számtan, testnevelés)

1904–1918. Hofrichter József (rajz)

1918–1930. Baumann János (német, földrajz)

1930–1936. Szakács Ödön (magyar, földrajz, közgazdaságtan)

1936–1945. Castiglione László (történelem, földrajz) (Meghalt 1984-ben 89 éves korában)

1945–1949. Dobos Árpád (magyar nyelv, történelem)

1949–1951. Varga Béla

1951–1956. Vadász László. Kanadába disszidált 1956-ban, ezt követően nevét eltüntették a szocialista gyakorlat szerint.

1956–1971. Zsebők István. (tanító)

1971–1975. Csukonyi István

1975–1981. Tóth Jenőné

1981–1991. Donaberger Emilné

1991–2018. Makovecz Éva (kémia, biológia)

2018–. Polgár Anikó (testnevelés)

1961–1985. Bertalan Miklósné (1961–1985) Bem Utcai Testnevelési Általános és Sportiskola

1985–1996. Ujvári Ferencné. Bem Utcai Testnevelési Általános és Sportiskola. 1991-től Csik Ferenc Általános Iskola.

Neves tanárok (1872-1945)

Mennyit keres ma egy tanár, és mennyit keresett a Monarchia alatt? Írta: Veczán Zoltán. Mandiner. 2020. szeptember 13. „A boldog békeidőkben, amikor hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa harmadik legnagyobb és legnépesebb, gazdasági erejét negyven év alatt megötszöröző államalakulatának volt dinamikusan fejlődő tagja – ha könyvtárnyi irodalom is szól az általános egyenlőtlenségekről, mégis elmondható, hogy –, igen nagy respektje volt a tanároknak. Különösen az egyetemi és középiskolai oktatóknak, de az elemi iskolai, népiskolai tanítók sem jártak igazán rosszul. A statisztikák szerint az általános iskolai, népiskolai tanítók, tanárok a napszámos keresetének 2,6-3-szorosát, a középiskolai tanárok 5,8-szorosát kapták kézhez.” …Tegyük hozzá, az igazi „tanárbárók” viszont az egyetemi tanárok voltak, akik akár tizenötszörösét is megkeresték a kétkezi napszámosnak, az előmeneteli rendszer összetettsége miatt azonban keresetük nehezen hasonlítható a mai értelemben vett közoktatásban dolgozókéhoz. Egyébként a középiskolai tanárok sem panaszkodhattak, fizetésük egyenesen egy bíróéval volt egy súlycsoportban, tehát az értelmiség elitjéhez tartoztak. A sanyarú soruk miatt legtöbbet emlegetett néptanítók anyagi helyzetéről – s a minimális fizetésekről – egyből a kiegyezés után az 1868-as, később az 1893-as vonatkozó törvény is rendelkezett, s a szolgálati idő arányában emelkedő fizetés kapcsán ez utóbbinál például így: „tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kívül az elemi népiskolai rendes tanitó fizetése nem lehet kevesebb évi 600 koronánál”[10], ehhez jött „öt évenként, összesen hatszor esedékes 100-100 koronás korpótlék”; az 1907-es törvény viszont már 1000-1200 évi koronás alapfizetéssel számol. Tekintettel arra, hogy az infláció a békeévekben ismeretlen volt, ez valós és komoly emelésnek számított” Az I. világháború alatt és után „a pénzromlás és az ország általános elszegényedése-megcsonkítása elolvasztotta a tanítók, tanárok, s úgy általában minden közalkalmazott viszonylagos jólétét is. Ezzel párhuzamosan azonban már javában zajlott a szaktárcát 1922-ben megkapó Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter által indított reformprogram, amely a módszertani és infrastrukturális fejlesztések mellett a tanítói és tanári bérek rendezését is célozta. Így az 1927-ben bevezetett pengőben mért jövedelmek is tisztesnek voltak mondhatók, az elemi vagy népiskolai tanítók átlagosan 278 pengőt kerestek, ehhez vidéken szolgálati lakás, a fővárosban lakbértámogatás járt, utóbbi 340 pengőre egészítette ki a keresményt, értékében számolhatunk is ezzel. A középiskolai tanárok átlagos fizetése hasonló logika szerint 340 és 416 pengő volt átlagosan, az egyetemi tanárok – a válság miatti, 1931-es fizetés csökkentés után – 730 pengő körüli átlagbérrel számolhattak. Egy napszámos, vagy ipari segédmunkás havi keresete 85 pengő körül mozgott, így a Monarchia idején számolt szorzók legalábbis nagyságrendileg megmaradtak, de valamelyest közelebb kerültek egymáshoz: a tanító négyszeresét, a középiskolai tanár 4,9-szeresét, egyetemen oktató kollégájuk pedig a 8,6-szorosát kereste ennek a pénznek.”…”A pengőt 1946 augusztus 1-jén váltó forint bevezetésével egyidejűleg korrigálták a béreket is. Az 1938-as bértáblához képest a fizikai dolgozók fizetését 1,2-vel osztották el, a szellemiekét viszont 3,6-tal. Ez volt az a csapás, amit azóta sem hevert ki a tanítók, tanárok bérezése.”

Veczán Zoltán írása reális elemzést adott a tanárok anyagi elismeréséről az 1870-es évektől kezdve napjainkig. Ezt bizonyítani tudom, ugyanis a Medve utcai iskolában a neves tanárok többsége 1872-1914 között tanított, 1914 és 1945 között számuk jelentősen csökkent, majd 1945 után pedig tovább csökkent. Azt, hogy ki volt neves tanár annak alapján döntöttem el, hogy publikációi, tudományos tevékenysége alapján neve, szakmai életrajza, megjelent munkái megtalálhatóak az interneten valamelyik lexikonban. (Pl. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1891-1914, Magyar Wikipédia, Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1999, Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, Budapest, 1930, Magyar Katolikus Lexikon 2013, A Pallas Nagy Lexikona, 1893-1900, stb.)

1872-1914 között tanított neves tanárok:

Balogh Alajos, Birkás Géza, Újhelyi, behárfalvi Bohus Rezső, Bokor József, Bozóky Endre, Buday József, Derlik Sándor, Hidasnémeti Ferdinandy Gejza, Géza, Flóris Áron, Garai Ede, Göőz József, Goll János, Irmei Ferenc, Karch Kristóf, Kenedi Géza, Kereszty István László, Kohaut Rezső, Körömy Árpád, Kozma Gyula (nagy-ajtai és toroczkó-szentgyörgyi), Kuntner Róbert, Lehner Ödön, Lengyel Sándor (Bozóki), Marusák Pál, Mattyasovszky László, Palágyi Menyhért, Patrubány Lukács, Péter János, Prém József, Réthy Mór, Róka Gyula, Fuchs, Sajóhelyi Béla, Szaffka Manó, Szécskay István, Szenessy Mihály, Szerelemhegyi Tivadar, Tausz Ferenc, Wonaszek A. Antal, Azari Zachár Gyula, Sacher István, Vándory József, Zettner Ede. Összesen 41 tanár.

1915-1945 között tanított neves tanárok: Dulovits Jenő, Eörsi Júlia, Gárdonyi Emil, Glück Károly, Németh László, Rezik Béla, Szőnyi (Schannen) Jenő. Összesen 7 tanár. Megjegyzem, hogy az 1910 és 1927 közötti értesítők hiányoznak, ezért az 1915-1945 közötti időszakban sok tanár nevét nem ismertem.

1946-1972 között tanított neves tanárok: Balassa Sándor, Belák András, Materényi Jenő, Ritly Ignác, Kovács Lajos. Összesen öt tanár.

Balogh Alajos. (Kiskunmajsa, 1849 február 9-†Budapest, 1899 május 22) rajztanár, festőművész. Emlékezetes tanárok (1873-1898) A Medve utcai polgári iskolában rajzot tanított. (1873-1898)

„A nagyszünidőt több éven át hol Bécsben, hol Münchenben, majd Drezdában töltötte s mindenütt méh-szorgalommal dolgozott, tanult és gyűjtögetett. Számos eredeti mű és művészi festmény-másolat díszíti kartársainak és a műkedvelőknek lakását, s ha néha képárúsnak is dolgozott, mindig művészi tökélyre törekedett s ilyenre szoktatta növendékeit is. Minden munkáján meglátszott, hogy szakmájára született s ezt a műértők nyomban észre is vették, bármilyen csekélység került ki ecsetje alól. Lelkiismeretes munkára szoktatta növendékeit is és azt tartotta, hogy a zsenge nemzedékkel a rajzolást és festést megszerettetni nem tapintatlan szigorúsággal és elriasztással, hanem gyöngédséggel és türelmes útbaigazítással lehet, és tegyük még hozzá: szakértelemmel és a szakmáért való igaz lelkesedéssel. A ki a tanítást kenyérkeresetnek tekinti és érte szeretettel nem lángol, az robotmunkát végez, a melyen nincsen, nem lehet áldás. Nem egyszer mondta ő tanítványainak, hogy nem mindnyájan fogjátok talán anyagi hasznát venni annak, a mire én oktatlak benneteket; de művelődtük általa észrevétlenül is, és a kinek fogékony a lelke és igazi kedve van a rajzhoz, abból ember lehet és pedig szerencsés, boldog ember. És csakugyan nem egy tanítványa köszönheti Baloghnak sikereit, sőt meggyőződhetett, hogy az ecsettel nemcsak a kenyeret lehet megkeresni, hanem bizonyos hírnévre is vergődhetni. Általában lelkesült és lelkesített fáradhatatlanul. Hangya-szorgalmú, szelíd természetű, de ambiciózus ember volt ő; lobogó tűz, mely gyújtott és melegített. Nem is csoda, ha gyönge szervezetét férfikora delén fölemésztette a láng, melyet a művészetért hevülő olthatatlan szeretete és lelkesedése táplált. Mint a Nagy-Alföld szülöttje, tüzes magyar volt s meg voltak benne mind azok a sarkalatos erények és jellemvonások, melyek az igazi magyart ékesíteni szokták s ezekben nevelte gyermekeit és tanítványait is. Ha a sors lesújtotta, erőt nyert, mint Antaeus, az ősanyától újabb küzdelemre; ha mégis, mint ember, csalódott itt-ott az anyagiakkal való számításában, ezt is annak a véghetetlen nagy szeretetnek kell betudni, mellyel nagyszámú családja mindegyik tagját magához ölelte s mely a jólétükről való gondoskodásban egész valóját eltöltötte. Boldogult kartársunk Kis-Kún-Majsán született és itt végezte elemi iskolai tanulmányait is. Szülei közönséges polgár emberek voltak ugyan, de fiukat magasabb iskolába adták mégis, mert tehetséget láttak benne. így került a kis Balogh a szegedi kegyesrendi főgimnáziumba, majd a kecskemétibe, hol 1868-ban kitűnő érettségi bizonyítványt nyert s a kegyes tanítórendbe lépett. A rajzot már zsenge gimnazista korában megszerette s hozzá való talentumát a szegedi híres rajztanár, a jó öreg Witkovszky, élesítette és pallérozta. Nem is lohadt a rajzhoz való szeretete soha többé, s képességét korán elismerték. így történt aztán hogy mint kegyesrendi papnövendék 1868-ban, 1869- és 1870-ben Sátoralja-Ujhelyben az I. és II. osztályban a rajzot tanította. Hogy teljesen művészetének élhessen, a rendből kilépett és 1871-ben a rajzból középiskolai tanképesítő oklevelet nyert s még ez évben a Szeged városi r. kath. főgimnáziumhoz választották meg rajztanárnak. A művészeti tárgyak ügye ebben az időben lendülvén csak föl, szerény dotációjával nem volt megelégedve s 1873-ban Oraviczabányára ment tanárnak a polgári iskolához; de itt csak nehány hétig maradt, mert a budai polgári iskolához, a mostani II. kér. polgári fiúiskolához választották meg s ezt az állását 1873. évi október 15-én el is foglalta. 1876-ban nőül vette Mocskonyi Karolinát, kivel 19 évig a házasélet csendes révébe visszavonulva élt kizárólag családjának és hivatásának. Nagy csapás érte a családot 1895-ben. A szerető hitvestárs, az angyaljóságú nő, a leggondosabb édes anya hosszú szenvedés után égbe költözött, gyászba borítván az őt bálványozásig szerető férjet és nyolcz kedves gyermeket. Ez a csapás megrendítette az erős akaratú férjet, ki életkedvét is veszteni látszott, s már előbb is jelentkezett tüdőbaját annyira növelte, hogy szabadságot kérve, 1896-ban a tengerpartra, Lussin-Piccoloba vonult. De állandó javulásban itt sem volt része s intézetünknél eltöltött 25 évi buzgó működése után 1898. januáriusával nyugalomba vonult. Mélyen érző lelkét aggasztotta nyolcz anyátlan árvájának sorsa s bánatos szíve visszavágyott gyermekeihez, kiknek legidősbje alig volt nagykorú, a legkisebbeik pedig csak öt éves és 1899. május 9-én Lussin-Piccoloból visszajött betegen Kispestre, szerető csemetéihez, kiknek karjaiban néhány nap múlva, boldogult neje halálának évfordulójára, május 22-én, d. u. 4 órakor, lelkét visszaadta Teremtőjének”

Forrás:

Balogh Alajos. Iskolai értesítők, Budapest - II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1899.

Birkás Géza. (Köveskál, 1879 augusztus 1-†Szeged, 1951 október 15) Irodalom történész, francia szakos tanár. Emlékezetes tanárok (1902-1905) Kutatási területe: Magyar-francia művelődéstörténeti kapcsolatok, francia irodalomtörténet. A középiskolát a veszprémi piarista gimnáziumban végezte el. A budapesti, a grenoblei és a genfi egyetemeken folytatott felsőfokú tanulmányokat, 1902-ben nyert magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát. Tanulmányutakat tett a későbbiekben is Olaszországban, Angliában, Belgiumban, Svájcban, Ausztriában, és két évet töltött a Sorbonne-on. 1902-05 között francia nyelvet tanított Budapesten a II. kerületi községi polgári (Medve utcai) fiúiskolában. 1905-1923 között Budapesten főreáliskolában tanított. 1919-től a budapesti tankerület francia nyelvi szakfelügyelője volt. A trianoni békeszerződés magyar tárgyalóinak francia nyelvi anyagát fordította ill. készítette elő a magyar fővárosban. 1922-ben a budapesti egyetemen francia irodalomtörténetből magántanári képesítést szerzett. 1923-ban Pécsre költözött és ott az egyetem francia nyelv- és irodalom helyettes, majd nyilvános rendes tanára volt. 1938-1939 között az egyetem rektoraként működött. Az egyetemi oktatói munka mellett francia művelődéstörténeti és irodalmi tárgyú cikkeket, tanulmányokat írt, s szótár- és nyelvkönyvírással is foglalkozott. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem visszaköltözött Pozsonyba a második bécsi döntés után, ekkor került Birkás Géza 1940-1948 között az újonnan megalapított Horthy Miklós Tudományegyetemre a Francia Filológiai Intézet vezetőjének, Zolnai Béla utóda lett, aki 1940. október 19-én a Kolozsvárra visszaköltözött M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Francia Filológiai Intézet élére lett kinevezve. Az 1947/48-as tanévben dékáni tisztséget töltött be a Bölcsészettudományi Karon. Az 1948. naptári év második felében nyugdíjazták. 1951-ben érte a halál, a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.

Művei (válogatás)

Rousseau természetérzése (Budapest, 1901) Montaigne pedagógiai tanulmányai (fordítás, bevezető és jegyzet, (Budapest, 1913) A francia irodalom története a legrégibb időktől napjainkig (Budapest, 1927) A magyarság francia barátai régen és most. (Pécs 1936) Egy francia utazó Magyarországon 1597-ben (Budapest, 1938) A régi Pécs külföldi útleírások alapján (Pécs, 1939) Az ember tragédiája és a franciák (Budapest, 1942) Francia-magyar, magyar-francia szótár (Budapest, 1934) Francia utazók Magyarországon (Szeged, 1948)

Társasági tagság Philológiai Társaság Irodalomtörténeti Társaság (választmányi tag) Keresztény Nemzeti Liga (főtitkára volt)

Forrás:

Magyar Életrajzi Lexikon. Birkás Géza.

Magyar Katolikus Lexikon. Birkás Géza.

Pécsi Egyetemi Almanach. 1367-1999. Birkás Géza.

Újhelyi, behárfalvi Bohus Rezső (1840 körül-†Budapest, 1886 szeptember 24) Bölcseletdoktor, okleveles főgimnáziumi tanár, magyar nyelv és irodalom, földrajz szakos tanár). Első felesége Kesselőkeői Majthényi Hermina (Csesztve, 1845. szeptember 19.-1878. október 2.) Majthényi Hermina első férje Gróf Beleznay Pál János Károly (Pest, 1840. január 20.-) Az esküvő a Pest vármegyei Versegen, 1862. november 24-én volt. Férjétől 1877 előtt elvált. A válás időpontjáról csak annyit tudunk, hogy az 1877. október 9-e előtt történt, mivel ezen a napon, Budapesten házasságot kötött Majthényi Hermina dr. Bohus Rezső polgári iskolai igazgatóval. Pontosabba 1874 előtt már elvált, mert Bohus Rezsőtől megszületett 1874. november 11-én Bohus Ilona, Hermina nevű leánya, aki csecsemő korában meghalt. Második leányának is ugyanazt a nevet adta, akinek születési adatai ismertek: Bohus Ilona, Hermina (Pilis, 1875. december 30.) Dr. Bohus Rezsőné (korábban gróf Beleznay Pálné) született Majthényi Hermina — a szakirodalmi források szerint — kesseleőkeői Majthényi Pál és farádi Veres Johanna lányaként, a Hont vármegyei (ma Nógrád Megyei) Csesztvén, 1845. szeptember 29-én látta meg a napvilágot és — a gyászjelentése szerint — Budapesten, 1878. október 2-án hunyt el, majd a Kerepesi úti köztemetőben, 1878. október 3-án temették el. Három gyermeke maradt árván. Gyermekei házasságkötése előtt születtek. Bohus Rezső miután megözvegyült, 1881-ben újra nősült. Második felesége Pongrácz Mária Julianna Ludovika (1860-1927) volt. Bohus Rezső a II. kerületi községi polgári fiúiskola, a Medve Utcai Népiskola első igazgatója volt 1872-73-ban. 1872-ben Buda város tanácsa polgári tanodájának, a Medve Utcai Népiskolának igazgatójává s egyszersmind magyar nyelv és történelem tanárává Bohus Rezsőt választotta. Bohus Rezső igazgató vezetésével 1872. nov. 10-én kezdte meg az alsóvízivárosi kapucinus templom mellett levő elemi iskola épületében. A megnyílt I. osztályba 29 tanuló iratkozott be, kiknek oktatását három tanár végezte. Az 1873—74. tanév szeptemberében már a Tabánban, az I. kér., Attila-u. 649. sz. bérházban találjuk az elemi iskola épületéből hely- szűke miatt kiszorított iskolát. Itt nemcsak új otthont, hanem új igazgatót is kapott, Lengyel Sándor személyében. 1873-1884 között a Budapest - II. kerület községi nyilvános polgári leányiskola igazgatója volt. Betegsége miatt szabadságot vett ki és 1884/5-ben a II. ker. községi polgári és középkereskedelmi iskolához osztották be, mint tanárt. Meghalt 1886. szeptember 24-én Budapesten.

Művei (válogatás)

A szellemi műveltség állapota Magyarországon az Árpádok korszakában. [Bartalits Imre nyomdája. 8-r. 40 L] Budapest, 1876.

Szerkesztette, mint igazgató a Budapesti II. ker. községi polgári leányiskola Tudósítványait 1877–83-ig.

Forrás:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Bohus Rezső. Budapest: Hornyánszky. 1891.

Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában.

Dr. Bohus Rezső (újhelyi és behárfalvi)

Dr. Bohus Rezső felesége Pongrácz Mária, fiuk ifj Bohus Rezső 1882. évi április hó 26-án született. Meghalt 1912. március 26-án.

Húgai Bohus Mária Beta (1883-1900) és Bohus Margit Olga (1886-)

Bokor József. (Kadarkút, 1843 június 19 – †Budapest, 1917 június 11) tanár, pedagógiai és filozófiai író. A Pallas nagy lexikonának, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikonnak a szerkesztője. Apja a Somogy megyei Kadarkúton református néptanító volt. Középiskolai tanulmányait a csurgói református gimnáziumban folytatta, VII. osztályát a pápai református gimnáziumban végezte el. 1863–1865 között Pesten teológiát tanult és 1866-ban elvégezte a pesti Református Teológiai Akadémiát. 1866–1868 között nevelő, majd 1868-tól a sárospataki Református Teológiai Akadémia bibliai tanszékére hívták meg akadémiai docensnek, ahol 1869-ben rendes tanárnak választották. 1877 és 1885 ősze között a bölcseleti tanszéken rendes tanár, közben 1884-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1885 júniusában a sárospataki református főiskolánál betöltött tanári állásáról lemondott, majd Budapestre költözött, és a tudományegyetemen habilitáltatta magát magántanárnak, ahol pedagógiai tárgyakat adott elő. 1885–1896 között a budapesti II. kerületi Felső Kereskedelmi Iskola tanára. 1887-től a budapesti tudományegyetem neveléstörténeti magántanár, 1912-től címzetes nyugalmazott tanár. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács előadó tanácsosa, 1900-tól a budapesti Országos Tanárvizsgáló Bizottság tagja. 1901-ben megalapította a Magyar Filozófiai Társaságot, amelynek alelnökévé választották. Irodalmi munkássága főleg bölcsészeti és tanügyi kérdésekre irányult. 1881–1882-ben a „Sárospataki Lapok”, 1884–1886 között Buday Józseffel, majd 1891-ig egyedül a „Magyar Philosophiai Szemle” szerkesztője. Húsz éven keresztül, 1888–1908 között szerkesztője az „Egyetértés” vasárnaponként megjelenő tanügyi rovatának. Szerkesztője a Pallas Nagylexikonnak és Révay Nagy Lexikonának. Cikkei jelentek meg a „Budapesti Hírlap” (1871–1873), a „Reform” (1871–1873), a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap” (1871–1884), a „Révész Figyelmezője” (1872–1876), a „Figyelő” (1875), a „Pesti Napló” (1878, 1886), a „Fővárosi Lapok” (1878, 1886), a „Debreczeni Protestáns Hetilap” (1882, 1884), az „Egyetértés” (1886) újságokban, és a „Debreceni tanáregylet Évkönyve” 1880-ban megjelent kiadásában. Életművében a legnagyobb jelentősége a Pallas nagy lexikonának a szerkesztése. A lexikon szerkesztője formálisan a kiadó vezérigazgatója, Gerő Lajos volt, de a tényleges szerkesztői tevékenységet Bokor József végezte. A kor kiemelkedő tudósai közül kikerült háromszáz szerző munkásságának összehangolása megszervezése hatalmas feladat volt. Hogy kiktől mi minden és milyen címszó alatt mekkora terjedelemben kerüljön a lexikonnak tizennyolc kötetébe, azt Bokor József állapította meg évekre terjedő előmunkálatok során.

Művei (válogatás)

A vallás és tudománya. Tanári székfoglaló; s.n., s.l., 1871

A középiskola eszménye; Aigner, Bp., 1874

Egy középiskola; Református Főiskolai Ny., Sárospatak, 1882

A szabadság némely korlátairól (Sárospatak, 1884)

A társadalom befolyása az államra (Budapest, 1886)

Hit és tudomány (Budapest, 1902)

Emberszeretet (Budapest, 1902)

A kálvinizmus erőssége; Hornyánszky Ny., Bp., 1910 (A Kálvin-Szövetség kiadványai)

Forrás:

Bokor József (filozófiai író) Wikipédia.

Bokor József. Magyar Életrajzi Lexikon. 1967.

Bokor József

Bozóky Endre. (Sümeg, 1863 november 1-†Budapest, Farkasréti Temető, 1925 március 7) Mértan tanár a medve utcai iskolában 1898-1902 között. Apja Bozóky János reáliskolai igazgató. 1886-ban szerezte meg tanári diplomáját. A Pozsonyi Főreáliskola, majd a Budapesti I. Kerületi Állami Főgimnázium tanára, 1906-tól az Országos Közoktatási Tanács titkára, később igazgatója, 1924-től főigazgatója. 1901-ben, iskolájában meghonosította (mint rendkívüli tantárgyat) a fizikai gyakorlatokat. 1908-tól középiskolai igazgató. Tőle származik az első magyar nyelvű útmutatás az iskolai fizikai gyakorlatokhoz. Matematikai, fizikai és iskolapolitikai cikkei a Mathesis című belga szaklapban (Genf) francia nyelven; továbbá a Polgári Iskolában (1889–1890.), az Egyetemi Közoktatási Közlönyben (II. II. évf.) és a budapesti V. kerületi királyi katolikus főgimnázium Értesítőjében (1890. A kör kiegyenesítéséről) és az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben jelentek meg.

Művei (válogatás)

A másodrendű felületekről, tekintettel az Apollonius-féle feladatokra. Budapest, 1885. (Tudori értekezés.)

Physika És Physikai Földrajz. A Reáliskolák III. És IV. Osztályai Számára. II. Physikai Földrajz. Harmadik, Az 1899. Évi Tantervhez Alkalmazott Kiadás. Kiadták Pozsonyban is. 1901.

Útmutatás a Physikai Gyakorlatokhoz. 1903.

Középiskolai fizikai gyakorlatok. 1906.

A világháború tanulságainak felhasználása mennyiségtan-természettan tanításunkban. Bp., 1917.

Forrás:

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József. (B) Bozóky Endre (bozóki).

Buday József. (Szeged, 1854 január 15-†Budapest, 1905 január 20) Emlékezetes tanfelügyelők.

Buday József

Emléksorok dr. Buday Józsefről. „1905. június 27-én még lelkes beszédet mondott intézetünk ifjúságához a záróünnepen, mint iskolafelügyelő székesfővárosi bizottsági tag és ma már fájó szívvel észleljük, hogy nélküle kell bezárnunk a most folyó iskolai évet, mert január 20-án örök álomra hunyta le szemeit — Buday József. Születése napjának évfordulóját csak öt nappal élte túl, hogy elköltözzék a halhatatlanok fényes országába. 1854. január 15-én Szegeden született és középiskolai tanulmányait Pesten a kegyes tanítórend gimnáziumában, majd a győri bencéseknél végezte. Három és fél évig a budapesti egyetemen bölcsészethallgató volt, 1877-ben tanári vizsgálatot tett a magyar nyelvből és irodalomból s a bölcsészeiből, 1878. januárban pedig bölcsészetdoktorrá avatták. Ezután nagyobb utazásokat tett, különösen Olaszországban. 1877-ben az újvidéki királyi katholikus főgimnázium tanárává nevezték ki, 1883-ban pedig a II. ker. áll. főreáliskolához helyezték át, hol haláláig lankadatlanul fáradozott az ifjúság nevelésén és szellemi kiképeztetésén. Tevékeny ember volt, ki nem elégelte meg azt a szűkebb kört, mely maga is az egész embert igénybe veszi, nem érte be lelkesedése azzal, hogy csak a gondjaira bízott ifjúság kebelében gyújtsa meg a tiszta erkölcs, a hazafiság, a tudomány, a bölcseség örökké lobogó tüzét. Már Újvidéken, mint a magyar művelődés lelkes zászlóvivője, munkatársa az „Újvidék" című helyi és néhány fővárosi lapnak (ott jelenik meg 1877-ben „Az egyéni halhatatlanság" című bölcseleti dolgozata is) s mikor budai tanár lesz, az akkor alakult Országos magyar iskolaegyesület jegyzőjévé is őt választják. 1889-ben a „Magyar Philosophiai szemlében," melynek egyideig társszerkesztője is volt, „A positivismus nevelési rendszerét (1889) dolgozza ki. 1890 óta a budapesti kir. magyar tudományegyetemen a nevelés történetének magántanára volt s mint ilyen utolsó előadását, az 1904/5. tanév nyári félévében Nietsche bölcseletéről tartotta (a következő téli félévben nem tart előadást) számos hallgató részvételével, ötvenhét hallgató írta be előadását leckekönyvébe. A budai polgári iskolai tanárképzőben a bölcseleti előtan, gondolkodás- és lélektan tanára is ő volt. A székesfőváros törvényhatósága és annak közoktatási bizottsága sok éven át működő munkás tagját veszítette el benne. Egyideig a II. ker. vízivárosi I. számú iskolaszék elnöke is volt, mely tisztétől csak rövid idővel halála előtt vált meg. Mint a budai polgári körnek a közügyekért buzgó jegyzője megírta avatott tollával e kör történetét. A II. ker. szegény iskolás gyermekeket felruházó egyesületnek választmányi tagja volt. Az egyetem bölcsészet-kari magántanárai több ízben tüntették ki azzal, hogy kari képviselőül választották. Szóval a közélet és a tudomány mindazon terén, ahol működött, a kitüntető elismerés, a szeretet és ragaszkodás jeleivel találkozott, de ezt meg is érdemelte. Sokfelé működött és mindenütt a lelkesedés egész melegével, teljes odaadással. Azért elmondhatjuk, hogy ha sokáig nem is, de sokat élt. És milyen jóakaró barátja volt embertársainak! A közügyek. és a tudomány igazi önzetlen munkását, kedves családja a legszeretőbb férjet és Dénes fia a leggondosabb apát vesztette el benne. Az űr, melyet távozásával hátrahagyott, pótolhatatlan” Írta Dr. Patrubány Lukács.

Művei (válogatás)

A bánsági német telepítvények és a Schulvereinok. Újvidék. 1887. (Különnyomat az Újvidékből.) — 2. Az egyéni halhatatlanság. U. ott, 1887. —

A positivismns nevelési rendszere. Budapest, 1889. (Különny. a M. Philos. Szemléből.) —

Giordano Bruno élete és bölcselete. U. ott, 1889. (Különnyomat a M. Philos. Szemléből.) —

A Magyar Philosophiai Szemlének kezdettől (1882.) munkatársa s 1885—86-ban egyik szerkesztője volt.

Forrás:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet (B) Buday József

Derlik Sándor. (Buda, 1855 február 21-†Budapest, 1904 december 5) Testnevelő tanár a medve utcai iskolában 1895-1904 között. „Derik Sándor édesapja vízivárosi tanító és kántor volt. Özvegy édesanyja 80 éves kora mellett is még mindig jó egészségnek örvend. Budán és Esztergomban tanult. Az elemi tanítóképző tanfolyamát 1874-ben a budai állami képzőben végezte, a tanképesítő vizsgálatot 1876-ban a pesti királyi katolikus férfi-tanítóképzőben tette le. 1873- ban egy évig nevelő volt Pesten a Szőnyi-féle intézetben, 1879-ben Nagy-Maroson, 1875-ben Promontoron volt községi tanító, 1876-1890-ig Budapesten elemi iskolai tanító. 1884-ben a nemzeti torna egyesületnél a tornázás tanítására középiskolái képesítést nyervén, 1890. évi szeptembertől a VII. kerületi polgári fiúiskola óradíjas tornatanára lett, 1892-ben pedig a tekintetes Tanács a polgári iskolákhoz a torna- és szépírás rendes tanítójává választotta, mely minőségében 1895-től élete végéig intézetünknél működött kiváló buzgalommal és nagy lelkiismeretességgel, egyidejűleg öt évig a III kerületi polgári fiúiskolánál, és szabad idejében a tornairodalommal, festegetéssel és zenével is foglalkozott. Megalapította a Ganz-gyári tisztviselők tornásztársaságát, tanított a III. kerületi leány-ipariskolában és a Ganz-gyár ipariskolájában is. 19 éves korától haláláig működött fáradhatatlanul a tanítás terén.”

Derlik Sándor

Dulovits Jenő. (Ipolyság, 1903 június 22-†Budapest, 1972 július 24) matematika és fizika, fényképész. Emlékezetes tanárok. (1936-1947)

Dulovits Jenő. Önarckép.

DUFLEX 640. Fényképezőgép

Dulovits Jenő fényképezőgépe. Pannon Enciklopédia. A magyarság kézikönyve. 1993.

Fotó: Dulovits Jenő: Budapesti alkonyat, 1930-as évek vége © Fejér Zoltán gyűjteménye

A pesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett 1927-ben. 1927-től húsz évig dolgozott polgári iskolai tanárként. A Medve utcai polgáriban matematikát tanított 1936-tól-1947-ig. A második világháború után a Gamma Művekben konstruktőrként dolgozott. Az 1920-as évek közepén kezdett el intenzíven fényképezéssel foglalkozni. Fotóművészként az ellenfényes fényképezés mestere volt, fotóit világszerte jegyezték. Tóth Miklós mérnökkel együtt dolgozta ki a felvétel lágyítására szolgáló, világszerte elterjedt Dulo előtétlencsét. 1931 és 1958 között 13 szabadalmat jelentett be, egy részük a fénykép éles rajzát feloldó, lággyá tevő előtétlencsére, míg a többi egy gyakorló fényképész által elképzelt, ideálisan használható fényképezőgépre vonatkozott. 1943-ban szabadalmaztatta a fotótechnika történetében korszakos jelentőségű Duflex-et, a világon az első tükörreflexes, kisfilmes és beugrórekeszes objektívvel működő fényképezőgépet. A sorozatgyártás csak a második világháború után indulhatott meg, de egy év múlva szovjet nyomásra fel is kellett függeszteni. 1943-ban ő volt Szőts István Kádár Kata című filmjének operatőre, s több szakkönyve jelent meg. „A Duflex a szinte egyáltalán nem létező magyar fényképezőgép-gyártásból bukkan elő, technikailag maga mögé utasítva a Leicát, a Contaxot, az Exaktát, hogy csak a németeket említsük. A Szovjetunió végleg lemarad, meg hát kitűnően el van a Leica- és Contax-másolatokkal, illetve a háborús jóvátétel Exactákkal, Contaflexekkel. A japánok (Canon, Asahi - Pentax, Miranda, Nikon, Olympus...) még csak álmodoznak, szövögetik világmegváltó terveiket, részben éppen Dulovits tanár úr találmányaira alapozva.” Ennek ellenére hamar leállítják nagy valószínűséggel szovjet nyomásra a sorozatgyártását gazdaságtalanságra hivatkozva. Nem tudni, pontosan hány Duflex készült a Gammában. Az egyik legkeresettebb gyűjtőobjektum. Működőképes és közepes esztétikai állapotú gép nem marad a milliós határ alatt ma az árveréseken. A különös műgonddal összeszerelt prototípust a Gamma Optikai Művek kötelességszerűen átadta a Műszaki Múzeumnak. Az összes többi magyar fényképezőgép társaságában itt volt a 001-es Duflex kiállítva a kilencvenes években, mígnem a múzeumba betörtek, és a teljes magyar kollekciót elrabolták. Kifürkészhetetlen utakon jutott el a lopott proto-Duflex Japánba és került egy dúsgazdag gyűjtő tulajdonába. Felmerült az Országos Műszaki Múzeum részéről a visszavásárlás gondolata is, de még a négymillió forintos ár sem elég kecsegtető az új tulajdonos számára. A Farkasréti temetőben nyugszik. (Hv21-9-19)

Művei (válogatás)

Művészi fényképezés. Stephaneum Nyomda, 1940, II. kiadás 1942. A szerző 200 fényképével. Így fényképezek. Műszaki Könyvkiadó, 1957

Lichtkontraste und ihre Überwindung. Wien, Die Galerie, 1937

Meine technik, meine bilder. VEB Wilhelm Knapp Verlag, 1954

Forrás:

Fotó-kalendárium – Dulovits Jenő (1903-1972)]

Dulovits Jenő: ''Művészi fényképezés''. Stephaneum Nyomda, II. kiadás 1942.

Dulovits Jenő: ''Így fényképezek''. Műszaki Könyvkiadó, 1957

Fejér Zoltán: A ''fény szerelmese'', HOGYF Editio Kiadó, 2003.

Dulovits Jenő. Wikipédia.

Eörsi Júlia. „Janeschdik; Eörsi Tóth (Kápolnásnyék, 1889. október 12.-†Budapest, 1958. szeptember 26.): író. Középiskoláit Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt folytatta. Tanári oklevelet szerzett. Az I. világháború előtt és alatt a Világ munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. Nagy feltűnést keltettek Juhász Gyuláról szóló visszaemlékezései; Tiéd a sírig, Emlékeim Juhász Gyuláról (Szeged, 1957), amelyekben vitatható módon dokumentálta állítását, miszerint 1918. márc. 20-án egyházi házasságot kötött Juhász Gyulával. - M. Lót (fantasztikus mese, Bp., 1910); Áldott vidéken (kulcsr. Juhásszal való kapcsolatáról, Bp., 1924); Jelizaweta Krolowa (r., Bp., 1928); Fekete pillangók (r., Bp., 1934). -írod. Péter László: Juhász Gyula Júliája (Kortárs, 1957. 12. sz.); Szabolcsi Miklós: Az írói életrajzok kérdéséhez (Sz. M.: Költészet és korszerűség, Bp., 1959); Dénes Zsófia: E. J.-ról, Juhász Gyula hétverses múzsájáról (Kortárs, 1971. 12. sz.); Péter László: Annák, szerelmek. Nőalakok Juhász Gyula költészetében (Szeged, 1983).”

Eörsi Júlia

Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994).

Hidasnémeti Ferdinandy Gejza, Géza. (Kassa, 1864 június 10-†Budapest, Ferencváros, 1924. március 15) jogtudós, egyetemi tanár, a hidasnémeti Ferdinandy család sarja. Neve több alakban is előfordul: egyes források vezetékneveként a Ferdinándy, keresztneveként pedig a Geyza változatot használják.

A nemesi származású hidasnémeti Ferdinandy-család sarja. Édesapja, hidasnémeti Ferdinandy Bertalan (1821-1894) királyi tanácsos, Abaúj vármegye első alispánja, Kassa, Eperjes, Bártfa és Kisszeben szabad királyi városok főispánja, édesanyja, brünwaldi Rozeth Johanna (Janka; 1834-1902) volt. Tanulmányait Kassán kezdte, majd mikor édesapja 1875-ben Budapestre költözött, a II. kerületi főgimnáziumban folytatta és az V. kerületi főgimnáziumban fejezte be. Katonai szolgálatra készült; 1882-ben a 24. vadászzászlóaljnál teljesített katonai szolgálatot és tartalékos hadnagyi ranggal távozott a katonaságtól és jogi tanulmányokba kezdett a budapesti egyetemen. 1877-ben kapott doktori címet kapott. 1886-ban a honvédelmi minisztériumban fogalmazó gyakornok lett; 1889-ben segédfogalmazóvá, 1890-ben pedig fogalmazóvá neveztetett ki. 1895-ben a budapesti tudományegyetemen a jogi diszciplína egyik sajátos magyar ágazatából, a közjogból nyert magántanári képesítést. A II. kerületi nyilvános községi Polgári és Kereskedelmi középiskolájában 1894-95-ben a nemzetgazdaságtan és pénzügytan oktatását, mint honvédelmi miniszteri fogalmazó vette át. 1905-ben rendkívüli tanári címet kapott, a Magyar Tudományos Akadémia pedig levelező tagjává választotta. 1918-ban címzetes nyilvános rendkívüli tanár lett. 1919-ben honvédelmi államtitkárrá nevezték ki. Hazai jogi tanulmányok után közigazgatási pályára lépett. Köztisztviselőként a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot, ahol 1907-ben osztálytanácsossá nevezték ki, majd 1912-ben – az új véderőtörvények (1912:XXX. tc.) előkészítésében szerzett elvitathatatlan érdemei elismeréséül – miniszteri tanácsosi címet adományoztak neki. Hazánk legkiválóbb közjogászainak egyike volt. Elsősorban a magyar közjog történetével, valamint alkotmányjoggal, ezen belül a Szent Korona tanával foglalkozott. Fiatalon lelkesedett Széchenyi Istvánért, híve volt a dualizmusnak, bár az idő előrehaladtával egyre több korrekcióra tett javaslatot. Későbbi írásaiban viszont már egyértelműen az önálló magyar államiság mellett foglalt állást. Minisztériumi munkája, az egyetemi katedra, illetve tudományos tevékenysége mellett – különösen 1903 és 1905 között – élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Budapesten, a Kerepesi úti temetőben helyezték nyugalomba, ahonnan hamvait – a Nemzeti Panteon kialakítása miatt – Hidasnémetibe telepítették át.

Művei (válogatás)

Magyarország közjogi viszonya Ausztriához és annak történelmi fejlődése. Budapest: Pallas, 1892. 260 p.

Az állampolgárságról (Budapest, 1894.)

A felelősség elve a magyar alkotmányban (Budapest, 1895.) Hornyánszky Ny, 1895. 126 p.

A királyi méltóság és hatalom Magyarországon (Budapest, 1895.)

Az arany bulla (közjogi tanulmány, díjnyertes akadémiai pályamű) (Budapest, 1899.)

Az államalkotó szerződések (belső államszerződések) a magyar közjogban. Budapest, Hornyánszky Ny, 1902. 93.

Magyarország közjoga (Budapest, 1902.)

Korona és monarchia (Budapest, 1903.)

A pragmatika sanctio és a házi törvények (Budapest, 1903.)

Parlamenti vizsgáló-bizottság és az országgyűlési tagok megvesztegetésének büntethetősége (Jogállam, 7. füzet 1903.)

A magyar alkotmány történelmi fejlődése (Budapest, 1906.)

A rendi elemek a magyar alkotmányban (MTA székfoglaló értekezés, felolvasva. 1907. március 11-én) (Budapest, 1907.)

Staats- und Verwaltungsrecht des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer. Hannover: M. Janecke, 1909. 318 p.

A magyar alkotmányjog tankönyve (Budapest, 1911.)

A királyválasztás joga. Budapest: Globus Ny, 1920. 20. p.

A szabad királyválasztás joga (válasz Ráttkay R. Kálmán dr.-nak) (Budapest, 1921.)

Forrás:

Hidasnémeti Ferdinandy Gejza, Géza. Wikipédia.

Ferdinandy Gejza. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.

Ferdinandy Geyza. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 496.

Flóris Áron. (1861-Budapest, †1929 május 5 Halálának oka agyvérzés volt.) Rajztanár, iskolaigazgató, orvos és mérnök. 8 Órai Újság, 1929-05-19. 112. szám. „Hatvannyolc éves koráig kereste a hosszú élet titkát és a tüdővész gyógyszerét a hirtelen elhunyt dr. Flóris Áron orvos és rajztanár. A tüdővészből kigyógyult, a szíve megölte. (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt egy tragikus halálesetről közölt tudósítást a 8 Órai Újság. Dr. Flóris Áron orvos Sashalmon hirtelen rosszul lett az utcán és másnapra meghalt. Szívszélhűdés ölte meg. Mint tudósításunkban elmondottuk, a tragikus körülmények között elhunyt orvos a delejező Wunderlichnéhoz igyekezett, hogy annak csodamódszereit tanulmányozza és útközben érte a vég. Amilyen különösek voltak dr. Flóris Áron halálának körülményei, éppen olyan különös volt ennek a sokféle kiváló képességgel rendelkező embernek az egész élete is. Erről különböző irányokba elkalandozott és nem eredménytelen életről kaptunk számos érdekes adatot, melyek érdemesek arra, hogy feljegyezzük őket. Húsz éves volt Flóris Áron, amikor torna- és rajztanár oklevelet nyert. Egyik budapesti polgári iskolában tanított. Akkoriban még nem voltak hivatásos tűzoltók és divat volt, hogy az intelligensebb vezető emberek önkéntes tűzoltótestületbe léptek be s ezzel példát mutattak. Önkéntes tűzoltó lett Flóris Áros is, de egy tűzvésznél 1889-ben meghűlt és tüdővészt kapott. A felépüléshez még csak remény sem volt. Hónapokon át, éveken át betegeskedett, nyugdíjazni is akarták, de Flóris nem hagyta magát. Feltette magában, hogy ő nem fog meghalni. Miután magára kent, belélegzett és beszedett egy egész patikát, elhatározta, hogy szakít a patikaszerekkel. Áttért a házi orvosságokra. Kénfüstöt lélegzett be, gyógyfüveket ivott és fél évig ilyen módon kúrálta magát. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a kénfüst nagyon használna a beteg tüdőnek, de ebben az esetben mégis csoda történt, Flóris Áron meggyógyult és szolgálatteleire jelentkezett. — Amint látjátok — mondotta ámuló kollégáinak, — magamat meggyógyítottam, most másokat fogok meggyógyítani a módszeremmel. — Akkor kuruzsló leszel és elítélnek — vetették ellene a kollegái. — Arról is tudok egy jó szert — válaszolta Flóris Áron és harminc éves korában beiratkozott az egyetem orvosi fakultására. Azontúl minden szabad idejét a tanulásnak szentelte. Főképp a gyógyfüvek titkait kereste. Harmincnyolc éves volt, amikor kezébe nyomták az orvostudori diplomát és ő határtalan lelkesedéssel vetette rá magát a gyógyításra. Délelőtt rajzot tanított a polgári iskolából, délután gyógyított. A szegényeknek ingyen adott orvosi tanácsot és orvosságot is, csak a gazdagoktól fogadott el pénzt. Nyári szabadságát pedig arra használta fel, hogy beutazza az egész világot, tanulmányozza a klinikáikat és szerzett tapasztalatairól itthon beszámoljon. Számtalan cikke jelent meg arról, hogy miképpen lehetünk hosszú életűek. Flóris dr. gyógymódja azonban nem találkozott az orvosok tetszésével s ezek arra kérték a székesfővárost, hogy tiltsa el Flóris dr-t az orvosi gyakorlattól mindaddig, amíg tanárságot folytat. Arra is hivatkoztak a panaszlók, hogy Flóris dr-nak meg van a tanári fizetése s emellett még az ő jövedelmüket is csökkenti. Az eltiltás nem is maradt el. Hivatalosan felszólították, hogy vagy tanítson vagy gyógyítson, de a kettő nem fér össze. Ekkor abba hagyta a gyógyítást. Beiratkozott a műegyetemre, hogy a rajztanítással kapcsolatos magasabb műszaki ismeretek titkait is elsajátítsa. Tanulmányainak eredményeként az elemi és polgári iskolai növendékek részére egy új tanítási rendszert alkotott. Az új rendszer meglepő sikert eredményezett, melyről a Homok utcai polgári iskola növendékei nagyszerű tanúbizonyságot tettek. Selyem, parcellán, fa- és szobafestési ábrákat rajzoltak s volt olyan 12—14 éves fiú, aki naponta négy-öt koronát is megkeresett munkájával…. Mikor a világháború kitört, Flóris dr. sietett vissza a betegek közé. A Rókus-kórházban vállalt orvosi alkalmazást, közben egy nagyszabású orvosi szakmunkán dolgozott. Természetesen ez is a tüdővész gyógyításáról szólott és Flóris Áron 30 éves tapasztalatait foglalja magában. Egy hónappal a halála előtt készült el e nagy munkájával, amely nyomdára készen áll. Sokoldalú tevékenysége közben mindenre kiterjedt a figyelme, ami magyar. Ő pendítette meg legelőször Rákóczi hamvainak hazahozatalát és egyik alapítója volt a Rákóczi-Társaságnak is. Miután nem járt azon a nyomon, amelyen az orvostudomány halad, természetesen különc embernek ismerték.”

Pécsi Figyelő, 1899-10-28. 247. szám. „Flóris Áron dr.-t már hívták Amerikába Chicagóba, hol egy szanatóriumot akartak az igazgatása alá bocsátani, mert a tüdővészeseket az ő metódusával lehet eddig a leggyorsabban és a legbiztosabban gyógyítani. Horribilis fizetési összegeket ígértek neki, ezenkívül húsz százalékát a tiszta jövedelemnek. Hívták Párisba is, Londonba is, de ő csak megmaradt hazájának, nemzetének.”

Tanári pályafutását Csurgón a Református gimnáziumban 1883-ban kezdte, ahol segédtanárul a mértani rajz, az ének és a torna tantárgyakat oktatta. 1885-ben eltávozott a Csurgói Iskolából. 1886-tól a Medve utcai iskolában tanított. 1889-ben önkéntes tűzoltó parancsnok. 1894-ben a VIII. kerületi polgári iskolába helyezték át. 1897-ben megint állást váltott, tanári pályafutását a IX. kerületi Knezich utcai polgári fiúiskolában folytatta. 1900-ban „orvos tudorrá” avatták a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1906-ban áthelyezték a VIII. kerületi polgári iskolába. 1913-tól orvosként dolgozott, de tanított mértani rajzot a VIII. kerületi Homok utcai polgári fiúiskolában még 1925-ben is. 1927-ben nyugdíjba vonult.

Vasárnapi Újság – 1892. 9. Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények. Magyar tűzoltók Konstantinápolyban (képekkel). Dr. Kovács Dénes 549. oldal.

Flóris Áron, dr. Major Ferencz, dr. Tihanyi Samu, Mehmet Choukri, dr. Szily József. Hérmán Ödön és mások. Magyar tűzoltók Konstantinápolyban 1892-ben.

„A kolozsvári I. Ferencz József iparmúzeum. A múzeumban a következő kiállítások rendeztettek az 1911-1912. tanévben: 1. A Kolozs megyei tanítóegyesület meghívására és kérésére, 1911. évi november 10-étől 30-ig, Dr. Flóris Áron budapesti rajztanár „kenyérkereseti rajzkiállítás“ címén, tanítványainak magyar díszítő rajzaiból (800—1000 darab) kiállítást rendezett. Látogatók száma 800 volt.”

Flóris Áron orvos. 1909

Színházi Élet. 1925/27. szám. Két év alatt tervező művészekké képezi ki kis diákjait Flóris Áron tanár. Látogatás a tárnok-utcai polgári iskola kiállításán. „Öregedő, de jó erőben lévő székely ember fogadja látogatásunkat, hat-nyolc kis diákgyerek társaságában. Dr. Flóris Áron tanár, a kiállítás rendezője. Mosolyogva mutat a hatalmas tornateremben felhalmozott óriási és rendkívül érdekes anyagra: — Tanítványaim tervei ezek mind. Két év alatt értem el ezt az eredményt.”

Flóris Áron

Magyarság, 1929-05-07. 102. szám. Flóris Áron dr. székesfővárosi nyugalmazott tanár, címzetes igazgató, tüdőspecialista orvos, a Budapesti Mentőegyesület alapító tagja, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület alapító tagja, az „Acélhang“ és a „Polgári dalkör“ alapító tagja, az önkéntes Tűzoltó Testület tiszteletbeli orvosa, önkéntes szakaszparancsnok, író és több külföldi rendjel tulajdonosa május 5-én reggel háromnegyed 5 órakor, életének 68-ik, boldog házasságának 10-ik évében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Az elhunyt földi maradványait május 8-án délután fél 4 órakor fogják az Új köztemető halottasházában a református egyház szertartása szerint megáldani és ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyezni.”

Garai Ede (-†Budapest, 1912) középkereskedelmi iskolai tanár Budapesten.

Művei (válogatás)

Rendszeres német nyelvtan és olvasókönyv a közép-kereskedelmi iskolák I. osztálya számára. Bpest, 1891.

Német nyelvtan és olvasókönyv mindkét nembeli polgári iskolák I. és II. osztálya számára. Bpest, 1891. (Mindkét munkát Deutsch Jakabbal együtt írta).

Forrás:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. (G) Garai Ede.

Gárdonyi Emil. (Alsómecenzéf, 1873-†1945 után) Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930). „Székesfővárosi polgári iskolai igazgató. Született Alsómecenzéfen, Abaúj-Tornamegyében ahol atyja tanító volt. Korán árvaságra jutott, 12 éves korától a saját erejéből tartotta fenn magát. Tanulmányait Budapesten végezte. A budai állami tanítóképző elvégzése után polgári iskolai tanári képesítést szerzett a magyar nyelv, a német nyelv, történelem és földrajziból. Tanáréveit a II. ker. Medve utcai polgári fiúiskolában töltötte el. 1916-ban ideiglenes, 1918-ban pedig rendes igazgatónak választották meg.

Művei (válogatás)

Magyar nyelvtan különös tekintettel a helyesírás és fogalmazás tanítására a polgári fiú- és leányiskolák számára. Rendszeres Magyar Nyelvtan a polgári iskolák III. osztálya számára. (Lampel- cég kiadványa.) Az első könyv rövid idő alatt 5 kiadást ért el. Ezen kívül pedagógiai tanulmányokat is irt külföldi tapasztalatairól. Tagja a III. ker. iskolaszéknek, tanácsosa az egyházközségnek és tagja több társadalmi egyesületnek is.”

Forrás:

Gárdonyi Emil. A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930).

Gárdonyi Emil

Glück Károly. (Budapest, 1874 augusztus 15-†Budapest, 1966 augusztus 24) „Festő és rajztanár, 1893—97-ig az országos mintarajziskolában Balló Ede és Székely Bertalan vezetése alatt tanult s azután ugyanott még egy évig a festészeti szakosztályon Balló Ede növendéke volt. 1898-ban egy ideig Münchenben Arbe-nél s utóbb Berlinben Picartnál képezte magát. 1897-ben Dalmácziában és Olaszországban, 1898-ban Németországban, 1900-ban Hollandiában volt tanulmányúton. A Képzőművészeti Társulat kiállításain 1899-ben egy arczképpel jelent meg először. Az 1902. évi téli kiállításon ugyanott egy Tanulmányfej-jel, az 1910. évi tavaszi kiállításon pedig Nővérem cz. arczkép tanulmányával szerepelt”.

1932-ben még tanított. Iskolai értesítők, Budapest - VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1932. „Glück Károly rendes tanár. Szaktárgyai: művészeti és geometriai rajz. Tanította a szabadkézi rajzot az I. B), II. A), II. B), III. B), IV., V., VI., VII. és VIII. osztályban, heti 18 órában. Szolgálati éveinek száma 35, ebben az iskolában 17. (Lakik: L. Horthy Miklós út 30.)” Ennek alapján a rajzot 1897-ben kezdte tanítani. 1934-ben Wiesner Frigyes okleveles középiskolai, polgári iskolai rendes tanár helyettesíti február 9-től Glück Károlyt. 1935-ben Glück Károly nyugdíjba vonult, munkáját Wiesner Frigyes tanár vette át.

Forrás:

Glück Károly. Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. 1915. 1. kötet.

Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona. (Budapest, 1930) (G) Glück Károly.

Új Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938) Glück Károly.

Göőz József. (Aszaló, 1855 március 28-†Budapest, 1909 január 24)

„Aszalón, Abauj-Tornamegyében született földmíves szülőktől; atyja halála (1859) után mások jóakaratú támogatása mellett, főként saját erejére volt utalva. Vécsei Pál aszalói tanítónak köszönhette, hogy tanulását folytathatta, ki magánoktatással is elősegítette a gimnáziumba juthatását; ennek négy osztályát 1864-től Szikszón, az V. osztályt 1868-ban Debrecenben végezte s a VI.-ra 1869-ben Sárospatakra ment. 1870-ben tanítói pályára lépett. Ez időtől fogva tíz évig, hogy magát fenntarthassa s iskolai pályáját is bevégezhesse, nyilvános és magántanítással kereste kenyerét. Tanító volt Poroszlón (Hevesm.), Szalacson és Csokalyon (Biharm.), Aszalón (Abauj-Tornam.), Bőcsön (Borsodm.) és Budapesten. 1882-1887 között a Medve Utcai Népiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított. A budai magyar királyi állami tanítóképző hároméves tanfolyamát elvégezvén 1875-ben, tanítóképesítő vizsgát tett Sárospatakon; 1876-ban érettségi magánvizsgát Miskolcon. 1877-79-ben a budapesti egyetemen magyar irodalmi, bölcseleti, pedagógiai s történelmi előadásokat hallgatott és 1879-ben tanári vizsgát tett és bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1881-ben még egy tanári vizsgálatot állott ki, hogy tanszékhez juthasson... ez időtől fogva reál, polgári és középkereskedelmi iskolákban tanárkodott Budapesten. 1887-ben egy évi tanulmányi úton volt külföldön, beutazva Németországot, Svájcot és Olaszország egy részét; a berlini egyetemen félévet töltött filozófiai s pedagógiai előadások hallgatásával.

Cikkei a Vasárnapi Újságban (1880. 6. sz. Kisfaludy K. levele Szemere Pálhoz, 1882. Magyar nők az 1790. budai országgyűlésen, 1886. Buda visszafoglalása 1686.), a Magyar Pedagógiai Szemlében (1880. Ábel Márton életrajza, 1881. Vajdafy Gusztáv fővárosi tanító életrajza); írt még a Néptanodába, Általános Tanügyi Közlönybe, Néptanítók Lapjába, stb. Aszalón működik a Göőz József Általános Iskola.

Művei (válogatás)

A természet-philosophiai álláspontok ismertetése és bírálata. Budapest, 1879

A budapesti (budai) tanítóegylet Emlékkönyve. Budapest, 1879 (Trájtler Károllyal együtt).

Pedagógiai értekezések. Budapest, 1880 (Ismertette a Néptanítók Lapja)

Budapest története. A magyar nép és ifjúság számára. Budapest, 1883 (Ismertette a Néptanítók Lapja 1882. 752. l.)

Magyar irálytan. Feladatokkal és olvasmányokkal egybekapcsolva. Polgári iskolák és rokon intézetek számára. Budapest, 1883 (2. jan. kiadás. Budapest, 1889)

Állítsunk Budapesten a Duna jobb partján közép kereskedelmi iskolát. Budapest, 1883

Magyar nyelvtan. Polgári iskolák számára. Budapest, 1884

Magyar nemzeti olvasókönyv, elemi iskolák számára. Budapest, 1889. Hat kötet. (Trajtler Károllyal és Schön Józseffel)

Magyar olvasókönyv, a polgári fiúiskolák számára. Három kötet. (Tóth Józseffel együtt. Budapest. 1890. 2. kiadás. Budapest, 1893)

Magyar olvasókönyv A polgári és felsőbb leányiskolák számára. Budapest, 1890. Három kötet. (Póra Ferenccel és Tóth Józseffel együtt. 2. kiadás. Budapest, 1893. Póra Ferenc és Tóth J.-fel együtt. Ismertette az Egyetemi Közokttatási Szemle és a Nőnevelés)

A Budapest III. ker. községi polgári leány- és női ipariskola szervezete. Budapest, 1890 (2. és 3. kidolgozásban. Budapest, 1893 és 1894)

Magyar nyelvtan, különös tekintettel a helyesírás és fogalmazás gyakorlati tanítására polgári fiú- és leányiskolák számára. Budapest, 1891 (Tóth Józseffel együtt. 2. kiadás. Budapest, 1893)

Tanítók útmutatója. I–III., Budapest, 1907

Szerkesztette a Polgári Iskolát 1888-tól Budapesten.”

Forrás:

Göőz József. Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái.

Goll János. (Bátaszék, 1841. június 25-†Budapest, 1907. október 20) „Tanár, zeneszerző, az Újpesti Tornaegylet, (UTE) első elnöke és egyik alapítója. Anyját ötéves korában vesztette el, így a három leánytestvérét és őt apjuk egyedül nevelte, aki kisbirtokos és borkereskedő volt, de egy rablás folytán egzisztenciája megingott. Bene Mihály Bátaszék kántor-tanítója korán elkezdett foglalkozni vele, már hétéves korában hegedülni tanult, kilencévesen vezetője volt a zenetanulóknak. Ezután 1855–1858 között Palotabozsokon tanult tovább, már a tanító segédjeként. 1858-tól 1860-ig a tanítóképzőt Pesten végezte, s mellette maga gondoskodott fenntartásáról, óraadásból, orgonálási megbízásokból. Közben siketnéma tanítói tanfolyamot is hallgatott, melynek oklevelét 1860. márciusban szerezte meg. 1860-ban még képezdei hallgató korában Kriegler József támogatásával helyettes tanítói álláshoz jutott. Néhány társával együtt Thern Károlytól zeneszerzéstani magánórákat vett, majd az ő tanácsára beiratkozott a Nemzeti Zenedébe, s hat éven át munkája mellett ott tanult többek között Feigler Géza Viktor és Zapf Antal voltak tanárai. 1863–1864-ben a tornatanítói kurzust is elvégezte, az ország második vizsgázott tornatanítójaként a Nemzeti Tornaegyletben oktatásvezető volt. 1865-től tanítóképzőben heti 10 órában zenepedagógus volt, átvette az ének, a hegedű, az orgona és a torna tanítását. Sopronba meghívták az ottani torna- és tűzoltóegylet vezetésére, de rövid működés után visszatért Pestre a tanításhoz. A VI. kerületi Nagymező utcai polgári és felsőkereskedelmi fiúiskolában oktatott zenei tárgyakat és tornatanárként edzette a tanulókat, majd 1873-ban polgári iskolai tanképesítő vizsgát tett le magyar és német nyelvből, s 1875-től a német nyelvet is tanította. Ebben az iskolában 20 évnél is többet töltött el — írták róla a nekrológjában. Zeneszerzés mellett még szakkönyveket is írt. A Magyarhonban Élő Zeneművészek Segély és Nyugdíj Egylete, az Országos Magyar Tanáregyesület pénztárnokaként is működött. Éveken át a nyarakat elvonulva újpesti házában töltötte. Közösségért tett munkássága egyik kiemelkedő állomása az Újpesti Tornaegylet, (UTE) alapítása és elnöki teendőinek ellátása volt. A tanítási időszakok alatt terézvárosi Lázár utcai saját házában lakott. 1871. augusztus 19-én vette feleségül Stekl Paulát, akivel Rezső, Aranka, Elemér, Jenő és Aladár gyermekeik születtek. 1874-től másfél évig kiadta a „Táncz” című zeneművészeti folyóiratot, majd nevét „Orpheus” címre változtatva Langer Viktor társaságában szerkesztette tovább 1878 júliusáig, amikor a lapot Fellegi Viktornak adta át. 1886-tól az „Apolló” című folyóirat kiadó-szerkesztője volt, sőt a lapot halála után örökösei (Rezső és Aladár) is tovább éltették, egészen az 1914 körüli évekig, amikor elhalt a folyóirat. Zenei önálló műveken kívül lapokba is publikált. Írt az „Ungarischer Schulbote”, a „Polgári Iskola”, „Zenelap” és „Magyar Paedagogiai Szemle” című szaklapokba. Az „Orpheus” lapjában zenetörténelmi tanulmányokat közölt. Rózsavölgyinél: „Zenészeti műszótár” cím alatt 9 ívnyi művet adott ki, pótolván az addig hiányzó segédkönyvet. Dolgozott az „Újpest és Vidéke” és a „Függetlenség” című lapokba is.”

Művei (válogatás)

Énektan zongorakísérettel és anélkül, 4 füzetben

Polhymnia zongorakísérettel és anélkül, 4 füzetben

Kis dalok, elemi iskolák számára, 65 énekkel

Magyar nemzeti lant (200 magyar dal férfinégyesekben)

Általános zene-műszótár, Stampfel Károly kiadása, Pozsony, 1900. (Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár 61.)

Általános zenetan Stampfel Károly kiadása, Pozsony, 1901. (Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár 73.)

A néptanító a zene szolgálatában. Magyar Paedagogiai Szemle, 1887. 8. kötet, 1. füzet. 1–3. oldal

Forrás:

Ország-Világ, 1907-10-27. 43. szám. Goll János meghalt.

Goll János. Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái.

Goll János. Wikipédia.

Goll János. Goll János

Irmei Ferenc. (Pest, 1846 június 29-†Budapest, 1907 február 12) magyar, német és történelem szakos tanár. Emlékezetes tanárok.(1876-1881) Irmei Ferenc, születési nevén Gruber Ferenc főreáliskolai tanár és a Petőfi Társaság rendes tagja. Középiskoláit szülőhelyén végezte, majd az egyetem hallgatója volt, ahol a modern filológiával, bölcselettel és esztétikával foglalkozott. Azután hírlapíró lett és idejét a publicisztika és műkritika közt osztotta meg. 1873. október 1-től 1875. július 30-ig ideiglenes tanár volt a Budapest, IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskolában. 1876-1881 között a Budapesten a II. kerületi községi polgári fiúiskolában, a Medve Utcai Népiskolában magyar nyelvet és irodalmat, német nyelvet és irodalmat és történelmet tanított az I.-VI. osztályokban. 1882-1900 között Budapesten a VIII. kerületi Práter-utcai Községi Polgári Leányiskola tanára volt. 1900-ban súlyos betegsége miatt nyugdíjba vonult.

Írásai: Cikkei a Fővárosi Lapokan (1867. Shakespeare és Cervantes, 1872. Tárcza Ferrarából, A góth királyok régi székhelyén Ravennában, a Pizai temetőben, Cicero Tusculumában, Bologna műemlékei, A görög és keresztyén isten a képzőművészetben, Szent Rozália ünnepe, 1873. Nápolyi Johanna, Endre magyar herczeg és Bocaccio, A San-Onofrio kolostorban, Az első keresztyének sírjánál, 1875. Az albaniai tónál, 1882. és 1884. Könyvism., 1885. A murányi Venus); a Reformban (1871. 83-88. sz. A szabad országról, W. Hepworth Dixon után); a Magyarország és a Nagyvilágban (1872. Kirándulás Pompejibe, 1873. Egyház-reformer és aesthetikus, 1874. Budapest újabb építkezései, 1876. Ezerhétszázéves levelek, könyvism., 1877. könyvism. és polemia); Családi Körben (1868. Oelenschleger a dán költő), a Századunkban (1868. 121-125. sz. könyvism) a Budapesti Közlönyben (1872. 66., 67. sz. Róbert Lipót.); a Figyelőben (1872. A Colosseum, Modern szobrászat Olaszországban 1873. 34. sz. Fiesole); az Athenaeumban (1873. Az olasz földről, Velenczei festészet, 1874. Velasquez); a Pesti Naplóban (1875. 79., 80. sz. A classicai régészet állása a külföldön, 1876. 96. sz. Pannonhalmán), a Magyarországban (1879. 125. sz. könyvism.) Havi Szemlében (III. 1879. Egy franczia történetíró), a Koszorúban. (I. 1879. A középkori költők ismeretköre, II. Franczia vélemény Petőfiről Vajda János, IV. 1880. Csiky Gergely jellemrajza, V. 1881. Theokritos idylljei és könyvism.), a Századokban (1879. könyvism.), a Figyelőben (VII. 1879. Gyula Pál emlékbeszédei), az Ellenőrben (1880. 215. és 566. sz. könyvismertetés); Pesti Hirlapban (1881. 39. szám. Valami a historiai pályadyjakról), a Nemzetben (1882. 122. sz. A karácsonyi könyvpiacz és költészetünk, 1883. 23. sz. Mátyásy József, egy régi magyar poéta), a Budapesti Hirlapban (1884. 316., 320. sz. könyvism.), a Harmoniában (1884. könyvismertetés), az Ország-Világban (1887. Attila kincse), a Nemzetben (1887. 62. sz. Régészetünk és az Archaeologiai Értesítő), az Arch. Értesítőben (1889. könyvismertetés), a Magyar Hírlapban (1891. 61. sz. Az opera intendánsai, 86. sz. Hibás szólásmódok, 99. sz. Hibás betű, hibás szó, 167. sz. Az opera szöveg).

Művei (válogatás)

Az aranypróba. Eredeti színmű 4 felv. Budapest, 1879 (M. Könyvesház 64., 65. sz.)

Juvenalis. Uo. 187. (különny. Szana Koszorújából és Egyetemes könyvtár. Győr, 1889. 23. sz. Ism. Egyet. Philol. Közlöny. 1879)

Világtörténet a felsőbb- és polgári leányiskolák számára. Budapest, 1888 (2. kiadás. Uo. 1893)

Magyar alkotmánytan az elemi népiskolák számára. ott, 1890 (Balóval együtt.)

A magyar nemzet története. Polgári fiú- és leányiskolák számára. Uo. 1894

Bourdeau, János: A jelenkori gondolkozás mesterei. Ford. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam (72). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1907

Forrás:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Irmei Ferenc.

A Pallas nagy lexikona. Irmei Ferenc.

Irmei Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Irmei Ferenc. Wikipédia.

Karch Kristóf. (Beresztóc, 1877. november 24. – †Mezőberény, 1955. április 2.): Üzemgazdász, egyetemi tanár, könyvszakértő. 1903-ban felsőkereskedelmi isk. tanári oklevelet szerzett. 1901-1904 között a Medve utcai iskolában a könyvviteli és a lenmaradt számtani órák ellátására Karch Kristóf tanárt alkalmazták. 1902-től 1904-ig a budapesti kereskedelmi akadémia tanára, 1917-től 1920-ig a Pénzintézeti Központ főrevizora. 1920-tól a közgazdaságtudományi karon egyetemi tanár. A Törvényszéki Hites Könyvszakértők Egyesületének elnöke. A vállalati gazdaságtan, mérlegtan és revízió szakirodalmának művelője. Magángazdaságtani Intézet igazgatója (1919–1934); közben a Kar dékánja (1927–1928).

A II. világháború után kitelepítették Budapestről; Mezőberényben élt (1951–1955). Vállalati gazdaságtannal, számvitellel, a magángazdaság közgazdasági vonatkozásaival foglalkozott.

Művei (válogatás)

A könyvvitel tankönyve női kereskedelmi szaktanfolyamok és továbbképző tanfolyamok számára. Erdélyi J. Jenővel. (Bp., 1917)

Bankok üzemtana és számvitele. Karch Kristóf előadásai alapján szerkesztette Ujváry Dezső. (Bp., 1923)

Mérlegvizsgálat és bírálat. A Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karon Karch Kristóf tartott előadásai. Szerkesztette Ujváry Dezső. (Bp., 1924)

Aranymérleg. Kuncz Ödönnel. (A Magyar Nemzetgazdasági Liga kiadványai. 1. Bp., 1924; 2. kiad. 1925)

Aranymérleg. A mérlegvalódiság helyreállításáról szóló 7000/1925. P. M. számú rendelet és magyarázata. Szerkesztette Kuncz Ödönnel. (Bp., 1926)

Az egyetemi ifjúság és a gazdasági pályák. Karch Kristóf dékán tanévnyitó beszéde. (Bp., 1927)

A részvénytársaságok kötelező revíziója. (Bp., 1928)

A mérleg magángazdasági és közgazdasági vonatkozásai. (Bp., 1929)

Magángazdasági tanszék és intézet. (A Közgazdasági Egyetem almanachja, 1931)

A vásárpénztár. Monográfia. Ereky Istvánnal. (Bp., 1934).

Forrás.

Kézikönyvtár. Magyar életrajzi lexikon. (K) Karch Kristóf.

Karch Kristóf. Szerző: Kozák Péter. Műfaj: Pályakép. Megjelenés: nevpont.hu, 2014.

Karch Kritóf

Kenedi Géza. Eredetileg Kaufmann Géza. (Magyarpadé, Vajdaság, 1853 november 25-†Budapest, 1935 május 15) „Tanár, ügyvéd, író, újságíró, a Pesti Hírlap szerkesztője, országgyűlési képviselő. Kaufmann Nándor gazdatiszt és Lukrics/Ludvits Anna fia. A gimnáziumot Szegeden és Pécsett végezte. Kaufmann családi nevét 1874-ben változtatta Kenedire (Kenedyre). Pécsett az ottani akadémián jogot hallgatott, majd a budapesti egyetemre ment, ahol 1877-ben államtudományi, 1880-ban jogi doktor lett. Joggyakorlatát Pest megye árvaszékénél töltötte. 1878-ban mint önkéntes altiszt végig harcolta a boszniai hadjáratot. Visszatérve újságíróként működött, közben folytatta joggyakorlatát Pest megyénél, melynek később tiszteletbeli alügyésze volt. 1880. október 14-én Budapesten, a terézvárosi plébánián házasságot kötött Lőwy Erzsébet Laurával. 1881-ben ügyvédi oklevelet szerzett, 1888-tól a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott. A budapesti újságírók egyesületének alelnöke, a szegedi Dugonics Társaságnak és a Kisfaludy Társaságnak (1921) tagja volt. A Medve utcai általános iskolában is tanított. Költeményei már 1870-ben megjelentek Pécsett. A budapesti egyetemen 1875-ben megnyerte a Toldy Ferenc emlékezetére kitűzött irodalmi pályázatot. Pécsett 1876-ban Pannónia címen dr. Karay Lajossal lapot indított. Miután az megszűnt, végleg Budapesten telepedett le és itt 1877-től 1880-ig a Lukács Béla által szerkesztett Közvélemény című mérsékelt ellenzéki lap munkatársa volt (a háborúban töltött nyolc hónap alatt is). Vezércikkei és tárcái névaláírással, –di és (*) jellel jelentek meg a lapban. 1881-ben Borostyáni Nándor és Mikszáth Kálmán társaságában belépett a Pesti Hírlap munkatársai közé, majd felelős szerkesztőként működött. Politikai cikkei a lapban (1881–1897 között) név nélkül jelentek meg. Ugyanott számos szociológiai és erkölcsfilozófiai tárcacikket publikált, jobbára Quintus, Tubero vagy Geicha álnevek alatt. 1900-ig kétezernél több vezércikket írt. Lapján kívül számos más lapban is jelentek meg írásai. Mint jogtudományi író a Jogtudományi Közlöny (1889–1897), az Ügyvédek Lapja és a Jog című lapokba írt. 1896–1897-ben az igazságügyminiszter megbízásából részt vett a bűnvádi eljárás és sajtójog kodifikációjában. Külön tanulmányokat közölt Fiume és a magyar tengermellék államjogi, történeti és természeti viszonyairól. 1902-ben megvált a Pesti Hírlaptól és Az Újság főmunkatársa lett. 1910-től 1918-ig kormánypárti színekben országgyűlési képviselő volt. A Tanácsköztársaság után is több lap munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.”

Forrás:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Kenedi Géza.

Kenedi Géza. Wikipédia.

Kenedi Géza Kenedi Géza

Kereszty István László. (Pest, 1860 május 22-†Budapest, 1944 február 8) „Zenekritikus, zeneszerző. Emlékezetes tanárok (1905-1907) „Kereszty Béla homeopata orvos, 1848-49-es honvéd (meghalt 1896. október 17-én Budapesten 87. évében) és Hesz Karolin fia. A gimnázium I-IV. osztályát Pesten, a kegyesrendieknél, az V-et a Dúshegyi Márton reálgimnáziumában, a VI-at, az akkor VII. kerületi, később V. kerületi királyi katolikus gimnáziumban, a VII. és VIII-at a reformátusoknál végezte (1879), ahol mint az önképzőkör tevékeny tagja költeményeivel több díjat nyert. Azután az egyetem bölcseleti karának hallgatója lett és az maradt azután is, amikor 1883 májusában tanári oklevelet nyert a magyar és német nyelvből és irodalomból (ugyanekkor nyert tornatanítói oklevelet is.) 1885 májusában franciából is tett alapvizsgálatot. Már egyetemi évei alatt vetette magát egész szenvedéllyel zeneelméleti és történeti tanulmányokra. Tanított 1884-85-ben a VII. kerületi állami gimnáziumban éneket, 1885 és 1897 között a főváros több polgári és kereskedelmi iskolájában francia és német nyelvet. 1905 és 1907 között a Medve Utcai Polgári Iskolában francia nyelvet tanított. Múzeumi szolgálatát Szinnyei József vezetése alatt 1884. október 4-én mint napidíjas kezdte; 1888. március 7-én gyakornokká, 1894. július 13-án segédőrré neveztetett ki. Titkára volt a magyarországi tornatanítók egyesületének 1887-89-ben, a zenetanárok országos egyesületének 1889-91-ben, a budapesti zeneművész körnek 1892-94-ben és jegyzője a Magyar Zeneszerzők Társaságának 1897 júniusától. 1905-től az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárát vezette, 1920-tól a zeneműtár megszervezésén dolgozott. 1922-ben vonult nyugdíjba.

Művei (válogatás)

Az ellenpont tana, Dehn Siegfried Vilmos hátrahagyott műve Scholz Bernát átdolgozásában. Fordítás. Kiadva a vallás- és közoktatási m. kir. miniszterium megbízásából. Budapest, 1893.

A magyar és a magyarországi sajtó a Múzeumban 1705–1867 (Magyar Könyvszemle, 1914)

A magyar és magyarországi időszaki sajtó időrendi áttekintése 1705–1867 (Budapest, 1916)

Forrás:

Magyar Életrajzi Lexikon. Kereszty István.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Kereszty István.

Kereszty István emlékezete. Könyvtári figyelő. 2012 március 26.

Kereszty István. Wikipédia.

Kohaut Rezső. (Pest, 1858 október 12-†Budapest, 1908 május 14) „Zoológus. Tanulmányait a Budapesti Egyetemen és a Műegyetemen végezte. 1881–1886 között a Budapesti Egyetem tanársegéde. 1886-tól középisk. tanár, majd igazgató, 1880-ban a természetrajzból és 1889-ben a földrajzból nyert tanári oklevelet. 1881–86-ig mint első tanársegéd működött az egyetemnek zoologiai és comparativ anatomiai intézetében Margó Tivadar tanár mellett. Ezen idő alatt két ízben (1882–83. és 1885–86) a budapesti II. kerületi főreáliskolában mint próbaéves tanár tanított. 1888. szept. óta a budapesti községi középkereskedelmi és polgári iskolában, mint tanár van alkalmazva. 1923-ban ment nyugdíjba, mint a IX. ker. Szent István felső kereskedelmi fiúiskola igazgatója. 1912-től volt igazgató.

Czikkei a Természettudományi Közlönyben (1882. A juhok forgóbetegsége, kergekórja, A Ferencz-József-föld állatvilágáról, 1883. A véletlen sérülések és azok következményeinek öröklékenységéről, A rovarok lélegző mozgásairól); a Magyarországi Kárpátegylet Évkönyvében (1883. A sciara militaris); a Rovartani Lapokban (1886. A bolha, francziaul ugyanott a Supplémentben); írt még a Polgáriskolai Közlönybe és a Lendl-Lakatos-féle Természetbe.”

Művei (válogatás)

Gazdaságtan polgári leányiskolák számára. Budapest, 1891. (Sajóhelyi Béla és Tiborcz Ida társszerzőkkel. 2. jav. kiadás U. ott, 1895.)

Állattan, polgári leány- és felsőbb leányiskolák számára. U. ott, 1892. (Természetrajz, Lengyel Alajossal és Schuch Józseffel, I. része.)

A magyarországi madarak meghatározó könyve. U. ott, 1894.

Az állattan elemei, polgári fiúiskolák számára írta dr Roth Samu. A miniszteri tanterv szerint átdolgozva. III. jav. kiadás. U. ott, 1894.

A magyarországi-szitakötő-félék természetrajza. A királyi m. természetrajzi társulat megbízásából. U. ott, 1896. Három tábla rajzzal.

A kir. m. természettudományos társulat kiadásában megjelenő: Fauna Regni Hungariae-ban írta a Metallophaga, Pediculidae és Aphaniptera családokat 1898-ban.

A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882. Budapest, 1883. 50. l.

Könyvészet 1890–92., 1894–96. év önéletrajzi adatok.

Forrás:

Magyar életrajzi lexikon. (K) Kohaut Rezső.

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József. (K) Kohaut Rezső.

Dr. Körömy Árpád. (Székesfehérvár, 1860 október 12-†Budapest, 1941 január) „Bölcseleti doktor, felsőkereskedelmi iskolai tanár, Körömy János férfi-szabómester és dadai Pénzes Betti fia, Tanulmányait Budapesten a kegyesrendieknél és az egyetemen végezte. Képesítve van középiskolákra a történelemből és magyarból, kereskedelmi iskolákra a kereskedelmi földrajzból. 1885. a fővárosi tanács polgári és kereskedelmi iskolai tanárnak választotta meg, 1886-ban lett helyettes és 1887-ben rendes tanár. 1896. óta a székesfővárosi IX. kerületi felső kereskedelmi iskola rendes tanára; tanít még a II. kerületi polgári és középkereskedelmi leányiskolában.

Czikke a Budapesti Hirlapban (1893. május 21. Henczi); programmértekezése a budapesti II. kerületi községi polgári és középkereskedelmi iskola Értesítőjében (1887. Ipar és Kereskedelmi viszonyaink 1376-tól 1526-ig.)

Művei (válogatás)

Ipar viszonyaink a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Budapest, 1883.

Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Budapest, 1896., 27., 125., 151. l. és önéletrajzi adatok.

Forrás:

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József. (K) Körömy Árpád.

Körömy Árpád. Wikipédia.

Körömy Árpád

Kozma Gyula (nagy-ajtai és toroczkó-szentgyörgyi). (1853 január 15-†Budapest, 1910 november 11)

„Polgári iskolai igazgató, Kozma Elek és Elekes Amália fia, szül. 1853. január 15. Alsó-Siménfalván (Udvarhelymegye); a gymnasiumot Székely-Keresztúron és Kolozsvárt az unitáriusoknál végezte. 1871-ben meghívták Gyaluba egy magán elemi iskola vezetésére; ugyanakkor beiratkozott magánhallgatónak az unitáriusok kolozsvári papnevelőjébe. 1872-ben gróf Eszterházy Kálmán kolozsvármegyei főispán leányainak is házi tanítója lett. 1875. oktoberében Budapestre jött, letette a polgári iskolai tanképesítő vizsgát; majd az egyetemre iratkozott be. 1877-ben a földrajz- és történelmi szakból középiskolai tanári oklevelet nyert és augusztus 5.-én a budapesti II. kerületi polgári fiúiskolához választatott meg segédtanárrá; 1879-ben ugyanott rendes tanár lett. Nagy buzgalmat fejtett ki a polgári iskoláknak kereskedelmi szaktanfolyammal kibővítése körül. 1884 óta a II. kerületi polgári leányiskola igazgatója, 1887-től fogva az országos közoktatási tanács külső bíráló tagja s 1891 óta rendes tagja. 1887-ben a fővárosi tanács, az ő indítványára, elvi határozattá emelte, hogy a polgári leányiskolákban a tornázás tanítására kizárólag nők alkalmaztassanak; szintén az ő előterjesztésére alkalmaztattak a fővárosi leányiskolákban az egészségtan tanítására orvosdoktorok. Mint a magyar iskola-egylet, a budai népszerű felolvasásokat rendező egylet és a budapesti polgári lövészegyesület választmányának tagja sokat tett a magyarosodás érdekében. A II. kerület iskolaszékének 1881 óta tagja, a budapesti unitárius hitközség presbytere s az unitáriusok egyházi főtanácsának tagja. Értekezései, ismeretterjesztő czikkei, tankönyv bírálatai és népszerű felolvasásai vagy neve alatt vagy Nyilas vagy Ajtai álnevekkel a szaklapokban és a napi lapokban, tanügyi dolgozatai a Polgári Iskolában, melynek 1878–80-ban szerkesztője is volt, és a II. ker. polgári leányiskola Értesítőjében jelentek meg; Részt vett a tanítóképzők új tantervének szövegezésében, a polgári s felsőbb leányiskolák tanszerjegyzékének összeállításában, valamint az approbálásra benyújtott tankönyvek és térképek bírálásában.

Művei (válogatás)

Népszerű csillagászat. 1876.

A ködfoltokról. U. ott, 1876. (Különnyomat a Nemzeti Hírlapból.)

Deák Ferencz, (Élet- és jellemrajz.) U. ott, 1876.

Magyarország összehasonlító statisztikája. U. ott, 1879.

Földrajz a polgári fiúiskolák számára. U. ott, 1880. Három kötet. (I. 4. jav. kiadás. 1888. 5. jav. k. 1891., 6. k. 1898. II. 4. jav. k. 1891. III. 2. jav. k. 1891. u. ott.)

Földrajz a polgári leányiskolák számára. U. ott, 1882. A szöveg közé nyomott térképekkel. Három kötet. (2. kiadás, 1888., 3. k. 1890., 4. k. 1893. u. ott.)

Földrajz a felső népiskolák és ipartanodák, valamint hasonló fokú tanintézetek számára. U. ott, 1884. A szöveg közé nyomott térképekkel. Két kötet.

Általános földrajz. A polgári fiú- és leányiskolák használatára. U. ott, 1884. (3. kiadás 1889. 4. jav. k. 1892., 6. jav. k. 1898. U. ott.)

Általános földrajzi atlasz. U. ott, 1884. (Teljesen átdogozott és bővített kiadás 1890., 5. jav. kiadás 1896. U. ott.)

Iskolai atlasz, középtanodai polgári iskolák használatára. U. ott, 1885. (35 fő- és 35 melléktérkép. 2. jav. és bővített kiadás. U. ott, 1886. 31 fő- és 40 melléktérkép. 4. jav. és bővített k. 1889., 5. jav. és bővített k. 1890. 7. jav. és bővített k. 1891. u. ott).

Dr. Hunfalvy János élet- és jellemrajza. U. ott, 1887. (Paedag. Plutarch II.)

Leányiskolai földrajz. U. ott, 1887. Két kötet. (2. kiadás 1888., 3. k. 1890–91., 4. jav. k. 1893., 5. k. 1895. u. ott.)

Világtörténelem polg. és felsőbb leányiskolák használatára. U. ott, 1889. Két kötet. (8 színny. térképpel és fam. ábrákkal. 2. kiadás 1894. U. ott.)

Világtörténelem polgári fiúiskolák számára. U. ott, 1889. (2. jav. k. U. ott, 1894.)

Rendszeres földrajzi atlasz, középiskolai használatra. U. ott, 1890. 38 fő -és 19. melléktérképpel. (80,000 példányban.)

Iskolai atlasz, polgári iskolák használatára. U. ott, 1891.

A budapesti II. ker. polgári leányiskola 25 évi fennállásának története. U. ott, 1897.

Szerkesztette a Polgári Iskolát 1879–80-ban és 1884 óta szerkeszti a budapesti II. ker. polgári leányiskola Értesítőit.

Forrás:

Könyvészet 1886., 1888–93., 1895–96.

Kiszlingstein Könyvészete.

Paedagogiai Zsebnaptár 1890–91. arczk.

Pallas Nagy Lexikona X. 859. l.

Corvina 1898. 20., 28. sz. és önéletrajzi adatok.”

Kozma Gyula (nagy-ajtai és toroczkó-szentgyörgyi) 1895. k.

Eszterházi Kálmán gróf.

Körömy Árpád. (Székesfehérvár, 1860 október 12-†Budapest, Ferencváros, 1941 január 30) „Bölcseleti doktor, felsőkereskedelmi iskolai tanár. Körömy János férfi-szabómester és dadai Pénzes Betti (Borbála) fia. Tanulmányait Budapesten a kegyesrendieknél és az egyetemen végezte. Képesítve volt középiskolákra történelemből és magyarból, kereskedelmi iskolákra a kereskedelmi földrajzból. 1885-ben a fővárosi tanács polgári és kereskedelmi iskolai tanárnak választotta meg, 1886-ban lett helyettes és 1887-ben rendes tanár. 1896-tól a székesfővárosi IX. kerületi felső kereskedelmi iskola rendes tanára volt; tanított még a II. kerületi polgári és középkereskedelmi leányiskolában. Halálát influenza, szívizomelfajulás okozta. Felesége Nemes Erzsébet volt.”

Cikke a Budapesti Hirlapban (1893. május 21. Henczi); programmértekezése a budapesti II. kerületi községi polgári és középkereskedelmi iskola Értesítőjében (1887. Ipar és Kereskedelmi viszonyaink 1376-tól 1526-ig.) Könyve: Ipar viszonyaink a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Budapest, 1883.

Újság, 1941-02-02. 27. szám. „Halálozás. Körömy Árpád dr., a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti aranydoktora, királyi főigazgató, nyugdíjas székesfővárosi felsőkereskedelmi iskolai igazgató január 30-án, életének 84-ik évében Budapesten meghalt.”

Forrás:

Körömy Árpád. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.

Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Körömy Árpád. Wikipédia.

Kuntner Róbert. (Budapest, 1882 november 15-†Budapest, 1954 április 27): egyetemi tanár, üzemgazdaságtani író. Főiskolai tanulmányait Budapesten és Zürichben végezte. 1904-1905-ben a Medve utcai iskolában könyvvitelt tanított.1905-től a kolozsvári Kereskedelmi akadémia tanára, 1913-tól 1919-ig a pozsonyi felsőkereskedelmi iskola igazgatója 1921 –22-ben a Pénzintézeti Központ főrevizora, majd műegyetemi előadó, a Magyar Hiteles Könyvviteli Folyóirat szerkesztője. 1934-től kezdve a műegyetem közgazdaságtudományi karán az üzemgazdaságtan nyilvános rendes tanára volt.

Művei (válogatás)

Könyvviteltan (I–III. Kolozsvár, 1908)

A kettős könyvvitel elméletei (Kolozsvár, 1913)

Az alaptőke felemelése (Bp. 1924)

Bevezetés a könyvviteli ismeretekbe (Bp., 1932)

Könyvvitel (Bp., 1941)

Ipari vállalatok számvitele, ellenőrzése és felülvizsgálata (Bp., 1943)

Mérlegtan (Bp., 1943)

Számvitel (Bp., 1950).

Forrás:

Borbély Katalin. Korszerűség és időszerűség – a magyar számvitel legfontosabb kérdései a XX. század első felében. Pénzügyi Szemle. 2019. 3. sz.

Kuntner Róbert. Magyar Életrajzi Lexikon.

Kuntner Róbert

Lehner Ödön. (Budapest, 1887 november 16-†Budapest, 1938 május 18) tanár, gyümölcstermesztő, Lehner Vilmos fia. 1887. november 16-án született Budapesten. A budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán 1911-ben szerezte meg fizika-matematika szakos tanári oklevelét. 1912 és 1935 között Budapesten volt középiskolai tanár volt. Tanári működését a II. kerületi Medve-utcai polgári fiúiskolában kezdte 1912-ben s 1919 januárjáig ott tanított. Autodidakta módon kezdett az őszibarack-termesztéssel foglalkozni. Gyümölcstermesztő tanfolyamokat szervezett. Hazánkban úttörőként 1928-ban készítette el az első gyümölcstermesztési filmet, "Az őszibaracktermesztés"-t, 1933-ban megalapította a Nagytétényi Őszibaracktermesztők Egyesületét. Az Országos Pomológiai Bizottság tagjaként az új barackfajták termesztése terén fejtett ki értékes munkát.

Főbb munkái:

Az őszibarack termesztés kátéja (Budapest, 1929);

Az őszibarack (Budapest, 1939).

Forrás:

Lehner Ödön. Wikipédia.

Lengyel Sándor (Bozóki) (Vác, 1845 március 17-†Budapest, 1911 április 20) „Lengyel Sándor, felső kereskedelmi iskolai igazgató, a gymnasium alsó osztályait Váczon és Tatában járta, mire 15 éves korában a kegyes tanítórendbe lépett, Mint a rend növendéke Váczon az ujonczévet kitöltvén, Kecskeméten és Pesten végezte a főgymnasiumot. 1866 — 1868-ig Nyitrán és Pozsony-Szent-Györgyön a hittudományokat hallgatta. Pappá felszenteltetvén, 1868—72-ig a kecskeméti főgymnasiumban a mathematika és physika tanára volt. 1871-ben képesítést nyert a mathemathika és physika tanítasára. 1872-ben az ev. ref. vallásra tért át és ugyanazon évben Budára megválasztották polgári iskolai tanárnak. 1873. a budai polgári fiúiskola igazgatója lett. Indítványára a polgári iskolával kapcsolatosan az 1884—85. tanévben megnyílt az első osztálylyal a kereskedelmi középiskola, mely az 1886—87. tanévben teljessé lett. Ez alkotás életrevalóságát bizonyítja, hogy ily alakban az ország számos jelentékeny városában nyert a polgári fiúiskola kiegészítést. Midőn pedig a főváros kereskedelmi iskoláit az 1895—1896. tanévben önállósította, Lengyel Sándor a VI. kerületi iskola igazgatója lett. Budapest székesfőváros törvényhatóságának és tanügyi bizottságának, az orsz. tanszermúzeum bíráló bizottságának tagja. — A 70-es és 80-as években a polgári és kereskedelmi iskolák szervezeti kérdéseiről számos czikket írt; czikke a budapesti II. kerületi községi polgári és kereskedelmi iskola Értesítőjében (1890. A középkereskedelmi iskolák szervezetének revisiója alkalmából).

Művei (válogatás)

Gyakorlati számoló könyv polgári és kereskedelmi iskolák használatára, számos feladattal. Budapest, 1888— 1884. 1887. Két rész 4 füzet. (I. rész 1. füzet: Az I. és II. osztály számára, 2. átdolgozott kiadás 1885., 3. átdolgozott kiadás. 1887. I. rész 2. füzet: A III. és IV. oszt. számára. 2. átdolgozott kiadás 1887. II. rész. 1. füzet. Betűszámolás. A IV. osztály számára. II. rész 2. füzet. Betű- és politikai számolás a polgári V. és VI. és a középkereskedelmi iskolák három osztálya számára. 1887. U. ott. Gyakorlati számoló-könyv polgári fiúiskolák számára cz. 4. teljesen átdolgozott kiadás 1889., 5. átdolgozott kiadás. 1892., 6. átdolgozott kiadás 1899. U. ott.)

Könyvviteltan iskolai és magánhasználatra. I. rész. Az egyszerű könyvvitel. U. ott, 1885. (Zachár Gyulával együtt.) —

Gyakorlati számtan polgári és felsőbb leányiskolák I—IV. oszt. számára. U. ott, 1890. Két rész. (Gotsch Józseffel együtt.) —

Szerkesztő és gyakorlati méréstan. A polgári fiúiskolák III. és IV. osztálya számára. A szöveg közé nyomott 252 fametszettel. U. ott, 1891. (2. jav. kiad. 1895, 3. jav. k. 1898.). —

Szemléltető méréstan. Dr. Mocnik Ferencz mértani nézlettanát a polgári iskolai tantervhez alkalmazta. Huszadik a szerző által egyedül jogosított magyar kiadás. A polgári fiúiskolák I. és II. osztálya számára, 170 a szöveg közé nyomott fametszettel és számos feladattal. U. ott, 1895. 21. kiadás. U. ott, 1897.).

Számvetési feladattár az elemi népiskolák II —VI. osztályai számára. U. ott, 1894. Négy rész. (Schwetz Vilmossal együtt.) —

Algebra a felső kereskedelmi iskolák számára. U. ott, 1898. — 8. Geometria. A felső kereskedelmi iskolák számára. U. ott, 1899. ”

Könyvészet 1886-87., 1889., 1891., 1894— 1895., 1897—98. — Kiszlingstein Könyvészete. — Tanulók Lapja 1895. 38. Sz. arczk.— Pallas Nagy Lexikona XI. 399. 1. — Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millennium esztendejében. Budapest, 1896. 23. 1.„

Lengyel Sándor. 1884-1895. Hunfalvy János KT.

„Azt vallotta, hogy az iskolát a tanár tudása, lelkiismerete teszi naggyá, nem pedig a berendezés, a felszerelés és a felügyelet. Lelkületében a tehetség összeforrott a tettekben megnyilvánuló magyarsággal, amely becsületes és önzetlen munkában fejeződött ki. Nemes örökségül hagyta a mindenkori ifjúságra a haza- és munkaszeretetet.

Tankönyveket írt, bírált és tanszereket minősített. Tankönyvei a legjobbak közé tartoztak, némelyikük még életében megérte a 24. kiadást. A polgári fiú- és leányiskolák számára számolókönyvet, méréstant, könyvviteltant írt, a felső kereskedelmiben tanulók algebra-, geometria-, politikaiszámtan-könyveiből tanulhattak. Még a halála utáni években is az ő tankönyveiből tanulták az algebrát és a geometriát az alsó, a közép- és a felső kereskedelmi iskolások. A kereskedelmi szakoktatás érdekében írt cikkei megjelentek a Kereskedők Évkönyvében, a Magyar Kereskedők Lapjában, a Magyarországban, a Pesti Naplóban. Szakmai tevékenysége közül kiemelkedő még, hogy megalkotta a felnőttek kereskedelmi tanfolyamát, valamint az, hogy közreműködött a kereskedelmi szakműveltséget terjesztő egyesület szervezésében. Tagja volt az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanácsnak, a Székesfővárosi Törvényhatóság tanügyi és központi iparoktatási bizottságának a Mathematikai és Physikai Társulatnak, a Magyar Pedagogiai Társaságnak, a Közoktatásügyi, Központi Iparoktatási Bizottságnak. Alelnöke volt a Polgári Iskolai Tanárok Országos Egyesületének. Amíg élt, alkotott. Máig is maradandót. Budapesten halt meg 1911. április 20-án. Néhány hónappal nyugdíjazása előtt ragadta el a halál – 66 éves korában. Tiszteletére – halálának évében – Bozóki Lengyel Sándor Önművelődési Kör alakult. Mindaz, amit a kereskedelmi középiskolák elindításának terén végzett, a felső kereskedelmi iskolák megszervezése, fejlesztése, a felnőtt-továbbképzés kiharcolása, továbbfejlesztése, a kereskedelmi szakoktatás folyamatos megújítása, tantervek készítése, a szakbizottságokban való sikeres tevékenysége, jelleme, munkabírása, szervezőkészsége, embersége példa a mindenkori ifjúság számára, és értékadó valamennyi oktatással-neveléssel foglalkozó felnőttnek. Emlékének tisztelgünk azzal, hogy tantermet neveztünk el róla abban az iskolában, amelynek évszázados sikereit már nem érhette meg, de amelynek elindítója, alapozója volt.”

Felesége Minke Mária (1851-1902) Lengyel Sándor 40 éves tanári működéséről 1905-ben megemlékeztek.

Lengyel Sándor Lengyel Sándor

Forrás:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet (L) Lengyel Sándor

Bozóki Lengyel Sándor. (1845-1911) VI. ker. községi felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1910.

Marusák Pál. (Miskolc, 1858 február 24-) „Állami felsőbb leányiskolai igazgató-tanár, Marusák Pál iparos és Fürész Terézia fia. Tanulmányait szülővárosában, Késmárkon és a budapesti egyetemen végezte, hol 1881-ben tett tanári vizsgát; 1881–84-ig óradíjas volt a budapesti I–III. ker. polgári iskolánál; 1882-1883-ban a Medve utcai iskolában tanított. 1884–88. rendes tanár a soproni ág. ev. főgymnasiumon és a lyceumi magyar társaság elnöke. 1888. június 28. neveztetett ki a soproni állami felsőbb leányiskola igazgatójává, hol egyszersmind a magyar és német nyelvet és irodalmat tanítja. Igazgató volt 1888-1914 között. 1914-ben nyugdíjba vonult, 1941-ben 83 éves volt és még élt. 1883–84-ben, mint a budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat titkára szolgálta a főváros budai részének magyarosítását; a soproni irodalmi és művészi körben, melynek igazgató tagja, több előadást tartott; meghonosította, az ez irányú országos mozgalom megelőzésével, az iskolai játékgyakorlatokat; kidolgozta a felsőbb leányiskolai nyelvtanítás terminologiáját; rendezte és vezette a végzett növendékek olvasó óráit. Az 1896. II. országos és egyetemes tanügyi congressuson előadója volt A felsőbb leányiskolák reformja cz. kérdésnek.

Czikkei főleg irodalomtörténetiek: a Miskolczban (1877–80. Országgyűlések Miskolczon, Miskolcz száz év előtt, Jézus kútja sat.), a Nemzeti Hírlapban (1879. A ki régen fegyvert fogott ... kezdetű XVII. századi ének), az Ország-Világban (1880), a Nemzetben (1884., 1887., 1890. Karsay Sándor), az Egyetemes Philologiai Közlönybe (1884. Egy újabb adat Gyöngyössy munkásságához, 1887–88., 1891. könyvismertetés), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1886. B. Király József Pál), a soproni állami felsőbb leányiskola Értesítőjében (1889. Gazdátlan levél, 1891: 1871–1891. Az intézet húsz éve, 1892. Leányaink testi nevelése érdekében, 1895. A soproni m. kir. áll. felsőbb leányiskola múltja és jelene).

Művei (válogatás)

Katona József. Születésének százados ünnepén a soproni irodalmi és művészeti körben elmondott beszéd. Sopron, 1892.

Báró Jósika Miklós. Születésének százados évfordulójára. Írta és felolvasta a soproni irodalmi és művészeti körben. U. ott, 1894.

Tüske rózsa. Énekes mese. Németből ford. U. ott, 1894. (Névtelenül).

Forrás:

Álneve: Én a Miskolczban és az Ország-Világban.

A soproni m. kir. állami felsőbb leányiskola Értesítője. Sopron, 1895. 93.

Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. –(M) Marusák Pál.

Mattyasovszky László. (Nagybiccse, 1855 augusztus 17-†Budapest, 1890 március 6) Kerepesi úti temetőben temették el) Jogi doktor, középiskoláit a budapesti II. kerületi állami főgymnasiumban, jogi tanulmányait az egyetemen végezte, hol doktori oklevelet is nyert. 1876-ban a főváros szolgálatába lépett és 1885-ben tolnoknak választották. Ezen minőségében 1886-ban a főváros által létesített felső kereskedelmi iskolákhoz, a kereskedelmi és váltójog tanítására osztatott be. A gyakorlati kereskedelmi Tudományok cz. folyóiratban: A kereskedelmi jogszokásokról írt.

Munkája: Váltó-isme. Jog és szokások. Bpest, 1888. (Zachar Gyulával együtt. Gyakorlati kereskedelmi tudományok II.). Zachar Gyula tanár szíves közlése és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.”

Forrás:

Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. –(M) Mattyasovszky László.

Németh László. (Nagybánya, 1901 április 18-†Budapest, 1975 március 3) iskolaorvos, Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, műfordító. Iskolaorvos a Medve utcai iskolában. (1931–1943) 2002-ben az iskola megkapta az intézmények között elsőként a Németh László plakettet, amit Németh László leánya Németh Ágnes adott át.

Németh László. 1919.

Magyar fogorvos, író, drámaíró és esszéista. Nagybányán született Németh József (1873–1946) és Gaál Vilma (1879–1957) fiaként. Családjával 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött. A Medve utcai általános iskolában (1907–11) tanult, majd gimnáziumi tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond (1911–17) és a budai Toldy Ferenc Főreáliskolában (1917–19) végezte. Bölcsésznek készült, 1919-ben magyar–francia szakos bölcsészhallgató, de 1920 tavaszán átiratkozott az orvoskarra, ahol fogorvosi diplomát szerzett 1925-ben, s cselédkönyves orvos lett a Szent János Kórházban. Később fogorvosi rendelőt nyitott, majd iskolaorvosi állást vállalt a Toldy Főreáliskolában (1926–27), az Egressy úti (1928–31), és a Medve utcai polgári iskolában (1931–43). 1925 karácsonyán feleségül vette Démusz Ella-t (1905–1989), Démusz János lányát, aki egy közház őrzője volt. 1926 és 1944 között hat lányuk született, de ketten csecsemőkorban haltak meg. Leányai közül Jakabffyné Németh Magdából (1926–) pedagógus lett. Lakatos Istvánné, Németh Ágnes; Dörnyei Józsefné, Németh Judit (1932–2019) fizikus professzor, az MTA rendes tagja volt; Németh Csillából (1944–2019) pedig orvos lett.

Németh László író emléktáblája, Budapest, II., Medve utca 5-7. 2009.

Palágyi Menyhért. (Paks, 1859 december 26-†Darmstadt, 1924 július 14) Zsidó származású magyar bölcseleti doktor, gimnáziumi tanár, filozófus, fizikus, a Petőfi Társaság tagja. Palágyi Menyhért, születési és 1895-ig használt nevén Silberstein Menachem.

Palágyi Menyhért

„Az elemi tanításban atyja részesítette, ő tanította a latin és francia nyelvre is. A reáliskolát Temesvárt és Kassán végezte s ekkor atyjának segédtanítója lett. A következő évben a kassai reáliskola VI. osztályába lépett és ott az érettségi vizsgálatot letette. Ekkor a fővárosba jött és 1877-ben a műegyetemre iratkozott be (hol családi nevén: Silberstein Menyhért Salamon van beírva); 1881-ben középiskolai tanári vizsgálatot tett a mennyiségtan- és természettanból. Az egyetemi évek alatt két matematikai értekezést írt, az egyiket (Vonalgeometria tanulmányok) 1880-ban az akadémia adta ki. Ezután a bölcselettel foglalkozott, majd esztétika-kritikai cikkeket írt, melyek a Petőfi-társaság Koszorújában, a Pesti Naplóban és más lapokban jelentek meg. A Petőfi Társaság 1887-ben rendes taggá választotta s az társaságban több felolvasást tartott. 1886-tól mint tanár működött a Medve utcai általános iskolában és 1889-től a IX. kerületi felső kereskedelmi iskola helyettes tanárának nevezték ki.

Művei (válogatás)

Vonalgeometriai tanulmányok. Budapest, 1880.

Az ész törvénye. A logika új alapvetése. Tudori értekezés. Budapest, 1896.

Petőfi. Budapest, 1889. (Ism. a nagyváradi Szabadság 285. sz.).

A hellenismus és a philonismus cosmogoniája. Uo. 1899.

Madách Imre élete és költészete. Képekkel. Uo. 1900.

Neue Theorie des Raumes und der Zeit. Leipzig, 1901. (magyar fordítása: A tér és az idő új elmélete. Ford.: Wieser Györgyi. Paks: Pákolitz István Városi Könyvtár, 2010.)

Der Streit der Psychologisten und Formalisten in der modernen Logik. Uo. 1902.

Kant und Bolzano. Halle a. s. 1902.

Melchior Palágyi: Die Logik auf dem Scheidewege; Schwetschke, Berlin, 1903

Az ismerettan alapvetése, Budapest, 1904.

Melchior Palágyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Günther, Charlottenburg 1907

Marx és tanítása; Taizs Ny., Pécs 1908

Petőfi; Kúnossy-Szilágyi, Bp., 1909 (Petőfi-könyvtár)

Palágyi Menyhért: Székely Bertalan és a festészet aesthetikája; Eggenberger, Bp., 1910 (Nemzeti festészetünk)

Melchior Palágyi: Die Relativitätstheorie in der modernen Physik; Reimer, Berlin 1914

Melchior Palágyi: La crise de l'idée européenne; Impr. Vaney-Burnier, Lausanne 1916

Melchior Palagyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Barth, Leipzig, 1924

Wahrnehmungslehre / Palágyi Melchior ; Einführung Ludwig Klages.Megjelenés: Leipzig : Barth, 1925.

Melchior Palagy: Zur Weltmechanik Beitráge zur Methaphysik der Physik; Barth, Leipzig 1925 (Ausgewählte Werke)

A tér és az idő új elmélete. Egy metageometria alapfogalmai; ford. Wieser Györgyi; Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2010

Forrás:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Palágyi Menyhért.

Emlékezetes tanárok (1886-1889)

Palágyi Menyhért. Wikipédia.

Patrubány Lukács. (Erzsébetváros, 1861 január 23-†Budapest, 1926 június 1) nyelvész, az örménység kutatója. „Szülei: Patrubáni János és Ötvös Veronika voltak. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte el; 1884-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet nyert. 1884-1911 között Budapesten a II. kerületi községi polgári (Medve utcai) fiúiskolában tanított. 1900-ban az örmény nyelvből és irodalomból magántanárrá képesítették. Tanulmányai, nyelvészeti dolgozatai külföldi örmény folyóiratokban és a magyar Armeniában jelentek meg, itt közölte örmény nyelvű költeményeit is. Szerkesztette a Sprachwissenschaftliche Abhandlungen című szakfolyóiratot is.

Művei (válogatás)

A "magyar" név eredete (Budapest, 1883) Örmény tanulmányok (Budapest, 1884) Beiträge zur Armenischen Ethymologie (Budapest, 1897)”

Forrás:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Patrubány Lukács.

Magyar Életrajzi Lexikon. Patrubány Lukács.

Emlékezetes tanárok (1884-1911)

Patrubány Lukács

Péter János. (Pered, 1853. május 20. –†Budapest, 1933. február 3.) „Műfordító, tankönyvíró, felső kereskedelmi iskolai igazgató. Péter Jánosnak a fia, aki 52 évig volt Pered község kántor-tanítója. Édesanyja Szatschek Anna. A gimnáziumot Nagyszombatban, az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1875-ben tanári oklevelet nyert a földrajzból és történelemből, 1882-ben pedig a magyar és német nyelvből és irodalomból. Tanított ezen kívül kereskedelmi ismeretet és levelezést; ismerte az orosz nyelvet és irodalmat; oklevele volt államszámviteltanból is. Tanári működését Rősernél kezdte 1873-ban; 1880-től a székes-fővárost szolgálta; majd a II. kerületi felső kereskedelmi iskolában volt igazgató. Felolvasásokat tartott a kereskedelmi ifjak egyesületében, a szabad líceumban, a munkás oktatási egyesületben; alelnöke volt a kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesületének, tagja a Szent István Társulatnak. Elhunyt 1933. február 3-án éjjel 1 órakor, életének 80. évében, örök nyugalomra helyezték 1933. február 5-én a Farkasréti temetőben. Neje Viktor Terézia volt. Művelte az irodalomnak szépirodalmi és földrajzi ágát; írt pedagógiai cikkeket a régi Pesti Naplóba, ismertetéseket a Kereskedelmi Szakoktatásba, fordított orosz elbeszéléseket a Magyar Szemlébe; írt a Katholikus Egyházi Közlönybe is; a Szent István Társulat is kiadta egy elbeszélését.”

Péter János lánya, Péter Gizella, Dr. Adámy Istvánhoz ment férjhez, 1943-1946 között biztosan a Medve utcai iskolában tanított.

Péter János. (1853-1933) Nekrológ. „Dőlnek a kereskedelmi szakoktatás régi oszlopai. Egymás után kell elveszítenünk legrégibb, legszilárdabb pilléreinket. Alig sirattuk el az egyiket, már ismét új, pótolhatatlan veszteség ért bennünket: 1933. február 3-án Péter János főigazgató, a II. kerületi Hunfalvy János felsőkereskedelmi iskola volt első igazgatója váratlanul elhunyt. Halálával felújulnak mérhetetlen érdemei, amelyeket a felsőkereskedelmi iskolák megalapítása, felvirágoztatása és szakszerűvé tétele körül szerzett. De nemcsak szorosan a kereskedelmi szakoktatás terén vannak érdemei. Irodalmi munkásságával és társadalmi szerepével is örök emléket állított magának. Európai műveltségű, széles látókörű, nagy nyelvismerettel rendelkező, mindenkit átható és magával ragadó egyéniség, kiváló pedagógus volt, aki mindazokkal a képességekkel rendelkezett, amelyek nagy intézmények szervezéséhez és vezetéséhez szükségesek…1880-ban az egyik székesfővárosi polgári iskolánál kezdte meg működését. A székesfővárosi felsőkereskedelmiiskolák megszervezésekor, 1895-ben Budapest Székesfőváros tanácsa a II. kerületi iskola igazgatójává választotta meg, 1912-ben pedig főigazgatóvá léptette elő. Harminchárom éves szolgálat után, 1913-ban vonult nyugalomba. Húsz évig élvezte a jól megérdemelt nyugalmat. Ezt az időt boldogan, gyermekei és unokái körében töltötte. A család gyászjelentésében azt írja, hogy a jó Isten őt békességes, derűs öregséggel ajándékozta meg és ideje lejártával szelíden, csöndesen szólította magához. Élete főbb adataiból is látjuk és érezzük azt a pótolhatatlan veszteséget, amely halálával bennünket ért. Meglátszott ez temetése külsőségein is. Megjelentek sírjánál a társadalmi, a politikai, közgazdasági és tanügyi élet kiválóságai, valamint a megboldogult volt tanítványai. Iskolánk jelenlegi és volt növendékei és a tanári kar tagjai intézetünk zászlaja alatt vonultak ki teljes számban temetésére, a Farkasréti temetőbe.”

Művei (válogatás)

Közgazdasági földrajz, különös tekintettel a kereskedelemre és közlekedésre. Kereskedelmi középiskolák számára. Bpest, 1889. (2. kiadás «Földrajz közgazdasági alapon» c. Uo. 1892., 3. jav. kiadás. Uo. 1894.)

Hickmann A. L., Földrajzi és statisztikai egyetemes Zseb-Atlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszonyokhoz alkalmazva átdolgozta. Pozsony-Bpest, (1897).

Forrás:

A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.

Péter János. Wikipédia.

Iskolai értesítők, II. kerületi Hunfalvy János felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1932. Péter János.

Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Péter János.

Péter János Nyugdíjas főigazgató (1895-1913)

Prém József. (Pest, 1850. március 7. – †Budapest, 1910. október 12.) „Filozófai doktor, főreáliskolai tanár, író, műfordító. Prém József malomtulajdonos, lisztkereskedő (aki 1849-ben mint nemzetőr részt vett Budavár ostromában) és Hupel Jozéfia fiaként született. Tanulmányait a pesti ágostai evangélikus (I-IV. osztály), majd a református gimnáziumban (V-VIII. osztály) végezte (1877-ben tett érettségi vizsgát). 1870–1871-ben nevelő volt Perczel Mór honvédtábornok házában, 1873-ban báró Lipthay Antalnál, 1875–1876-ban Szűcs Istvánnál; 1872–1873-ban Bécsben volt az egyetemen és műtörténettel foglalkozott; e tanulmányait azután Párizsban folytatta. Hazatérvén 1874 elején részt vett az iparmúzeum legelső rendezésében, majd Trefort miniszter külföldre küldte. Két évig Münchenben, Velencében, Triesztben, Rómában foglalkozott műtörténeti tanulmányokkal. 1876. szeptember végéig volt a Veszprém című lap szerkesztője. Másfél évig titkára volt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak. 1878–1882-ig a Fővárosi Lapok belső munkatársa volt. 1878-ban a Petőfi Társaság megválasztotta tagjának. 1880. május 29-én bölcsészdoktori, 1882. június 5-én pedig tanári oklevelet szerzett a magyar és német filológiából. 1882-től helyettes és ideiglenes tanári állásokat töltött be: helyettes tanár lett a budapesti V. kerületi községi polgári leányiskolában; 1885. április 25-től 1885. június 30-ig szintén helyettes tanárként dolgozott a budapesti II. kerületi polgári és középkereskedelmi iskolában; 1886–1887-ben ideiglenes tanára a IX. kerületi községi polgári és középkereskedelmi iskolának; 1887. január 26-tól február 20-ig ugyancsak ideiglenes tanár a IV. kerületi főreáliskolában. Hosszabb ideig dolgozott a pozsonyi állami főreáliskolában, ahova 1889. szeptember 2-tól helyettes, majd 1892. január 12-től rendes tanárként helyezték. Innen 1895-ben a budapesti V. ker. állami főreáliskolához került át. Pozsonyban a Toldy Kör főtitkára volt „és a város magyarosítása érdekében sokat írt az ottani s a budapesti lapokba”. Háromszor is elnyerte az MTA Teleki-féle drámajutalmát.”

Művei (válogatás)

Külföldi költőkből. Pest, 1872. (Ismerteti a Figyelő).

Önmaga ellen. Regény. Pest, 1872. Két kötet.

Edith története. Regény. Budapest, 1876. (Előbb a Pesti Naplóban. Ismerteti a Fővárosi Lapok 72. sz.)

Vázlatok az iparművészet köréből. Budapest, 1872.

Székesfehérvári kiállítási Kalauz. Budapest, 1879.

Kisfaludy Károly és Irenéje. Tanulmány. Budapest, 1880. (Ismerteti az Egyetemes Philologiai Közlöny, és a Fővárosi Lapok 69. sz.).

Quisisana. Regény Friedrich Spielhagentől,(wd) fordítás. Budapest, 1881. Két kötet.

Jonathan Swift: Gulliver utazásai. Fordítás. Budapest, év n. Négy képpel. (Ifjúság Olcsó Könyvtára 1., 2.).

Költemények. Budapest, 1884. (Ismertetés Vasárnapi Ujság, 1883. 48. Pesti Hírlap 1884. 27., Magyarország és a Nagyvilág 3. sz.).

Kármán József és Faludy Ferenc. Pozsony, 1885. (Magyar Helikon I. 4. és 51).

Szigligeti Ede. Pozsony, 1885. (Magyar Helikon 60.).

Széchy Mária. Pozsony, 1886. (Magyar Hölgyek Életrajzai 3.).

Szilágyi Erzsébet és Ujfalvi Krisztina. Pozsony, 1886. (Magyar Hölgyek Életrajzai 4.).

Ferenczy Teréz. Pozsony, 1886. (Magyar Hölgyek életrajzai. 6.).

Eljegyzés után. Bertalan szerelme. Két elbeszélés. Budapest, 1887. (Ismertetés Budapesti Szemle LI. 1887. és Nemzet 27. szám).

Cseress Gábor. Regény. Budapest, 1889. Két kötet. (A Kisfaludy Társaságtól dicséretet nyert. Előbb a Pesti Naplóban. Ismertetés 1888. Fővárosi Lapok 301., Pesti Napló 337. szám.)

Rozsdás címerek. Regény. Budapest, 1890. Két kötet. (Előbb a Nemzetben).

Elbeszélések. Budapest, 1890. (Utközben XI. Ismertetés Fővárosi Lapok 186.).

Az arcképfestés. Műtörténelmi tanulmány. Pozsony, 1890.

Félvér. Regény. Budapest, 1893. (Athenaeum Olvasótára I. 14.).

Jókai Mór. Élet- és jellemrajz. Pozsony, 1894. (Kortársak 27.).

Bosnyák Anna. Tragédia öt felvonásban. A MTA 1895. évi Teleki-pályázatán száz aranyat nyert pályamű. Budapest, 1895. (2. kiadás 1896., 3. kiadás 1905. Budapest).

A képzőművészetek története. Pozsony, 1896. (Egyetemes Ismeretek Tára, 4.).

Prolog a budapesti Kisfaludy Színház megnyitására. Budapest, 1897.

Adorján báró. Színmű négy felvonásban. A Nemzeti Színház Porzsolt millenniumi pályázatán ezer koronás jutalmat nyert. Budapest, 1898. (Második jav. kiadás. Budapest, 1899. Fővárosi Színházak Műsora 43. 1901: 57. Előadatott 1897. október 22. a budapesti Nemzeti Színházban és azután több vidéki városban).

Rejtett boldogság, színmű 3 felvonásban. Hermann Sudermann után fordította. Budapest, 1898. (Olcsó Könyvtár 1065. 1066. Előadatott a budapesti Nemzeti Színházban).

A vándor madár. Színmű 3 felvonásban. Bölöny József 500 korona díját nyerte Kolozsvárt. Budapest, 1899. (Fővárosi Színházak Műsora 47. 1901: 62. 63. Előadatott a kolozsvári Nemzeti Színházban 1899. február 20., azután Budapesten a nyári színházban és vidéken).

A drusza és egyéb történetek. Budapest, 1903. (Említi Budapesti Szemle CXIII. kötet, 1903. 319. oldal).

A nagy Pálhalmy fia. Regény. Budapest, 1903. (Az Athenaeum Olvasótára 142. Ismertetés Vasárnapi Ujság, 1903. 14. sz.).

Katonabecsület és egyéb elbeszélések. Budapest, 1903. (Ismertetés Vasárnapi Ujság, 1904. 29. sz.).

Léha világ, vígjáték 3. felvonásban. Budapest, 1903. (Gróf Teleki száz arany díját nyerte. Előadatott a budapesti Nemzeti Színházban 1903.)

Helikoni ünnep, vígjáték 3. felvonásban. Budapest, 1905. (Gróf Teleki száz arany díját nyerte. Előadatott a budapesti Nemzeti Színházban 1904. Ismertetés Vasárnapi Ujság, 1904. 52. sz.).

Idegen szavak szótára: a nagy közönség számára, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat, 1909.

Forrás:

Prém József. Wikipédia.

Prém József. Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József. 1906. (P) Prém József.

Prém József

Rezik Béla. (Arad, 1889-†Budapest, 1973 december 6) Énektanár, karnagy. – 1898-1902 között Aradon a Nyilvános Polgári Iskola tanulója volt. A Zeneművészeti Főiskolán 1910-ben középiskolai énektanári oklevelet, a Nemzeti Zenedében 1914: végbizonyítványt szerzett. 1911. 1929-1934 és 1947-1948 között a II. kerületi Medve utcai községi polgári fiúiskolájának a tanára. A budapesti II. ker. Állami Főreáliskola, 1938: (már) az I. ker. Toldy Ferenc Gimn. énektanára. A budavári Mátyás-templom szólóénekese és a Székesfővárosi Énekkar korrepetitora. A Palestrina Kórusnak alapító tagja és 7 évig főtitkára. A budapesti III. ker. Törekvő Dalkar, a Csepeli Papírgyári Dalkar, a Goldberger-gyári és a Süss-gyári Dalkar karnagya. - Szerzeményei: Üzenet (férfikarra); Gyermekkarra átírt dalok; Magyar scerzo; Spanyol szerenád; Sej besoroztak; Esti dal; Szülőföldemen, stb.

Forrás:

Magyar Katolikus Lexikon. Rezik Béla.

Réthy Mór (Nagykőrös, 1846. november 9. – †Budapest, 1925. október 16.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budai és a bécsi egyetemen folytatott tanulmányai után állami ösztöndíjjal a göttingai és a heidelbergi egyetem hallgatója lett. Heidelbergben 1874-ben szerzett doktorátust, majd a kolozsvári tudományegyetem mennyiségtani fizika tanszékére hívták meg egyetemi tanárnak. Az elméleti fizika egyik első magyarországi professzora volt. 1886-tól a budapesti Műegyetemen a geometria, utóbb az elméleti fizika tanára, több ízben pedig az egyetem dékánja. Legismertebb tanítványa Kármán Tódor volt. Alapító tagja az 1891-ben megalakult Mathematikai és Physikai Társulatnak. Nagy szerepe volt a kolozsvári matematikai iskola kialakításában. Réthy érdeme, hogy Kolozsvárra kerültek olyan híres matematikusok, mint Vályi Gyula, Farkas Gyula és Schlesinger Lajos. Nemzetközi ismeretségét mutatja, hogy 1924-ben megkapta a heidelbergi egyetem jubiláris doktori díszoklevelét. Matematikai munkásságának azok az értekezései a legjelentősebbek, amelyekben Bolyai János és Bolyai Farkas hagyatékát dolgozta fel és néhány eredményüket részletesebben kidolgozta. Kolozsvári tanári pályafutása kezdetén A háromméretű homogén tér úgynevezett nem-euklidikus síktani trigonometriája című (értekezés formájában is közzétett) előadásával Bolyai János Appendixének tanulmányozására buzdította az érdeklődőket. Munkájában a Bolyai-féle trigonometriát eredeti elgondolások alapján építette fel. A végszerűen egyenlő területek Bolyai Farkastól fölvetett kérdésének megoldásával a geometria érdekes, új fejezetét nyitotta meg. Fizikai vizsgálataiból kiemelendők az inkompreszszibilis (összenyomhatatlan) folyadéksugár alakjára vonatkozó eredményei. A számításokban komplex függvénytani eszközöket alkalmazott. Nagy fontosságúak az Ostwald-féle elvekre, valamint a mechanika klasszikus elveire vonatkozó kutatásai. Az elsők között volt, aki fizikai vizsgálataiban előszeretettel alkalmazta a vektoranalízis módszereit.

Művei (válogatás)

A diffractió elméletéhez (1874)

A kerületre redukálható felület egészletek elméletéhez (1874)

A háromméretű homogén tér ún. nem-euklidikus síktani trigonometriája (1875)

A propeller és peripeller felületek elméletéhez (1875)

A fény törése és visszaverése (1880)

A sarkított fényrezgés elhajlító rács által való forgatásának magyarázata (1880)

Végszerűen egyenlő területek (1890)

Folyadéksugarak (1894)

Über schwere Flüssigstrahlen (1898)

Forrás:

Réthy Mór. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest. 1929.

Mór Réthy. The MacTutor History of Mathematics archive.

Réthy Mór Wikipédia

Réthy Mór matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1878-ban.

Róka Gyula, Fuchs. (Pest, 1846 október 12–†Budapest, 1899 augusztus 5) magyar táncos, táncmester, vésnök. Fuchs Pál evangélikus kádár és a római katolikus Malovitzky Zsófia fiaként született. A Nemzeti Színház balettiskolájában folytatta tanulmányait, ezután a színháznál lett karaktertáncos. Színpadi pályafutása rövid volt, tekintélyes karaktertáncosnak ismerték. Később megnyitotta tánciskoláját, ahol az 1870-es években társastáncok oktatásával foglalkozott. Fuchs családi nevét 1873-ban Rókára változtatta. 1897-1898-ban a II. kerületi községi polgári fiúiskolában, a Medve Utcai Népiskolában táncot tanított. Kinevezték a Magyarországi Tánctanítók Egyesületének alelnökévé, mely tisztségét élete végéig betöltötte. 1894-től 1911-ig szerkesztette a Tánctanítók Lapját. Halálát tüdővész okozta. Felesége Schütt Adél Teréz volt (Schütt Károly és Pisztóry Rozina lánya), akivel 1870. május 14-én kötött házasságot a pest-belvárosi római katolikus plébánián.

Forrás:

Magyar színházművészeti lexikon. Róka Gyula; Fuchs.

Magyar életrajzi lexikon. Róka Gyula.

Róka Gyula (tánctanár, 1846–1899) Wikipédia.

Emlékezetes tanárok. (1897-1898)

Sajóhelyi Béla. (Budapest, 1855 április 26-†Budapest, 1907 május 7) „Fő- és székvárosi ipariskolai igazgató, Sajóhelyi Frigyes csemegekereskedő és Lipták Anna fia. Gymnasiumi és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s 1877-ben középiskolai tanári képesítést nyert a természetrajzból és vegytanból; még ugyanazon év szept. az ó-budai polgári fiú-iskolában nyert alkalmazást, majd a II. kerületi reáliskolában tanárkodott s 1882-ben véglegesen a főváros tanügyeinek szentelte működését. Jelenleg az I. ker. felsőbb leány-iskola tanára. Néhány év előtt ünnepelték a felsőbb leányiskolában, melynek ekkor helyettes igazgatója volt, 25 éves tanári jubileumát. 1895-ben a kereskedelmi árúisméből, 1896. a földrajzból nyert képesítést. 1897-1898-ban a II. kerületi községi polgári fiúiskolában, a Medve Utcai Népiskolában táncot tanított. 1902 óta az iparostanoncziskola igazgatója.”

Írt a napilapokba: A filloxeráról, Az aquincumi romok, A tanügyi kiállítás, Az ipariskolákról, Néhány lap a vegytan történetéből, Az aranycsinálók és a bölcsek köve, Az égésről stb.

Művei (válogatás)

Háztartástan. Polgári és felsőbb leányiskolák számára. Budapest, 1883. (2. kiadás. Gazdaságtan és háztartástan cz. Szecskay Istvánnal együtt. Budapest, 1888. 3. kiadás. Gazdaságtan. Háztartástan cz. Kohaut Rezsővel és Tiborcz Idával együtt. Budapest, 1901., 4. kiadás. Budapest. 1905. Polgáriskolai Tankönyvek Tára).

Vegytan kapcsolatban az ásványtannal és a földtan rövid vázlatával. Leányiskolák számára. Budapest, 1888. (Szecskay Istvánnal együtt).

Vegytan polgári leányiskolák számára. Budapest, 1891.

Fotografálás. Pozsony, 1902. (Tudományos Zsebkönyvtár 106. 2. kiadás. Pozsony, 1906.)

Természettan polgári és felsőbb leányiskolák számára. Pozsony, 1905. (2. kiadás. Erdődy Imrével együtt).

Természettan polgári fiúiskolák számára. Pozsony, 1905. (2. kiadás).

Szerkesztette a Polgári Iskola cz. pedagógiai közlönyt.

Kiszlingstein Könyvészete.

Magyar Könyvészet 1891., 1900., 1902., 1904. és önéletrajzi adatok.

Forrás:

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József. (S) Sajóhelyi Béla.

Szaffka Manó. (Pest, 1862-†1928) Állami főgymnasiumi tornatanár Budapesten az I. kerületben 1883 óta.

Pesti Hírlap, 1928-08-28. 194. szám. Torna. „Szaffka Manó meghalt. A magyar sportélet régi nagy gárdájának egyik legismertebb és sokoldalúan szerepelt tagja tért örök nyugalomra. Szaffka Manó neve a magyar torna dicsőséges éveiben szerepelt legtöbbször, amikor nemcsak mint tornatanár, sportláp-szerkesztő és a testnevelési mozgalmak vezérembere szerepelt, hanem egyike volt az ország legelső tornászainak, ami abban az időben külföldön is elismert teljesítmény volt. Állandó művezetője volt a Nemzeti Torna-Egyletnek, mint budai polgár, részt vett a Budai Atlétikai Club alapításában, mint sportpolitikus küzdötte végig az emlékezetes MASz—MOTESz harcot, melynek egyik szellemi vezére is volt, s a „Toma ügy“ hasábjain, mint a lap szerkesztője, sok alkalommal fejtette ki nézeteit, amelyek éppenséggel nem vallottak a makacs, meggyökeresedett tornászra, aminek sportellenfelei emlegették. Szaffka Manó teljes lelkével és minden igyekezetével az ifjúság testi nevelését szolgálta, nem rideg tornászlélekkel, hanem a modern szellemet megértve nevelte tanítványait nemcsak a tornateremben, hanem a szabadban is. Egész sport-generációkat nevelt fel s nevelésrendszeréből sohasem hiányzott a szabadtéri sportok kultusza. Amikor Magyarországon még hírből is csak pár ember ismerte a futballt, 1891-ben Szaffka Manó tanítványai már régen rugdalták a II. kerületi királyi egyetemi katolikus főgimnázium udvarában azt a bőrlabdát, melyet tanáruk Angliából hozott haza. Szeretettel oktatta növendékeit az atlétikára is… már 10 év óta teljesen visszavonult a sportélet minden fórumáról. Hétfőn délután temették általános részvét mellett”

Művei (válogatás)

A szertornázás kézikönyve. (Tornakártyák. Bpest, 1894).

A football (Association) rúgólabda-játék. Eredeti szabályok alapján. Bpest, (1902. és 1904. Apró Könyvek 1.).

Társszerkesztője a Tornaügy havi szakközlönynek 1893 óta Budapesten.

Testgyakorlati almanach. 1905–1906-ra. Szerkeszti Szafka Manó. (4-r. 12 l.) Bpest, Rózsa K. és neje.

Forrás.

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József. (S) Szaffka Manó.

Könyvészet 1902., 1904.

Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.

Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 21. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.

Szécskay István. (Pest, 1851 január 23-†Budapest, 1905 augusztus 7) Polgári iskolai igazgató, 1870-től a József-műegyetemen tanult és ugyanott (1876.) tanársegéd volt; majd polgári iskolai tanár, (II. kerületi Medve utcai polgári iskolában 1876-1882 között tanította a földrajzot, vegytant, természetrajzot, vegyi és gépi iparműtant.) jelenleg igazgató a budapesti VII. kerületi polgári leányiskolánál és a vele kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamon.

Művei (válogatás)

Krystálytani vizsgálatok a betléri Wolhynon. 3 képtáblával. Budapest, 1876. (Értekezések a természet tudomány köréből VII. 9.).

Az ásványok természetrajza. A kőzet és földtan rövid vázlatával Iskolai használatra. 109 fametszet ábrával. U. ott, 1876. (2. jav. kiadás 1879. 3 k. 1882. U. ott.).

A növények természetrajza. A polgári iskolák számára. U. ott, 1878–79. két rész. 190 képpel. (I. 2. kiadás. 1882., 3. k. 1889., II. 2. k. 1889. U. ott).

Az állatország természetrajza, felső nép- és polgári iskolák számára. U. ott, 1883. 116 ábra.

A növényország természetrajza, felső nép- és polg. iskolák számára. U. ott, 1883. 75 fametszet.

Az ásványország természetrajza, felső nép- és polgári iskolák számára. U. ott, 1883. Fametszet ábrákkal.

Természetrajz, tekintettel az ipar és gazdászatra. Középiskolák számára. U. ott, 1883.

Vegytan, kapcsolattal az ásványtannal és a földtan rövid vázlatával, leányiskolák számára. Számos magyarázó ábrával. U. ott, 1888. (Sajóhelyi Bélával).

Gazdaság- és háztartástan leányiskolák számára. U. ott, 1898. (Sajóhelyi Bélával).

Javaslat a polgári leányiskoláknak háztartással való kibővítése tárgyában... Kéziratnak tekintendő. U. ott, 1898.

A természetrajz elemei a polgári és felsőbb leányiskola I. oszt. számára. Számos, részben színes magyarázó képpel a szövegben. U. ott, 1900. (4. jav. kiadás; átdolgozta Ágh Géza. U. ott, 1908).

Az állatok és növények természetrajzának elemei, a polgári és felsőbb leányiskolák II. oszt. számára. U. ott, 1900. (2. rövidített kiadás. U. ott, 1904. Számos, részben színes képpel a szövegben).

Clima Gáspár, Rövid háztartástan és gazdaságtan polgári és felsőbb leányiskolák, valamint tanítóképzők számára. 7. kiadás. U. ott, 1900. (9. kiadás. Átdolgozta Ágh Géza. U. ott, 1907.).

Földrajz különös tekintettel a közgazdasági viszonyokra. A női kereskedelmi tanfolyamok és a kereskedő tanoncziskolák számára. U. ott, 1901.

Árúisme. A női kereskedelmi tanfolyamok és a kereskedő tanoncziskolák számára. U. ott, 1901.

Természetrajz felsőbb leányiskolák számára. 9 színes táblával és 146 szövegábrával. U. ott, 1903. (Décsei Jankával).

Kereskedelmi földrajz. Női kereskedelmi szaktanfolyamok számára. Sz. kereskedelmi földrajza és árúismerete nyomán. Magyarország vasúti térképével Ágh Géza. U. ott, 1905.

Szerkesztette a Polgári Iskola cz. szakközlönyt 1881. jan. 1-től 1886. deczemberig.

Álnevei és jegye: Miklós, Borsody, Wengerszky, Király, Bányász, Nemo és Δ (a Polgári Iskolában).

Forrás:

Szécskay István. Szinnyei József. Magyar írok élete és munkái.

Szécskay István (1851-1905). Nekrológ. Iskolai értesítők, Budapest - VII. ker. Nagydiófa-utcai polgári fiúiskola VII. ker. 1905

Szenessy Mihály. (Garamkeszi, 1855 augusztus 24-†Budapest, 1904 október 21) Igazgató1895–1904. Számtan tanár. 1875-ben Esztergomban érettségi vizsgálatot tevén, az esztergomi római katolikus papnevelőintézet növendékei sorába lépett, de beteges természete miatt a hajlamainak oly annyira megfelelő papi pályáról le kellett mondania, buzgó vallásosságát azonban megőrizte élete végső perceiig. A tanári pályára lépett ezután s a budapesti királyi magyar tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lett, hol tanulmányait 1881-ben végezte be. Középiskolai tanári vizsgálatot tett 1883. május havában a mennyiségtanból és természettanból. A tornázásnak a főgimnáziumokban s hasonló tanintézetekben való tanítására s az államszámviteltanból már előbb, 1881-ben oklevelet nyert. 1881/2-ben félévig, mint gyakorló tanárjelölt a budapesti magyar királyi tanárképző-intézet gyakorló iskolájában működött. 1882. február 1-én a budapesti VIII. kerületi községi főreáliskola óradíjas tornatanára lett, hol másfél évig tanított. Ez időtől kezdve a polgári iskolák munkakörébe utalta őt a tekintetes Tanács intézkedése, melynek értelmében 1883. szeptembertől a VIII. kerületi községi polgári leányiskolában a természettannak óradíjas, 1885-től rendes tanára lett. Mellékesen az angol kisasszonyok váci-utcai polgári iskolai tanítónőképző-intézetében és a ״Sacre-Coeur“-ben is szép sikerrel tanított, mindenütt kedves emlékeket hagyva hátra. Iskolánkat 1895. szeptembertől haláláig, mintaszerűen és nagy buzgósággal igazgatta s ezzel intézetünk történetében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Lelkiismeretes tanár, ügybuzgó igazgató volt, igazi emberbarát, ki a közügyek iránt is melegen érdeklődött. A budai ״Katholikus Kör“ életében, mint igazgató, tevékeny részt vett. Népszerűségének egyik bizonyítéka, hogy a községi választásoknál, mint bizottsági tagjelölt, két ízben is csak csekély különbséggel maradt kisebbségben. Egyideig az iskolaszéknek is tagja volt, úgyszintén a II. kerületi ״szegény gyermekeket felruházó egyesület“-nek élete végéig választmányi tagja, s egyideig buzgó pénztárnoka, mely minőségében jelentékeny összeget gyűjtött nevezett jótékony egyesületnek, intézetünknél az iskolai korcsolya- és tánciskolái díjak jövedelemfölöslegéből ezrekre menő jutalomalapnak létesítője, melyből évenként egy-egy szorgalmas és jó tanuló jelentékeny összeget élvez. Temetése 1904. évi október hó 23-án, vasárnap, délután nagy részvét közt ment végbe. A budai farkasréti temetőben pihen.”

Forrás:

Szenessy Mihály. Nekrológ. II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1904.

Szenessy Mihály. Szinnyei József. Magyar írok élete és munkái.

Szenessy Mihály 1904.

Szerelemhegyi Tivadar. (Csongrád, Csongrád vármegye, 1857 augusztus 18-†Budapest, Erzsébetváros, 1942 október 21) A II. kerület királyi katholikus főgimnázium rendes tanára, aki a Medve utcai polgári iskolában történelmet, alkotmánytant és közgazdaságtant tanított. „Szerelemhegyi Márton és Mallár Klára fia. 1880-ban latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett, majd Kiskunfélegyházán helyezkedett el a helyi római katolikus gimnáziumban. 1887-től 1908-ig a budapesti II. kerületi egyetemi királyi katolikus főgimnáziumban, illetve a Ferenc József Nevelőintézetben oktatott. Mint a II. kerület királyi katholikus főgimnázium rendes tanára, a Medve utcai polgári iskolában 1899 és 1901 között történelmet, alkotmánytant és közgazdaságtant tanított.

Művei (válogatás)

A római nemzeti irodalom története. A gymnasiumok felsőbb osztályai számára Teuffel és Bender nyomán. Bp., 1886. (2. jav. kiadás). Bp., 1887.

Tárgymutató a Bpi Tanáregylet Közlönye egyetlen és az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye I-XX. évf-hoz. Bp., 1888. (Melléklet a folyóir. 1888/89. 4. füzetéhez)

A Balassa-halom. Elbeszélés a török hódítás korából. Bp., 1892.

Görög állami régiségek, a gymn. V. oszt. számára. Bp., 1891. (Középiskolai Könyvek Tára II., ism. Egyet. Philol. Közlöny).

Görög hitéleti és magán régiségek és a görög művészet története, a gymn. VI. oszt. számára. Bp., 1891. (Középiskolai Könyvek Tára V. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1892. és Tanári Egyl. Közlönye).

Praeparatio Livius XXI., XXII. könyvéhez. Bp., 1891. Négy füzet.

A legfőbb jóról és a legfőbb rosszról. Írta Cicero, M. Tullius. Ford. Bp., 1893. (Róm. remekírók m. ford. 50.)

A királyért. Történeti elbeszélés. Pozsony, 1893. (Hazafias Könyvtár 7.), 2. kiadás. Uo. 1907).

A fekete sereg pusztulása. Történeti elbeszélés. Bp., 1894. (Hazafias Könyvtár 16.), 2. kiadás. Uo. 1906.).

Ágyúdörgés között. Történelmi elbeszélés. Bp., 1895. (Többekkel együtt).

Római királymondák. Az ifjúság számára. Bp., (1898). 16 képpel. (Ifjúsági Könyvtár 6.).

A győri vaskakas. Elbeszélés a győri hódítás korából. Bp., 1904.

Forrás:

Szerelemhegyi Tivadar. Wikipédia.

Emlékezetes tanárok. (1899-1901)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet. (SZ) Szőke Béla. Fővárosi polgári iskolai tanár. — Munkái: A mennyiségtani és természettani oktatás a polgári fiúiskolában. (A hétosztályú polgári fiúiskola tervezetéhez. Bpest, 1905. (Különnyom. a Polgári Iskolai Közlönyből). — Perosi «Lázár feltámasztása». Oratorium. (Először adták a m. kir. operaházban 1899. márcz 16.).

Szőnyi (Schannen) Jenő. (Budapest, 1902-†Budapest, Farkasréti Temető, 1993 július 7). Kézimunkát, éneket és mezőgazdaságtant tanított a Medve utcai iskolában. (1922-től 1943-ig a Medve utcai iskolában tanított) Emlékezetes tanárok. (1922-1943)

Szőnyi Jenő. Önarckép

Szőnyi Jenő Kilátás Budapestre

Szőnyi Jenő. Flórián tér.

A huszadik század magyar művészetének egy jelentős alakja. Képi tehetsége mellett zenei műveltségével tűnt ki. Schannen Jenő a század legelején, 1902-ben született Budapesten. Mind rajz, mind zenei tehetsége már iskolás korában feltűnt tanárainak, környezetének. Biztatták és támogatták ezirányú képzését. Fő hivatásként a tanári pályát választotta, mondván, tehetségéből így tud a legtöbbet átadni a következő generációnak. 1920-ban elvégezte a Tanárképző Főiskolát, rajz- és zenei szakon. Rövidesen – festőművészi ambícióira hallgatva, tanári munkája mellett - beiratkozott Krivátsy-Szűcs György festőiskolájába. A festőiskolát elvégezve a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, ahol 1924-ban dicsérettel végzett. A Főiskolán olyan tanárai voltak, mint Glatz Oszkár és Rudnay Gyula. Másik szerelme, a zene sem hagyta azonban nyugodni, ezért a képzőművészetek mellett ezen a téren is tovább képezte magát. A Zeneakadémián Molnár Antal tanítványa lett, az Akadémián 1928-ban diplomázott. Az oktatás és a saját képzése mellett ebben az időben már ontotta magából a rajzokat és festményeket. A tájképek és életképek mellett már ekkor egyik kedvence volt az általa néhány vonallal megalkotott, mégis élő, az érzelmeket és a jellemet csodálatosan kifejező karikatúra. 1933-ban testvéreivel együtt – a kor divatjának megfelelően – magyarosította nevét Szőnyire. Ekkortól kezdve képeit ezen a néven szignálta. Eközben a zenéhez sem lett hűtlen, hallatlan energiájából még erre is futotta: miután már több fővárosi kórus tagja volt, 1933-ban alapító tagként a Földényi kórus tagja lett, majd nemsokára az Egyetemi Énekkar is tagjává fogadta. Az ezzel járó további leterhelés nemhogy fárasztotta volna, hanem inkább inspirálta: számtalan rajzot, karikatúrát készített társairól és a többi művészről, akikkel így kapcsolatba került. Már a harmincas évek közepétől több kiállításon szerepelt, elismertsége a hatvanas évektől erősödött meg, ekkortól évente több – közös vagy egyéni – kiállításra kapott meghívót, a kritika igen pozitív visszhangja mellett. Karikatúrái mellett város- és tájképei, valamint humorral és mély empátiával megalkotott életképei arattak kiemelkedő sikereket. Briliáns fekete-fehér technikája: szén-, tus- és tollrajzai szinte fakóvá tették magával ragadó színes olajképeit és akvarelljeit. 1993-ben, 92-ik évében korában hunyt el az idős, de még aktív alkotókedvében lévő művész. Ez az összeállítás emléket kíván állítani a megragadó embernek, aki oly sok szépet alkotott. „Szőnyi Jenő a 20. század hajnalán született, és annak alkonyán halt meg. Élete és munkássága keresztmetszetét adja a múlt század hétköznapjainak. Ha van valaki, aki sokat tudott és sokat élt át a 20. századi magyar művészeti életből, akkor Szőnyi Jenő volt az.” Az 1922/23-as tanévben Schannen Jenő átkerült a Medve utcai polgári iskolába. Szép környezet fogadta. „Egy stílszerű, kolosszális, tágas, világos, tiszta iskolaépület” – állapította meg erről később Németh László. Schannen Jenő a következő években elsősorban kézimunkát tanított. Eredményeire jellemző, hogy minden tanévben kiállítást rendeztek a tanulók munkáiból. Éneket is tanított. 1928-1932 között mezőgazdaságtant is kellett oktatnia. Megbecsült tanár lett. Sok diák az ő irányítása alatt fedezte fel a képzőművészet szépségeit. Tanítványai évtizedek múlva is emlegették: „Büszkék vagyunk a tanárunkra!” Schannen Jenő mindegyik tanévben komoly szerepet játszott a tanulmányi kirándulások szervezésében. Külön ki kell emelnünk az 1932-es évet. Ekkor a polgári iskolásokat Nyugat-Dunántúlra vitte. Először Kőszeget keresték fel. Innen mentek át Sopronba. Schannen Jenő itt ismerkedett meg a város híres művészével, Storno Ferenccel. Rajzot is készített róla. Storno Ferenc hálából egy fényképet adott a pesti tanárnak; ennek hátlapjára maga a művész rajzolt egy angyalkát. Szőnyi Jenő 1943-ig tanított a Medve utcai iskolában. Ezt bizonyítja a következő forrás. Tanári testület személyi változásai. A szükségessé vált osztálycsökkentéssel kapcsolatban Szőnyi Jenő kartársunk, aki tanári működésének kezdetétől iskolánkban tanított, más iskolába került beosztásba és 1943-ban elhagyta a Medve utcai iskolát.

Merényi László: Kiállítássorozat a magyar iskoláról. Az 1993 szeptemberi Szőnyi Jenő-anyagunkat most a II. kerületi Medve utcai általános iskola mutatja be. A Merényi Oszkárról rendezett kiállításunk pedig 1982 óta járja az országot.

Forrás:

Merényi László. Szőnyi Jenő élete és munkássága. Szerkesztette Merényiné Balogh Veronika.

Tausz Ferenc. (1852-†Budapest, 1903 április 17) Kémia, francia szakos tanár. 1884-ben a II. kerület községi nyilvános polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam igazgatóhelyettese. 1883-ban már itt tanított. 1889-ben ugyanitt osztályfőnök.1895-1903 között a Medve utcai iskola francia tanára volt. „A zalamegyei Tapolcza adta őt nevelés- és oktatásügyünknek. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen kezdte és Temesvárott folytatta, a hol 1874-ben tett érettségi vizsgálatot. Egyetemi tanulmányait a budapesti királyi magyar tudomány-egyetemen végezte. Itt nyert tanári oklevelet is az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság előtt a természetrajzból és vegytanból 1878-ban. Tanulóévei sanyarúságban teltek el, s hogy szegény anyját gyámolíthassa, nevelői állást vállalt. így nevelősködött Horváth József tiszttartónál, Horváth Boldizsár miniszter öcscsénél, Dettán, a Perger-családnál Pesten és Csáky Albin grófnál. A székesfőváros szolgálatába 1879. szeptemberével lépett, előbb, mint segéd-, 1881-től mint rendes tanár. Tanított egy évig a III. ker. polgári fiúiskolában, 1880. évi szeptember 1-től 1892. évi június végéig a II. ker. községi polgári leányiskolában, hol 1883. decz. 27-től 1884. aug. 5-ig az igazgatói teendők ellátásával is meg volt bízva. Az 1891/2. iskolai évben a II. ker. községi közép kereskedelmi iskolában a francia nyelvet tanította, míg aztán az 1892/3. iskolai év kezdetével a II. ker. községi polgári és közép- kereskedelmi iskolához helyeztetett át. A két intézet különválása után aztán 1895/6. tanévtől haláláig a II. ker. községi polgári fiú- iskolában tanított. Tanári teendőit buzgón és lelkiismeretesen végezte. Páratlan jó szívével, nemes leikével, szerénységével megnyert magának tanítványt, kartársat, közönséget egyaránt. Ez a kulcsa annak, hogy jóbarátja számtalan volt, ellensége egy sem. Nemesen érző, igazságos szív, határozott jellem, talentumos fő, pallérozott lélek volt. Szakmáját kitűnően értette s műveit lelkének kincseivel negyedszázadon át gazdagította az ifjúságot. Szabad idejében szívesen kereste föl barátai és polgártársai körét s társalgásán mindjárt meglátszott a sziporkázó szellem, a franciás, ötletekben gazdag, eleven gondolkodás, az aranyos kedély, a meleg szív és műveit lélek. A kik ismerték, nem felejtik el soha.”

Forrás:

Tausz Ferenc. Nekrológ. Iskolai értesítők, Budapest - II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1902.

Emlékezetes tanárok (1895–1903)

Wonaszek A. Antal. (Liblin, 1871 január 7-†Budapest, 1902 január 25) csillagász, fizikus. Wonaszek Adolf és Heischmann Katalin fiaként született. 1893-tól Kiskartalon Podmaniczky Géza magáncsillagvizsgálójának obszervátora, Kövesligethy Radónak asszisztense, majd az intézmény vezetője; valamint a budapesti VI. kerületi főgimnázium tanára volt. Rendszeres Nap-, Hold- és üstökösmegfigyelések mellett főként a Jupiter és a Saturnus bolygók tanulmányozásával foglalkozott. Halálát vesegyulladás okozta. Cikkei megjelentek a Kis-Kartali Obszervatórium Kiadványaiban (1895–1901), a Természettudományi Közlönyben, Az Időjárásban és az Astronomische Nachrichtenben is.

Művei (válogatás)

Az utolsó tizenöt év az üstökösök történetéből (Budapest, 1895)

A Kis-Kartali csillagda tevékenysége, 1893. október-1895. október (Budapest, 1895)

A Saturnus gyűrűrendszerén mutatkozó concav árnyék… (A Kis-Kartali Csillagvizsgáló Intézet tevékenységei, II., Budapest, 1901)

A Jupiter felületképződményeinek periódusa (A Kis-Kartali Csillagvizsgáló Intézet tevékenysége, Budapest, 1901)

Astronomia (Pozsony, 1902).

Forrás:

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

Tass Antal: A Magyar csillagászat története (Stella, III. évfolyam 1928. 3 – 4. szám)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.

Azari Zachár Gyula. „(Edelény, 1853 május 21-†Budapest, 1910 május 26) székesfővárosi felsőkereskedelmi iskolai tanár; a magyar királyi vasúti tisztképző tanfolyam, a magyar királyi polgári iskolai tanítóképezde, a középiskolai tanárvizsgáló bizottság rendes tagja (az 1870-es években a sárközi takarékpénztár könyvelője volt Kalocsán) és a fővárosi önsegélyző takarékpénztár központi szövetkezetének egykori elnöke és vezérigazgatója. Tanulmányait a pesti kereskedelmi akadémián (későbbi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, ma: Budapesti Gazdasági Főiskola) fejezte be. 1871-ben adótiszt, majd 1873-tól takarékpénztári könyvvezető volt Kalocsán. 1877-ben első könyvét a Kettős könyvvitel alkalmazása hitelintézeteinkben címen írta. A turfa-ipar keletkezése és fejlődésének története című munkájával 1879-ben a pesti Lloyd-társaságnál 30 aranyas pályadíjat nyert, amire 1880-ban Széll Kálmán a magyar általános takarékpénztárhoz irodafőnökül hozta fel. 1883-ben, amikor a Magyar pénzintézetek országos nyugdíjegyesületét létesítette, s melynek igazgatója is lett, teljesen a szakirodalom művelésére adta magát, a Pesti Hírlap közgazdasági rovatának a vezetésével kezdvén munkáját. Ezen működése közben hívták meg 1884-ben a székesfőváros által létesített közép kereskedelmi iskolákhoz a könyvvitel, kereskedelmi ismeretek és levelezés tanárává. 1886-ban alapította a Gyakorlati Kereskedelmi Tudományok című havi folyóiratot, melynek 10 éven át volt a szerkesztője. 1888-ban a vasúti tisztképző tanfolyamhoz, majd pedig a budapesti állami polgári iskolai tanító-képezdéhez hívták meg tanárnak. Az igazságügyi miniszter a kereskedelmi ügyekre állandó törvényszéki szakértőül nevezte ki. Tevékenysége a közpályán se maradt meddő s több részvénytársulat vette igénybe szakmunkásságát. Megalapította az önsegélyező takarékpénztár központi szövetkezetet is, melynek igazgatója volt. Az ezredéves kiállításban mint az V. (kereskedelmi) csoport jegyzője működött közre. 1897-ben a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság tagjává nevezték ki. Cikkeit közölte a Magyar Pénzügy.

Művei (válogatás)

A franczia kettős könyvvitel alkalmazása hitelintézetekben. Különös tekintettel a vidéki takarékpénztárak lényeges és segédkönyveire. Egy táblázattal. Budapest, 1877.

Fali kamattáblázatok irodák, hitelintézetek részére a kamatokat 1 frttól 5000 frtig különféle kamatlábra számítva. Vászonra húzható ívekben. Budapest, (1879.) 12 tábla.

A turfa-ipar keletkezése és fejlődésének története. A pesti Lloyd-társaság által pályakoszorúzva. Budapest. 1880.

Társadalmi önsegély. Az önsegély elmélete. Az iparos hitel szervezése. (Dicsérőleg kitüntetett pályamű.) Budapest, 1883.

Fairbanks-mérlegek az 1885. magyar országos kiállításon. Budapest, 1885. (Különnyomat a Pesti Hírlapból.)

Könyvviteltan iskolai és magánhasználatra. I. rész. Az egyszerű könyvvitel. Budapest, 1885. (Lengyel Sándorral.)

Könyvviteli rendszerek. Az egyszeres és kettős könyvvezetés lényeges könyveinek alakja, vezetése és lezárásának bemutatásával. Budapest, 1886. Három táblázat vászonra húzva.

Váltóisme, jog és szokások. Törvénymagyarázat illusztrált példákkal. (Budapest, 1888. (Gyakorlati kereskedelmi tudományok II. Mattyasovszky Lászlóval.)

Általános üzleti könyvvitel az egyszerű és kettős mód rendszereiben. Budapest, 1888.

Kereskedelmi isme, jog és szokások. A fennálló törvény szerinti intézkedéseknek a gyakorlati életben való alkalmazásával. Budapest, 1889.

A pénzintézeti üzletvitel, a megfelelő üzleti szokások, számolások és a kereskedelmi törvény szerinti eljárás tárgyalásával. Budapest, 1892.

Mezőgazdasági könyvvitel az egyszerű és kettős könyvvitel rendszerében. Budapest, 1894.

Pénzintézeti könyvvitel. Budapest, 1896.

Általános üzleti könyvvitel. Az egyszeres olasz és franczia kettős könyvvitel rendszere. Budapest, 1896.

Könyvviteltan. Az egyszerű és kettős könyvvezetés elmélete és gyakorlata. Budapest. 1897.

Vasúti számtan és könyvviteltan. Budapest, 1903. Két kötet (Olgyay Kálmánnal).

Forrás:

Zachár Gyula. Kislexikon.

Zachár Gyula síremléke a Farkasréti Temetőben

Dr. Sacher István. Bárczy István László, születési és 1898-ig használt nevén Sacher István (Pest, 1866 október 3 – †Budapest, 1943 június 1) jogász, politikus, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere. A polgári származású Sacher Gusztáv (1825-1897), székesfővárosi főreáliskolai tanár, és a nemesi származású bárciházi Bárczy Berta (1836-1922) fia. A budapesti egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd 1889-től a fővárosnál dolgozott. 1893-94-ben a Medve utcai iskolában Dr. Sacher Istvánt bízták meg a kereskedelmi középiskolában a váltó- és kereskedelmi jog tanításával, aki egy évig tanított az iskolában. A Budapest, IX. kerületi Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium tanára volt 1894-től 1901-ig. 1901–1906 között Budapest Székesfőváros közgyűlésének Közoktatási Ügyosztály vezetője volt, és a nevéhez fűződik a főváros iskolarendszerének újjászervezése; valamint az óvodai és elemi iskolai napközi otthon bevezetése. Megalapította a fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, valamint a Népművelés című folyóiratot, amelynek szerkesztője is volt 1901–1918 között. Az 1906-os választásokat követően felállt új közgyűlés június 19-én Budapest polgármesterévé választotta. Polgármestersége alatt kerültek köztulajdonba a gáz- és az elektromos művek, illetve a villamosvasút. Városfejlesztési programja alapján számos iskola, lakás, szociális és kulturális intézmény épült. Mandátuma lejártakor, 1918. április 10-én főpolgármesterré választották, ezzel egy időben pedig főrendiházi taggá nevezték ki. A bekövetkezett őszirózsás forradalom miatt 1919 januárjában Bárczy lemondott főpolgármesteri és minden politikai tisztségéről. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után, 1919. november 25-étől 1920. március 14-éig a Friedrich-, illetve a Huszár-kormány igazságügy-miniszteri posztját töltötte be.

Forrás.

Bárczy István. Magyar Országgyűlési Almanach. 1927-1932.

Bárczy István. Wikipédia

Bárczy István

Vándory József.

polgári iskolai tanár Budapesten, m. kir. tartalékos huszárfőhadnagy. 1913-ban nyugdíjba vonult.

Művei (válogatás)

Útmutatás a házi tornához az iskolai ifjúság és tornakedvelők számára. Bpest, 1893.

A villamos vasúti elgázolások meggátlása. Javaslat a nagy közönség miheztartására. Előterjesztett Európa nagyobb városához. U. ott, 1901. és 1903. (Németül: U. ott, 1901.)

Forrás.

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József. (V) Vándory József.

Demény Károly - Tatár István: A budapesti "Budai" Torna Egylet 60 éves története 1869-1929 (Budapest, 1929)3. II. szakasz: 1875-1892. Vándory József.

Zettner Ede. (Budapest, 1855-†Budapest, 1922) A pesti tudományegyetemen szerezte tanári oklevelét és mindjárt a főváros szolgálatába lépett.

Művei (válogatás)

Számtani példatár megfejtésekkel polgári és alsófokú kereskedelmi iskolák számára. I. rész. Az I. és II. oszt. számára. Budapest, 1893. (2. kiadás. Budapest, 1898.) II. rész. A III. és IV. osztály számára. Budapest, 1893.

Számtan a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Magyar Lászlóval. (2. k.) I. rész. Budapest, 1897, II. rész 1898. (Számos kiadást ért).

Számtan a polgári fiúiskolák számára. Budapest, 1897. Képessy Imrével és Magyar Lászlóval. (6. k. 1911.)

Számtan polgári leányiskolák számára: I. rész. 5. k. 1905 Magyar Lászlóval. 6. k. 1908. Budapest, II. rész. Budapest. 1907. 5. kiadás (Magyar Lászlóval 5. k. Budapest, 1907. 6. k. 1909.)

Alak- és méréstan. A polgári leányiskolák I–IV. osztálya számára Mayer Miksa után átdolgozták Schertes Gyula és Zettner Ede. 11. kiadás. Budapest, 1906. 12. k. 1908.

Forrás:

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Z) Zettner Ede.

Zettner Ede. WorldCat Identities. Magyar nyelven megjelent 12 könyve.

Zettner Ede igazgató (1898-1916) Iskolai értesítők, Budapest - VI. ker. községi polgári fiúiskola VI. ker. községi polgári fiúiskola, Budapest, 1929.

Zettner Ede

Németh László. A Medve utcai polgári

Németh László munkája az iskolaorvosok Iskola és egészség című lapjában jelent meg 1937 októberében. Önálló kötetként 1943-ban Püski Sándor Magyar Élet Kiadójánál. A könyv, amit használtam a Pannónia Könyvek sorozatában jelent meg 1988-ban. Németh László iskolaorvosi múltját „A Medve-utcai polgári” vitte a köztudatba. Néhány idézet a könyvből. „Feladatom gerince: évi ezerötszáz-kétezer vizsgálat. Minden gyereken ugyanazokat a dolgokat kellett megnéznem. ..egészségtant is tanítottam. Némelyik nap négyszer, sőt ötször adtam le ugyanazt az anyagot….Míg a korház s a magánorvos csak a beteg gyermeket látja, előttünk az egész ifjú testanyag felvonul.” (6. old.) A könyv második része a Medve utcai iskola történetével és az épületével foglalkozik. (8-22. old.) „A Medve utcai iskola a Trefort-korszak új iskolatípusát iktatta be Buda életébe.” (8. old.) Az iskola „azoknak ígér megfelelő képzettséget, akik kereskedők, iparosok, üzletemberek, könyvvezetők, ügynökök, hivatalnokok, távírászok, tanítók, gépészek, gazdászok akarnak lenni” (10. old.) Németh László idézett az 1884-1894 közötti értesítőiből is, tehát ezek 1936-ban még megvoltak, később kallódtak el. „1989-től két éven át itt tanít a német munkássága révén európai nevű alágyi Menyhért is….Az 1887/88. évi IV. polgári 45 tanulója közül 22-t látunk viszont a következő évben az első kereskedelmiben…1887-ben a Medve utcai iskolában közel 1500 volt a tanulólétszám…1895-ben a polgárit és kereskedelmit teljesen szétválasztják, 1899-ben ki is költöztetik….A kereskedelmibe távozott át a középiskolai képesítésű tanári kar nagy része… Ezt a dezertálásszerű kivonulást teljesen megokolja a polgári iskola hivatalos lefokozása….Egy polgári lesz a sok közül, nincsen rajta a miniszterek szeme, a tankönyveket nem az ő tanárai írják.” (12-14. old.) Németh László könyvében foglalkozik a szülők összetételével, a családi élettel, a lakásviszonyokkal, a tanulók serdülésével, a tanulók magasságával, a testméretekkel, a szervalkattal, az értelem vizsgálattal stb. Látható, hogy minden orvosi vizsgálat statisztikai adatait rögzítette. Németh László statisztikai elemzéseit későbben sok szakember értékelte, vizsgálta.

Pl.: Szokol Réka. A Medve utcai polgáristák. Hogyan értelmezhetők Németh László testmérései? SIC ITUR AD ASTRA 59. (2009) 185—199. Többek között Szokol Réka a következőket írta: „Célunk az, – fogalmazott Németh – hogy egyelőre 70–80 tanulót a lehető legrészletesebb szociográfiai, klinikai, embertani és lélektani ellenőrzés mellett kísérjünk át a serdülő koron, megfigyelve, hogy a pubertás milyen fejlődés-lökésekben zajlik le a különböző alkat-típusoknál, s szellemi és testi kibontakozás közt milyen a korreláció. Vizsgálatainak időszaka az 1935–36-os és az 1936–37-es tanévekre terjed ki.”

Szállási Árpád. Az iskolaorvos. Ponticulus Hungaricus. VI. évfolyam 10. szám · 2002. október. Németh László vizsgálatairól többek között ezt írta: „Nagy írónk iskolaorvosi múltját A Medve-utcai polgári vitte a köztudatba. Az akkor divatos alkattan, a hormonok forradalma, a szociálpszichológia és egy lírikus naplóíró sajátos szintézise ez, szépirodalmi szociológia, amely azóta a hatalmas életmű kezdő szakaszának szinte szinonim fogalmát illeti. E fura nevű utca topográfiai fekvését kevesen ismerik, ám a Németh László életműben a kevésbé járatosak is el tudják helyezni. Valahol az „íróvá avatás” és az első regények köré, amikor még kenyérkereseti gondok nyomasztották, s vállalkozó kedvét a sablonmunka igájába fogva bizonyította be, hogy a Medve-utcai polgári is lehet kísérleti telep, mikroszociológiai műhely, osztályszempontból rendkívül heterogén összetételű pubertásos ifjak starthelye, olyan kaleidoszkóp, amelyet orvos végzettségű tanárnak feltétlenül érdemes figyelemmel kísérni.”

Az Iskola tanárai (1872–1946)

Forrás: Iskolai értesítők. II. kerületi községi polgári (Medve utcai) fiúiskola. Budapest. 1873-1946.

Az iskola tanárainál az adott tanévben kinevezett tanárok nevét és oktatási szakterületét közöljük. 1872–1948 között hit és erkölcstant oktattak felekezetek szerint. Ennek alapján megtalálható volt a római katolikus, az izraelita, a görög-keleti-ortodox, a református, az unitárius, az ágostai evangélikus és az ortodox izraelita vallás is. Az oktatást hittantanárok és lelkészek végezték. Az iskola tanárai több nyelven beszéltek, jelentős irodalmi munkásságot folytattak, tankönyveket írtak, verseik, tanulmányaik jelentek meg, szaklapokat szerkesztettek. 1872–1946 között 17 tanár szerezte meg a doktori fokozatot és ezzel az Egyetemeken magántanári képesítést szereztek, tehát az Egyetemeken szakterületük szerint taníthattak. Az iskolában tanszékeket és segédtanszékeket szerveztek.

Az iskola tanárainál az adott tanévben kinevezett tanárok nevét és oktatási szakterületét közöljük. 1872-1946 között hit és erkölcstant oktattak felekezetek szerint. Az oktatást hittantanárok és lelkészek végezték. Az 1873-74-ben kinevezett első tanárok: Bohus Rezső szépírás, magyar nyelv és történelem, Peck Mária női kézimunka, Lengyel Sándor igazgató, természettan, szépírás, latin nyelv és matematika, Goll János ének és torna. Veszely János, magyar nyelvtan, Balogh Alajos (1849-1899) mértani és szabadkézi rajz, szépírás. Halász Gyula ének, Veszely János magyar és francia nyelv, Bohus Rezső latin, Varinyi János természetrajz. 1874-75-ben Laky Vilmos torna, szépírás, Német József (Veszely Jánost helyettesítette, aki beteg volt és 1874 június 20-án Parádon meghalt.) magyar és német nyelv, történelem, Schopper Gyula dr. vegytan tudora, természetrajz, földrajz, Zólyomi János ének. 1875-76-ban Gerzanits Lajos francia nyelv, Irmey Ferencz magyar nyelv és történelem, német nyelv és irodalom, Schmid Károly szám- és mértan, természettan, német nyelv, 1876-77-ben Szécskay István földrajz, vegytan, természetrajz, vegyi és gépi iparműtan. 1877-78-ban Kozma Gyula földrajz, statisztika, történelem, Gyulay Elek ének, Andrejzó Tivadar torna. 1879-80-ban Clair István torna, Wagenhoffer József történelem, német nyelv, Zettner Ede számtan, mértani rajz, algebra és mértan. 1880-81-ben Reichenthal Gerson gyorsírás, Sajóhegyi Béla természetrajz, számtan és mértan. 1882-83-ban Búzás István magyar és német nyelv, Göőz József dr. magyar nyelv és irodalom, Grünwald István mértan és mértani rajz, Hajnal Márton számtan és algebra, mértan és mértani rajz, Kabdebo Lajos természetrajz, Marusák Pál német nyelv, Schlachta Lajos természetrajz, vegytan, ipar-műtan, Trübswetter Ferencz dr. számtan, könyvvezetés, Vajda Pál szépírás, Vándory József torna. Hiányoznak az 1884-1895 közötti évkönyvek. 1896-97-ben Szenessy Mihály (1855-1904), igazgató, mértan és természettan, Derlik Sándor (1855-1904) a tornaszerek őre, torna, Herchl Libor mértani rajz, Patrubány Lukács dr. egyetemi magántanár, 1900-ban tudományos kutatásai miatt szabadságon volt, magyar és német nyelv, Szaffka Manó torna, Sziklay Béla földrajz és történelem, Tattay Ferencz szabadkézi rajz, Tausz Ferencz (1852-1903) földrajz és természetrajz, Turcsányi Dezső magyar nyelv, Volenszky Gyula számtan, mértan és könyvviteltan, Wonaszek A. Antal számtan. 1897-98-ban Mátis Lajos számtan, könyvviteltan, Valter Vilmos könyvviteltan, mértan és mértani rajz. 1898-99-ben Bozóky Endre dr. mértan és vegytan. 1898-99-ben nem vettek fel új tanárt. 1899-1900-ban Fettl Lipót mértan, Glück Károly mértan és szabadkézi rajz, Szerelemhegyi Tivadar közgazdaságtan, történelem és alkotmánytan, Ujlaki Ödön mértan. 1900-01-ben Bakács István dr. magyar és német nyelv, Dankánics Mihály magyar nyelv és földrajz, Székely László számtan és mértan. 1901-02-ben Róka Gy. Pál tánc, Fehérváry Ferenc magyar és német nyelv, földrajz, Hofrichter József mértan, mértani- és szabadkézi rajz, Szőke Béla számtan és mértan. 1902-3-ban Appel Aurélné, Hofrichter Anna hegedű, Kammerlohr Nándor természetrajz, Karch Kristóf számtan és könyvviteltan, Rigó Ferencz természettan, számtan és mértan, Tellér Gyula szabadkézi- és mérnöki rajz. 1903-04-ben Aczél János természetrajz, Birkás Géza dr. francia, Madarász László torna. 1904-05-ben Braun Rezső természettan, Kuntner Róbert könyvviteltan, Oleják Károly torna, Ürmös Péter mértani rajz. 1905-06-ban Kereszty István dr. francia nyelv. 1906-07-ben nem vettek fel új tanárt. 1907-08-ban Fúsz Ferenc ének, Hunyady Béla magyar nyelv és földrajz, Ladók Sándor mértan, könyvviteltan. 1908-09-ben Gárdonyi Emil magyar- és német nyelv, földrajz, Vándory József torna, Vándory József betegsége miatt Cserhalmi Béla vette át a torna tanítását. 1909-10-ben Deme Bálint torna, Haraszti Emil francia, Kondor Zoltán számtan és mértan, Krébesz Ferenc torna, Zöld Károly ének. Az 1910-1927 közötti anyakönyvek hiányoznak. 1928-29-ben 1910-hez képest 18 év alatt a teljes tanári kar kicserélődött. Baumann János igazgató, német, Adámy Istvánné, Péter Gizella dr. földrajz, mezőgazdaságtan, növény- és állattan, Bodor Béla magyar, közgazdaságtan és mezőgazdaságtan, Bokor Mihály igazgatóhelyettes, történelem, Eőrsi Júlia dr. magyar, történelem, földrajz, Grafi Józsa (-†1939) német és földrajz, Halápy Edéné számtan, mértan, növény-állattan, Holló Károlyné magyar és történelem, Keller Sarolta számtan, mértan, ásványtan, vegytan, növény- és állattan, Lamoss János rajz és mezőgazdaságtan, Lestyán Lajos torna, Oppitz Vilma számtan, mértan, növény és állattan, Perjéssy Kálmán dr. iskolaorvos, egészségtan, Petschner Mária magyar, német, mezőgazdaságtan, Rezik Béla ének, Schannen Jenő kézimunka és mezőgazdaságtan, Schultz Emília számtan, mértan, természettan, Szakács Ödön magyar, földrajz és közgazdaságtan, Truppel Béla rajz és mezőgazdaságtan, Bordi János torna, szépírástan, Schrott Sándor torna. 1929-30-ban Gulyás György torna. 1930-31-ben Csernyánszky László földrajz- természetrajz, mezőgazdaságtan, Kocsis Lajos torna. 1931-32-ben Hoffer L. Ottokár torna, Németh László dr. iskolaorvos, egészségtan, az orvosi szertár őre. 1932-33-ban Andrasovszky István természetrajz, német, számtan, Bocskay Károly számtan és mértan, természettan, Kronstein Ferenc torna, Pöltel József magyar, földrajz, Szabó Mihály dr. magyar, történelem, mezőgazdaságtan. 1933-34-ben Kozák Lajos testnevelés, Petény József magyar, földrajz és mezőgazdaságtan, Vadon Benjámin rajz. 1934-35-ben Ambrózy Gusztáv földrajz, vegytan, Antal Fülöp számtan, fizika, mezőgazdaságtan, Bagoly László magyar, történelem, földrajz, Eörsi Júlia dr. magyar, német, földrajz, mezőgazdaság. 1935-36-ban Mitribusz István számtan, mezőgazdaságtan, állat- és növénytan, Szőnyi Jenő, korábban Schannen Jenő kézimunka és mezőgazdaságtan. 1936-37-ben Castiglione László igazgató, földrajz, Dulovits Jenő számtan, fizika, mezőgazdaságtan. 1937-38-ban Németh László iskolaorvos „A Medve – utcai polgári” című kutatását ismertette. Rosenberg Róza német, földrajz. 1938-39-ben Kemény László rajz, Petényi József igazgatóhelyettes, magyar, történelem. 1939-40-ben Harmath József testnevelés. 1941-42-ben Bocskay Károly számtan-mértan, vegytan, közgazdaságtan, mezőgazdaságtan, Lekky Stefánia, magyar, német, történelem, Hofbauer Károly rajz, Kozák Lajos testnevelés. 1942-43-ban Vajk Oszkár, Némedy József, Dvorzák Felicitas számtan és mértan, Németh László dr. nyugalomba vonult, először Török Tibor dr. majd Mődlinger Pál lett az iskolaorvos és az egészségtan tanára. 1943-44-ben Zsámboki Dezső repülőmester aki 1931-35-ben az iskola tanulója volt, hősi halált halt 1943 április 6-án. Új tanárt nem vettek fel. 1944-45-ben Adámy Istvánné, Péter Gizella dr 1945. március 5-én tragikus körülmények között meghalt. A tanárok egy része különböző közigazgatási beosztásban végzett munkát, többen betegszabadságba mentek, a tanévet lerövidítették. Meszlényi Géza, Kinál Sándor, Kovács Albert, Turczer Kálmán. 1945-46-ban 1946-ban Dobos Árpádot nevezték ki igazgatónak. Dr. Baross Dénesné, Csupor Éva magyar, német, történelem, Györgyi Kálmánné vegytan, közgazdaságtan, Kovács Albert orosz, testnevelés.

Az Iskola tanárai (1947–1972)

Az iskola tanárainak nem teljes névsora ABC sorrendben. Források: az iskola irattárában őrzött anyakönyvek 1948-1959, személyi lapok, anyakönyvek benne a tanulók érdemjegyei és a tanárok nevei, életrajzok, igazgatói minősítések, megmaradt osztály fényképek. Budapest Főváros Levéltára: Bp. Székesfővárosi Községi Általános Fiúiskola iratai (II. Medve utca 3-5.) (1947-1952)

Dr. Ádám Istvánné, Mihály Gizella (Felsővisó, 1900 február 26-†1984) matematika-fizika, Andor (Appel) Rozália (Budapest, 1897 június 22-) testnevelés, 1959-ben nyugdíjazva, Balassa Sándor (1935 január 20-†2021 május 14) ének (1958-1963), Dr. Belák András (Devecser, 1914 október 6 – Budapest, 1997 augusztus 25) rajz (1951, 1955-74), Bohus Endréné, Villányi Margit (Székesfehérvár, 1915 február 18-) földrajz, 1958-ban más iskolába helyezték át, Egyetemet végzett, földrajz-természetrajz szakon. Férje Bohus Endre, mák felvásárló, szövetkezeti dolgozó. 1958 július 1-én áthelyezték a Bp. II Törökvész u. iskolába. Párttag, MDP volt, Budai Pálné, Upor Gyöngyi (Homonna, 1906 november 23-) ének, Tanítóképzőt végzett, ének szakon. 1927-től tanít, Férje Budai Pál zenetanár. 1962 augusztus 31-én nyugdíjazták. Csohány Kálmánné Tóth Klára, (Hódmezővásárhely, 1927 augusztus 2-) Szülei néhai Tóth Imre és Deák Mária. Pedagógiai Főiskolát végzett magyar-ének szakon. Munkaviszonyának kezdete 1950 szeptember 1. Az Iskolában tanított 1958-1982 között, amikor nyugdíjazták. Nem volt párttag. Férje Csohány Kálmán grafikus, Csukonyi István igazgató (1971-1975), Dárdai Árpádné, Dobos Árpád igazgató (1945-1949), Domoszlai Lajosné, Lovász Erzsébet (1933-) tanító, Dvorzák Felicitas, számtan, igazgatóhelyettes (1951-1956), Fábián Istvánné, Bokor Klára (1932-) matematika-fizika 1958-tól, Dámóczi Istvánné, Fasang Árpádné, Orbán Éva. (Budapest 1923 szeptember 4-) Általános iskolai ének tanár, nem volt párttag, Orbán Éva (1923-) ének, Fazekas Lászlóné, Fülöp Zoltánné, alkotmánytan és vegytan (férje Fülöp Zoltán, az óbudai Árpád Gimnázium igazgatója 1956-1971), Homolya Borbála (1932-1965) tanító (1952-1964) Fekete Antalné, Feyér (Fejér) Gizella (1914-) tanító, napközi vezető, (1953-1966), Frigyes Istvánné, Végh Katalin (1936-) magyar szakos, de napközi vezetőként dolgozott (1964-1966), Görög Istvánné, Jambrik Ilona (1906-) tanító (1947-1958), Jónák Endréné, Kővári Éva, Györgyi Kálmánné, földrajz, Horváth Jenőné, Kótai Margit (1915-) testnevelés, szaktanító (1950-1966), Kaszárda Györgyné, Lyikár Olga (Budapest, 1904 január 11-) földrajz-természetrajz-vegytan, 1926-ban kezdett tanítani (1954-1959), Dr. Kónya Zoltánné, Lengyel Éva (1927-) földrajz-biológia, (1948-1966), Kováts Anna (Kiskőszeg, Baranya megye, 1908 november 9-) tanító (1932-1967), Kovács Béláné, Kopcsó Elvira (1925-) orosz, Kovács Lajos (Skála Marci) (1922 december 22 - 2018. szeptember 16.) ének, Kozma Mihályné, Kiss Gizella (1928-) magyar-történelem (1962-1966), Dr. Kun Miklósné, Jász Vera (Cegléd, 1920 XI 20-) magyar, (1947-1958), az MSZMP tagja volt, Kúnos Pálné, Herz Éva (1924-) angol-magyar (1950-1972). Láng Józsefné, Antal Éva (1918-) napközis tanár (1956-), Lippert Lajosné, Müller Gizella (Budapest, 1897 december 16-) tanító (1930-1960 augusztus 31), Lovaghy Istvánné (1901-1965) rajz, Materényi Jenő (1920-†1986) történelem (1958-1966), Naszvadi Vera magyar-történelem (1967-), Pál Emil (1913-) tornatanár és úttörő csapatvezető (1953-1974), Dr. Pálinkás Jánosné, Sáringer Katalin (1928-) tanító (1959-1972) Pálosi Ottó (1906-1957 december 28. A Farkasréti Temetőben temették el) matematika-fizika, Papp Imréné, Bordi Anna (1924-) magyar-történelem, tankönyvíró (1958-1964), Patacsi Béláné, Horn Mária (1901-) tanító (1947-1958), Pécsi Margit (1905-) magyar-történelem (1949-1963), Polgár Gézáné, magyar, történelem, Pődör Lászlóné, Fiedler Edit (Arad, 1911 július 8-) orosz (1950-1963), Prinz Gizella (1923-) tanító, igazgatóhelyettes, (1957-1959), Puskás Sándorné, Erdélyi Magda (1921-) történelem (1955-1961), Radics Margit (Hódmezővásárhely, 1934 október 7-) matematika-fizika (1958-), Ráduly Béni (1894-) tanító (1951-1954), Répási Mihályné, Fidler Erzsébet (1921-) ének, igazgatóhelyettes (1966), Rezik Béla, ének, Ritly Ignác (1899-1978) matematika, fizika (1951-1960), , Rónai György, rajz, Smolcz Lajos földrajz, Schnörch Jenőné, Nemes Erzsébet (1928-) biológia, kémia, Schultz Emília, számtan, mértan, az ember élete, Simor Alajosné, Király Klára (Budapest, 1933 július 1-) tanító (1951-1972), Dr. Sütő Miklósné, matematika, fizika, dr. Szabó Mihály, magyar, német, történelem, Szentpétery Ilona (Nyíregyháza, 1927 július 13-) magyar, történelem, ), Szporni Károlyné, igazgató helyettes, Szöllősi Margit, Rottár Jánosné (1918-2003), biológia, kémia. (1947-1987), dr. Szilfai László, az ember élete, biológia, Szlávik László (Zenta, 1896 június 15-), magyar, történelem, földrajz (1949-1959), Szűcs Béla (1922-) testnevelés, vívás. (1955-1972 után), Dr. Török Bálintné, született Szikszai Sára (Topánfalva, 1909 február 5-) tanító (1953-1965), Tóth Béla (Miskolc, 1926 június 26-) pedagógia, Tarján Jenőné, Nagy Ibolya (1909-) magyar, francia. (1954-1964), Travnik Pálné, Váradi Magdolna (1918-) tanító (1955-1973), Varga Alajos, német, orosz, Várnay Ferencné, Stef Theodóra (1909-) tanító (1947-1965), Vadász László igazgató (1951-1956), Vadon Benjamin, rajz, Dr. Vajnai Lajosné, Virág Józsefné, Vály Ágnes, matematika, fizika (1959-), Virág József (Pestújhely, 1915 január 28-), Vörös Istvánné orosz, Özvegy Zachariás (Zakariás) Endréné, dr. Zsiga Margit. (1894-1985) magyar, történelem, földrajz. (1949-1958), Zsátos Kálmán, vegytan, földrajz, Zsebők István (1910-) tanító, (1945-1971), igazgató (1956-1971)

Az Iskola tanárai (1997-2012)

Az Iskola tanárai. (1997)

A 125 éves Medve utcai épület dolgozói. 1997. A 125 éves Medve utcai épület dolgozói. 1872-1997. Az Iskola tanári szobájának a falán. 1. sor balról: Kocsis Lászlóné, Reinhardt Csaba, Hegedűsné Joó Zsuzsa, Szkotniczky Péter, Soór Mónika, Bodnár Eszter, Rauzer Ágnes, Mergenthaler Mariann, Köteles Anna, Hegedűs Hajnalka, Újszászi Marina, Sájer Károlyné. 2. sor balról: Makrai Jánosné, Zsédenyi József, Dr. Bonyhádi Péterné, Szabó Tünde, Pénzes Rita, Jaczkovits Miklósné, Vépi Judit, Hajduné Kovács Ágnes, Koncsag Emese. 3. sor balról: Varga Gáborné, Bagó Bertalanné, Orbán Helga, Sebeő Márta, Veszprémi Csilla, Herczeghné L.Krisztina, Várkonyi Zita, Kovács Gabriella, Pesovár Emőné. 4. sor balról: Góg Géza, Döbrenteiné Kutasi Anna, Sorosi Eszter, Dobó Andrea, Szénási Erika, Tambánl Bálint Ágnes, Pusztai Erika, Szulidisz Jannisz, Szilágyiné B. Rita. 5.sor balról: Hajós Anikó, Csizmadia Bálintné, Nényei Gáborné, Kulcsár Márta, Dámóczi Istvánné, Szabóné Butykay Ágnes, Kazinczyné R. Henriette, Benkő Gabriella, Imre Magdolna. 6.sor (ami középen van: Urbán Katalin, Makovecz Éva, Paulik Pálné.

Az Iskola tanárai. (2005)

Forrás: Iskola a Medve utcában. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. Budapest. Felelős kiadó: Makovecz Éva igazgató. Kiadta: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 2006. 27-30.

Bárdos Zita angol, Becsey Zsuzsanna rajz és médiaismeret, Belső Zsuzsanna német, Benkő Gabriella matematika, technika, dr. Bonyhádi Péterné tanító, Csáki Zsuzsanna matematika, fizika, Cserepes Erika német, Csikai Klára angol, Csizmadia Bálintné matematika, fizika, Czirókné Tényi Klára matematika, fizika, informatika, Dobó Andrea biológia, földrajz, maraton futó, dr. Dörnyeiné Gazsó Éva matematika, fizika, Endrődy Zoltánné testnevelés, Faragó Zsófia angol, Forgács Gábor magyar, történelem, Friss Tamás informatika, Gábor Ágnes magyar, Gaskó Ágota pszichológus, Gurdon József matematika, fizika, Gurdon Józsefné matematika, fizika, Hajdúné Kovács Ágnes tanító, Hajnissné Anda Éva matematika, kémia Rátz tanár úr-díjas, igazgatóhelyettes, Happ Jenőné német, magyar, orosz, Herczeghné Leitner Krisztina német, tanító, Holz Gabriella német, tanító, Hőnig Anikó angol, Humenyánszkyné Hegedűs Hajnalka matematika, ének, Ilyés Renáta tanító, könyvtárismeret, informatika, Jackovits Miklósné tanító, Juhász Gyuláné biológia, földrajz, Kajdiné Szemerédy Judit angol, történelem, orosz, Kismárton Brigitta magyar, Kiss Etele testnevelés, Köteles Anna tanító, Kulcsár Márta tanító, Kumpera Ferenc mozgóképkultúra és médiaismeret, Lueff Péter testnevelés, a Testnevelési Egyetem vezető tanára, Magyar Emőke rajz, földrajz, Makovecz Éva, biológia, kémia, igazgató, Martonné Lakó Anita tanító, német, Molnár Csaba magyar, történelem, Molnárné, Lukács Dorottya magyar, történelem, Nagy Adrienn magyar, német, Nagy Edit magyar, orosz, Nagy Péter magyar, mozgóképkultúra és médiaismeret, Nagykáldi Csilla angol, Paulék Pálné magyar, orosz, igazgatóhelyettes, Polgár Ágnes magyar, népművelés, Polgár Anikó testnevelés, Pölöskei Janka, spanyol, angol, Rauzer Ágnes kémia, biológia, Reinhardt Csaba mozgóképkultúra és médiaismeret, Rémik Marianna angol, történelem, orosz, Reptsik Anna angol, tanító, Rónai Katalin technika, népművelés, könyvtár, művész-tanár, Rusznyák Henriette tanitó, Szabóné Butykay Ágnes matematika, ének, Száraz Tamás informatika, Szikora Judit angol, magyar, Támbáné Bálint Ágnes, történelem, könyvtár, Tímárné Kiss Csilla tanító, Tomcsányi Annamáris tanító, angol, Toppánka Nóra művelődés szervező, Tóth Ágnes tanító, ének, Tóthné Sulcz Mária, spanyol, Újszászy Marina tanító, Urbán Katalin biológia, pedagógia, igazgatóhelyettes, Vámosiné Vitáris Márta tanító, Varga Gábor Gyuláné fizika, matematika, Vépy Judit, matematika, kémia, informatika, Verburgné Sebő Julianna testnevelés, Veszprémi Csilla testnevelés, orosz, Vincze Judit földrajz, biológia, Vincey Nóra német, Zágori Edit magyar, könyvtár, Zathureczky Viola tanító.

Az Iskola tanárai. (2012)

Forrás: A Medve utcai iskola 140 éve 1872-2012. Kiadta a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 2012. Felelős kiadó: Makovecz Éva igazgató.

Bárdos Zita angol, Belső Zsuzsanna német, tanító, Besenyei Bettina napközis csoportvezető, Bognár Kornél testnevelő, dr. Bonyhádi Péterné tanító, Csáki Zsuzsanna matematika, fizika, Cserepes Erika német, Csikai Klára angol, Csizmadia Bálintné matematika, fizika, Danicz Attila, napközis csoportvezető, Dobó Andrea biológia, földrajz, maraton futó, dr. Dörnyeiné Gazsó Éva matematika, fizika, Forgács Gábor magyar, történelem, társadalomismeret, Fürész Edit, informatika, Giday Beatrix, informatika, matematika, Gurdon József matematika, fizika, Hajdúné Kovács Ágnes tanító, Hajnissné Anda Éva matematika, kémia Rátz tanár úr-díjas, igazgatóhelyettes, Happ Jenőné német, magyar, orosz, Herczeghné Leitner Krisztina német, tanító, Holz Gabriella német, tanító, Hőnig Anikó angol, Jackovits Miklósné tanító, Juhász Gyuláné biológia, földrajz, Keresztfalviné, Ilyés Renáta, könyvtárismeret, Kismárton Brigitta magyar, Köteles Anna tanító, Kulcsár Márta tanító, Kullmann-né, Juhász Edit spanyol, Kumpera Ferenc, mozgóképkultúra és médiaismeret, Lapos Ágnes angol, Leitner József testnevelő, Magyar Emőke rajz, földrajz, Makovecz Éva, biológia, kémia, igazgató, Molnár Csaba magyar, történelem, Molnárné, Lukács Dorottya magyar, történelem, Nagy Péter magyar, mozgóképkultúra és médiaismeret, Paulik Pálné magyar, orosz, Polgár Anikó testnevelés, Pölöskei Janka, spanyol, angol, Puskás Adrienn, angol, Pusztai Erika német, Rauzer Ágnes kémia, biológia, Reinhardt Csaba mozgóképkultúra és médiaismeret, Rémik Marianna angol, történelem, Róna Ágnes tanító, Rusznyák Henriette tanitó, Sátor Attila testnevelő, Szabó Ibolya napközis csoportvezető, Szabóné Butykay Ágnes matematika, ének, Száraz Tamás informatika, Takácsné, Ungár Eszter napközis csoportvezető, Támbáné Bálint Ágnes, történelem, könyvtár, Tímárné Kiss Csilla tanító, Tomcsányi Annamáris tanító, angol, Tósoki Károly pedagógia, szabadidő szervező, Tóth Ágnes, tanító, ének, Újszászy Marina tanító, Urbán Katalin biológia, pedagógia, igazgatóhelyettes, Vámosiné Vitáris Márta tanító, Varga Gábor Gyuláné fizika, matematika, Vépy Benyhe Judit, matematika, kémia, informatika, Verburgné Sebő Julianna testnevelés, Vincze Judit földrajz, biológia, Vincey Nóra német, Zathureczky Viola tanító.

Dörmögő (1955-1956) A Medve utcai iskola lapja

A Dörmögő lapot (5 száma jelent meg) az Iskola Németh Lászlóról elnevezett könyvtára őrzi.

A II. kerületi Medve utcai iskola lapja az 1954-55 és az 1955-56 tanévben. (I.-II. évfolyam) Szerkeszti a Magyar Irodalmi Szakkör. Szakkőr vezetők: Nagy Károlyné (1954-55) és Kúnos Pálné (1955-56) Összeállította Dr. Szabó Mihály függetlenített iskolai könyvtáros. Igazgató Vadász László. (I.-II. évfolyam. Több nem jelent meg). 1955-ben 4 szám, 1956-ban 1 szám jelent meg. 1977-ben jelent meg a Medve híradó. Medve lap. Ennek egy példányát őrzi a könyvtár, több szám megjelenéséről nincs tudomásom.

Dörmögő. I. évfolyam. 1. sz. 1955. február. Pajtások! Lapunk célja, hogy tükröt tartson elétek, megmutassa milyen az élet a mi iskolánkban. Épülő szocialista hazánk szeme rajtunk, az ifjúságon van. Mi ennek a lapnak a tükrében is megakarjuk mutatni, hogy megálljuk helyünket a kötelességteljesítésben, a tanulásban, az úttörő munkában. Szeretjük az irodalmat, a művészeteket. ..Pajtások! Rajtatok, a Ti közreműködéseteken áll, hogy kis lapunk minél változatosabb, élénkebb legyen. Terjesszétek, támogassátok közleményeitekkel, észrevételeitekkel! Előre! A Szerkesztő Bizottság.

A félévi bizonyítvány kiosztása megtörtént. Iskolánk átlagos tanulmányi eredménye 3.55. Buer Alfréd 8. b.

Készülünk felszabadulásunk 10. évfordulója méltó megünneplésére. Februárban tanulmányi versenyek lesznek minden osztályban. …A 8.b osztály „nagy fába” vágta a fejszéjét. Gyűjtőmunkát kezdett a munkásság mozgalmairól…Kirschner Miklós. VIII.b

Fémgyűjtés. Iskolánk a múltban is mindig élen járt a fémgyűjtésben. „most sem szabad lemaradni” Erre figyelmeztettek az úttörő vezető, Pál tanár pajtás szavai... Az iskola 120 mázsa. vasat gyűjtött. Rácz Dániel 8.b

A Könyvtár hírei. Balassi kiállítás nyílt iskolánk könyvtárában, a költő születésének 400. évfordulójára. ..Megnyílt az új könyvtár helyiség és olvasóterem: Az olvasó órákon 25 féle folyóiratban válogathatnak, és a nevelői könyvtár őket érdeklő tudományos könyvekben búvárkodhatnak a tanulok. Ulittinger Gáspár 8.b.

(Kiegészítés 1955 szeptemberében, amikor az V.b osztályban megkezdtem tanulmányaimat a Medve Utcai Általános Iskolában, akkor a könyvtár csak egy pult volt, mögötte a könyvtáros és a polcokon a könyvek. S. B.)

Sport hírek. Asztali tenisz. A II. kerület iskolái között rendezett asztalitenisz versenyen iskolánk is részt vett két csapattal. Ezeknek a felállítása a következő volt: Bali-Odor-Heiman, Miklódy-Monus-Lászlófi. Az első csapat az első helyen, a második csapat a harmadik helyen végzett.

Úszás. 33 méter gyors úszás első Jekl, VIII.a, 33 méter pillangó úszás első Takács VIII.a., 33 mell-úszás első Török VIII.c. A négyszer 33 méter vegyesváltót a Medve utcai iskola csapata nyerte meg.

Dörmögő. I. Évfolyam. 2. szám. 1955. március.

Szalóky Béla VIII.b az 1848/49-es szabadságharcra emlékezett egyoldalas írásában. Ducsay László VIII.a verset is írt.

Az osztályok névadóiról. A VII.c osztályunk József Attilát választotta névadónak. Fajszi Botond. VII.c. névadó ünnepélyek. Az V.c osztály Petőfi Sándort választotta. A gyerekek Petőfi verseket szavaltak. A VIII.a osztályban Bolberitz Pál méltatta Munkácsy Mihály jelentőségét.

Készülődés az első Úttörő Konferenciára. Felszabadulásunk óta először ül össze most, április 3-án Budapesten az úttörők konferenciája. Minden iskolának egy-egy úttörő pajtás lesz képviselője a konferencián. Rieszdorfer László. VIII.c

Dörmögő. I. Évfolyam. 3. szám. 1955. április.

Felszabadulásunk emlékére. Oplatka András. VII.a

József Attila kiállítás volt az iskola könyvtárában a költő születésének 50-ik évfordulója alkalmából.

Honinger László VI.c és Vittinger Gáspár VIII.b

Dörmögő. II. Évfolyam. 1. szám. 1955. december.

November 7.-én nagy ünnepet ültünk: 38. évfordulóját annak a napnak, melyen a felkelő pétervári munkások elfoglalták a Téli Palotát, győzött a forradalom s ezzel az emberiségnek új korszaka kezdődött. …Ez a nap hazánk történelmében is nagy jelentőségű. Az Októberi Forradalom sikerének nagy része van abban, hogy nálunk is kitört a forradalom és megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Oplatka András. VIII.a.

Iskolánkban fizikai szakkör működik. Kiss Gábor. VIII.b. Megalakult a bélyeg szakkör. Horváth László VIII.b.

Dörmögő. II. Évfolyam. 2. szám. 1956. április.

A magatartási verseny 1955 szeptember 1-én indult. Az eredmények. 1. VIII.c 161 pont, 2. V.c. 116 pont. 3. V.a 68. pont. 4. VI.b 65 pont.

1956 március 12-én Kilián György kulturális seregszemlével kapcsolatos szavalóverseny volt az iskolában. A szavaló verseny győztesei: (IV.-VI. osztályosok) Benedek Lóránt VI.a. (VII.-VIII. osztályosok) Oplatka András VIII.a.

Sakk szakkör alakult Ritly Ignác tanár úr segítségével. Csapatunk megnyerte a bajnokságot és tovább jutott a budapesti döntőbe. Jáky László. VIII.a.

Otto Péter (1955 VIII.a) visszaemlékezése a Dörmögőre. (e-mail 2022 10-12)

Iskolai úttörő újságunk Dörmögő fejlécét részben az 1909-1925 évek között megjelenő Jó Pajtás gyermeklap Dörmögő Dömötör mackó hőse sugalta, alapvetően pedig a tény, valamennyien a Medvébe jártunk, ki így, ki úgy, igyekeztünk Jó Pajtás lenni, pajtás családvezető Pál Emil tanárnak hivatalból is tetszett a dolog, hamarosan iskolánk hátsó udvarra néző traktusában szorgalmas stencilnyomógép kezdte meg működését fordulatokban amúgy is gazdag 1953-54-es tanévben. Hosszú évek multán beszéltem telefonon régi időkről osztálytárasammal, (Bolberitz Pállal) aki időközben megjárta egyházi hierarchia hófedte csúcsait. Többek között szó esett Dörmögő iskolaújságról, melyre társam is jól emlékezett, osztállyal alattunk járó kisdiák, Oplatka Andris szerkesztette egykoron. De nagy úttörő volt akkoriban, vörös nyakkendő nélkül nemhogy iskolába, utcára sem engedték ki szülei! Hirtelenjében elem villant Donáti utcában, Lers-villa mögötti házban lakó, bozontos üstökű Andris fiú, ki ekkoriban a Neue Zürcher Zeitung keleteurópai tudósítója volt, nevettem, nevettünk szívből jövő vihogással. Ki szerkesztette az úttörő újságot? kíváncsiskodtam rég felejtett részletek után tudakozva, mire hosszantartó hallgatás következett. Teremburáját, megszakadt a vonal.? Helyire akartam tenni telefonkagylót, mikor hallottam a megkésett választ: Éhén....Te?! nevettem fel, nevettünk, alig tudtuk abbahagyni.

Medve híradó. Medve lap. 1977.

Lapunkat a 60. évforduló tiszteletére jelentetjük meg első alkalommal. (Az 1956-ban utoljára megjelent Dörmögő tehát elfelejtődött. S. B.) 1977. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója.

A IV.b osztály BÉKE raja elindította a „Tíz percet a pajtásomért” mozgalmat. Török Zsuzsanna.

A faliújság verseny értékelése. Alsó tagozat. Rangsor: IV.b. II.a. II.b. Felső tagozat VIII.a. VII. VI.a. Szemeiweisz Lászlóné csapatvezető.

Emlékezetes tanárok (1945-1972)

Ritly Ignác. (Krasznaterebes, 1899 szeptember 23-Budapest, 1977 november 10) matematika szakos tanár. Emlékezetes tanárok. Pedagógusok arcképcsarnoka. Huszadik kötet. Ritly Ignác. Debrecen. Felelős kiadó: Fülöp Mihály. 2021. 287-289.

Anyja: Trunk Rozália, apja: Rietly Pál. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. (1905-1909?) Gimnáziumba feltehetően a közeli Szatmárnémetiben járt 1909-1917 (?) között. Szülei két fiútestvérével, Károllyal és Istvánnal, valószínűleg 1910 november tájékán kivándoroltak Amerikába. Ő ekkor még gimnazista volt. Feltehetőleg a jó képességű fiú tanulmányait nem szerették volna félbeszakítani, ezért itthon hagyták őt, és rokonoknál helyezték el. Úgy tervezték, ha befejezi iskoláit és a családnak sikerül anyagilag megerősödni, majd küldenek neki hajójegyet és csatlakozik hozzájuk. Nem így történt. A család eleinte nehezen boldogult Amerikában. Időközben kitört az első világháború. Az érettségi után besorozták katonának. A háború után, feltehetőleg az 1922-ig még működő szatmárnémeti római katolikus Tanítóképzőben szerezte diplomáját, amely ekkor 4 éves képzési idejű volt. Szaktanítóként és kántorként végzett. Munkaviszonyának kezdete: 1923. december 17. volt Istenmezeje. Ekkor ismerte meg későbbi feleségét, Kubuk Erzsébetet, Turán kötöttek házasságot, ahol felesége nagynénje élt. Házasságkötésük után eleinte Istenmezején éltek. Itt született első gyermekük: Mária Valéria, 1925. december 12-én. 1924-28 között Hollókőn tanított. Ez időben született második gyermekük: Endre György, 1927. május 12-én, Héhalomban. július 21-től Terényben az osztatlan katolikus iskola tanítója lett. 20 esztendeig élt itt családjával, egészen az iskolák államosításáig, 1948-ig. Terényben a tanítói állás mellett Ritly Ignác aktívan kántorizált a katolikus templomban az egyházi szertartásokon. Családja számára igyekezett teljes anyagi biztonságot teremteni, ezért a helyi Hangya Szövetkezetnél könyvelést vállalt, ezt gyakran éjjelente végezte. február 23-án Terényben megszületett második lánya: Éva Zsuzsanna, majd 1931. június 25-én második fia: Jenő Pál. Gyermekeit az elemi iskolában ő maga tanította, majd Aszódon polgári iskolába és gimnáziumba járatta. Idősebb leányát a keszthelyi apácákhoz, bentlakásos intézménybe adta. A II. világháború végén hívták be katonai szolgálatra. Feltehetően alakulatukat a németek nyugatra irányították, ezért, amerikai fogságba került Németországban. Innen 1945 őszén tért haza. Az iskolák államosítása (1948) idején lányai már Budapesten tanultak. A család Budapestre, a II. ker. Batthyány u. 2. sz. alatti házba költözött. Mivel állása megszűnt a terényi katolikus iskolában, a fővároshoz közelebb keresett munkahelyet. Az 1948-49-es és az1949-1950-es tanévben Diósjenőn tanított. 1951 augusztus 1-től a budai Medve-utcai fiúiskolába került számtan-fizika szakos tanárként. Elvégezte a budapesti Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola matematika-fizika szakos tanári szakát.

Egykori diákjai, akik közül sokan aktív tagjai az iskola „Öreg diák körének” egyhangúlag felejthetetlen pedagógus személyiségnek tartják, aki - bár a rendbontást csírájában fojtotta el, sokszor fizikai büntetést alkalmazva, az akkor még nem koedukáltan működő fiúiskolában – a tanulókkal képes volt megértetni a matematikai összefüggéseket és megszerettetni a tantárgyat. Számos, azóta köztiszteletet és magas társadalmi presztízst szerzett tanítványa igazolja ezt.

Dr. Belák András. (Zseboroszlán) (Devecser, 1914 október 6 – Budapest, 1997 augusztus 25) jogász, rajztanár, festőművész. Emlékezetes tanárok. (1955-1974)

Belák András. Pedagógusok arcképcsarnoka. Huszadik kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület. Debrecen. Felelős kiadó: Fülöp Mihály. 2021. 34-37.

Belák András szülei: Belák Endre és Györffy Erzsébet. Belák Endre Devecserben főszolgabíró volt. Egy nővére volt, Belák Magdolna, férjezett Kovács Lajosné. Édesapját Belák Endrét 1945-ben le akarták tartóztatni, pusztán státusa miatt. Köztiszteletben álló személyként az evangélikus egyház felügyelője Ajkán, demokrata érzelmű; zsidó emberek bújtatásában vett részt idősebb Antall Józseffel együtt. A devecseriek nem engedték a letartóztatást, ekkor álltak ki mellette először, majd később is, amikor 1948-ban mégis letartóztatták és a váci börtönben raboskodott két évig. Betegen engedték ki, ezután már csak néhány évet élt. A devecseri házat elvették, tanyára telepítették ki az idős házaspárt. Végül egy kis lyukban húzták meg magukat életük végéig, nagy szegénységben, de már Budapesten. Belák András tehetségét édesanyjától örökölte. Belák András felesége Kluge Erzsébet, (1923. július 31.- 1998. január 18.) volt, aki a háború – és 1945-ben kötött házassága - előtt fogorvosi asszisztensként és banktisztviselőként dolgozott, majd 1951-ben a házuk elvétele és a három gyermek születése után kemény fizikai munkával egészítette ki a család csekély jövedelmét (textilgyári munkásként, újságkihordóként és egyéb, nem túl megbecsült munkákkal). Végül egészségügyi adminisztrátorként dolgozott több mint húsz évig. Már ötven éves is elmúlt, amikor IBUSZ tanfolyamot végzett és idegenvezető lett (német és francia nyelven). Gyermekeik: Belák Erzsébet (1946.-), Belák Andrea (1948.-), Belák István (1950.-)

Alsó iskoláit a veszprémi piarista gimnáziumban végezte. 1925-től a Soproni Evangélikus Líceumba íratták be, ott is érettségizett 1934-ben. Festő szeretett volna lenni kicsi korától kezdve. A dunántúli táj már korán megihlette, legtöbb festményén ezek köszönnek vissza. Devecserből gyakran látogatta a Somló hegyet, melyről több képe is készült. A szülői házban még ma is látható néhány korai képe. Szülei házában egy ideig Aba-Novák Vilmos is lakott, Belák András igen jó barátságban volt vele. Szülei nem helyeselték a művész-pályát, ezért rábeszélték, hogy valamilyen polgári foglalkozást is válasszon. Az 1934/35-os tanévben, a budapesti Pázmány Péter Egyetem bölcsészeti karát látogatta, irodalommal foglalkozott, főleg magyar irodalommal és nyelvészettel. Ő maga is verselt. A „polgári pályára állás” a következő tanévben következett be: 1935-től már a jog- és államtudományi kar hallgatója. Az államtudományi doktorátust 1940-ben szerezte meg Kolozsvárt. Egyetemi évei alatt megélhetését kollégái diplomadolgozatainak elkészítésével biztosította. Mindeközben – 1937-ben – a Képzőművészeti Főiskolára is beiratkozott. Ott Rudnay Gyula és Szőnyi István tanítványa volt, de szobrászattal is foglalkozott. Középiskolai éveinek és az egyetemen eltöltött éveknek köszönhetően jól tudott latinul. Végül mindkét szakját tudta hasznosítani, amikor a Képzőművészeti Főiskola titkáraként nyert állást 1941-ben. 1943-ban a Főiskolán a rektori hivatalba beosztott gyakornok. 1943-ban a Főiskolán a neve 1941-1945 között a Főiskola rektori tanácsülési jegyzőkönyveiben 1943-1945 között 12 alkalommal szerepel. . Ott az utolsó évét végezte festő szakon, amikor a háború és Budapest ostroma véget vetett elképzeléseinek: B-listára került. Belák András karrierje ezzel véget ért, a Főiskoláról elbocsátották, arra hivatkozva, hogy az iratai elvesztek. A Világ (1945-06-17/28. szám) beszámolt arról, hogy megkezdődtek az igazolások a Képzőművészeti Főiskolán és Belák Andrást három évre eltiltották az előléptetésről. Ezek után kb. egy évig gyári munkásként dolgozott a Láng-gyárban, de ezt egészségileg nem bírta. Lehetővé vált ezekben az időkben, hogy diplomás emberek tanítói oklevelet szerezzenek. Így iratkozott be a Tanítóképzőbe. Tanítóként kezdett dolgozni, mindent oktatott: földrajzot, számtant, geometriát. A bajokhoz hozzájárult, hogy 1951-ben édesanyja és felesége szüleit is kitelepítették a Hortobágyra, így Belák András és felesége a lakásukat elvesztették. Ebben az időben Belák András a Labanc utcai általános iskolába járt tanítani. Pár év után sikerült közelebb kerülnie a lakhelyükhöz, s az ötvenes évek második felétől, miután már korábban is tanított itt valamennyit, 1955-1974-ig ismét a Medve utcai általános fiúiskolába került, rajztanárnak. Oktatott rajzot a harmadik osztálytól kezdve a nyolcadikig. Az idők során kerületi szakmai vezető lett, és szervezte, vezette a rajztanárok továbbképzését. A Medve utcai iskolában szakszervezeti bizalmiként is működött. Sokat restaurált, deklasszált nemesek családi arcképeit. Amikor nyugdíjba vonult, már több operáción esett túl, de szeme rendbehozatala után újult erővel kezdett neki a festésnek. Ekkor keletkeztek nagyalakú festményei. Rajztanárként nagy megbecsülésnek örvendett és 1973-ban az oktatásügy kiváló dolgozója címet nyerte el, sok kisebb előzetes dicséret és kitüntetés után. Ld. Művelődési Közlöny. (1973-08-17/16. szám) Belák András a Budapest II. ker. Medve utcai Általános Iskola fennállása 100. évfordulója alkalmából kapta a kitüntetést, rajta kívül Kúnos Pálné is kapott kitüntetést. Belák András festményeiből kiállítást szerveztek a Medve utcai iskola jogutódjában a Csík Ferenc Általános Iskolában és Gimnáziumban. 2014 október 10-én. A kiállítás anyagát Belák András leánya Belák Erzsébet biztosította az iskola számára.

Materényi Jenő. (Somogyacsa, 1920 május 12-Balatonfüred, 1986 október 11) magyar-történelem szakos tanár, kollégium alapító. Emlékezetes tanárok. (1958-1966) Materényi Jenő. Pedagógusok arcképcsarnoka. Huszadik kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület. Debrecen. Felelős kiadó: Fülöp Mihály. 2021. 233-236.

Materényi Jenő első felesége Hohrek Gizella (1944–1954) volt, akitől egy gyermeke született: Materényi Zsolt (1945 július 10–2005). Amikor Budapestre költözött, elvált, a második felesége Németh Mária (Tótkomlós, 1919 január 31.-) (1955–1986). Egy leszármazottja él, unokája, Zsolt fiának leánya: Materényi Zita (1991).

Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a Katolikus Gimnáziumban kezdte el 1930-ban. 1934-ben iskolát váltott és Pápán a Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban tanult tovább. Tanulmányait 1936-ban Pápán befejezte, majd 1936-tól Kiskunfélegyházán az Állami tanítóképző intézetben folytatta. Sporteredményei kiválóak voltak, pl. gerelydobó csapatversenyben 32,95 m, magasugrásban 155 cm. 1940-ben tanítóképző diplomát szerzett. 1940-től a Szegedi Tanárképzőn tanult tovább. Kiválóan zongorázott. Szegeden magyar–történelem szakon végzett 1944-ben. (186/1944 X 6.) Nem volt párttag és pártiskolát sem végzett. 1945 és 1958 között több helyen dolgozott, szinte évente munkahelyet váltott. 1956-tól a Budapest II. kerületi Medve utcai Általános Iskola történelemtanára volt. Petőfi érdemrendet kapott 1948. március 15-én. 1967-ben elhagyta a Medve Utcai Általános Iskolát és a Budapest II. kerület, Keleti Károly utca 37. szám alatt középiskolai fiúdiákotthon szervezésébe, majd irányításába kezdett. Tapasztalatait az M. Pásztor Józseffel írt könyvükben összegezte: Eljutnak-e az egyetemig? A könyv részletes statisztikai adatokat tartalmaz az új diákotthon lakóiról, a közösség kialakításának folyamatáról, a tanulmányi eredményekről és az egyetemi felvételik eredményeiről is. A könyv leírja a Materényi Jenő által roncstelepnek minősített kollégium felszerelését, a tanulók toborzását, a képzés beindítását. 1967-től 40 fős lett a tanulói létszám, 13 gimnáziumból vettek át tanulókat mind a négy osztályba. Egyetemi oktatókat hívtak meg gyakorlatok tartására. A könyv az első év tapasztalatait foglalta össze igen részletes empirikus vizsgálat alapján és máig érvényes pedagógiai tanulságokat is megfogalmaztak a szerzők. 1983-ig vezette a kollégiumot, amikor 64 éves korában nyugdíjba vonult. 1983 és 1986 között tanácsadó volt a Kulich Kollégium átszervezési munkálatainál. Apáczai Csere János-díjat kapott 1983-ban. A tanítás mellett bárzongoristaként egészítette ki keresetét. Egy leszármazottja él, unokája, Zsolt fiának leánya Materényi Zita (1991–). Sírja a csepeli temetőben található.

Materényi Jenő magyar-történelem szakos középiskolai tanár, a VIb. osztály osztályfőnöke 1957-58-ik iskolai évben végzett munkájának értékelése. Iskolánkhoz 1958 februárjában került. A szolgálat érdekében kapta áthelyezését érzése szerint érdemtelenül. Ezt a tényt igazolja, hogy most az évvégével rehabilitásképpen visszakerül lakhelyéhez közelebbi (Normafa) kerület valamelyik általános iskolájához. Igyekezett a kedvetlensége lidércét legyőzve aktivizálódni. Különösen osztályfőnöki munkájára fektetett nagy súlyt. A széthullott VI. leányosztályt – amelyiknek a folyó iskolaév folyamán ő volt a hatodik osztályfőnöke – sikerült is megfognia, helyes fejlődési mederbe terelni. Igen jó ideológiai tudásról tanúskodott az április 4-én tartott iskolai ünnepélyen mondott, érzelmet keltő, meggyőződéssel teljes ünnepi beszéde, valamint felszólalásai. Szaktárgyi, pedagógiai, filozófiai és lé-lektani felkészültsége tudományos alaposságú. Igen gazdag szaktárgyi tudása. Igen jó, szerencsés nevelői egyéniség. A legnehezebb anyagrészt is játszi könnyedséggel tudja tanítványainak átadni. A tárgyi tudás megkövetelése mellett könnyed, segítőkészségű tud lenni. Tanítványai érzik, hogy tudniuk kell, mert maguknak tanulnak, de ugyanakkor azt is tudják, hogy a tanár segíti őket, időt enged feleletük hibás részeinek kijavítására. Nem az a szándéka, hogy belezavarja, megfogja őket, hanem amit megtanultak, azt nyugodt légkörben elmondhassák. Igen szégyenli magát az, aki nem tanult. Áldozócsütörtökön tartott osztályrendezvényük igen jól sikerült. A tanulók közül alig akadt hiányzó (4) Osztályzása reális. Tanulói elé perspektíva terveket állított ¾ évkor, pl. egyiknek valamelyik tárgyból kellett javítania, a másiknak két tárgyból kellett elkerülnie a bukás széléről, a harmadiknak úgy kellett volna javítania, hogy a bukásból év végére csak javító legyen, stb. Ezzel a módszerrel a félévkor bukásra állók tömegét mozgatta meg és az év végére a legrosszabb tanulmányi eredményű osztály szépen felzárkózott. Materialista világnézeti alapon áll. Véleményem szerint a Pártban lenne a helye, hiszen az októberi események előtt is párttag volt. Remélem rehabilitálása meggyőzi, hogy mindaz, ami vele történt nem az illetékesek szava, hanem sajnálatos véletlenek, még sajnálatosabb találkozása. Adminisztrációs munkája jó, az évkönyvünk összeállításában igen komoly munkát végzett. Felhívom figyelmét a pontosságra. De hisz ez úgyis megtörténik, mert új munkahelyére nyilvánvalóan nem kell egy út alkalmával közel két órát utaznia. A magam részéről igen-igen sajnálom távozását és ezzel a véleményemmel az egész tantestület egyetért. A Szülői Munka-közösségünk által rendezett második előadáson zongora kíséretével emelte és megmentette a darabot. Magas zenei képesítést előadó művészi engedélyt kapott. Betegség és ügyének tárgyalása miatt összesen nyolc napot mulasztott. Aláírás: Szabó János igazgató, a pecsét alapján Fővárosi Általános Iskola, XV. Kossuth u. 10.

Materényi Jenő magyar-történelem szakos polgári iskolai tanár 1958/59 iskolai évben végzett munkájának értékelése. (Medve utcai iskola, 1958 augusztus 1 óta tanít) Oktató nevelő munkáját hivatástudattal végzi. Minden munkáján meglátszik magas színvonalú általános műveltsége. Osztályfőnöki munkáját jól látta el, az elhanyagolt VII.a osztály nevelő munkája nyomán az év folyamán sokat fejlődött. Szaktárgyi és ideológiai tudása kiváló. Tanításában mindkettő érvényesül. Politikai magatartása aktív a szocializmus építésében. Előadó és tananyagátadó képessége jó. Szaktárgyát a tanulók érdeklődéssel tanulják. különösen szeretném kiemelni a 8. osztályokban a történelem tanításában elért szép eredményeket. Követelményei reálisak, ritkán maximalista, jó fegyelmező. Közösségi munkát végzett. Különösen kiemelkedő a Tanácsköztársaság jubileumi kiállításának rendezésében végzett munkája. Kartársaival szemben kissé zárkózott. Budapest, 1959 június 30-án. Zsebők István igazgató.

Materényi Jenő munkájának értékelése, Bp. 1964 június 10. Medve utcai iskola. Iskolánknál hatodik éve tanít. Mindig a szaktárgyát tanította, mindig osztályfőnök is volt. Jó tárgyi, politikai és pedagógiai felkészültséggel rendelkezik. Különösen történelem tanításán érezni nagy tájékozottságát, olvasottságát. Az elmúlt évben tartott történelem bemutató tanítása is ezt igazolta. Szakmai és ideológiai továbbképzésen részt vesz. Elvégezte a politikai gazdaságtan hároméves tanfolyamát, jelenleg a filozófia kétéves tanfolyamára jár. A szemináriumokon aktív, értékes javaslatokat mond, gondolatokat ébresztő hozzászólásaival segítője a szemináriumvezetőnek. A pedagógiai szaksajtót rendszeresen olvassa, észrevételeit elmondja. Építő bírálatot gyakorolt a legutóbbi ifjúsági színdarabbal kapcsolatban (Mikszáth Kálmán: Beszélő köntös), cikke a Pedagógusok Lapjában megjelent. Az ifjúság szereti, jó humorú, a tanulókkal közvetlen, barátságos. Humora néha ironikus. Osztályában a közösségi nevelés területén kisebb hiányosságok tapasztalhatók, ebből adódik, hogy néhány pedagógus oktató munkájában kisebb eredményt ért el. Követelményeiben, feleltetési módszerében régebben erősen maximalista volt, az utóbbi években ezen részben változtatott, de még ma is maximalista a feleltetésnél, az ötös érdemjegy adásánál. Hajlik a Tanterven túli követelményekre. Pl. ötöst történelmes az a tanuló, akinek pl. olvasófüzete van. A szülőkkel közvetlen, jó nevelőértékű szülői értekezleteket tart. Az ifjúsági mozgalmat, mint rajvezető támogatja. A különböző versenyekben az általa vezetett raj sok sikert ért el. Jó ünnepély szervező, jó szónok. Kisebb ifjúsági jeleneteket írt, melyeknek jó nevelő hatása volt. Társadalmi munkában végzi az iskolai faliújság szerkesztését, mely jól szolgálja az iskolai közösség tájékoztatását és nevelését. Eredményes és ötletes az iskolarádió műsora. A nevelőtestületnek értékes, tekintélyes tagja, tekintélyét sokoldalú tevékenységével vívta ki. Az ateista nevelés problémáival rendszeresen foglalkozik, problémáit a testületi értekezleteken is felveti. Igazgató, Zsebők István aláírása nincs csak pecsét. A fentiekkel egyetértek, aláírás Materényi Jenő.

Balassa Sándor. (Budapest, 1935 január 20 – Budapest, 2021 május 14) Ének. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. (Wikipédia cikke magyar- és plusz 8 nyelven) Emlékezetes tanárok. (1958-1963) 150 művet írt, az eredeti kották a Széchenyi Könyvtárban vannak és kutathatók. Balassa Sándor vidéken végzett tanulmányok után átmenetileg géplakatos szakmát tanult. 1958-1963 között énektanár volt a Medve utcai általános iskolában. Első intenzív zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta karvezető előkészítő szakos hallgatóként, majd 1960-tól –1965-ig Szervánszky Endre zeneszerzés növendéke volt a Zeneakadémián, ahol 1965-ben zeneszerzői oklevelet nyert. 1964-től a Magyar Rádió munkatársa lett, ahol 1980-ig a zenei főosztályon dolgozott zenei rendezőként. 1981-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékén hangszerelést tanított adjunktusként, majd docensként, 1993-tól egyetemi tanárként. 1996-ban ment nyugdíjba. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megsegítésére Zeneakadémia Alapítvány néven (1996-tól működő) közhasznú intézményt hozott létre. Munkásságát számos díjjal ismerték el.

Díjai: A Párizsi Tribün győztese (1972) Erkel Ferenc-díj (1972) Érdemes művész (1978) Kossuth-díj (1983) Bartók–Pásztory-díj (1988, 1998) Kiváló művész (1989) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2012) A Nemzet Művésze (2014).

Diszkográfia:

Balassa: Requiem Kassák Lajosért, Op.15; Legenda Op.15; Cantata Y, Op.21 Hungaroton SLPX 11681 Saját LP
Mihály András, Maros Rudolf, Székely Endre, Láng István, Balassa Sándor, Lendvay Kamilló művei Hungaroton LPX 11494 – közreműködő LP
1976 Balassa: Iris, Op.22; Lupercalia Op.24; Xenia, Op.20; Tabulae, Op.25 Hungaroton SLPX 11732 – saját LP
1980 Balassa: Az ajtón kívül, op. 27 Hungaroton SLPX 12052–53 – saját LP
1981 Balassa: Glarusi ének; Az örök ifjúság szigete; Hajak; Motetta Hungaroton SLPX 12223 – saját LP
1987 Flowers, Chants, Hymn, Plays and Games for Cimbalom Hungaroton SLPX 12755 – közreműködő LP
1988 Balassa: Egy álmodozó naplója Op. 35; Három zenekari fantázia Op. 36 Hungaroton SLPX 12942 – saját LP
1990 Balassa: A harmadik bolygó Hungaroton SLPX 31186 – saját LP
1999 Balassa: Jánosnapi muzsika – hegedűre Op. 52
2000 Arany felhők – Kortárs magyar dalok Hungaroton HCD 32017 – közreműködő
2003 Balassa: Karl és Anna Hungaroton HCD 32162 – saját
2003 Balassa: Pécsi Concerto Op. 61; Négy arckép Op. 56; 301-es parcella Op. 58 Hungaroton HCD 32161 – saját
2004 Balassa: Hunok völgye – szimfonikus költemény 1999 op. 69; Csaba királyfi – vonószenekarra Op.46 1993; Mucsai táncok – zenekarra Op.50 1994) Hungaroton HCD 32212 – saját
2006 Balassa: A nap fiai (The Sons of the Sun), Op.; Pastorale and Rondo, Op. 66; Violin Concerto, Op. 3 Hungaroton HCD32355
Hangfelvételek a Magyar Rádió archívumában.

A Medve utcai iskola volt tanulóinak visszaemlékezései volt tanáraikra

Bilicsi Tivadar. Magyar Nemzet, 2012. december 2012-12-29/354. szám. Bilicsi Erzsébet visszemlékezése édesapjára: „Apuban is benne volt a vágy gyerekkorától kezdve, hogy szerepeljen. Sokat kísérte otthon az édesanyja zongorán, ő pedig saját szórakoztatására énekelt. Később színdarabot írtak a nővérével, amit elő is adtak a budai Medve utcai iskola tanulóinak örömére. Visszaemlékezéseiben írja, hogy borzasztó nevetős gyerek volt, a legkisebb furcsaságokon is úgy tudott röhögni, hogy a nevetés visszafojtásától majdnem megfulladt. Remek utánzóképességgel rendelkezett.”

Bilicsi Erzsi, Éva, az édesapa, Kati és Mari

Holmi, 2009 10. szám. Petri György: "…hogy milyen egy háború" (Részlet egy életútinterjúból. A kérdező: Pap Mária). „Na most ugyanez vonatkozott a Medve utcai iskolára is. Egy tanárra emlékszem, aki az iskola párttitkára volt, és őt nagyon utáltuk, elsősorban mint tanárt - kémiát[11] tanított -, de semmi különösebb ideológiai hatással nem volt szerintem a gyerekekre. A többi tanár meg általában konzervatív, reakciós ember volt. És ezt - persze ki-ki bátorsága szerint - nem is palástolták igazán. Én például kisdobos, aztán úttörő voltam, de ezt valahogy úgy éltem át, mint az iskola részét. Hogy ez valami kötelező dolog. Az úttörővé avatásom az még tetszett is, mert jött valami őrnagy, aki megkötötte rajtunk a piros nyakkendőt, és elhangzott valami beszéd, és utána az egyik nagynéném elvitt valamelyik cukrászdába, és ott egy csomó krémest magamba tömtem. Az úttörőmozgalom pedig elsősorban pingpongozásból állt. És jelenségként is ez az úttörővezető inkább egy öregedő playboynak hatott, kis csinos bajszú, hullámos, őszülő hajú szépfiú volt.[12] Szóval nem volt igazi betonkáder a tanári karban.”

Petri György (Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Petri György. 1971.

Kovács Lajos (Skála Marci). (Dunavecse, 1922 december 22-†2018 szeptember 16. Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia urnatemető, Altemplom 32/39) A sírfelirat Kovács Lajosné, Lampérth Irén (1924-2006) és Kovács Lajos (1922-2018)

Kovács Lajos (Skála Marci) (1949-1957) Emlékezetes tanárok.

Az ARCANUM-ban a „Kovács Lajos” nevét beírva a találatok száma 100210. Az ÁBTL-keresőbe a „Kovács Lajos” nevét beírva a találatok száma 1044. Kovács Lajos zenetanár letartoztatásának a történetét Ferenczi Tibor már 2020-ban (e-mail 2020-06-06) levelében megírta. A továbbiakban továbblépni nem tudtam. 2022 szeptember 21-én újra elmentem fényképezni az Iskola Irattárába, és a személyi lapok között megtaláltam Kovács Lajos személyi adatait, a kutatásban ez hozta meg a fordulatot. (S. B.) Az anyakönyvi adatok:

Ennek alapján Kovács Lajos lakik Budapest, XII. Győri út 8. Született Dunavecsén 1922 december 22-én, besorolása 501/v, középiskolai ének tanár, a Medve utcai iskolában 1949 szeptember 1 óta tanít, munkaviszonyának kezdete 1949 június 18. Nem volt párttag. Anyja neve Kiss Borbála, házastársa Lampert (Lampérth) Irén, gyermekük Kovács Erika, aki született 1949-ben, Kovács Lajost felmondással elbocsátották 1957 július 15-én. Születési anyakönyv. Ifj. Kovács Lajos született Dunavecsén 1922 december 22-én, keresztelték december 27-én, apja Id. Kovács Lajos csizmadia református 34 éves (1888-), anyja Kiss Borbála 29 éves (1893-). (A Mormon Egyház honlapján megtalálta Ferenczi Tibor)

Az ÁBTL keresőbe beírva Kovács Lajos, anyja neve Kiss Borbála szűkítéssel a találatok száma 7 volt, mindegyiknél a születés dátuma 1922 december 22. (Az iratokat kikértem és feldolgoztam. S. B.)

Ferenczi Tiborral (1959 VIII.b) megkerestük a Kovács Lajosra vonatkozó adatok egy részét, az ARCANUM-ban szűkítéssel pl. Dunavecse, évkör 1920-1939, 1940-1959 stb. Otto Péter (1955 VIII.a) oral history visszaemlékezése 2022-ben igen fontos információkkal bővítette a Kovács Lajos 1957 előtti és utáni életútját. Belényessy István (1958 VIII.a) is számos adattal gazdagította kutató munkánkat.

Ferenczi Tibor a következőt írta 2020 június 6-án levelében: „Meg kell itt emlékeznem az ének- és zenetanárról, Skála Marciról, akinek Kovács Lajos volt a becsületes neve, és rendkívül színvonalas munkát végzett: szimfonikus zenekart szervezett már több éve az iskolában. Egyszer a hegedűkarban felszabadult egy hely, amire jelentkeztem, de sajnos nem én kerülhettem be a zenekarba, mert ugyan azonos szinten játszottam a nyertessel, de ő egy évvel később kezdett hegedülni. Hogy így vigasztalt Skála Marci, az csak kiváló pedagógiai érzékét mutatja. A forradalom leverése után alaposan meghurcolták a kommunisták. Ezen felül – orwelli módon – visszamenőleg is el akarták tüntetni létét iskolánkból; mintha nem is létezett volna. Sipos Béla osztálytársunk feltárta a tanárokról készült különféle dokumentumokat, jellemzéseket stb., és ebből teljesen hiányzik Skála Marci. De szerencsére gyakran dolgoztak hanyagul az elvtársak, és a mi esetünkben sem mentek végig az összes dokumentumon; de Sipos Béla megtalálta őt 1951/52-ig az adatok között, ahol Skála Marci még vígan énektanár és osztályfőnök volt, és még ellenőrző tanár is lehetett; idáig nem mentek vissza. Pedig azt is megnézhették volna, hogy aligha voltak más általános iskolák a Medvén kívül, ahol hosszú évekig (az ő beavatkozásukig!) szimfonikus zenekar működött, nálunk saját maga, Kovács Lajos vezényletével. Amikor a forradalom után (1957 február elején) elindult az iskolai tanítás, hallottuk, hogy a szomszédos párhuzamos hatodik osztályban az énektanár, Skála Marci – aki egyébként szimfonikus zenekart szervezett az általános iskolában, és a fél osztályt beszervezte Lukin László (1926-2004) a vokális zene állomásairól szóló zeneakadémiai – élőzenével gazdagon illusztrált – előadássorozatára felső tagozatosok számára – azzal kezdte az énekórát, hogy „Petőfit orosz golyó ölte meg, és ha most élt volna, most is így halt volna meg.” Nagyon vártuk, mert nagyon szerettük az óráit. De – mint megtudtuk – tüdőgyulladást kapott. Egyik reggel anyám – mint ideiglenes rajztanár – jön be az osztályba, és kihívott: Skála Marcit feldobták, és az ávósok az éjjel hálóingben tüdőgyulladással, 40 fokos lázzal rugdosták le a lépcsőn második emeleti lakásáról, úgy vitték be. De a történetnek nem így lett vége, mert a szomszéd osztályban a besúgó gyereket a szünetben felakasztották sállal a fogasra. Egy tanár épp az utolsó percben lépett az osztályterembe. Hogy a besúgót átvitték-e másik iskolába, csak sejtem. Szerencsére én nem ismertem, még látásból sem. A nevét sem hallottam, az újság sem írta.”

Mikácsy Péter (1958 VIII.c) közlése (2022. október 30) „1957 tél végén egyik ének órára a szünetről visszamenve az alábbiakat láttuk nagy betűkkel a táblán: „Ezek az ÁVÓ-sok azt hiszik, hogy megtudnak törni, de ez nem így lesz.” Ezt pár nappal követően már nem láttuk többé. Most már hosszabb időre elvitték. Soha nem taníthatott többé a Medvében.”

Polónyi Pál (1959 VIII.a) visszaemlékezése Kovács Lajosra. „Én emlékszem az ének tanárra, akit Skála Marcinak hívtunk. Egy inas vékony ember volt a feje egy kicsit egy halálfejre hajazott, a bőr szinte rátapadt a fejére és egész arcára. A szemei, mélyen ülő, rendkívüli erőt sugárzóak, szinte lázban égőek voltak. A frizurája kicsit művészies volt, valamivel hosszabb, mint az akkori divat. Egyszer csak azt hallottuk, hogy szegény Skála Marcit elvitte a rendőrség, vagy az ÁVO, már nem tudom ezt pontosan. Az egész iskola fel volt bolydulva. Óriási volt a felháborodás az egész iskolában. Persze csak a diákok balhéztak. Kiderült, hogy az egyik osztályban, nem a mi évfolyamunkban, hanem valószínűleg egy, vagy két évfolyammal feljebb lehetett, az egyik diák, akinek az apja rendőr vagy ávós volt, elmondta otthon, hogy az énektanár a szovjet csapatokkal kapcsolatban mit mondott. Valami olyan lehetett, hogy jobb lett volna, ha az oroszok kivonultak volna, vagy ehhez hasonló. A tanár urat a hatóságok elvitték, amin az egész iskola felháborodott. Soha többé nem láttuk és nem is hallottunk Kovács Lajos tanár úrról. Az osztályba, ahol ez történt, a tanítás végén, egy olyan hat- nyolc fiú elkapta azt a társukat, aki beárulta a tanár urat és rettenetesen összeverték, majd télikabátostól felakasztották az ájult árulót az osztályban lévő fogas sorra. Ha jól emlékszem a gyerekeket kicsapták az iskolából és valószínűleg egyéb retorziók is lehettek, de már nem emlékszem rá.”

Benedek Lóránt (1958 VIII.a) levelében (Belényessy Istvánnak (1958 VIII.a) írta 2022 október 13-án) A forradalom után, az 1956-57-es tanév azon részében, amikor még taníthatott a Medvében, az egyik ének órán szóba kerültek a forradalmi események, (arra már nem emlékszem, hogyan merült fel a téma) és azt az általam akkor nagyon érdekesnek talált kijelentést tette, hogy "Magyarország úgy van, mint Mohamed koporsója, amelyik lebeg az ég és a föld között, mi pedig a Kelet és a Nyugat között, és hol az egyik rúg belénk, hol a másik. Most éppen a Kelet." Azt azért szintén elmondom, hogy egy idővel azután, hogy eltűnt az iskolából, talán már 1 vagy 2 évvel később találkoztam az utcán az orosz tanárunkkal, Pődör Lászlónéval, és ő, miután tudta, hogy megbízhat bennem, azt mondta nekem, hogy a szegény "Skála Marcit" kényszermunkára ítélték valamilyen tanórán tett kijelentése miatt. És még azt is elmesélte, hogy az ő férjét, Pődör Lászlót még a forradalom előtt valamiért elítélték, és hogy milyen állandó gondot és szorongást okozott neki, hogy ez ki ne tudódjon, mert különben biztos, hogy őt is elbocsátották volna az állásából. (Pödör Lászlót (1911-1984) a Rajk Per egyik oldalperében ítélték el. S. B. kiegészítés) Egyébként, hogy ezek a régi tanárok milyen jó tanárok voltak, arra jó példa, hogy nekem a gimnáziumban soha nem kellett készülnöm akár oroszból, akár kémiából (az utóbbit Szöllősiné tanította), mert amit az általános iskolában a fejünkbe vertek az elég volt a gimnáziumhoz is. 1123. Budapest Győri út 8. Itt lakott a padlástérben Kovács Lajos feleségével és leányával Erikával 1957-ben.

Belényessy István (1958 VIII.a) 2022 október 13-án elment a Győri út 8. házba, ahol 1957-ben Kovács Lajos élt és ahol letartoztatták. Az ott lakókkal beszélgetett és azt tudta meg, hogy Kovács Lajos családjával még a hetvenes évek elején a közeli Kuny Domokos utcába költözött, a Krisztina körúthoz közeli bérházba. Egy régebbi telefonkönyv alapján azonosítani tudta a pontos címet, a sajnos előfizető azon a számon már nem volt kapcsolható. Ezt a címet másnap felkereste, és a lakóktól megtudta, hogy a Tanár Úr néhány éve halt meg, felesége Lampert (Lampérth) Irén pár évvel korábban halt meg, mint a férje. Az I. emelet 2-ben laktak. A házban lakók közül többen részt vettek mindkét temetésen. Erika lányuk külföldön él.

Az 1948/49-es tanévben az éneket még Rezik Béla tanította. Az 1949/50-es tanévtől kezdve 1957 januárig már Kovács Lajos.

1950-ben a VIII. osztályban tanítottak, köztük Kovács Lajos (Skála Marci) ének, tanított a VI.a-b-c-ben is. (Budapest Főváros Levéltára. Lefényképezte Belényessy István (1958 VIII.a) 1951-ben az V.b osztályban tanítottak, köztük Kovács Lajos (Skála Marci) ének, tanított a VI.a-b-c-ben is. Ellenőrző nevelő is volt ld.: aláírását. (Budapest Főváros Levéltára. Lefényképezte Belényessy István (1958 VIII.a) 1951-ben a VII.a osztályban tanítottak, köztük Kovács Lajos (Skála Marci) ének, tanított a VII.b-en és a VII.c-ben is. (Budapest Főváros Levéltára. Lefényképezte Belényessy István (1958 VIII.a) 1951-ben a VIII.a osztályban tanítottak, köztük Kovács Lajos (Skála Marci) ének, tanított a VIII.b-en és a VIII.c-ben is. (Budapest Főváros Levéltára. Lefényképezte Belényessy István (1958 VIII.a)

Kis Újság, 1951 -03-15. 62. szám. Sosztákovics oratóriuma: DAL AZ ERDŐRŐL. Ünnepi bemutató a Zeneakadémián. „A nagyjelentőségű Sztálin-díjas művet kedden este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében zsúfolt nézőtér előtt mutatta be Somogyi László vezényletével a Rádiózenekar és énekkar, a Budapesti Kórus, a Batthány- és Medve-utcai általános iskolák úttörő-gyermekkara. Székely Mihály Kossuth-díjas, kiváló művésznek és Simándy Józsefnek közreműködésével” Felkészítő énektanár Kovács Lajos. Otto Péter (1955 VIII.a) visszaemlékezése (2022-10-15) szerint: „Sztálin kantáta. Többszörös sztálindíjas Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics zeneműve nemcsak Rákosi pajtás-elvtárs felejthetetlen hatvanadik születésnapján került Magyar Állami Operaházban bemutatásra Medve-utcai Általános Fiúiskola énekkarának közreműködésével, rendkívüli sikerre való tekintettel hónapokkal később a margitszigeti Szabadtéri Színpadon is elhangzott. Kovács Lajos ének és zenetanár pályafutása csúcsára érkezett, Medve-utcai úttörök énekét lehetett hallani az éter hullámain, felügyelő szerv Közoktatásügyi Minisztérium hivatalos ünnepségein, hol felejthetetlen eseményként Bolberitz Károly alatt szakadt be pódium, tűnt el csellóstól, mindenestül kiérdemelt siker jegyében. Ahol népszerű és szakavatott Kovács Lajos „Skála Marci” megjelent, gyerekek, szülök, közönség úsztak földöntúli boldogságban, ami akkoriban egyébként is hivatalosan elő volt írva. Suba András tanulónak volt a legszebb szopránja, kedvencként elnökölt szólamában, pontos belépéséhez igazodott kinek netalán kétségei voltak.”

Népszava, 1955-09-24. 225. szám. Kossuth rádió. 1955 szeptember 26. Hétfő. 9 óra 40. A Medve-utcai fiúiskola vonószenekara játszik.

Magyar Rádió, 1956-01-29. 4. szám. Csütörtök, február 2. 9.40: A Medve-utcai fiúiskola vonószenekara játszik, vezényel Kovács Lajos. 1. Händel: Menüett. 2. Händel: Largetto a h-moll concerto grossoből. 3. Muszorgszkij: Részlet a Hovanscsina c. operából. 4. Bartók: Három dal a Gyermekeknek c. sorozatból, 5. Bihari: Verbunkos.

Dörmögő. II. Évfolyam. 2. szám. 1956. április.

Zenekarunk a rádióban. Zenekarunk hosszas várakozás után értesítést kapott a Magyar Rádiótól: 1955. május 9-én a Medve utcai iskola vonószenekara felvételre jelentkezhet. A felvételt 1955 szeptember 26-án Bartók Béla halálának 10. évfordulóján sugározta a rádió. (A felkészítő karmester Kovács Lajos „Skála Marci” énektanár volt. Kiegészítés S. B.) Kemenes Jenő. VIII.b és Kárpáti Péter VII.a

Dörmögő. I. évfolyam. 1. sz. 1955. február. Zene. Zenekarunk munkája: ez évben is megindult az iskolai zenekar munkája, igazgatónk támogatásával Kovács Lajos (Skála Marci) tanár úr vezetésével. Az idén nem, mint úttörő zenekar, hanem mint vonószenekar működünk, tehát nincsenek a zenekarban ütő és fúvós hangszerek, csak vonósak…A vonós zenekarhoz azért ragaszkodunk, mert a zenei irodalom klasszikusainak úgy mint, Bachnak, Hendelnek zenekarra írt munkáit legszebben a vonós hangszerek tudják életre kelteni…Igyekszünk munkánkkal elérni, hogy a rádióban szerepelhessünk. Otto Péter VIII.a.

(Otto Péter (1955 VIII.a) írta 2022 szeptember 12-én levelemre válaszolva: A Dörmögőt Bolberitz Pál később Oplatka András szerkesztette, zenekarban hegedültem Fellegi Józseffel (később koncertmester Magyar állami Operaházban), Bolberitz Tamással (később az Operaház, Postás Zenekar és a Milanói Compagnia d’Opera Italiana állandó dirigense), jómagam hivatásos énekes-operaénekes (Magyar Állami Népi Együttes, svájci és Németország különböző színházainál), majd hegedű-brácsa-kamarazenekar-tanár városi zeneiskolánál) Egyébként 1970-ig Magyarországon éltem, majd kiszerződtem Svájcba, utána német színházaknál énekeltem, később pedig zenetanárként működtem.

Kovács Lajos Petőfivel kapcsolatos kijelentéséről a Népakarat (A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Lapja. Első szám: 1956. november 1. Utolsó szám: 1958. január 31.) is beszámolt 1957 január 29-én. 1957-01-29. 23. szám. Nem csak a tiszta tábláról van szó. „A politika maradjon a felnőttek dolga és ne legyen éretlen gyerekeké. Ez a gondolat tükröződik abból a levélből, amelyet szerkesztőségünk a minap kapott három szülő aláírásával. A levélírók felhívják figyelmünket arra, hogy a II. kerületi Medve utcai általános fiúiskola V/b. osztályában valósággal — politikai harc folyik a gyerekek közt. A tanulók egy része szovjetellenes jelszavak kiabálásával és táblára firkálásával fogadja az órakezdésre belépő tanárokat És a legtöbb tanár megelégszik annyival, hogy minden megjegyzés nélkül csendre inti a fiúkat. A diákok pedig ezt a »türelmet« kihasználják... Akadnak tanulók, akik ezzel nyíltan szemben szállnak és emiatt gyakori a verekedés is. Kovács Lajos énektanár ahelyett, hogy a félrevezetett gyerekeket felvilágosítaná, nevelné, ilyen felelőtlen kijelentésekkel szítja a hangulatot: »Petőfit is orosz golyó ölte meg és ha ma élne, ismét ez lenne a sorsa.« Ellátogattunk a levél nyomán az iskolába. Beszélgettünk dákokkal, az igazgatóval és néhány pedagógussal. Lényegében beigazolódott a levélíró szülők állítása. Szentpéteri Ilona, az V/b. osztályfőnöke is tud a falitáblára írt uszító jelszavakról. Figyelmeztette a gyerekeket: »Órakezdéshez tiszta táblát akarok! « Az énektanár elismerte a Petőfivel kapcsolatos kijelentését — és így próbálta magyarázni: »Petőfit, ha ma élne, véletlen orosz golyó is eltalálhatta volna...«”)

Az ARCANUM-ban megtalálható források szerint: 1949-ben végzett, mint középiskolai énektanár. Ekkor már 27 éves volt, persze a háborús évek is közrejátszhattak ebben. Mindenesetre az kiderült, hogy ő tartalékos őrmester lett a háborúban, és sok más bajtársával együtt a debreceni ideiglenes kormány őrmesteri rangját tartalékos alhadnaggyá emelte. (Ebből csináltak a kommunista fogdmegek horthysta tisztet.) Budapest Győri út 8. házban lakott, a jelenlegi MOM Park közelében. A második emeleten lévő szűk padlástérben tartoztatták le.

Felmondással elbocsájtották 1957 július 15-én. 1957 március 16-tól Tökölön raboskodott és internálták. Ferenczi Tibor emlékei szerint már február elején letartoztatták, amikor véget ért a november 4 óta tartó 3 hónapos szénszünet. A Népakarat 1957 január 29-én megjelent száma alapján korábban tehette kijelentését Petőfi Sándor lelövésében kapcsolatban, amiért letartoztatták.

Adatai 8 ÁBTL iratban szerepelnek. Sipos Béla kutatási eredményei.

s. - 148. kötet - 2. rész. Tököli közbiztonsági őrizetesek nyilvántartó könyve (férfiak) K-Ő-ig. Magyarország. Pest. Tököl. 1957. pdf. Kovács Lajos. 1957. november 22.

3.1.5.-O-14520/5 BM. III/III-4-a Tájékoztató dosszié. ÁBTL-3.19 Vizsgálati napló. BRFK-I. sorozat II. kötet/1. Dossziészám: V-145901. Kovács Lajos. (1922 december 22-) A terhelő adatok felsorolása: „Az 1956-os ellenforradalom leverése után, mint énektanár, a Bp. Medve utcai iskolában szovjet ellenes előadásokat tartott. Internálva 1957. III. 19-től 1957. XI. 19-ig. Foglalkozása 1945 előtt énektanár. Jelenleg énektanár. Iskolai végzettsége főiskola. Nem párttag. Munkahelye: Általános Iskola. Budapest, XII. kerület. Dátum, Budapest, 1966 XI. 12.

A – 932/3. Budapest területén élő volt horthysta katonatisztek. K-L. IV. 678- 935. – új. Kovács Lajos (Dunavecse, 1922. Anyja Kiss Borbála.) Volt ht. alhadnagy, lakhely, Bp. XII. Győri u. 8. Munkahely, II. kerületi Tanács, Bp. II. kerület, Frankel Leó út, foglalkozása nevelő. 1945 volt alhadnagy, 1944-45. teljesített hadiszolgálatot. Budapesti karhatalmi zászlóalj. Itt esett fogságba. Az iskolában, ahol zenetanár volt, uszított a rendszer ellen.1957-ben félévig internálták. Szerepel: II/11 osztály anyagban. HM. Szü. V-37.6726. okmány.

I számú könyv. Mutató. 2.5.7. Kistarcsa. 3661. Kovács Lajos. 1922. Kiss Borbála. ÁBTL-2.5.7 IV. 150.

Kovács Lajos életrajzi adatai az ARCANUM források alapján.

Forrás: Iskolai értesítők, Dunavecse - Református Polgári Fiú és Leányiskola 1925-1945

Kovács Lajos református vallású az általános iskolai tanulmányait a Dunavecsei „Gróf Teleki József ” Református Polgári Fiú és Leányiskolában folytatta 1933-1937 között.

Az Értesítő 1933-1934-es számában (Szerkesztette Bak Antal igazgató) Kovács Lajosról a következők olvashatók:

e) Iskolai ünnepélyek:

Október 6-án az önképzőkörök rendezésében áldoztunk az aradi 13 emlékének. Kovács Lajos I. oszt. tanuló, a fiúönképzőkör elnöke szép beszédben méltatta a nap jelentőségét.

Október 31-én, a reformáció ünnepén Таkaró Károly, hitoktató állította a tanulók elé hitünk hőseit, Kovács Lajos és Kajári Ilona I. oszt. tanulók pedig szavaltak, az énekkar alkalmi énekeket adott elő.

Az ifjúság munkája. A lefolyt tanévben két önképzőkörünk működött. A fiúk a ,,Petőfi Sándor" a lányok a ,,Bethlen Kata" önképzőkörben dolgoztak. Előbbinek Kovács Lajos I. osztályos tanuló, utóbbinak Takács Margit I. osztályos tanuló, volt az ifjúsági elnöke.

Ösztöndíjak, jutalmak, egyéb jótétemények. Alapítványokból. A „Rátkai“ alapítványnak egy évi kamatát 4 Pengőt Kovács Lajos I. osztályos tanuló kapta példás magaviseletéért és négy éven keresztül tiszta jeles előmeneteléért.

Kovács Lajos I. osztályos tanuló minden jegye 1-es, kitűnő tanuló. (akkor az 1 volt a jeles, 2 a jó stb.)

Az Értesítő 1934-1935-es számában (Szerkesztette Bak Antal igazgató)

Az „Öregdiákok alapja” egy évi kamatát, 5 pengőt Kovács Lajos II. oszt. tanuló kapta a magyar helyesírásban és fogalmazásban elért legjobb eredményért.

Könyvjutalomban részesültek példás magaviseletükért és jeles előmenetelükért: Kovács Lajos II.-ik osztályos tanuló.

Kovács Lajos II. osztályos tanuló tanulmányi eredménye jeles.

Az Értesítő 1935-1936-os számában (Szerkesztette Bak Antal igazgató)

Alapítványokból. A „Rátkai“ alapítványnak egy évi kamatát 5 Pengőt és 60 fillért Kovács Lajos III. osztályos tanuló kapta példás magaviseletéért és jeles előmeneteléért.

Kovács Lajos III. osztályos, református tanuló minden jegye 1-es, kitűnő tanuló.

Az Értesítő 1936-1937-es számában (Szerkesztette Bak Antal igazgató)

Október 6-án az önképzőkörök rendezésében áldoztunk az aradi 13 emlékének. Kovács Lajos IV. osztályos tanuló, a fiúönképzőkör elnöke szép beszédben méltatta a nap jelentőségét, Csorba Béla és Kajári Ilona IV. osztályos tanulók szavaltak s az énekkarunk énekelt.

Október 31-én, a reformáció ünnepén Таkaró Károly, hitoktató állította a tanulók elé hitünk hőseit, Kovács Lajos és Kajári Ilona IV. osztályos tanulók pedig szavaltak, az énekkar alkalmi énekeket adott elő.

Az ifjúság munkája. A lefolyt tanévben két önképzőkörünk működött. A fiúk a ,,Petőfi Sándor" a lányok a ,,Bethlen Kata" önképzőkörben dolgoztak. Előbbinek Kovács Lajos IV-ik osztályos tanuló, utóbbinak Takács Margit IV.-ik osztályos tanuló, volt az ifjúsági elnöke. (1933-ban is)

Ösztöndíjak, jutalmak, egyéb jótétemények. Alapítványokból. A „Rátkai“ alapítványnak egy évi kamatát 4 Pengőt Kovács Lajos IV. oszt. tanuló kapta példás magaviseletéért és négy éven keresztül tiszta jeles előmeneteléért.

Kovács Lajos IV. osztályos tanuló minden jegye 1-es, kitűnő tanuló.

Könyvjutalomban részesültek példás magaviseletükért és jeles előmenetelükért: Kovács Lajos IV.-ik osztályos tanuló.

Összefoglalva Kovács Lajos 1934-ben, amikor az első polgárit, vagyis a mi rendszerünkben az ötödiket 12 évesen fejezte be jeles eredménnyel (nem tettek különbséget jeles és kitűnő között), a másodikat 1934-ben jelessel, a harmadikat 1935-ben jelessel, és végül a negyediket 1937-ben szintén, és ebben az évkönyvben írják is, hogy mindvégig kitűnő tanuló volt. Az első négy elemi osztályt nyilvánvalóan Dunavecsén végezte el 1930 és 1933 között.

Iskolai értesítők, Dunavecse - Református Polgári Fiú és Leányiskola Református Polgári Fiú és Leányiskola, Dunavecse, 1936.

A Nagykőrösi és dunamelléki református tanítóképző-intézet évkönyve az 1937-38 tanévről. Szerkesztette Váczy Ferenc igazgató. Nagykőrös, 1938.

A növendékek névsora, születési helye, ideje. I. osztály. Kovács Lajos, Dunavecse, 1922.

Internátusi segélyezés. A tápintézeti segélyezés pénztárából I. osztály: Kovács Lajos. — 50 Magyar Pengő.

Vizsga eredmények. I. osztály, Kovács Lajos kitűnő. (minden jegye 1-es)

A Nagykőrösi és dunamelléki református tanítóképző-intézet évkönyve az 1938-39 tanévről. Szerkesztette Váczy Ferenc igazgató. Nagykőrös, 1939.

a) A növendékek névsora, születési helye, ideje. II. osztály. Kovács Lajos, Dunavecse, 1922. Osztálykönyvtárak. A könyveket Kovács Lajos II., Szabó László III, Pólyák László IV., és Ferenczy Endre V. o. növendékek kezelték tanári ellenőrzés alatt. Az I—IV. osztály ellenőrző tanára Hadas Balázs, az V. osztályé pedig Nánási Miklós volt.

Internátusi segélyezés. Az internátusi pénztárból: II. osztály: Kovács Lajos. — 80 Magyar Pengő.

Tandíjelengedés: 20 Magyar Pengő elengedésben (tandíjmentességben) részesült: II. osztályból: Kovács Lajos.

Ifjúsági gyorsírókör. A b) csoport főleg fogalmazási írással 60—90 szótagos diktátumokat írt. Jó eredményeket értek el: … Kovács Lajos II. osztályos növendék.

Vizsga eredmények. II. osztály, Kovács Lajos kitűnő, 3/4 tandíjmentes.

A Nagykőrösi és dunamelléki református tanítóképző-intézet évkönyve az 1939-40 tanévről. Szerkesztette Váczy Ferenc igazgató. Nagykőrös, 1940.

Internátusi segélyezés. Az internátusi pénztárból: III. osztály: Kovács Lajos. — 50 Magyar Pengő.

Kovács Lajos a III. osztály növendéke voltak.

Vizsga eredmények. III. osztály, Kovács Lajos kitűnő, 1/2 tandíjmentes.

A Nagykőrösi és dunamelléki református tanítóképző-intézet évkönyve az 1940-41 tanévről. Szerkesztette Váczy Ferenc igazgató. Nagykőrös, 1941.

Internátusi segélyezés. Az internátusi pénztárból: IV. osztály: Kovács Lajos. — 100 Magyar Pengő.

Tandíjelengedés: 20 Magyar Pengő elengedésben (tandíjmentességben) részesült: IV. osztályból: Kovács Lajos.

Vizsga eredmények. IV. osztály, Kovács Lajos kitűnő, testgyakorlás közepes.

A Nagykőrösi és dunamelléki református tanítóképző-intézet évkönyve az 1941-42 tanévről. Szerkesztette Váczy Ferenc igazgató. Nagykőrös, 1942.

Szeptember 12 én tartotta az énekkar alakuló gyűlését, melyen a következő tisztikart választotta meg: Sebők Károly ifjúsági elnök, Kovács Lajos ifjúsági karnagy.

osztály. Osztályfőnök Nánási Miklós. Kovács Lajos református tanulmányi eredménye jeles. Tandíjmentes.

A tanítóképző-intézeti tanulmányokat végzett 31 jelölt közül sikerrel vizsgázott és a következő eredmény szerint oklevelet nyert: jeles: Kovács Lajos…

Orgonista-kántorképesítő vizsgálat az 1941 - 42 iskolai év folyamán 2 ízben volt: 1941 szeptemberében és 1942 júniusában. A júniusi vizsgálatra 30 most végzett és 1 javító jelölt állott elő. Képesítést nyert Kovács Lajos jeles eredménnyel.

Honvédségi Közlöny a Magyar Honvédség számára. 1945-05-15. 6. szám.

Előre léptetések. Tartalékos alhadnaggyá nevezték ki a gyalogságnál 1945 április 1-én Kovács Lajost (Született: 1922, Dunavecse. Anyja neve: Kiss Borbála).

Köznevelés, 1946-11-01. 21. szám. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1946/47. tanévre a magyar állami szociális ösztöndíjat az alábbiaknak ajándékozta. Zeneművészeti Főiskola. I. fokú ösztöndíjat kapott: … Kovács Lajos, Melis György…

Otto Péter (1955 VIII.a) így emlékezett meg Kovács Lajosról (2022-10-08) volt tanáráról, összefoglalva életrajzi adatait is.

„Skála Marci Nagykörösön tanítóképzőt végzett, majd 1947-ben karvezetőként diplomázott budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Rezik Béla énektanár távozásával az 1949/1950-es tanévben került hozzánk. Sok közös élményem volt Vele, de én most inkább életrajzi vonatkozásokra szorítkozom. Iskolánk földrajzszertárában mint hegedűs növendék gyakran megfordultam, Almásy Katalin 3. sz. Körzeti Zeneiskola tanáraként itt oktatott. Meglepetésemre Skála Marcival is találkoztam ott, aki akkoriban hegedülni kezdett. Jelentéktelen adalék, de talán említésre méltó, hogy az 1949-1951 közötti énekórák gyakorta Skála Marci katonaélményeivel záródtak, de csak akkor, ha keze utáni szolmizációs gyakorlatokat megelégedésre tudtuk. "Tanitó bácsi tessék a háborúról mesélni!" kértük könyörögve. "Csak akkor, ha a "Gerencséri utcát" tudjátok a kezem után szolmizálni!" A nyomorult "la-fa-mi-ré-la-la" nem volt olyan egyszerű, dacára annak, hogy mindannyian nyolc-kilencéves kis zsenik voltunk. Persze, hogy mentünk a keze után és hiba nélkül. Háborús gyerekek voltunk, meséi legendásak, mókásak, ártatlanok, "skálamarcisak", egyszóval felejthetetlenek voltak. Ilyen tanár volt a Skála Marci, aki szobrot érdemelne.

Elégtétel

„Medvében“ Rezik Béla énektanár megfellebbezhetetlen tekintélynek örvendett egy hosszú vessző jóvoltából, melyet általánosságban nádpálcának neveznek. Tökéletes fegyelem fenntartása érdekében szünet nélkül üzemelt Rezik tanító kezében a szerszám, a nebulók rettegtek, vágyakoztak közeli Batthyány-utcai iskolába, hol Kelemen Kálmán tanitó tejben-vajban fürösztött, tilinkóztatott kisiskolás gyermekeket. Kocka el volt vetve, aki Medvébe került, annak Rezikkel együtt le kellet nyelnie békát is. Nádpálcás Reziknek volt azonban egy Károly nevű szerencsésebbnek nevezhető testvérbátyja, aki karmesteri pálca használatának volt elkötelezett szerelmese Kolozsvári Szimfonikus Zenekar élén az elmúlt század húszas éveiben. Aggályosan precíz Bartók Béla zeneszerző nemegyszer vette igénybe Rezik karnagy szervező képességet, miről többek között egy 1922 január 21-én kelt akkurátus levél is tanúskodik, hol Bartók választ kérve címzettöl, előre megfogalmazza esedékes választávirat szövegét is,, mely következőképpen hangzott: Jövő hét végéig (január 28-ig) okvetlenül tudnom kellene az első és utolsó koncert dátumát, ezért kérem, hogy levelem vétele után azonnal táviratozzon nekem. Távirati címnek elég: Bartók Budapest Gyopár utca 2. A távirat szövege pedig kb. ilyenféle lehet: Első koncert (Kolozsvárt vagy másutt) ennyedikén, utolsó annyadikán. Ha az első koncert Kolozsvárt van és délelőtt, akkor kérném ezt a délelőtt szót is belefoglalni a táviratba, mert akkor egy nappal korábban kell elindulnom, míg, ha este van ez a koncert, akkor elég, ha előtte való este érkezem oda. Ha csak egy koncert van, akkor igy táviratozhatna: Egyetlen koncert Kolozsvárt ennyedikén. Sokszor üdvözli igaz híve Bartók. Szóval ennyedikén, annyadikán és pont. Rezik énektanár egy évvel azután, hogy betiltották a nádpálcával való testi fenyítést, feltünés nélkül távozott tanintézetből, került helyére Zeneakadémiát végzett okleveles zenetanár, a legendás Skála Marci, kit, kevesen tudják, Kovács Lajos volt valójában. Áldásos tevékenysége jelentékeny módon kihatott sorsomra, noha az áldás kelleténél is huzamosabb ideig váratott magára. Több mint félévszázad távolából izgága ádámcsutkát ellenpontozó markáns ferde orra jelenik meg előttem, ösztövér termet, lendületes taglejtés, szökkenő menés, amint kirakom a Skála Marci puzzlét. Erősen kopaszodott, halántékán plasztikus dudorok utalhattak fékezhetetlen indulatra, gyér hajzata televényként lobogott, temetett be maradék tincseivel vitorlázásra alkalmas füleket, ruházata kedves rendetlenséggel lógott rajta, dereka körüli övet jobban meghúzta a kelleténél. Hadaró beszédét érdeklődő arckifejezés, fürkész mosoly, ámuló csodálkozás, azt követő harsány hahotázás fűszerezte. A harmincas évei derekán járó tanár a gyengébb nemmel szemben lelkesen előzékeny, olykor talán nőbolond is azon mértékig, melyet elviselhetőnek, időnként kívánatosnak is találnak. Abban, hogy bátyám csilingelő szopránját felfedezte úgy iskolakórus, mint a maga számára, gyaníthatóam szépasszony édesanyámnak jelentős szerepe volt. Gábor, Gááábor! forgatta szemeit fáradhatatlan lelkendezve, holott az én nevemet is jól esett volna hallania anyámnak, mi sajnálatosan nem történhetett meg, miután goromba mód kiselejtezett énekkarból állítván, felettébb ronda hangocskám van. Ítéletével semmiféleképpen nem értettem egyet, duzzogtam, igazságtalanságot érezve mögött. Későbbiekben is gyanakvással elegyes vonzalommal kísértem „skálamarciságát”, mikor korszellem feltűnő módon előtérbe helyezte közös éneket, s gombamód szaporodtak iskolai kórusok, öntevékeny menetelni, énekelni kívánt mindenki, moziban is Dalolva szép az élet című film ment Latabár Kálmán bohóckodásával. Hogy miért pont engem golyózott ki énektanárom, mikor nyári napban, téli szélben, hajnalban, ha hull hó, lelkes úttörő voltam, azt csak a Jóisten tudja. Szállt az ének rogyásig, és Skála Marci fennen kitalálta, hogy hangom fabatka, nem csilingel az iskolakórus igényei szerint. Nem hagyhattam annyiban, ültem öreg Telefunken rádiónk mellé Bánk bán opera hazám-hazám áriáját fülelve, tanulva előadásmód művészi mikéntjét. Simándy Józsefnek nevezett tenorista lett a mesterem, irgalmatlan magasra srófolta rondának ítélt hangocskámat, csuklottam, fuldokoltam, követtem utolsó hangig vérbő visítással és nem adtam fel. Másnap rekedtségtől megszólalni se tudtam, mintsem számított, Erkel-nótája mákonyosan duruzsolt bennem, tapadt rám Simándystúl nap minden órájában. Változatosság kedvéért időnként Komszomoldalt bömbölt rádiókészülékünk, hol orrhangú Melis Györgytől lopkodtam össze dalolás csínját-bínját, roppant tetszett a „"Visszatérek drága jó anyám, mindig büszkén gondolsz majd reám...gyere öleld meg búcsúzó fiad." Itt a Komszomol dalt idéztem, amelyet Skála Marci kollégiumi társa Melis György énekelt tornatermünkben. Anyám is figyelt rám, leállt a varrógéppel, követte szomszéd szobából ígéretesnek nevezhető művészi fejlődésem. Más alkalommal Hazám, hazám áriát adtam elő csupasz falaknak, anyám konyhából jövet átölelt, jobbról-balról megcsókolt s a fülembe súgta: Nagyon szép volt! Mondjon mit akar hozzá nemértő tanárom, én akkor is hőstenor leszek. Skála Marci mégsem volt hitvány ember, ellenkezőleg, szolmizáltatta az osztályt, mutathatott kézivel bármit, a legnehezebb intervallumokat is nyomban eltaláltam. Ha lá-fát jelzett rajzosan feje fölött katedrán állva, elsőként hallhatta hangomat. Mégis az 1952 évi iskolai bizonyítványban ott áll, hogy elégséges osztályzata mellett makacsul kitart, holott szolmizálást illetően szerénytelenség nélkül állítom, hogy mesterlövész voltam. Évekkel később nagy megkönnyebbüléssel olvasom, hogy besztercei német nyelvű gimnázium egyik harmadik osztályos kisdiákja e tantárgyból szintén elégséges (hinreichend) osztályzatot kapott. Skála Marci osztályzatára mind a mai napig büszke lehetek, a fiút ugyanis Bartók Bélának hívták.

Otto Péter írta: a Rákóczi Gimnáziumban 1959-ben érettségiztem, röviddel azután történt, hogy a "Kalefon" (1989 előtt Moszkva tér, utána Széll Kálmán tér, szlengben Kalef) megláttam Skála Marcit virágágyas szélén, kőpadkán ült maga elé merengve tangóharmonikával a lábainál. 1960 nyara volt, amikor felismertem csontsovány embert. Börtönbüntetését jelek szerint leülte már. "Tanár úr!" szólítottam meg. Zavartan nézett fel rám, megismert és sírva fakadt. Pár szót váltottunk csupán, szoros volt az idő, mennie kellett Trombitás Vendéglőbe muzsikálni, ekkoriban még nem taníthatott. Emlékezett rám, a Rádióban, a Művelődésügyi Minisztériumban, másutt is hegedültem keze alatt barátaimmal. Ott ültében, szipogva közölte velem, hogy nem taníthat, valamiből mégis meg kell élnie, így a Trombitás étterem kerthelyiségében herflizik (tangóharmonikázik) délutánonként csekély fizetségért. Nem láttam többet. Hosszú évek múltán hallottam ismét hírét, mikor Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen vasdiplomát adtak át a kilencvenöt éves Kovács Lajos, vízivárosi Skála Marcinak. Trombitás vendéglő Budapest, II. kerület, Retek u. 12.

Azt, hogy későbbiekben ismét taníthatott, azt Bolberitz Tamás karmester barátomtól hallottam, ha jól emlékszem IX. kerületi Mester-utcai iskolában lett ismét énektanár. Ezt igazolja:

Képes Újság, 1983-01-22. 4. szám. Pálfalvi Nándor Keszthelyen kereste fel ifjabb Zemankovics Ferenc agrárkémikust, az Agrártudományi Egyetem számítóközpontjának rendszerszervezőjét, aki a következőket mondta: „A Ferencvárosban születtem, ott nőtem fel”… Az agráregyetemre a következők miatt jelentkeztem: „az általános iskolai biológiai tanáromat Skála Marcinak hívtuk, de ez csak a gúnyneve volt, mert ő tanította az éneket is, de ahogy a természetről, az élővilágról tudott beszélni, az engem lázba hozott. Egyszerűen csodáltam, hogy valaki így tudjon, ilyen elmélyülten ismerjen valamit. Én is olyan akartam lenni. Amikor a hormonokról beszélt, semmi mást nem tudtam elképzelni, csak azt, hogy orvos leszek.” Ennek alapján Kovács Lajos valóban a IX. kerületi Mester-utcai iskolában lett ismét énektanár. Ifjabb Zemankovics Ferenc a vele történt interjúban elmondta, hogy 28 éves, vagyis 1955-ben született, 1966-ban lehetett ötödik éves, amikor a Mester utcai iskolában Kovács Lajos énekre és biológiára tanította.

Zemankovics Ferenc

Barta János (1952 VI.c) emlékei Kovács Lajosról, Skála Marciról. Ha Kovács Lajos volt az iskolai énekkar karnagya, akkor neki hálás lehetek, mert az iskolai énekkarral bejutottunk az Operaház színpadára (az ünnepség apropójára nem emlékszem, de a királyi páholyban gombostűfej nagyságban látszott Rákosi elvtárs kopasz feje, elmondhatom, hogy láttam). Sosztakovics: Dal az erdőkről című oratóriumában énekeltük a pionírok kórusát (Jegenyék, jegenyék, induljatok, vár a rét stb.). Ugyanerre a számra a Margitszigetre is meghívást kaptunk, de Somogyi László karmester idegessége miatt (mi léptünk be rosszul, vagy a másik iskolai kórus, ki tudja), elzavartak minket. A Civil a pályán filmben is énekeltünk (Rajta sporttárs fuss a célba), sőt a felvételen is részt vettünk, 10 Ft napidíj fejében. De sokat ért akkor! Láttuk Soós Imrét, Gobbi Hildát, és bizonyára másokat is. Fiam kazettán megvette a filmet, ott masírozok az 5. sorban a gyerekek között (az első sorban pedig Emőd Pista osztálytársam).

Otto Péter kiegészítése (1955 VIII.a) (2022 november 12.) Barta János közlése teljesen hiteles. Egyébként énekkarunk tagjainak megengedték, hogy Rákosi elvtársat a függöny "nézőtér figyelő" nyílásán megcsodálja, magam is részesültem a megtisztelésben, ha jól emlékszem utolsó voltam a sorban, ki felhomályban villanykörteként világító kopasz fejét emlékezetébe véshette. Margitszigeten csupán Somogyi karnagy volt a probléma, szabadtéren nem boldogult hatalmas szereplőgárdával, és ki kellett találnia, hogy valaki más tehet minderről. Persze mikor hazaküldte Medve-utca úttörő kórusát, összecsinálta magát, mert a Sztálin-kantáta részből nem hiányozhatnak gyerekek, mert ott van a kottában. Barta-féle levél nagyszerű, de: „Jegenyék, jegenyék, induljatok hív a rét, úttörő állj elő, vár a hajnal fénye. Kőrisfák, kőrisfák, szebb legyen e puszta táj..."stb. "Sztálin dicsőség és hála" a legvégén van.

Bolberitz Tamás egyidejűleg arról is beszélt Otto Péternek, hogy Skála Marci éppen a magyarok eredettörténetével foglalkozik.

Kovács Lajostól származó információkat írta le levelében Otto Péter. Azt, hogy Kovács Lajos letartoztatása 1957 utáni sorsa hogyan alakult, így tudtuk részben kideríteni.

Otto Péter még a következőket írta meg Kovács Lajosról.

No.1 f-moll

Skála Marcit 1957-ben letartoztatása után felfüggesztették állásából, tanitástól eltiltották, idejében gondoskodtak arról, hogy még véletlenül se maradjon kényszermunka nélkül, minek eredményeképpen épületelemeket cipelt házépítésekhez. Fizikai munka rendkívül nehezére esett, nem volt hozzászokva. Mozgás, mozgás! Cipelte, cipelték mégis szabályos árkot húzva maguk után, hogy kövesse azt elmaradhatatlan letolás: Nem szántani jöttek maguk ide hé! Tudták, megérdemelték, betemetni, ledöngölni, elölről kezdeni, ház nincs sehol és nem is lesz. Hová viszik? Házhoz visszük főtörzs elvtárs! Akkor jó! Mehettek, cipelték tovább a nem létező ház felé szédelegve az erőlködéstől. Végül, egy belvárosi pincér vette szárnyai alá, elintézte, hogy rabtársainak felsőbb engedéllyel aktuális mozgalmi dalokat taníthat be. „Sződd a selymet, elvtárs,/ Sződd a selymet, elvtárs,/ Selyemből lobogót,/ Az vezesse harcra/ A magyar dolgozót! Kényszer volt egykor a munka, /Ma: hősi tett!/ Védd a gyárat, elvtárs,/ Védd az életet!” énekelték teli torokból, lehetőleg mindenki tudja, hallja, ha másért nem, okulásul. Pár nap múltán Krisztyián Károly elitélt rabnevelői előterjesztésre parancsnoki dicséretben részesült, dolgozó népet szolgálom! vágta ki vigyázzállásban immár büntetett előéletű belvárosi csálinger. Másnap megint csak sarat dagasztottak, elsötétült az ég, kövér cseppekkel megindult az eső, térség közepére érve alig láttak valamit, dobták le a gerendát, húzták fejükre vattakabátot s gubbasztottak némán Isten szabad ége alatt. Az udvart söpörtették vele, de nem tudták megtörni. Ott is kórust szervezett, akikkel többször énekeltette a Nabucco híres áriáját. Még az őr is dicsérőleg mondta: Egész szép. Már a tanítóképzőben is megmutatkozó borzasztóan erős hite, emberi tartása segítette át ezeken a megpróbáltatásokon.

No.2 As-dur

Főbenjáró bűne Bóka a professzornak feltálat lecsós sertésborda volt, valaki eltévesztett asztalt. Hová jön Karcsi bácsi a borda? kiabált hülye gyerek tanonc. Istenem, rumli volt, előfordulhat mással is, most pedig vele fordult elő: Kádár szelet jobb háromra Bóka professzor úrnak! Végzetes feledkezés, rohant be konyhára, szakács vigasztalta. Ráfázom gyerekek, Istenem, mindig akad valahol egy Júdás. Skála Marci megértőn bólintott, feje is elnehezült tőle. Másnap újabb gerendát kaptak, vaskosat, még nehezebbet. Cipelték nyögve, sóhajtozva a nem tudom hová kötelességből, legszívesebben dobták volna francba, de az is elképzelhetetlen messzi volt. Látod azt a házat énektanár? Hogyne látnám Karcsi bátyám! Nagy puffanással zuhant folder gerenda, húztak fejükre a vattakabátot, gubbasztottak némán Isten szabad ege alatt.

No.3 B-dur

Tanár úr hol a nóta? förmedt rá fegyőr. Igenis! csapta össze bokáját, állt mozdulatlan, csupán le-föl rohangászó ádámcsutkája jelezte, hogy él még. Mi van a torkán, nyelje már le a szentségit! Kérem, kéremszépen Tisztelettel! helyesbített a smasszer. Igenis tisztelettel, kiugró ádámcsutkám van, mosolygott, tisztelettel. Mondja Beethoven, volt maga katona? Igenis tisztelettel…a második háborúban. Akkor álljon egy órát feszesen s ne mozgassa a csutkáját mert szétmarcangolom…értette?! Igenis tisztelettel! Micsoda? ! Tisztelettel, ismételte alig hallhatón. Nem hallom! A tiéd tisztelettel, feledkezett magáról immár másodszor. Ezerkilencszázötvenhét márciusában feledkezett magáról primo, végzetes Petőfit is oroszok ölték meg kijelentéssel, ami iskolai énekórán hangzott el, majd tizenkét éves ártatlan kisdiákkal szökkent szárba, hogy kövesse azt a boldogtalanság. Mi történt kisfiam az iskolában? hangzott szülői kérdés és mesélt fiúcska anyukának, apukának, ez történt, az történt, amaz történt, maga se gondolta, egyszeriben lesz hős és áruló, nem tudta, honnan is tudhatta volna azt, hogy tanitóbácsinak kislánya van, talán szülei se tudták, és ha tudják? Sződd a selymet elvtárs, selyemből lobogót...Kovács Lajos tanár nem született pályát tévesztett embernek, szorgalmasan tanult nagykörösi tanitóképzőben, Zeneakadémiát végzett Budapesten, rendkívül tehetséges pedagógus. Holnap a Rablánc a lábon nehéz volt lenin nótát tanuljuk Karcsi bátyám! Öreg felszolgáló megállt a barakk elött, nézett el messzire, hosszasan. Betonfal, drótkerítés, láthatárra nehezedő szürke égbolt és semmi, semmi más. Szép házunk lesz Marcikám! kiáltott vissza távolodva megszokott pihenőhelyüktől. Kovács Lajos nevű Skála Marcit másnap vitték futkosóra szigorított büntetést akasztva nyakába visszapofázás miatt, Isten börtönrácsos ege alatt.

Még egy adalék a kedves Skála Marciról: 2017-ben mint a Zeneakadémia immár 70 éve végzett hallgatója "Vasdiplomát" vett át Vigh Andrea (2013. november 1-től rektor) rektorasszonytól.

2016-ban vízivárosi Szent Anna-templomban tartották Bolberitz Pál "aranymiséjét" (Bolberitz Pált 1966-ban szentelték Esztergomban pappá) hol jelen volt Skála Marci is, s az ünnepi ebéd hangulatára jellemző, közösen elénekelték legendás "Skála Marci a csatában....elesett egy fűszálban" John Braun Body dallamára igazított medvés-nótát Skála Marcival együtt, ki akkoriban emlékezetem szerint 95 éves volt. (A János bácsi c. vers első szakasza: János bácsi a csatában, János bácsi a csatában, János bácsi a csatában, Elesett egy fűszálban. A János bácsi a csatában egy nálunk gyermekdalként énekelt paródia. A parodizált dal az északiak John Brown's Body című katonaindulója az amerikai polgárháború idejéből.)

Lorx Ádám (1958 VIII.a) írta Belényessy Istvánnak (1958 VIII.a) (2010-01-22-én): Az énektanárunk neve a Medve utcai iskolában Kovács Lajos volt, később úgy 1966-1987 között a Kiss János altábornagy általános iskolában énektanár, többek között az 1980-as évek elején mindkét fiamat is tanította. A Kiss János altábornagy u. 31-33 alatt az általános iskola 1962-2007 között működött, majd az ELTE gyakorló általános iskolája és gimnáziuma volt, amely 2013-ban megszűnt, helyette városháza részlegek, kormányablak stb. található a helyén. HVG.hu 2013. május 31. Egy hír: augusztustól havi 1,7 millió forint plusz áfa üzemeltetési költségért kínálja majd bérbeadásra a XII. kerületi önkormányzat az ELTE Gyakorlóiskola B épületét a Kiss János altábornagy utca 31-33/A. szám alatt - közölte az ittlakunk.hu. Az ELTE szenátusa februárban úgy döntött, hogy bezárja az intézmény középiskolai részét, de megőrzi Kiss János altábornagy utcai gyakorlóiskolájában az általános iskolai képzést.

Az Iskola iratai már 2022-ben nem találhatóak meg. Ennek alapján Kovács Lajos Budapesten, a Kiss János altábornagy 31-33 sz. alatti Általános Iskolában tanított a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig (esetleg 1987-ben is, azaz 65 éves korában).

A rendelkezésünkre álló források szerint először 1963 körül lakóhelyétől messze, a XVIII.-ik kerületben egy pestlőrinci általános iskolában taníthatott, majd az ÁBTL iratok alapján: Munkahelye: Általános Iskola. Budapest, XII. kerület. Dátum, Budapest, 1966 XI. 12. Ennek alapján 1966-ban már a XII.-ik kerületben a Kiss János altábornagy u. 31-33 alatt az általános iskolában tanított. 1966 körül a Kiss János altábornagy iskolába kerülve, nyugdíjba vonulása után is óraadóként 70 éves koráig, 1992-ig tanított, majd megtanulta az orgonálást és sok helyen orgonált.

Kovács Erika levele (2022 november 16-án írta Belényessy Istvánnak (1958 VIII.a) alapján az alábbiakkal sikerült kiegészíteni Kovács Lajos életrajzát. Először is elküldte édesapja 1941-ben készített fényképét. „Nehéz körülmények között telt a gyerekkorom. Édesapám 1957-ig tanított a Medve utcában, a tanári diploma megszerzése után ez volt az első iskola, ahol tanított. Egész életében úgy beszélt ezekről az évekről, mint élete legboldogabb időszakáról. A Medve utcai iskola volt számára az ISKOLA, csupa nagybetűvel. Az iskola tanulóiból általa szervezett szimfonikus zenekar fővárosi, de országos elismertséget szerzett azokban az években. Édespám két hosszabb, egy-egy órás film nagy részében is vezényelt. Mi a Déli pályaudvarhoz közel laktunk akkoriban, a Győri úton. Erről nem a legjobbak az emlékeim, a háztulajdonos nem kedvelt bennünk. Anyai nagyszüleimnek egy kis családi háza volt egy kétemeletes bérház udvarán, tőlünk nem messze a Kuny Domokos utcában, közel a Vérmezőhöz. Szerettem ott lakni, a balkonról a Mátyás templomra nyílt kilátás. A Vérmező másik oldalán lévő Attila úti általánosba jártam az elemit, Martinkó Eszter (Szabóné) osztálytársammal egy életre szóló barátság köt össze. Sokat segített nekünk apám idősebb éveiben is, amikor anyám halála után egyedül maradt. Apám letartóztatásáról szinte semmit sem tudok, csak annyit, hogy az 1957 februárjában történt. Szüleim, nagyszüleim erről nem beszéltek, 7-8 éves voltam akkoriban, talán elsős lehettem. Hónapokra internálták, az udvart söpörtették vele, de nem tudták megtörni. Ott is kórust szervezett. Még az őr is dicsérőleg mondta: Egész szép. Már a tanítóképzőben is megmutatkozó borzasztóan erős hite, emberi tartása segítette át ezeken a megpróbáltatásokon. Szinte a semmiből kellett megélnünk, nagyszüleink segítettek, hogy meglegyen a legszükségesebb. Apám évekig nem taníthatott. Édesanyám minden követ megmozgatott, hogy apám visszamehessen tanítani. Sokadik próbálkozása, nyilvánvalóan a politikai enyhülésnek is köszönhetően, végre eredménnyel járt. Édesapám állást kapott, aminek nagyon örültünk. Igaz hétközben szinte nem is láttam. Korán reggel kellett induljon a Pestlőrinci munkahelyére, bizonyára máshol is taníthatott délután illetve este. A közlekedés csaknem négy órába telt neki naponta. Az elvtársak jóindulatából ennyire futotta. A hátrányos megkülönböztetés később is végig kísért minket. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségiztem és ezután ugyan építészmérnöknek tanulhattam a Budapesti Műszaki Egyetemen, de amikor a Kuny Domokos utcai lakásunkból 1970 körül – a bérház bővítése miatt – átmenetileg ki kellett költöznünk több mint egy évre, a távoli Kőbányán kaptunk szükséglakást. Onnan jártam az egyetemre, de hamarosan férjhez mentem , és külföldre kerültem. Szüleimmel végig szoros volt a kapcsolatunk, gyakran látogattuk egymást. A munkahelyi dolgairól apám alig beszélt, de igen jellemző volt rá, hogy mindig szerette az új feladatokat, mai szóhasználattal a kihívásokat.

Édesapám a börtönben kórusával csodálatosan elénekelt Verdi „NABUCCOJÁT” említem még meg, erről sokat beszélt. Miután a ZENE éltette őt, javaslom zenei kíséretnek az EGMONT nyitányt (YouTube) és még talán Beethoven Örömódáját (YouTube)

Édesapám 70 éves kora után maga erejéből, óriási, Istentől kapott tehetségével megtanult orgonálni, egész magas fokon, otthon is volt kis összetákolt orgonája (pedállal). A második kisebb agyvérzése után már nem tudott zongorázni, orgonálni – akkor már nem látta értelmét az életének.

1993 után kilenc óriási katedrálisban játszott, Bázelben a katedrálisban és a környéken is, Svájcban több helyre sikerült bejutnunk. Budapesten is kisért pár misét.

A saját hazájában nem hagyták érvényesülni. Ő mint Fővárosi Középiskolai ÉNEK – és ZENE tanár, kitűnően végzett Zeneakadémiai diplomájával általános iskolában tanított –vége felé is voltak kis idősekből álló kórusai – de ő ezt is szeretettel és motivációval csinálta!

Börtönből való szabadulása után 17 albérletben laktunk, benne zongora, nyomor, 9 hónap étlen, szomjan – drága nagyszüleim LAMPÉRTH Lajos és POSZTOCZKY Mária (lengyel hercegi család leszármazottja, a KRAKOWI katedrálisban családi sírjuk, vannak eltemetve, mindhárman láttuk) nagy kertje nélkül Seregélyesen (Székesfehérvár közelében) nem bírtuk volna ki.

Sajnos , Apunak 1970 után semmi privát élete nem volt, 8-21 óra közt tanított, különórák késő estig. Az én saját életem is szenvedett és édesanyámé pláne.

1970-ben jöttem ki Svájcba. Szüleim többször egy évben nálam voltak (egy kis lakásban). Együtt jártuk végig az egész Svájcot vonattal.”

A Terror Háza Múzeum megnyitásán 2002. február 24-én otthon voltam és Apuval a megnyitón részt vettünk, ott is dirigált.

Balassa Sándor. (Budapest, 1935. január 20. – †Budapest, 2021. május 14.) Belényessy István (1958 VIII.a) levele: Régi levelezésem közt találtam, Lorx Ádám barátom (1958 VIII.a) küldte el 2020 novemberében, tehát még élt Balassa Sándor. A rendszerváltás utáni korai kultúrharc Szokolay Sándort sem kerülte el: a szívműtét előtt álló Kossuth-díjas zeneszerzőt, egyetemi tanárt, a magyar és a nemzetközi zenei élet kimagasló alakját − balliberális oldalról − méltatlan sajtótámadások érték 1992 elején. A kitűnő művészt nyílt levélben és más formában is támadták, s vele együtt elmarasztalták Balassa Sándort, Bozay Attilát és Durkó Zsoltot is. A bírálók nem a műveiket, hanem a személyüket vették célba. Úgy jellemezték őket, mint közszereplést vállaló, nagyhatalmú ideológusokat, akiknek „bűnei” között szerepel a nemzeti jelző erőteljes hangsúlyozása, a népi-nemzeti magatartás, az „imamalomszerű kodályozás”. Szokolay válaszul valamennyi tisztségéről lemondott. Tizenöt év után − 1992 márciusában − elhagyta a Magyar Kodály Társaság elnöki székét. Elnöki tisztektől vált meg a Magyar Zenei Kamarában, a Nemzeti Alapítvány Kuratóriumában – itt Csengey Dénest váltotta fel –, a Budapesti Operabarátok Alapítvány Kuratóriumában, továbbá az Ars Renovanda Kodály Zoltánért Alapítványban. Valamennyi tisztségét ellenszolgáltatás nélkül látta el.

Magyar Hírlap, 1992-03-25. 72. szám. „Balassa Sándorhoz, Bozay Attilához, Durkó Zsolthoz és Szokolay Sándorhoz az Új Magyarország hasábjain szombaton nyílt levélben fordult Orbán György, Vajda János, Selmeczi György és Csemiczky Miklós. E levélben azzal a váddal illették a címzetteket, hogy nemzeti ideológia alapján közös platformra helyezkedtek, és túlzott hatalom összpontosult kezükben a magyar zenei élet felett. [] A Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnöksége sajnálattal tapasztalja, hogy jeles kollégáink a zenei közéletben elvárható megértő szellemi viták helyett ideológiai-politikai csatározásba kezdtek. Meggyőződésünk, hogy zenei életünk jelene és jövője csak emberi közeledéssel, indulatoktól mentes párbeszéddel teremthető meg. [] Budapest, 1992. március 23. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnöksége: Lendvay Kamilla elnök, Petrovics Emil, Soproni József, Kalmár László, Sári József, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Victor Máté, Malek Miklós, Vajda János, Hollós Máté.”

Belényessy István (1958. VIII.a) így emlékezett meg Róla: „Balassa tanár urat 2003 novemberében meghívtuk a Medve utcai Iskola 1958-ban történt befejezésének 45 évfordulójára rendezett ünnepélyes megemlékezésünkre, melyet másik három osztálytársam- Benedek Lóránt, Krisztián-Dillmont Frigyes és Lorx Ádám segítségével én szerveztem, közösen az 1957 VIII.b osztály szervezőjével Pertik Bélával. Még élt, de súlyos betegsége miatt nem tudtuk közvetlenül felvenni a kapcsolatot Szűcs Béla (Tokás) testnevelő tanárunkkal, Rottár Jánosné Szőllősi Margit pedig röviddel a találkozónk előtt hunyt el. Legtöbbünk számára (az osztályból 12-en voltunk ott az újjávarázsolt iskolánk – immár Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium földszinti termében tartott találkozónkon) 45 év után ez volt az első kapcsolatfelvétel az ISKOLÁ-val, és még élő tanárunkkal, az azóta rangos zeneművésszé vált egykori tanárunkkal. Szívélyes, nagyon barátságos természete, hatalmas tárgyi tudása, nemzeti elkötelezettsége, erős magyarság tudata sokunkra –kiemelem köztük Benedek Lóránt osztálytársamat -mély hatással volt már akkor ezen az első találkozón is, amely csak elmélyült a későbbi években. Megünnepeltük közösen a 75. születésnapját 2010. januárjában, de még jó öt évvel ezelőtt is részt vett találkozónkon az Angelika étteremben. Mondhatni, szoros kapcsolatunk élete végéig tartott, és azóta is őrizzük emlékét. Én magam részt vettem több emlékkoncertjén, melyekre még eleinte a Tanár Úr, halála után özvegye, Mariann asszony hívta fel figyelmünket.”

Reif Ármin („Tiplis”) (Nagytapolcsány, 1895-†Budapest, 1972 január 15)

Otto Péter visszaemlékezése Reif Ármin („Tiplis”) orosz tanáráról. „Általános iskola utolsó éveiben (1949-1951) Reif Ármin orosztanár egyik kedvencének számítottam. Való igaz, feltűnő szorgalommal tanultam, kötelező órákon túl "külön orosznak" nevezett délutáni foglalkozáson is reszt vettem. Tisztelt akaróm mély, zsíros hangon adta elő a szép orosz nyelvet, húsos orra alól agyarként elálló tömött bajusz, homlokán éktelenkedő nagy tipli volt a különös ismertető jel, így nem csoda, hogy tanulóifjúság utóbbihoz ragaszkodva "Tiplisnek" nevezte el. Felületes szemlélő csupán a szigorú tanárt láthatta benne, holott az ártalmatlanul dörmögő, nyugdíjazás elött álló testes pedagógus különösen hölgytársaságban rendkívül kedélyes ember volt. Szüleimnek égető gondot okozott az, mikor nagy jóindulattal kipécézett Fasori orosz nyelvű Gorkij-gimnáziumba való feltétlen továbbtanulásra. "Ha megbecsüli magát a gyerek, még Moszkvában végzi az egyetemet, meglássák!" Megtisztelőnek vettem ajánlatát, gondoltam, szülői munkaközösségben tevékeny anyámnak udvarolva jobb nem jutott eszébe. "Na még csak pont ez hiányzik!" kiáltott fel apám, lett elege úgy orosztanárból, mint a fasori Gorkij Gimnáziumból. Tiplis hadifogságban tanult meg úgy-ahogy oroszul, beszélték háta mögött lekicsinyelve. Mendemonda volt valójában. Felvidéki szlovák Tapolcsányban született egykori fiatalember eredendően polgáriskolai matematika-fizikaszakos tanárnak készült. Első munkahelye a Budapesti Ortodox Hitközség fiúiskolája volt, hol diákjai népszerű ásványtantanárukat "Röfi" névvel látták el, a "Tiplit" feltehetően későbbiekben szerezte. Ebben az iskolában tanított felesége is, a kiváló pedagógus hírében álló Schischa Frida történelemtanárnő. Az 1944-es év nagyot fordított "Tiplis" sorsán, Kasztner-féle mentőakció keretében külföldre távozott Deutsch Adolf igazgató helyére az iskola tanári kara egyhangúlag Reif Ármint választotta. Vészkorszakot követően Dob-utcai ortodox hitközségi iskolában kezdődött meg elsőként fővárosban a rendszeres oktatás. Egyházi intézmények államosításával, megszűntével az 1875-ben alapított ortodox polgári iskola igazgatója Medve-utcai Általános Fiúiskola orosznyelvtanáraként talált magának állást. Orosz nyelvtudását minden valószínűség szerint szlovák anyanyelvi környezet magyarázza, ahová maga is született. Jó tanár volt. Becsületes, lelkiismeretes, mértékkel szigorú, nem felejtem, mikor az utolsó tanévben jóságosan pálcát tört felettem. Nagy Sándor I. jóbarát padtársam cirill betűket négy év orosz nyelvtanulás után sem ismerte, ugyanakkor bámulatos rajzkészséggel, megtévesztő hűséggel másolta le hibátlan orosz dolgozatomat. Tiplis kellően méltányolta igyekezetét, füzetébe továbbtanulást lerendező kitűnő osztályzat került, dolgozatom alá ugyanakkor könyörtelen vastag elégtelent kanyarintott. Zokogva borultam az iskolapadra. Hozzam lepett, megsimogatta fejemet, dörmögött is valamit hozzá, alig hiszem, hogy "halóm" lett volna és mégis az volt, színjeles tanuló maradtam. Reif Ármin tanár úr, kinek nevét nemcsak emlékezetem, de tábla is őrzi Kazinczy-utcai zsinagóga mögött, 1972-ben hunyt el Budapesten hetvenhét éves korában. Shalom Tiplis, Shalom...köszönök mindent, különösen azt, hogy még idejében megszerettetted velem Puskin, Csehov és a többiek csodálatos anyanyelvét."

Reif Ármin életrajzi adatai. Iskolai értesítők, Budapest - Országos Izraelita Tanítóképző-intézet. Budapest, 1914. 1914/15. Tanítók Reif Ármin, született Nagytapolcsányban, 1895-ben. 1920-tól 1947-ig rendes tanárként dolgozott az Izraelita Hitközség Nép- és Polgári Iskolájában Budapesten, igazgató is volt 1945 és 1947 között. 1931-ben „Reif Ármin okleveles polgári iskolai rendes tanár, az I. osztály főnöke, az ásványtan-, vegytani szertár és a segélykönyvtár őre, tanította a mennyiségtant az I, a természetrajzot az I, II, az ásványtan-vegytant a IV, a mezőgazdaságtant a III, és a németet az I. és II. osztályban. Szolgálati éveinek száma: 12. Heti óráinak száma: 20.” Ennek alapján 1919 óta tanított. A felekezeti általános iskolák történetének vége ismert: 1948 nyarán valamennyi általános iskolát államosították, az iskolák épületeit és teljes felszerelését is beleértve. Reif Ármin ezt követően került 1949-ben a Medve utcai általános iskolába, ahol három évig orosz nyelvet tanított. Reif Ármint a Medve utcai általános iskolában a Dolgozók Iskolájának tanfolyamait vezető igazgatójává nevezték ki.

Kis Újság, 1951-10-27. 251. szám. Színes, vidám mondattan a Dolgozók Iskolájában. „Az októbervég pára-fátylas alkonyában aktatáskás nők, férfiak igyekeznek sietve a budai Víziváros zegzugos utcácskáin — egyirányba. Kíváncsian követjük őket, hova mehetnek ezek a kék-overallos, felöltő alól kivillanó fehér munkaköpenyt viselő, láthatóan különböző munkakategóriában foglalatoskodó — emberek — olyan buzgó egyértelműséggel? A régi-régi Medve utca ólmosszürke iskolaépülete előtt torpannak meg. De csak azért, mert ott most a nagykapun napközis apróságok sereglése árad kifelé, tanítónénik féltőgondú terelgetésével. Amint ez a csicsergő-csevetelő gyereksereg szabaddá teszi a bejáratot, a meggyűlt felnőttcsapat beáramlik az iskolába. Már tudjuk, itt most kezdődik a Dolgozók Iskolájának esti tanfolyama. Az iskolába tóduló dolgozók után nyomulva, néhány perc múlva már mondja is nekünk Vadász László, az Általános Iskola igazgatója ennek a forradalmi »tudomány-ostromnak« stratégiai szándékát. Másfél év alatt — négy év— A dolgozók nagy, szocialista forradalma során, az eddig elnyomottak elfoglalták az állami élet különböző pozícióit. Gyárak, üzemek, intézmények, irodák, minisztériumok irányító tényezői lettek a politikailag legfejlettebb, legöntudatosabb dolgozók, akiket azonban korábbi, elnyomott sorsuk megakadályozott abban, hogy a műveltség elemeivel alapvető rendszerességgel — tehát iskolában — megismerkedhessenek. Ezt akarják most pótolni Hetenként háromszor — hétfőn, szerdán, pénteken — este öttől tízig, idejönnek nehéz napi munkájuk után és másfélév alatt elvégzik az Általános Iskola felső négy osztályának anyagát. Az V—VI. osztályét hat hónap alatt, aztán a VII-ét és VIII-ét külön hat-hathónap alatt, 18-tól 50 éves korúakig, nők és férfiak, ülnek be ide az iskolapadokba és a tudásszomj mohóságával szívják magukba a nyelvtan, mértan, számtan, irodalom, történelem alapfokú ismeretelemeit. Tájékozódásuknak ebben a szakaszában kapcsolódott a beszélgetésig a Dolgozók Iskolájának tanfolyamait vezető igazgató-szaktárs, Reif Armin…De már ezután kiváncsiak voltunk az iskola egyik osztályának tanórájára is. Az igazgatók szívesen kalauzoltak a tanteremben, hol éppen Szlávik László tartott magyar nyelvtanórát.” Reif Ármin felesége Schischa Frida történelemszakos tanárnő volt.

Pál Emil (Budapest, 1913 december 9-) 1953-1974 között tornatanár és úttörő csapatvezető volt a Medve utcai iskolában. Végzettsége tanítóképző. Munkaviszonyának kezdete 1936 április 1. Tanító, a Medve utcai iskolában 1953 szeptember 1-től. 1974. augusztus 31-én. az Ifjúsági házhoz ment dolgozni.

Keisz István (1961. VIII.a) így emlékezett meg Pál Emilről: Pál Emil, eredetileg nem is tanár, hanem pénzügyi szakember: az akkori Színművészeti Főiskola gazdasági igazgatója volt 1948-ig, Sinkovits Imre és nemzedéke segítője. Rákosiék 1953-ban kirúgatták. Így került tanítói pályára és lett általános iskolai tanár. Ez a munka jelentette számára a kiteljesedést. Ő tulajdonképpen nem volt szaktanár, de nálunk például rövid ideig számtant, és egy élettelen természet nevű tantárgyat is tanított. A mi időnkben már Szűcs Béla volt a tornatanár, de Pál Emil is végezte ezt a munkát. Pál Emil csapatvezetőt, egy univerzális nevelőtanárként tudnám jellemezni. Az Úttörő Szervezet által megkövetelt alapvető formalitásokat teljesítenie kellett. Ö azonban egyáltalán nem tekintette politikai szolgálatnak a csapatvezetést. Az úttörőknek egy része csak formálisan tartozott a csapatihoz. Volt viszont sok olyan társunk, akik felfogták, mire is nevel ő minket. Kiváló, kreatív szervező, a keze alatt sürgölődő korosztály csemetéihez nem a tekintély alapján közelítő, ha kell keményen, de mindig igazságosan ítélő egyéniség volt. Ez a tartás és fellépés nagyon sokunkat vonzott. Mi őt Emil bácsinak és nem tanár úrnak szólítottuk. A csapatnak megvolt az a sajátossága, hogy a tagság összetétele átívelt osztályokon és évfolyamokon. Nem éreztük magunkat beskatulyázva, tanultunk az idősebbektől és később tanultak tőlünk a fiatalabbak. De itt nem tantárgyakról volt szó, hanem közösségi életről, annak minden súrlódásával és élményével. Természetesen nem egymaga foglalkozott mindenkivel. Jó érzékkel választotta ki azokat a srácokat, akik rajvezetőkként a keze alá dolgoztak. (Később, amikor már felnőttként rendeztünk összejövetelt valamely kerek számú születésnapjára, kiderült, hogy milyen jól választott, mert mindegyikük kiválóan megállta a helyét a nagybetűs életben.) Rengeteget kirándultunk tavasszal és ősszel. (Egyszer koratavasszal háromnapos túrát szervezett a Börzsönybe. De a hegyek csúcsain és völgyeiben még 40 centis hó volt. A táv közel 40 kilométert tett ki. Megmásztuk a Csóványost és a Nagyhideghegyet. Akkor voltam 10 éves. Büszkék voltunk a teljesítményünkre és senki sem panaszkodott. A részvételt önkéntes kihívásként vállaltuk, többen kisírtuk szüleink beleegyezését.) Külön szám volt a nyári táborozás. Először ötödik után nyáron voltam Felsőtárkányban. Emil bácsi szerzett katonai sátrakat, amelyeket mi magunk állítottunk fel egy erdei tisztáson. Tömtünk magunknak szalmazsákokat, ástunk latrinát, őrséget vállaltunk éjszakára kétórás váltásokkal. Minden második nap volt valamilyen céltúra. A kicsiknek 10 km, a vállalkozó öregeknek speciális, 20 km-es táv. Volt velünk néhány felnőtt kísérő, de nem feltétlenül tanár. Egyik gyerek apja képzett túravezető volt, ő tervezte meg az útvonalakat. A túrákon rengeteg természetismeret ragadt ránk. Többet ért az egész, mint két félév magolás. Rászoktunk, hogy magunk oldjuk meg problémáinkat, mert szégyen volt panaszkodni a táborvezetőnél. Nem ő szégyenített volna meg valakit, hanem az illető szégyenült volna meg a többiek előtt. Forrásvizet ittunk, abban mosakodtunk. Csakhogy a forrás 15 méterrel lejjebb volt, és a teli vödrökkel és kannákkal a meredek, köves emelkedőn kellett felkapaszkodni. (Szerencsére az élelemnek valót nem nekünk kellett levadászni.) Az azonban mindennapos volt, hogy csak az alapanyagokat hozták fel a nagyok a faluból (Felnémetiből), és a táborban készült el a főtt kaja. Esténként saját műsorokat adtak elő a sátrak lakói. Ez része volt a tábori versenynek. Később két nyáron is Balatonszepezden vertünk tanyát. A tóparti táborozás kellemesebb volt, mint az erdei, de nem azt jelentette, hogy egész nap mindenki csak lubickolt. Bejártuk a Balatonfelvidék elérhetőbb részeit, néhányszor kisebb vonatozással kiegészítve. Elmentünk a Tihanyi félsziget olyan helyeire, ahol kevesen jártak honfitársaink közül. Átkeltünk a déli partra is. Ezt mind megszervezni kb. 40-50 gyerek számára, nem volt kismiska….. Emil bácsinak volt egy aranyos kisfia, aki mindig ott volt vele (velünk). Szegényke, még kisiskolás korában, tragikus körülmények között meghalt. Attól kezdve édesapja egyik napról a másikra megkeseredett, amit próbált palástolni, de nem igazán sikeresen. Amikor már nyugdíjas volt, testvéreimmel meglátogattuk a lakásán. Sok mindent mesélt magáról és az életéről. Néha nehéz volt kihúzni belőle dolgokat. Nem titkolom, sírtunk is. Néhány év múlva meghalt. Nagyon sokan mentünk el a temetésére a legkülönbözőbb korosztályokból. Úgy érzem, hogy a mi csapatunk és annak vezetője kuriózum volt a maga korában. Ma úgy tűnik, hogy adaptálta a cserkészetet az 50-es, 60-as évek körülményeinek és lehetőségeinek megfelelően.

Vásárhelyi István (1959 VIII.a) emlékei Pál Emilről: Pál Emil bácsit tiszteltük talán a legjobban. Szigorú volt, de szeretett bennünket és igyekezett mindenkit a jó felé terelni. Volt egy speciális fogása a vállnál, amellyel a legerősebb gyereket is térdre kényszerítette. Szigorúan, de szeretettel, ez volt az ő nevelési módszere, ami szerintem a legjobb a gyerekek számára. Az ő érdeme, hogy az úttörő élet nem volt olyan sematikus és túlpolitizált, mint akkor általában. ….Pál Emil vezetésével 1958 nyarán egy 24 napos országjáró túrát tettünk, az egyik úttörő gyerek apja valamilyen fontos MÁV vezető volt, és a csapat részére szerzett egy olyan kusettes kocsit, amelyet a sportolók utaztatására használtak. Egy fülkében 6 ágy volt a felső és az alsó ágy fix, a középső lehajtható és így nappalra háttámla. Pál Emil tanárral, úgy legalább 50-en voltunk. A szülők adták össze a költségekre a pénzt, ebből vette Emil bácsi a buszjegyeket és a múzeumi belépőket, valamint a főzendő kajára a nyersanyagot, de időnként mi is kérhettünk saját célokra zsebpénzt. Az úton egy-egy állomáson úgy álltunk meg, hogy a kocsit félretolták egy mellékvágányra és ott voltunk néhány napig, aztán tovább. Így mentünk körbe fél Magyarországon! Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szeged, Kiskörös és Pécs jut eszembe az állomások közül, de lehet, hogy Debrecenben is megálltunk. Így jutottunk el a Mátrába és a Bükkbe, 1958-ban még járt villamos Pécsen. Voltunk Lillafüreden és a tiszalöki vízerőműnél, Petőfi kiskőrösi házában stb. Szép emlékek ...

Salamon Gábor (1963 VIII.a). Véleménye és emlékei szerint Pál Emil volt a legfontosabb tanár abban az időben az iskolában. Pál Emil a mi korosztályunk meghatározó tanára volt (Materényi Jenővel közösen) aki, mint úttörővezető nem igazán a politikai inkább a közösségi oldalát (mint hajdani cserkész) domborította ki. A táborok, kirándulások, akadályversenyek, sportrendezvények (háztömbkörüli futás) soha nem szóltak politikáról, inkább kihasználtak azt, mint keretet, hogy közösen csinálhassunk valamit. Mint őrsvezető megtanított irányítani, felelőséget vállalni. Kiváló káderpolitikát folytatott. Tudtommal a Színművészeti főiskola főkönyvelője volt, ahol valamilyen politikai okból megbukott és ide helyezték. Tudtommal képesítés nélkül tanított (testnevelést, egészségtant).

1944 előtt Magyarországon, így a Medve utcai általános iskolában is azok a tanárok, akik 1944 előtt szerzték meg a diplomájukat anyagilag megbecsült, magas szinten képzett tanárok voltak. (Ez a helyzet sajnos 1949 után megváltozott.) A Medve utcai iskola 1873-1945 közötti iskolai értesitők feldolgozása ezt egyértelműen bizonyították. Az iskola tanárainak többsége az 1950-es években ebbe a kategóriába tartozott. Csak kevesen voltak párttagok. Sokan megszerezték a doktori fokozatot, publikáltak, könyveket, tanulmányokat írtak. A források hiánya miatt csak három volt tanárunkról írt visszaemlékezéseket közlöm. Ezeket a megemlékezéseket a volt „medvések” 50-60 év távlatából írták. A három megemlékezés felvillant valamit arról, hogy milyen utravalót kaptunk volt tanárainktól.

Akik még élünk részt vettünk 50 év elteltével 2009-ben, majd 60 év elteltével 2019-ben a tanévnyító ünnepségeken. Most 2022-ben készülünk arra, hogy részt vegyünk a 150-ik tanévnyítón, ami bekövetkezett. 2009 óta minden évben találkozunk egyszer évente.

Materényi Jenő, Dezső . (Somogyacsa, 1920 május 12-†Balatonfüred, 1986 október 11) 1958-1967 között tanított történelmet a Medve utcai általános iskolában. Zsebők István igazgató. Materényi Jenő munkájának értékelése, Bp. 1964 június 10. Medve utcai iskola. „Iskolánknál hatodik éve tanít. Mindig a szaktárgyát tanította, mindig osztályfőnök is volt. Jó tárgyi, politikai és pedagógiai felkészültséggel rendelkezik. Különösen történelem tanításán érezni nagy tájékozottságát, olvasottságát. Az elmúlt évben tartott történelem bemutató tanítása is ezt igazolta. Szakmai és ideológiai továbbképzésen részt vesz. Elvégezte a politikai gazdaságtan hároméves tanfolyamát, jelenleg a filozófia kétéves tanfolyamára jár. A szemináriumokon aktív, értékes javaslatokat mond, gondolatokat ébresztő hozzászólásaival segítője a szemináriumvezetőnek. A pedagógiai szaksajtót rendszeresen olvassa, észrevételeit elmondja. Építő bírálatot gyakorolt a legutóbbi ifjúsági színdarabbal kapcsolatban (Mikszáth Kálmán: Beszélő köntös), cikke a Pedagógusok Lapjában megjelent. Az ifjúság szereti, jó humorú, a tanulókkal közvetlen, barátságos. Humora néha ironikus. Osztályában a közösségi nevelés területén kisebb hiányosságok tapasztalhatók, ebből adódik, hogy néhány pedagógus oktató munkájában kisebb eredményt ért el. Követelményeiben, feleltetési módszerében régebben erősen maximalista volt, az utóbbi években ezen részben változtatott, de még ma is maximalista a feleltetésnél, az ötös érdemjegy adásánál. Hajlik a Tanterven túli követelményekre. Pl. ötöst történelmes az a tanuló, akinek pl. olvasófüzete van. A szülőkkel közvetlen, jó nevelőértékű szülői értekezleteket tart. Az ifjúsági mozgalmat mint rajvezető támogatja. A különböző versenyekben az általa vezetett raj sok sikert ért el. Jó ünnepély szervező, jó szónok. Kisebb ifjúsági jeleneteket írt, melyeknek jó nevelő hatása volt. Társadalmi munkában végzi az iskolai fali újság szerkesztését, mely jól szolgálja az iskolai közösség tájékoztatását és nevelését. Eredményes és ötletes az iskolarádió műsora. A nevelőtestületnek értékes, tekintélyes tagja, tekintélyét sokoldalú tevékenységével vívta ki. Az ateista nevelés problémáival rendszeresen foglalkozik, problémáit a testületi értekezleteken is felveti. Igazgató, aláírás nincs csak pecsét. A fentiekkel egyetértek, aláírás Materényi Jenő.”

Pazsitzky Árpád (1960 VIII.a) levele a (Los Angeles). 2014 november 24. Materényi Jenő volt az osztályfőnököm, azt hiszem 3 évig, s volt egy komoly botrányunk a 8-ik év végén, amikor is egy dolgozatot irtunk, ha jól emlékszem '56-ról, és Materényi forradalomnak nevezte '56-ot, és mi is a dolgozatban szintén, legalább is majdnem mindenki. Az igazgató, Zsebők István elég felháborodva eltiltott minket, hogy ballagjunk emiatt. Materényi, mivel árva gyerek voltam, felkarolt, egy kicsit több időt szentelt rám, mint a többiekre, nagyon kihatott az egész életemre. Egy ritka karakter volt abban az időben, amikor mindenki behízelgett a rendszernek. Materenyi Jenő mindig kimondta, sőt biztatott minket, hogy írjuk az igazat. Materényi Jenőt 1945-ben az oroszok a falhoz állították, kivégzésre, de valahogy elengedtek. Ez nem volt kihirdetve, de nekem elmondta.

Vásárhelyi István (1959 VIII.a) Materényi tanár úrnál nem csak a Kossuth- de a "Materényi"- beszédet is tudni kellett, amiből már csak arra emlékszem, hogy "Uraim, Önök felállottak, de én nem vagyok hajlandó leborulni Önök előtt".

Sipos Béla és Zsemlye Béla (1959 VIII.b) Materényi Jenő történelem–magyar szakos népszerű szigorú tanár, elegáns úriember volt, amikor bejött az asztalra dobta az osztálynaplót, az évszámokat tudni kellett. Minket csak egy fél évig tanított. Nála nehéz volt ötöst kapni. Mikor volt a mohácsi vész? 1526 augusztus 29-én délután három órakor (még pontosabban 13. és -15. óra között, mintegy 15 ezer magyar halottal) volt a helyes válasz. Mit tudsz fiam az Aranybulláról, a válasz csak ez lehetett: 1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet. Egy éjszakai lokálban zongorázott és tanított. A visszaemlékezések szerint a legnépszerűbb tanár volt a Medvében.

Egy vélemény a Medve utcai fórumról: összes tanárom közül a legjobb, legemberibb Materényi Jenő osztályfőnökünk volt.

Draskóczy Gábor (1966 VIII.c) Materényi tanár úr nagy tiszteletnek örvendett az osztályban, mert szigorú volt ugyan, de nagyon igazságos. Nála a felelés „beugróval” kezdődött, azaz 5 villám kérdésre (évszámra) kellett helyesen felelni ahhoz, hogy a felelést elkezdhessük. Egyik április elsején meg akartuk viccelni, ezért bekentük ragasztóval a kilincset és a tanári széket. Úgy gondoltuk, jó mulatság lesz, ha beleül. Szerencsére észlelte a csapdát, felfedezte a ragasztót. Nagyon mérges lett. Egy hosszú „prédikációba” kezdett, melyben felháborodottan elmondta, hogy mennyit kellett neki, mint árva gyereknek küzdenie a diplomájáért és azért, hogy az öltönyét megvegye. (Ő mindig azzal is megtisztelt bennünket, hogy öltönyben, nyakkendőben jött az órára.) A „prédikáció” végén a feszült légkörben elővette a naplót, és lapozni kezdte, hogy kit hívjon ki felelni. Igyekeztünk láthatatlanná válni, mert ezen a napon senki sem szeretett volna felelni. Lapozta, lapozta, majd becsukta és azt mondta: Fiuk! Ma nem feleltetek, mert nem tudnék igazságosan osztályozni. Szinte mindent elfelejtettem abból, amit történelemből tanított, de ezt a mondatot nem. Ez mutatta meg, hogy ki volt ő valójában. Ma is példaként szoktam emlegetni ezt a történetet a hitoktató tanítványaim előtt, hogy többet tanítunk azzal, akik vagyunk, mint amit mondunk.

Ádám György (1966 VIII.c) Felső tagozaton kiemelkedő élmény volt történelemtanárunk (Materényi Jenő), aki különleges egyéniség volt. Módszerével megigézte az osztályt, még a rossz gyerekeket is jól viselkedésre, tanulásra serkentette. Az órákon egyrészt történetek kerültek eljátszásra az osztály egy-egy /mindig más/ tanulójának bevonásával, másrészt a szerzett érdemjegyek mellett az évente a tanár úr által ajánlott irodalomjegyzékből aki 3-at elolvasott, az kapott egy zöld 5-öst, ami a többi jegyével tulajdonképpen egyenértékű volt. Persze az elolvasás tényét keresztkérdésekre adott válaszokkal kellett igazolni! Egy biztos, hogy velem a történelmet ő szerettette meg. Törifüzetünk elején az szerepelt, hogy „A történelem az élet tanítómestere”! Első történelemóráján az őskorról mesélt, játszott el eseményeket. Egy ősembert megszemélyesítve keresgélt a padsorok között, majd egy padról felemelve egy toltartót dörmögő hangon, diadalmas arckifejezéssel azt mondta „Jó kő, éles kő”!

Ritly Ignác (Krasznaterebes, Szatmár vármegye,1899 szeptember 23-†Bp. 1978 november 10)

1951-1960 között tanított matematikát a Medve utcai általános iskolában.

Sipos Béla és Zsemlye Béla (1959 VIII.b) véleménye: Ritly Ignác, (Koki) matematika-fizika, „körmösöket” és „kokikat” adott, alacsony bajszos szigorú tanár volt, dohányzott, hangja rekedt volt, öreg aktatáskája tele volt dolgozatokkal, láthatóan az élete a tanítás volt, ezért emlékszem rá és emlékeznek rá a régi medvések. Ritly Ignác óráin fegyelem volt, a légy zümmögését is hallani lehetett, a rendbontást csírájában elfojtotta. Olyan tanár volt akit 63 év elteltével sem lehet elfelejteni.

Keisz István (1961. VIII.a) ezt írta: „Ritly tanár úrra mindenki emlékszik, még azok is akiknél esetleg csak egy órán helyettesített. Nem volt egyértelmű a szimpátia iránta. Megjelenése és fegyelmezési módszerei hagytak mély és felejthetetlen nyomokat egyesekben.”

Arató András (1959 VIII.a) írta, Ritly Ignác az I. világháborúban az Olasz hadszíntéren harcolt, de erről ritkán beszélt.

Polónyi Pál (1959 VIII.a) emlékei Ritly Ignácról, osztályfőnökünk volt, akit a Szűcs Béla (Tokás) csak Náci bátyámnak szólított, eszembe jutottak elég durva módszerei, amelyekkel a rosszalkodásunkat díjazta. Volt ugye a koki aztán feltolta a pecsétgyűrűjét és az már nagyon fájdalmas volt. Aztán ott volt a pajesz húzás, addig amíg már lábujjhegyen álltunk és a szemünk könnybe lábadt. Egyszerű pofont is tudott adni, aminek rendszerint a nyoma is ott maradt egy ideig. Acsy Vilinek egyszer olyan fülest adott, hogy a nyoma napokig megmaradt, mire a mamája bejött az iskolába és feljelentette az öreget. Ez után majd két hétig dúlt-fúlt a tanár úr, hogy őt egyesek fel merték jelenteni. Amikor feleltünk matematikából a táblánál és nem tudtuk a példát megoldani, vagy tovább menni a feladatban akkor az öreg azt mondta megkérdezzük a táblát és fejünket beleverte alaposan a táblába. Ettől persze nem lettünk okosabbak. Emlékszem, hogy egyszer a Drosztmér Pityu valami rossz fát tett a tűzre és erre a tanár úr azt mondta, hogy a büntetése osztálysima lesz. Ez azt jelentette, hogy a Pityunak le kellett hajolnia és nekünk a fenekére kellett egyet ütni, de nagyot különben a tanár úrtól kaptunk egyet. Egy háromnegyed padsornyi gyerek után, legnagyobb megkönnyebbülésünkre abbahagyatta, mert a Pityu már nagyon sírt. Ez is eléggé megrázott bennünket, ennek ellenére érdekes módon mégsem haragudtunk rá. Mondhatom, hogy tiszteltük, persze nem e miatt, talán az okossága volt az. Többek között kiválóan sakkozott és valahol éreztük, hogy szeret bennünket és nem volt haragtartó sem. Szerintem ezeket a "nevelési" módszereket még a gyerekkorából és a katonaságtól hozhatta magával. Aztán háborús történetekkel is traktált bennünket. Elmondta, hogy rendkívül rossz felszereléssel és kevés élelemmel rendelkeztek. Volt olyan nem egyszer, hogy amikor a konzerveket a bajonettel kinyitották, ahogy ő mondta bűzt kaptunk, vagyis az romlott volt. Parancsot kaptak egy magaslat elfoglalására, amelyet ő így mondott el: nyolcvanan mentünk fel a hegyre és tizenheten tértünk vissza, fele halottan fele sebesülten.

Ferenczi Tibor (1959 VIII.b) emlékei Ritly Ignácról. Szigorú volt, de jól magyarázott, és következetes volt. Én kedveltem. Az ő fizikai büntetése elég változatos volt: a rendetlenkedő gyerek pajeszát meghúzta, vagy „kokit” adott, ami azt jelentette, hogy öklének behajlított csontos ujjaival, ütést mért a gyerek koponyájára úgy, hogy az ököl lecsúsz-szék a koponyáról, és maga is koppanjon a gyerek fején.

Harsányi Gábor. A fociban is a főszerep. Labdarúgás, 1973 május 5. szám. „Budán, a Bajvívó utcában nőttem fel, ahol nagy foci csatákat vívtunk, s ma is legszebb gyermekkori emlékeim közé tartoznak az akkor játszott lábtenisz körbajnokságok. A Medve utcai iskolában végeztem az általánost. Az iskolai csapatban mindig jobbszélsőt játszottam. Ez azért volt így, mert elszaladni eltudtam a szélen, de beadni soha. Szidtak is érte eleget.”

Harsányi Gábor. Magyar Fórum, 2009. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám) 2009-06-18 / 24. szám.

Medveczky Attila. Harsányi-darab a Broadwayn. „Tudtommal már gyerekkorodban szerettél színészkedni és focizni. Dr. Sipos Béla, a PTE rektorhelyettese nyilatkozta anno: „A Medve utcai általános iskolában a legjobb barátom Harsányi Gábor volt, akiből később színész lett, és egy Zsemlye Béla nevű fiú. Hatéves korunktól fociztunk. Harsányi Gábor már akkoriban kitűnt a színészi képességeivel. Egyik alkalommal beteget jelentett, és még én is megrémültem, olyan szörnyű állapotban volt. Megkérte a tanárnőt, hogy engedje haza, és én pedig kísérjem el. Ahogy a sarkon befordultunk, máris elkezdtünk focizni, kiderült, semmi baja nem volt.” Ez valóban megtörtént? - Ez valóban így történt. Nagyon szerettem a Medve utcai iskolába járni, s kiváló osztálytársaim voltak. Számtalan alkalommal fociztunk a grundon. Emellett versmondó-versenyeken vettem részt sikeresen. Minden szerénytelenség nélkül mondom: 1957-ben, a forradalom leverése után olyan módon szavaltam el a Himnuszt, hogy az egész iskola zokogott.”

Harsányi Gábor. 1971.

Forrás, 2000 5. szám. Szigethy András: Egy úr a Neue Zürcher Zeitungtól (Beszélgetés Andreas Oplatkával, a Neue Zürcher Zeitung volt skandináviai, párizsi, moszkvai, napjainkban közép-kelet-európai tudósítójával)

„A Medve utcai iskolába jártam, amelyet már Németh László is leírt. Akkor már nem polgári volt, hanem általános iskola. Németh László leírása pontosan egybevág az én emlékeimmel. Az iskola épülete éppen olyan volt, amilyennek Németh László leírta. Először két osztályt jártam a Medve utcában. Első osztályba még a Marczibányi téribe jártam, mert az akkor francia iskola volt. Ez az 1948-49-es tanévben volt. Egy évig tanultunk ott amolyan elemi szinten játékosan franciául, de 1949-ben az az iskola megszűnt. Akkor kerültem a Medve utcába. Később negyedik-ötödikbe jártam még két osztályt a Marczibányi téren. A Medve utcai iskoláról jó emlékeim vannak, a Marczibányi tériről nem. Ez persze azzal is magyarázható, hogy ezek voltak a legkegyetlenebb politikai idők. Akkoriban, 1952-53-ban a Marczibányi téren - ez függhetett az iskola vezetőségétől, egyes tanároktól is - nagyon kemény politikai légkör volt. Reggelente zászlófelvonás, kemény politikai szövegek nap mint nap. Akik öt percet elkéstek, azoknak nyilvánosan szegelniük kellett magukat. Furcsa dolgok voltak akkoriban. Ma is emlékszem arra, hogy a fene tudja miért, de abba a gyanúba kerültem ötödikes koromban, hogy feljelentettem a magyar tanárnőnket: antiszocialista kijelentéseket tett az osztály előtt. Valaki ugyanis valóban feljelentette. A vád ebben a formában nem volt igaz, bár az tény, hogy az órákból ki lehetett következtetni, a tanárnő nem éppen elkötelezett híve a rendszernek. Nem tudom, miért gondolták, hogy én jelentettem föl, mindenesetre rettenetes kalamajkák játszódtak le körülöttem. Aztán később kiderült, hogy ki volt a feljelentő, nekem mindenesetre elegem lett a Marczibányi téri iskolából, és akkor visszakerültem a Medve utcába. Talán azt is érezhettem - ezt persze akkor nem tudtam fölmérni -, hogy a Marczibányi térre egy valamivel gazdagabb, tehetősebb réteg gyerekei jártak, mint az inkább proletár környéken fekvő Medve utcába. így utólag visszatekintve szociológiáikat roppant érdekes volna elemezni, hogy miért lehetett akkor az a környék - a Fő utca, a Gyorskocsi utca vidéke - nagyon nyomorgó, nagyon nyomorult része a fővárosnak. Elmondhatom, hogy néhány tanár meghatározó szerepet játszott az életemben. Az előbb említett magyar tanárnő, a Marczibányi téri, és a Medve utcai magyar és történelem tanárnő is. Mind a kettő ötven év körüli lehetett, nekünk akkor borzasztóan öregnek tűntek. Mind a kettő nagyon jó és bennem mély nyomot hagyó pedagógus személyiség volt. Innen származik, hogy Széchenyi István alakja és tevékenysége számomra az egész életemet végig kísérő probléma, amivel most nagyon komolyan igyekszem foglalkozni. A Medve utcai tanárnő - az ötvenes években ez egyáltalán nem volt magától értetődő, sőt nagyon bátor dolog volt - az osztálynak azt tanította: igen, igen, a forradalmár Kossuth Lajos nagy tetteket hajtott végre, de az ő számára az építkező Széchenyi, a reformáló Széchenyi az értékesebb ember, az értékesebb történelmi személyiség és politikus.”

Oplatka András 2015-ben

Özvegy Zachariás (Zakariás) Endréné, dr. Zsiga Margit. (Szigetvár, 1894 december 10-†Budapest, 1985 március 6) Szülei: Zsiga Károly és Szabó Erzsébet. Munkaviszonyának kezdete 1916 február 1. Egyetemet végzett magyar-történelem-földrajz szakon. 1949-től tanított a Medve utcai iskolában. 1958 szeptember 1-én nyugdíjazták. Nem volt párttag. 1924-ben történész-doktori címet szerzett a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol a nagy történész, Domanovszky Sándor (1877 – 1955) tanítványa volt, és a magyar művelődés XVIII–XIX. századi történetéröl szóló egyetemi előadásai Zsiga Margit jegyzetei alapján találhatók meg a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. Férje Zachariás Endre postaigazgató.

Aetas, 2017. 4. szám. „Mindig is érdekeltek a kis nemzetek”. Beszélgetés Oplatka Andrással (A beszélgetést készítette: Deák Ágnes)

„A budapesti Medve utcai elemi iskolában tanított egy történelem és magyar irodalom szakos tanárnő, egyben az osztályfőnökünk, Zakariás (Endréné) néni, aki Széchenyi rajongó volt. Azt is nyíltan hangoztatta, hogy bár Kossuth Lajos, mint forradalmár és államférfi minden tiszteletet megérdemel, de az ő számára az építő Széchenyi értékesebb. Mondhatjuk, a Kossuth-Széchenyi vitában ő határozottan Széchenyi-párti volt. Ezt az ’50- es években, amikor az arisztokrata Széchenyi nem volt éppen kedvelt történelmi alak, diákok előtt hangosan kijelenteni elég merész dolog volt.”

Ez a Hét, 1996-09-20. 38. szám. Kósa Csaba. Alhattál-e.” A Medve utcai általános iskoláról 1982-ben írtak egy novellát. Nem író írta, hanem egy zenész, Otto Péter. Ezerkilencszázkilencvenegy január tizenhatodiki dátumozással Mansfeld László levelet kapott a németországi Oldenburgból: „Kedves Laci! Alig másfél éve, hogy Mérei Zsolt előadást tartott Oldenburgban a magyarországi helyzetről. Itt élő magyarok összejöttünk vele, ahol mindenféléről társalogtunk, így esett szó a Gyilkos c. novellámról is, amelyet még 1982 tavaszán írtam. Amikor kiderült, hogy Zsolt gyermekkori barátom és osztálytársam Mansfeld Péter öccsével, Mansfeld Lászlóval járt együtt iskolába, nyomban megígértem, hogy elküldöm a novella kéziratát. Mint később tudomásomra jutott, ezt a kéziratot adta át neked a múlt évben. Kérdezed, ki vagyok én. Péterrel osztálytársak voltunk 1949-től 1951-ig, a Medve utcai iskolában, harmadik és negyedik elemi osztályban. Felső tagozatba kerülve szétszóródtunk, én Ritly tanár úr osztályába kerültem, Péter mintha a Kúnosné (Csöpi) osztályába lett volna beosztva, de lehet, hogy tévedek. Amit novellámban leírok igaz és hiteles. Valóban a kilencéves Otto Péter tanulót azzal vádolta az iskola, hogy megölte osztálytársát, Oláh Miklóst. Senki sem akadt tanáraim, iskolatársaim között, csak a hasonló korú osztálytárs, a nehezen fegyelmezhető, konok Mansfeld Peti, aki kiállt mellettem. …Apám berohant az iskolába, nagy patáliát csapott azok között a felnőttek között, kikre nevelésünk volt bízva, akik nem tartották fontosnak velem közölni, hogy a Görgey-udvarban lakó Oláh Mikit nem én, hanem mint kiderült valami betegség gyilkolta meg. A kis kilencéves „fenegyerek” Mansfeld Peti, aki mindig „kitáncolt a sorból”, aki, ha Sebestyén tanítónő pofonvágta, továbbra is konokul a szemébe nézett: volt az, aki nem félt abban az iskolában sem, ahol a gyerekek között is gyilkost kerestek.” Otto Péter 1982-ben írta a novellát és nem tudta, hogy osztálytársát Mansfeld Pétert 1956 után kivégezték. ..” Ki a Györe? A novellát nem első, hanem harmadik személyben írtam, így nem találtam szerencsésnek, hogy a nevemen szerepeljek. Gondolkoztam valami fantázianéven, ekkor jutott eszembe, hogy a Medve utcai iskolában valamikori tanárom Ritly Ignác szólított többször így magához: — Györe ide! így lett györe.

Köznevelés, 1990-04-20. 16. szám. Rácz-Székely Győző. Reprint a „Medvéről” „Tanári pályám során abban a ritka szerencsében részesülhettem, hogy néhány évig a Medve utcai általános iskolában taníthattam. Az iskola levegőjében benne volt Németh László ottani munkássága. Kollégáimmal együtt ismertük pedagógiai munkásságát, Medve utcához kötődő élményeit, emiatt nem csupán regény-, esszé- és drámaíróként tartottuk számon, hanem elődünkként is ismertük, tiszteltük.

Aczél Endre. Anyám élete 1945 után. (II.) „A Medve utcai általános végén dr. Ádám Istvánné, közismerten hívő katolikus osztályfőnököm talán, ha két olyan tanítványt mondhatott magáénak, akik ministránskodtak (a másik Petri György barátom, a későbbi nagy költő volt), s nekik minden késésért bocsánat járt. Reggel is, délután is (akkortájt két „műszakban” tanultunk). Ádámnénak, még poraiban is Isten éltesse, ennél sokkal több köszönettel tartozom. Történt ugyanis, hogy a nyolcadik elemi végén (kitűnő bizonyítvánnyal) dönteni kellett, hová jelentkezzen a gyerek továbbtanulásra. Anyámban megmozdultak az ösztönei. Megint protekciót keresett és talált egy „hasznos” helyre – a XIII. kerületi vendéglátóipari szakközépiskolára. Közölte Ádámnéval, aki ugyancsak a szomszédságban lakott (Iskola utca), hogy hová írat be. Asszonyom, mondta neki erre osztályfőnököm, „ezt a gyereket végzetes tévedés nem gimnáziumba küldeni”. Anyám hitt neki, így kerültem a Toldy Ferenc Gimnáziumba, baj nélkül. Egyébként nem volt rá jellemző, hogy el lehetett a céljaitól téríteni. Csak később jött rá, hogy Ádámné mennyire okos tanácsot adott neki.” Népszava, 2017-06-10. 133. szám.

Aczél Endre. 1986

Magyar Rendőr, 1987-02-14. 7. szám. Beszélgetés egy bajnokkal, Funk Sándorral. „Az Elmebajnokság az elmúlt esztendők egyik legsikeresebb televíziós vetélkedői közé tartozott, többek között, mert itt mindenekelőtt a versenyzők tudása, általános műveltsége döntött a végső sorrend kialakításában, a szerencsének csekély, egyáltalán nem meghatározó jellegű szerep jutott. Akik adásról adásra figyelemmel kísérték a múlt esztendőben ezt a műsort, láthatták, hogy 1986-ban dr. Funk Sándor állhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. A harminckilencedik évében járó, háromgyerekes családapa belügyi dolgozó, a Korvin Ottó kórház ideggyógyász szakorvosa….Ha már az iskolatársaknál tartunk, bizonyos, hogy tudásának alapjait az iskolában szerezte.— Igen, ez így van. Az alapokra a Medve utcai általános iskolában tettem szert, ami akkoriban nagyon jó iskola volt. Rendszeresek voltak például a szellemi vetélkedők, s emlékszem, nagyon készültünk mindegyikre, a győztesnek pedig igen nagy tekintélyük volt.”

Funk Sándor

Zsemlye Béla (1959. VIII.a) visszaemlékezése. Magyaróra zajlott a 8/B osztályban Kunosné alias Csöpi vezérletével. A tanárnő szokása volt rátámaszkodni a pad sarkára féloldalt a tomporával. Ez nagyrész Kórodi Sanyi padja volt. Gondolt egy merészet Sándorunk és ahogy ott állt félig ülve, félig állva a tanárnő, talpával a szoknyája alá tolt egy általa előkészített tükröt. Ez jó és szép elgondolás volt addig amig Csöpi észre nem vette. Mi csak annyit láttunk, hogy a tanárnő leszállt a padról és cseppet sem felháborodva felkérte diákját, hogy álljon fel. Ezek után adott egy hatalmas pofont jó Sanyinknak, utána megkérdezte: ugye tudja, hogy miért kapta? A válasz: igen tudom tanárnő. Jó akkor leülhet. Ezután a kis konfliktus után folytatódott az óra mintha nem történt volna semmi. Ezt szerettem volna a többi medvés diákokkal megosztani, lám bennünk még volt lelemény és csibészség.

Puskás Ferenc (1959 VIII.c.) Kúnos Pálné osztálya. Visszaemlékezései. "Nagytekinélyű" Kaszárda tanárnő és bakancsa. A földrajzot úgy megszerettette velem, hogy még most is fújom a passzátot, antipasszátot, a monszunt és társait. Nagyjából gimnáziumi szinten tanította. Humoros beszólásai közül: "Tanárnő én készültem, átnéztem az anyagot". "Átnéztél rajta fiacskám?" Szeme elé tette a füzetet vízszintesen és kérdezte: "Átnéztél rajta? Így?" Balatoni Leventét Balla Tóninak szólította, és többször megkérdezte, hogy a Csalogány-Kapás utcák sarkán levő Balatoni üveges az övéké-e?

Pálosi tanár úr 56-57 év közben elhunyt, utána rendszerré vált, hogy a matek órákon így kezdtük, hogy "néhai Pálosi Ottó Gábor tanár úr nekünk nem így tanította...", viccesnek szánva, de korántsem volt vicces. Talán a Balázs Gyuszi találta ki, hangsúlyozva és elhúzva a néhai-t - "Bűnösök közt cinkos, aki néma..." Csöpi néni, osztályfőnökünk, így kezdődő, hosszú intőt íratta be mindenki ellenőrzőjébe, a fő 4-5 cinkosokéba saját kezűleg. Köztük voltam. Ez a nevezetes biztosíték kicsapási ügy volt. Délutáni "műszak", már kint sötét lehetett. Emlékszem az én szerepem munkavédelmi szempontból "pozitív" volt, én javasoltam, hogy a körzőt egy gumikerék formájú radírral fogva dugjuk be a konnektorba. Nagyszabású nyomozás volt, senki nem köpött, néhány napra a szegény Karkus Sanyi-ból szedte ki a Csöpi - tisztességtelen módon - a neveket. Nyilván sikeres lehetett a balhé, különben miért lett volna a felelősségre vonás. Szegény Sanyit jó darabig kiközösítettük - érdemtelenül -miatta. Nem ő volt a hibás, hanem a Csöpi volt bűnös, hogy kihasználta fogyatékosságát.

Szűcs Béla, a Tokás: külön vívásra jártam hozzá (30 Ft/hó), szerettem is, (mármint a vívást), de egymás elleni vívások nem voltak, csak a gyakorlatok. 7. vagy 8. év elején nem iratkoztam be. Minden tesi óra velem kezdődött: nem jól álltam a sorban, valamit mindig rosszul csináltam. Végül beláttam, hogy mégis szeretnék külön vívásra járni. Persze onnantól nem nagyon szívleltem. Mochnács Attila is odajárt, ő igazi profi volt, egyesületben vívott. Néha vívtunk egymás ellen, nem sikerült legyőzőm, pedig elég ügyes, balkezes vívó voltam én is.

Szabó Lajos (Kutya): pontházban lakott, nem messze tőlünk. Még alsó tagozatban névadója voltam. Ismételgettem hangosan egyszer, milyen név is a Lajos. Lajos, Lajos, sója, sajó. A Sajó meg egy kutya, akkor te kutya vagy. A legjobb barátom lett, nem gonoszág volt. Nemcsak az iskolában, de az uszodában, a vízilabdázók közt is rajta maradt, egészen máig.

Vízilabda: A Várszegi Péter kb. 6-ban már a Bp. Spartacusban úszott, apja együtt dolgozott anyámmal. Anyám mindenáron le akarta vezettetni fölöls "energiámat", és megkérte, vigyenek le engem is. Egyszer már elkezdtem az úszást, negyedikes koromban szerepeltem Rajki Béla Gyorsúszás filmjében is, emiatt a Népsportban erről írt újságcikkbe illusztrációjaként a teljes alakos (szárazföldi gyakorlás) fényképem is bekerült. Egy alkalommal ki lett az iskola rendelve a Bem moziba valamilyen orosz filmre, és a Híradó és a nagyfilm között a Gyorsúszás kisfilmet vetítették, és benne hirtelen premier plánban tűntem fel, nem kis ideig. Oltári felhördülés volt a moziban, amúgy én sem tudtam, hogy ilyen "főszerepet" kaptam. Amúgy később vízilabda játékvezetőként (is) elég közeli kapcsolatban kerültem Béla bácsival, volt kétszeres olimpiai bajnok szövetségi kapitánnyal FINA alelnökkel és sok más nemzetközileg elismert tisztség viselőjével. Visszatérve, szólt a vízilabda edzőnek, én még a Kutyát is rávettem hogy jöjjön velem (nem volt nehéz persze), így hárman, később ketten a Kutyával több éven keresztül játszottunk együtt. Később, elválva - más csapatban - ugyan, de jó barátként maradtunk sokáig. A Várszegi Pétert érettségi táján válaszút elé állították: "vagy én, vagy a vízilabda". Ő a későbbi feleségét választotta. Én kb. ugyanerre a kérdésre úgy válaszoltam, hogy "helyedben nem tenném fel ezt a kérdést". Ebben maradtunk.

Rajzoláshoz semmi érzékem nem volt, pedig szerettem volna megtanulni. A Kremper Tóni a legjobb rajzolónk volt. Talán beadásra kellett volna beadni valamit, kizsaroltam, vagy kikönyörögtem tőle a rajzát, az ablakra tettem és a kontúrokat átmásoltam (Donáti utca-részlet volt), majd színessel és papír dörzsöléssel az övénél is szebb "mázolós festmény" lett belőle. Hát ez volt az utolsó épkézláb "saját" rajzom. Persze nem hagyott nyugton, hogy ennyire béna vagyok. Az ilyen szerencsétleneknek Belák tanár úr rajz különórákat adott lakásán. Az Áldás utcában, az iskolával szemben lakott. Amit tanultam, fiamnak is továbbadtam, a perspektivikus rajzolást (biztos rosszul írom le, de tudjátok, miről van szó), így nemcsak én tanultam meg házakat, kockákat, egyáltalán arányos objektumokat rajzolni, de ő is. Igen ezzel sokkal "beljebb" lettem a rajzzal én is. Persze még egy lovat sem tudok most sem lerajzolni.

Steiger Kornél: A Tóni rajzaihoz hasonló csodálkozásom/csodálatom esetében a fogalmazása volt. Olyan fogalmazásokat írt, hogy csodálkozva kérdeztem mindig, hogy juthat ember (gyerek) eszébe ilyen történet, ilyen szóhasználat. Akkor a képzeletem annyira földhözragadt volt, hogy írásait csak bámulni tudtam. Magyarból mindig fel kellett húzzanak ötösre, dolgozataim, házi feladataim mindig fogalmazás: hármas, nyelvtan: ötös voltak, összesen így négyes. Ehhez jött hozzá, hogy Kornél nem akart, vagy nem tudott folyóírással írni. Nyilván csak nem akart. Gyöngy különálló kis és nagy betűkkel írt, azóta is sokszor gondoltam erre a furcsaságára. Meg arra, hogy vajon most is így ír-e? Már akkor tudni lehetett, hogy valami különc professzor lesz belőle. Jó érzéssel olvastam, hogy az is lett.

Pál Emil: én nem emlékszem, hogy sokszor voltunk vele kirándulni, de egyre, melyen paprikás krumplit főztünk igen. Nekem az sokáig egészen különleges élmény volt, most is sokszor eszembe jut. Nyilván nem volt ilyen közösségi, akár családi élményem. Balázs Gyuszival (ő volt jobb viszonyban vele) sokszor bementünk hozzá a gimnáziumi évek alatt (ott is egy osztályba jártunk) légpisztollyal célba lőni valamelyik osztályteremben. Balázzsal 12 évet jártunk az elsőtől egy osztályba. Ő Kertészeti Egyetemet (vagy akkor Főiskolát végzett), "borszakértő" lett, majd növényvédő szereknek és forgalmazásuknak elismert szakembere. Mostani korunkhoz képest fiatalon (2014) ment el, az ismert gyors lefolyású betegségben. Emil bácsiról jó volt olvasni diákjai elismerő sorait, minden mondatukkal csak egyet tudok érteni. Nagyszerű tanár volt, bár közvetlenül nem tanított, de nagyon sokat tanultunk mégis tőle. Ha a Medvére gondolok, másodikként ő jut eszembe.

Szöllősi Margit - Rottár Jánosné kémia órák: a 2. emelet elölről nézve bal szélső osztályból (talán a kémia szertár), magunkra hagyva kén-t (sulfur) melegítettünk, és valaki az ablakon kiöntötte egy kiskanál tartalmát, a folyékony, égő maróan büdös kén-t az ott álló lovaskocsi elé. Szerintem, úgy betojtunk, hogy azonnal bezártuk az ablakokat, úgyhogy nem láttuk, mi történt utána. Emlékszem kb. akkor változott a szőlő szavunk írása véglegesen a még elfogadott két ellesről egyre, és (már nem emlékszem mit) magyarázott nevéről, hogy miért maradt benne két l. Szerencsére Rottárné lett belőle. Bár lehet, hogy ez hülyeség.

A III. vagy IV.a osztályban (Horváth Jenőné) egyszer bejött a Vadász igazgató, és bemondta, hogy aki tud olyan szót, amelyikben 3 mássalhangzó van egymás után, annak fizet 1.000 forintot. Többen jelentkeztek, mellett... stb. szavakkal, míg én is feltettem a kezem. Tanítónőnk kitágult szemével szívéhez kapott (jobb tanulók közt voltam). Sakkkal, mondtam. Előzőleg olvastam valahol, hogy (akkor) "sakk-kal" - ként kell helyesen írni. Vadász kicsit megmerevedett, azután "hülye vagy fiam" valamilyen szinonimájával leültetett. Máig nem tudtam feldolgozni, hisz 3 kas szó volt. és nem ismerte el, hogy legyőztem. Azóta figyelemmel kísérem a 3 mássalhangzós szavak helyesírását, talán mostanra változott 2 kássá, a harmadikat el kell hagyni.

- Pesti Laci: kb. 7-ben összeverekedett az iskolában talán Behringerrel (?), de nem lehetett folytatni. "Segédeik" megszervezték az iskolán kívüli bunyót. Helyszín: Batthyány-Gyorskocsi utcai üres, de téglafallal körbekerített grund volt, Kosztics Sziliék házával szemben, Dunától nézve bal oldalt. Szerintem a fél iskola ott, mert futótűzként terjedt a hír. A Behringer (?) idősebb volt, nagyobb, a Lacit meg egy szelíd, kedves jó gyereknek ismertük. Óriási bunyó volt, körülvettük őket, mint egy mostani MMA küzdelemben, és szinte kifulladásig, győzelemig verekedtek. Laci lett a győztes, azután megtudtuk, hogy valamilyen küzdősportot is űzött (cselgáncs, boksz, nem emlékszem pontosan). Én is verekedős voltam, de ilyenben szerencsére nem volt szerencsém részt venni. Utólag: lehet, hogy a Béres Lajos volt, nem a Pesti.

Záhonyi Laci, emlékeim vannak róla is. Jóban voltunk, bár 3-4-ikben kitatt az osztály focicsapatából. Focistának termett, nem tudom miért kallódhatott el. Talán a Fradi ifiben is próbálkozott. Ő - mostani elnevezéssel - az egyik véleményvezér volt az osztályban. Már ő sincs köztünk, talán az alattunk járt Ladó Laci - jó barátja - tud többet mondani róla.

A "Ritli" - Ritly Ignác-ot a VIII. a-sok szerették, de szerintem mi cések egyáltalán nem. A kokijai durvák voltak, de közel sem annyira, mint a folyosón kiosztott négyujjas szorításai, csípései a felső kar belső részére. Emlékszem a napokig nem múló, majd tíz centis lila csíkra a karomon, melyet így okozott. Nem voltam az egyetlen. Szóval mi, akiket nem tanított, csak ezen durvább oldalára emlékezhetünk.

Érdekes volt a számomra az udvari kijáratról, a kintről készített kép. Előhozott sok mindent. Talán az udvarok leírása az anyagban nem pontos, mert szerintem ez volt a fő udvar, ha lehet így nevezni, bal oldalt a tornaterem fala és ablakai, szemben a Gyorskocsi-Csalogány sarokházunk, közvetlen jobbra pedig az átjáró a focipályára. Azt hiszem utóbbi volt a legnagyobb attrakció a nem kifejezetten elméleti gondolkodóknak. Innen már csak arra emlékszem, hogy eszement focimeccseket játszottunk. Talán II-III-ban még én voltam a focicsapatunk, az ás-ok egyik szervezője, azután a Záhonyi, meg a Bocsi Laci vették át a vezető szerepet, majd még a csapatból is kitettek, hiába, voltak jobbak.

Nem hagyhatom ki a szemben lévő üres - gondolom az is lebombázott - telken létrehozott vas, lemez akármiket készítő kisüzemet sem. Néha még most is - akaratlanul -a agyamban hallom a "..régi óra halkan jár..." és társai számokat, melyeket folyamatosan üvöltettek. Persze leginkább nyáron.

Egyszer ketten mentünk a Harsányi Gáborral beszélgetve hazafelé. Nagyjából elhagytuk a focipálya sarkát, srégen az Iskola utca felé vezetett egy, a fűben kitaposott út, amikor valamelyikünk megkérdezte hány óra lehet? Nem tudtuk. Figyelj, mondta a Harsányi, mert pont szemben jött velünk egy magas, idős pap, teljes ruházatban, majd eléállt: Dicsértessék a jézus-krisztus, tisztelendő atyám, meg tudja mondani mennyi is az idő? A pap kissé megrökönyödött, megállt, elővette a zsebóráját, és megmondta. Csak azért írom, mert példa lehet arra, hogy a Harsányi nyilván meg sem jegyezte, másnapra elfeledhette, hiszen nem volt benne semmi érdekes, de nekem, aki születésem és keresztelésem óta nem volt templomban, ez egy mai napig belém vésődött emlék maradt. Annyira szokatlan, új, rendkívüli volt akkor számomra.

Szőke Imit nem hagyhatom ki persze. Egymás melletti házban laktunk (Csalogány. 3/b és 3/d, közte üres telek), és egy osztályba jártunk, éjjel nappal együtt voltunk. Ötödikre szétszedték az alsó tagozatos osztályokat, és nem kerültünk össze. Édesanyja meg az enyém megrohamozták az igazgatót, és elintézték, mondva, hogy búskomorok lennénk. Így kerültem az V. c. osztályba, szerencsére. Aztán valamikor VI vagy VII. osztályosok lehettünk, én jöttem haza talán edzésről a 9-es villamossal, amikor az akkor nevenincs a Könnyűipari Minisztérium és a Törvényszék közötti téren gyerekek nagy csoportja zsibongott. Hát az Imi gazdasági vállalkozást nyitott, és 20 fillérért engedte a jelentkezőket biciklijén a tér körül egy menetre. Nagyon ment neki az üzlet. Odaértem, kicsit vártam, és kértem, engedj egyre engem is. Húsz fillér mondta. Na kb 50 évig akkor beszéltem vele utoljára, annyira megsértődtem. Oltári nagy seggfej voltam, nem kellett volna kérni, ha hazamegyek előveszem az enyémet, annyit körözhettem volna, amennyit akartam. Ha pedig kértem, ezen nem lett volna szabad megsértődni. Hülyeségem miatt elvesztettem egy jó barátot.

Gyárfás András, vele is jóban voltam. Különös kettős voltunk, a legjobb tanulók közé tartoztunk, és a legrosszabbak, legbalhésabbak között voltunk. Akkor nem foglalkoztam ezzel, hogy melyikünk a jobb, nem vetélkedtünk, de számomra egyértelműbb volt, hogy sokkal jobb, gyorsabb a felfogása, szóval jobb volt nálam. Arra viszont határozottan emlékszem, hogy osztályunkban 8. végén senki sem volt tiszta jeles, kitűnő tanuló, mivel a tantestület a Csöpi legnagyobb harca ellenére nem engedte neki magatartásból az ötöst megadni. A Csöpi pedig szerette a Gyafit (bár nem kivételezett vele semmit, vagy nem sokat), hiszen édesapja, a neves író, Gyárfás Miklós nagy tisztelője volt. Na most, többek szerint úgy alakult, ha a Gyárfás nem lehetett kitűnő, akkor más se legyen az, így én sem lehettem. Amúgy akkor nem foglalkoztunk vele, hisz akkor is, és utólag is egyetértek vele. Legalább annyi balhéban vettem részt, mint ő, és el kell ismerjem, hogy ő volt az osztályelső. Néhány éve rákerestem, hogy mi lett vele, és igencsak rácsodálkoztam, hogy matematikus lett. Bár ez is jól ment neki, de azt gondoltam, hogy humán lett a szakterülete. Édesapjával úgy vagyok, mint az öreg bácsi Leninnel, azért tisztelik, mert még láthatta. Igen, nagyon népszerű író volt, talán több sikeres TV darab fűződik hozzá, Többször voltam náluk, találkoztam vele, beszélgetett velem, szóval jó emlékeim maradtak róla.

A Steigerre való keresés eredményem 100%-osan pontosan igazolta sejtésemet. Kár, hogy legalább, hozzám hasonlóan, emailben nem vette fel a kapcsolatot, persze emlékszünk, ő nagyon visszahúzódó volt.

Holló Tas Endre róla a magassága és a tragédiák jutnak eszembe. A híres-hírhedt várbeli robbanásban életét vesztette bátyja (nem jut az eszembe a film címe), majd édesanyja egy foghúzás után elvérzett és meghalt.

Láttam a Gálicz Imre osztályképét a kereszttel neve után. Ők srégen velünk szemben laktak a Gyorskocsi utcában. Vele, bátyjával, öccsével, a Szőke Imivel együtt bandáztunk. Élvezetes snúr partikat játszottunk esténként. A Batthyány térnél a rakpart széléről fejest ugrott a Dunába, sosem láttuk többet.

Draskóczy Gábor (1966.VIII.c) visszaemlékezése (2014): Fábiánné és az ablak.

Az egész osztály felszisszent. Laci zöldebbnél zöldebb dolgokat írt a táblára. Halvány lila gőze sem volt arról, hogyan kell megoldani a matematikai egyenletet. — Ki tudna segíteni? — kérdezte Fábiánné, a matek tanárunk az osztályt. Lassan felemeltem a kezemet, mert szívesen segítettem volna Lacinak. — Gábor, neked már nyolc ötösöd van matekból, minek neked egy kilencedik? — De tanárnő! Úgy unatkozom. Hadd feleljek! - könyörögtem. — Na jól van. Gyere, és diktálok neked néhány új példát. Elfoglaltam a helyemet a táblánál és vártam a feladatokat. A külvilág lassan megszűnt körülöttem létezni, mert kerestem a példa megoldását... Hirtelen óriási dörrenés és csörömpölés ijesztett meg mindannyiunkat. Mi történhetett a hátam mögött? Amint hátra fordultam, az ablak egyik szárnyát azon a padon láttam feküdni, amelyben néhány perce még én ültem. Mint később kiderült, az előttem ülő fiú verekedés közben kicsúszott a padjából, és a kinyitott ablak alá guggolt. Amikor hirtelen felegyenesedett, kiemelte az ablak nyitott szárnyát a helyéből. Ha a helyemen maradok, az ablak a fejemre esett volna. Éles szilánkjaival bizonyára szétszabdalta volna az arcomat. Rossz esetben a nyaki ütőeremet is elvághatta volna. Az egész osztály mélyen megilletődött. Amikor a helyemre visszaültem, meghajtottam a fejemet és megköszöntem Istennek ezt a köz-beavatkozását. — Milyen szerencséd volt, hogy a tanárnő éppen akkor hívott ki felelni, amikor az ablak a padodra esett — mondta István a szünetben, amikor az udvaron sétáltunk. — Nem! Én nem hiszek a véletlenben vagy a szerencsében! Biztos vagyok abban, hogy Isten irányítja életem eseményeit.

Vásárhelyi István (1959 VIII.a) emlékei Kaszárda Györgynéről (Szigeti veszedelem) földrajz, jó tanár volt, névsorolvasással kezdett, ha valaki nem válaszolt, hogy jelen, azt megfedte.

Kaszárda Györgyné biológiát tanított, ahol a kedvenc mondása az volt, hogy "ha a tisztaság fél egészség, a piszok egész egészség", és ezt azzal magyarázta, hogy a gyereket nem szabad steril körülmények között nevelni, mert akkor nem alakul ki az immunrendszere.

Polónyi Pál (1959 VIII.a) emlékei Kaszárda Györgynéről: Kaszárda tanárnő, minket földrajzra tanított. Kedvenc mondása volt, hogy lehunyta a szemét és azt mondta: fiam én mindent látok. Ezen persze minden alkalommal jól mulattunk és ő is mosolygott. Egyszer aztán a tanárnő helyettesíteni jött hozzánk és azt mondta, hogy most nem lesz szabályos óra, hanem elmondja, hogy a környezetünkben milyen érdekességek találhatók. Például a Medve utca és a Csalogány utca sarkán a középkorban állt a Fekete Medve fogadó és arról kezdett el mesélni nekünk. Megkérdezte, hogy jól megnéztük-e, a sarkon a házat, mert ott meg van a régi kapu kerete, egyébként a kaput befalazták. A keret két oldalán fenn még most is (ez akkor volt igaz) ott van a medvék lába. Délután mindenki kitódult az utcára és tényleg ott volt, ahogy a tanárnő mondta. Ott mentünk el minden nap, de nem láttuk. Sajnos a házzal együtt valamikor le-bontották és az egész, gondolom a sittbe került. Aztán elmondta, hogy az egész vár tele van alagúttal a föld alatt és ő most is tud egy kijáratot, amely egy bizonyos ház pincéjéből nyílik és meg is nevezte a címet.

Vásárhelyi István a vár alatti alagutakról: Az osztályunkban néhányan összeállítunk, és megalapítottuk a Kazamata Kutatók Titkos Társaságát. A kazamaták, amiket kutattunk, és próbáltunk feltérképezni, a budai Várhegy alatt találhatók, mind a mai napig. Izgalmas kaland volt, a szüleink persze nem tudtak róla. Emlékezetem szerint rajtam kívül Drosztmér István, Szabóky András és Mónus Attila voltak a tagok, lehet, hogy többen is voltunk, ezekre emlékszem. Erről is küldök egy térképet, a tetején van egy 3 ágú elágazás, ennek a felső ága a Halászbástya alatt ért ki a felszínre, ott szoktunk bemenni. Futár folyosó a hivatalos neve, a középkorban itt tudtak a futárok észrevétlenül kijutni a várból. Ma már persze le van zárva a bejárat.

Pődör Lászlóné, született Fiedler Edit. (Arad, 1911 július 8-). 1953 június 23. Vadász László igazgató értékelése Pődör Lászlóné munkájáról. (1952/53 iskolai év) Tárgyát, az orosz nyelvet a legnagyobb szeretettel tanítja. Állandóan és nagy gonddal képezi magát….Lelkiismeretesség jellemzi. Tanítványaival egyénileg sokat foglalkozik. Munkájában megbízható. A kartársakkal, szülőkkel való kapcsolata jó. Minden egyes tanítványának ügyét személyes ügynek tekinti, néha talán túlságosan is. A társadalmi munkából nagy elfoglaltsága mellett nem vonja ki magát sohasem. 1955 június 24. Vadász László igazgató értékelése Pődör Lászlóné munkájáról. (1954/55 iskolai év) Orosz nyelvet és történelmet tanít. Tárgyát, különösen a történelmet alapos felkészültséggel igyekszik élményszerűvé tenni az anyaghoz tartozó irodalmi anyaggal és szemléltető képekkel domborítva ki a történelmi hősöket. Osztályának egységes szellemét még nem tudta megteremteni, de munkájában szívós következetesség látszik, amelyekkel a hibákat javítja. A tárgyi tudás megkövetelésében kissé merev, a tárgy iránti sovinizmus felé hajlik. Az iskola közösségének lelkes, produktív tagja. A konferenciáknak és ideológiai megbeszéléseknek jó meglátásaival lendületet ad. A szülőkkel jó kapcsolatot teremtett, de ezt családlátogatásokkal jobban el kell mélyítenie, gyakorlativá tennie. A közösségi munkában mindig részt vesz. 1958 június 28. Zsebők István igazgató értékeléséből: Tudását állandóan fejleszti. Politikai magatartásával aktívan segíti a szocializmus építését. Kartársaival együttműködő. 1964 június 19. Zsebők István igazgató, Pődör Lászlóné munkájának értékelése. Iskolánkban orosz nyelvet tanít 14 éve. A VII.a osztály főnöke. A kerületi orosz szakmai munkaközösség vezetője. Nagy tudással, jó szakmai felkészültséggel rendelkező tanár, aki az orosz nyelven kívül a német és a francia nyelvet is beszéli. Nyelvi tudásának gyarapítására minden lehetőséget felhasznál. Részt vett nyári nyelvi tanfolyamokon, kerületi összejöveteleken. A kerületi orosz versenyre lelkiismeretesen előkészítette a tanulókat. Tárgyát jó módszerrel, eredményesen tanítja. Követelményei reálisak. A gyenge tanulókkal keresni kell a még nagyobb eredményre vezető módszereket. Az orosz nyelv megszerettetése érdekében és az internacionalista nevelés hatékonyabbá tételéért értékes külföldi levelezési mozgalmat szervezett. Osztályozásában hajlik a szélsőségek felé. Osztályával, mint osztályfőnök sokat törődik. A közösséget helyesen szervezi. Osztályában példás rend, fegyelem van. Az egyik legjobb tanulmányi eredményt elérő osztály. Jó szervező és pedagógiai munkájára mutat, hogy második éve bukásmentes az osztálya. Két nehezen nevelhető gyermekkel is eredményt ért el. A testületi életben aktív, véleményét, elgondolásait elmondja. Az iskolai pedagógiai egységének megteremtését egyéni véleményei gyakran nem segítik elő. Gyakran indulatos, nehezen viseli el a bírálatot. Politikailag tájékozott. Pedagógiai meglátásai néha elszakadnak az iskolai élettől. Családi élete rendezett.

Keisz István (1961. VIII.a) a következőket írta levelében (e-mail 2014 október 31) „Pődör Lászlóné volt négy évig az osztályfőnökünk, de oroszt is tanított. Ragyogó pedagógus és nyelvtanárként ismertük meg. Szerettük, és ő is minket. Tisztában volt mindenki képességeivel családi hátterével és még sok mással, amit nem osztott meg velünk. Az osztályfőnöki órái élményszámba mentek. Észre sem vettük, hogy nevel. Mindig mindenkit bevont a témába, amelyeket ő tartott szükségesnek, és a tanulók érdeklődési körébe tartoztak. Törékeny termetű asszony volt, de hihetetlenül hatásosan tudott fegyelmet tartani. Mi nem sokat tudtunk róla, de sugárzott belőle az intelligencia. Pődörné tudott franciául és esetleg németül is. Akkortájt viszont csak az orosz jutott a nyelvtanároknak. ….Utolsó emlékem vele kapcsolatban az, hogy ballagásunk után meghívta az egész osztályt egy budai sétára fagylaltozással egybekötve. Itt megígérte, hogy egy későbbi találkozáskor mindenkinek elmondja, milyen pályát jósolt számára. Kár, hogy egy ilyen találkozóra nem került sor.”

Dr. Voigt Vilmos (1954) visszaemlékezéséből részletek[13]: Amikor most hétfőn, 2012 március ötödikén, este Fejős Zoltánnal beszélgetve kiderült, hogy 1952-ben láttam a Rákosi 60. születésnapjára összehozott kiállítást, azt hittem, könnyű dolgom lesz pár szót szólni róla a mostani, napra pontosan hatvan évvel később készített visszatekintő kamarakiállítás megnyitóján. Most már nem hiszem. ….Hogy az egykori látogató is megszólaljon, én akkor a vízivárosi Medve utcai állami általános iskolába jártam, mégpedig a 6. osztályba. Nyilván az iskolán belül valakinek (talán az 1956-ban Kanadába disszidált Vadász László igazgatónak) volt valamilyen kapcsolata a kiállítás szervezőivel. És minthogy az iskolától negyedórás gyalogséta volt a Kossuth-hídon át a Kossuth Lajos tér, az iskola (gondolom, csak a felsőbb osztályok) is beállt a látogatók sorába. Minthogy ez az akkor még csak délelőtt tartott tanórák idején történt, viszonylag gyorsan betódultunk az épületbe, ott a lépcsőknél várakoztunk, végül átsiettünk a termeken, és aztán ki-ki rohant elfelé, és aznap már be sem ment az iskolába. Gondolom, ezt a tanárok sem vették zokon. Egyébként a Medve utcai iskola máskor is elvitt minket múzeumba. A „földrajzi szakkör” – amelynek titkára voltam – pedig külön túrákat is szervezett. Így néztük meg például, saját szándékunkból a tisztviselőtelepi Néprajzi Múzeumban az Afrika-kiállítást. Ezt a látogatást én szerveztem, vezetőt is kértünk. Akkor jártam először a budapesti Néprajzi Múzeumban. Évtizedekkel később K. Kovács Péter megtalálta és meg is mutatta nekem a látogatást bejelentő és vezetést kérő levelezőlapomat. Remélem, ez most is megvan az Ethnológiai Adattár féltett kincsei között.) Amennyire emlékszem, mint diákok nem voltunk lelkes Rákosi-barátok, tanáraink sem. Inkább csak a szokott szaladgálás, lökdösődés volt ránk jellemző a kiállítás során. Magam az in situ tárgyalóteremre emlékszem, „ahol Rákosi elvtársat elítélték, de ő vádlottból vádlóvá vált!”

Szabó Mihály (Kecske) Otto Péter írta (2022-10-18-án) 2012-ben találkoztam Voigt Vilmos húgával, Voigt Erzsébettel. Szüleim összejártak velük. Voigt Erzsébet a Várban osztálytársam volt egyházi iskolák államosításáig, akivel folytatott beszégetésünket följegyeztem, alábbiakban közlöm azt szó szerint: "Bátyámat Voigt Vilmost rendkívül kedvelte Medve-utcai általános iskolában dr. Szabó Mihály tanár. A nagy tudású, nyeszlett külsejű kisember a tanulóifjúság körében többnyire gúny tárgyát képezte, háborút követően az elmaradt korosztály megvadult csibészei épület második emeletén levő tanterem ablakán lógatták ki utca fölé. Idegei fölmondták a szolgálatot, ezt követően a tanintézet népszerű könyvtárosa lett. Korábbi iskolaorvos, Német László számára az egyetlen, kivel tegeződött. Szabó tanár úr bátyám könyvéhségét, érdeklődését tapasztalva, látta el hasznos tanácsokkal, könyvekkel. Ha Mártírok-útja, Kapás utca sarkán található antiquáriumban olyan könyvet fedezett fel, mely számíthatott növendéke érdeklődésére, félretetette. Bátyám roppant élvezte ezt a bánásmódot. Idővel gimnazista, majd egyetemi hallgató lett és általános iskolai tanára feledésbe merült. Ösztöndíjasként épp Finnországba készülődött, mikor harmadikemeleti lakásunkban megszólalt a csengő. Anyám nyitott ajtót. Küszöb elött félrecsúszott vállú, nyeszlett emberke állt szerényen. Anyám nem ismerte, illett bemutatkoznia. Szabó Mihály mondta, majd elakadt zavarában, aztán kedvesen elmosolyodott, fejét kissé oldalra billentette: Tulajdonképpen én vagyok a Kecske."

Barta János (1952 VI.c) visszaemlékezése. Szabó Mihály (Kis Kecske) osztályfőnökünk volt, és ha jól emlékszem, irodalmat és történelmet tanított nekünk. Akkor az általános iskolai tananyagban nem szerepelt az ókor, de ő úgy érezte, hogy azért alapjaiban arról is jó lenne tudnunk valamit. Vagy két órán át - tananyagtól függetlenül - mesélt róla. Emlékeimben a római történelemről mondottak maradtak meg, emlékszem, hogy a Gracchus testvéreket (ugyan ki tudta akkor közülünk, hogy kik voltak) olyan rokonszenvvel elevenítette fel, hogy az már szinte agitációnak tűnt. Én akkor először találkoztam igazi történelmi előadással. Pályaválasztásomban ennek és az ő óráinak is nagy szerepe volt. Kapcsolatunk Debrecenbe kerülésem után sem tűnt el véglegesen. Az iskola valamilyen irodalmi kiállítást rendezett, amire fényképet kért (és küldtem) Csokonai akkor még a város szélén található sír-obeliszkjéről. Persze 6x6-os fekete-fehér képeket (Ljubityel géppel készítve, ami ál-Voigtlander volt, nem is rossz).

Sipos Béla (1959 VIII.b) emlékei. A Mártírok útjai iskolából 1955 őszén kerültem a Medve utcai iskolában. A Könyvtár egy hosszú pult volt, mögötte könyvespolcok és a könyveket Szabó Mihály sovány alacsony könyvtáros adta ki. Kedvenc könyveim a Verne, a Jókai ás a Mikszáth kötetek voltak. Később elkészült a Könyvtár is, ki szobával.

Barta János (1952 VI.c) emlékei Szabó Mihályról. Szabó Mihály (Kis Kecske) osztályfőnökünk volt, és ha jól emlékszem, irodalmat és történelmet tanított nekünk. Akkor az általános iskolai tananyagban nem szerepelt az ókor, de ő úgy érezte, hogy azért alapjaiban arról is jó lenne tudnunk valamit. Vagy két órán át - tananyagtól függetlenül - mesélt róla. Emlékeimben a római történelemről mondottak maradtak meg, emlékszem, hogy a Gracchus testvéreket (ugyan ki tudta akkor közülünk, hogy kik voltak) olyan rokonszenvvel elevenítette fel, hogy az már szinte agitációnak tűnt. Én akkor először találkoztam igazi történelmi előadással. Pályaválasztásomban ennek és az ő óráinak is nagy szerepe volt. Kapcsolatunk Debrecenbe kerülésem után sem tűnt el véglegesen. Az iskola valamilyen irodalmi kiállítást rendezett, amire fényképet kért (és küldtem) Csokonai akkor még a város szélén található sír-obeliszkjéről. Persze 6x6-os fekete-fehér képeket (Ljubityel géppel készítve, ami ál-Voigtlander volt, nem is rossz).

Anyakönyve alapján Dr. Szabó Mihály született Budapesten 1894 december 8-án, középiskolai tanár, (beosztása 715/1) Az Iskolában tanít 1928 április 20 óta. Diplomájának az adatai: 1926. február 12. Oklevél száma 6271. Anyja neve Bellus Julianna, felesége Radvánszky Anna, elhunyt, három gyerekük született, Mihály (1923-), Jácint (1925-) és Piroska (1926-). Doktorátust, vagyis magántanári képesítést is szerzett, még 1928 előtt, ugyanis 1928/29-ben, 1929/30-ban a Medve utcai iskolában amikor tanárokat helyettesített, már a doktori címmel rendelkezett, 1932/33-ban kinevezték rendes tanárnak, mezőgazdaságtant is tanított. 1947/48-ban, 1949/50-ben, 1950/51-ben Szabó Mihály a német, az angol, a magyar és történelem tantárgyakat tanította, osztályfőnök is volt. 1951/52-től könyvtáros volt. 1955-ben a Dörmögő első számának címlapján az olvasható: összeállította Dr. Szabó Mihály függetlenített iskolai könyvtáros. Széleskörű műveltségét mutatja, hogy öt tantárgyat tanított.

Az Iskola híressé vált diákjai

Az iskola névadója

Csik Ferenc. (1913-1945) Olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő.

Az 1956-os forradalom mártírja

Mansfeld Péter. (1941–1959) Vasesztergályos szakmunkástanuló. Mátsik György ügyész vádbeszéde után 18 éves volt, amikor egy koncepciós per után kivégezték.

Sportolók

Bolvári Antal. (1932-2019) Olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó, edző.

Kangyerka Antal. (1939-2011) Honvéd ezredes. Röplabda. Játékosként 29 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Részese volt a magyar férfi nemzeti együttes olimpiai szereplésének, a tokiói hatodik helyezésnek. Ezen kívül Európa-bajnoki ezüstérmes, többszörös bajnok és Magyar Népköztársaság Kupa-győztes, a Budapesti Honvéd korábbi edzője, játékvezető.

Schwalm Béla. (1941-) Jégkorongozó. A magyar férfi jégkorong-válogatottban játszott az 1964-es téli olimpián Innsbruckban.

Tóth Béla. (1943-) Magyar származású olasz sakkozó. FIDE-mester. 1974. Wikipédia cikke 7 nyelven megvan, de magyarul nem.

Létay Gyula. (1944–) Sakkmester, FIDE-mester. 1958-ban mint a Medve utcai iskola tanulója kerületi bajnokságot nyert. Magyar Sakkélet, 1958. április 4. szám.

Száll Antal. (1944-) Úszó, 1964-ben a 4 × 100 m gyorsváltó és vegyes váltó tagjaként ezüstérmes. 1965-ben 100 m gyorsúszásban magyar bajnok.

Havas Endre. (1945–). Az 1960–1970-es években síbajnok volt, a magyar bajnokságot hét alkalommal nyerte meg.

Nagy Zsolt. (1946–) Orvos. Magyar ifjúsági junior világbajnok kardvívásban (1961, 1963)

Szegvári Péter. (1954-) 1989-től a Magyar Judo Szövetség elnöke.

Nyilasi Tibor. (1955–) Magyar válogatott labdarúgó, támadó középpályás poszton és később edzőként is tevékenykedett. A Ferencvárosi TC és az FK Austria Wien játékosa volt. Az FTC örökös bajnoka. Kétszeres magyar és háromszoros osztrák bajnok. Nyilasi útja nyílegyenes. „1965-ben kezd focizni a Medve utcai általános iskola tanulójaként a margitszigeti Úttörő Stadionban, öt év múlva már a Fradiban rúgja a labdát.”

Hargitay András. (1956–) Olimpiai bronzérmes, háromszoros világ- és Európa-bajnok úszó, állatorvos. Magyarország első úszó-világbajnoka.

Dr. Budavári Imre. (1956-) Vízilabdázó, világbajnoki és Európa-bajnoki ezüstérmesnek, olimpiai és Eb bronzérmesnek, valamint kétszeres BEK győztesnek is mondhatja magát. Az 1983-as esztendőben pedig Magyarország legjobb vízilabdázójának választották. „Kb. 10 éves lehettem amikor a „híres” Medve utcai Általános Iskolába vízilabdásokat jöttek toborozni a KSI-ből. Jelentkeztem és a sikeres felvétel után, az azóta híressé lett „Szécsi” iskolába kerültem úszóként. Az úszást azonban túl monotonnak éreztem, ezért átmentem vízilabdázni.”

Schirilla György ifj. (1961–) Sportoló.

Dónusz Éva. (1967-) Olimpiai bajnok kajakozó, edző.

Erdei Zsolt. (1974-) Egykori félnehézsúlyú és cirkálósúlyú profi ökölvívó világbajnok. A Magyar Ökölvívó-szakszövetség korábbi elnöke.

Storcz Botond. (1975–) Olimpiai bajnok kajakozó, edző.

Fodor Rajmund. (1976-) Kétszeres olimpiai-, egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok vízilabdázó.

Kásás Tamás. (1976–) Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.

Szuper Levente. (1980-) Magyar jégkorongozó, kapus, az első magyar játékos, akit NHL csapat szerződtetett. A magyar jégkorong-válogatottban 98 alkalommal szerepelt. Tagja volt a 2008-as szapporói divízió I-es jégkorong-világbajnokságon győztes válogatottnak, és részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon.

Czink Melinda. (1982–) Magyar hivatásos teniszezőnő, olimpikon. Visszavonult.

Szász Emese. (1982-) Olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar párbajtőrvívó.

Elek Attila. (1982–) Magyar műkorcsolyázó, világbajnoki ezüstérmes. Partnere Hoffmann Nóra.

Varga Dániel. (1983–) Magyar olimpiai és világbajnok vízilabdázó, edző.

Gara Anita. (1983-) Magyar sakkozó, hatszoros felnőtt női magyar bajnok, nemzetközi mester (IM), női nemzetközi nagymester.

Dorofejev Tamara. (1984-) Magyar országos műkorcsolyabajnok (2001) 2004-ben 20 évesen visszavonult az aktív korcsolyázástól.

Barta Nóra. (1984–) Ifjúsági Európa- és világbajnok műugró.

Pavuk Viktória. (1985–) Magyar műkorcsolyázó. Kétszeres Nizzai Nemzetközi Kupa-bajnok és 2011-ben magyar bajnok.

Risztov Éva. (1985–) Olimpiai bajnok, háromszoros világbajnoki ezüstérmes, hétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (hatszor 50 m-es medencében, egyszer nyílt vízben), egyszeres Európa-bajnoki bronzérmes, hatszoros rövid pályás Európa-bajnok, hétszeres ifjúsági Európa-bajnok, a felnőttek között ötvennyolcszoros országos bajnok magyar úszó.

Baczkó Bernadett. (1986–) Világbajnoki bronzérmes, olimpikon cselgáncsozó.

Bor Barna. (1986) Magyar cselgáncsozó, olimpikon. A Paksi Atomerőmű SE versenyzője.

Gercsák Balázs. (1986–) Magyar úszó, olimpikon.

Dombi Rudolf. (1986-) Magyar olimpiai és Európa-bajnok kajakozó.

Bisztritsányi Dávid. (1987-) Európa-bajnoki bronzérmes, kétszeres Universiade-győztes magyar vízilabdázó.

Varga Dénes. (1987-) Olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar vízilabdázó.

Mészáros Anett. (1987–) Európa-bajnok cselgáncsozó.

Boulsevicz Beatrix. (1987–) Európa-bajnok úszó.

Molnár Ákos. (1987–) Magyar úszóbajnok. 2003-ban az országos bajnokságon bronzérmet szerzett 200 méter mellen. 2004-ben az ifjúsági Európa-bajnokságon 2 ezüstérmet nyert. Ugyanitt 50 mellen hatodik lett. A rövid pályás Európa-bajnokságon 100 mellen 32., 200 mellen 12. volt. 2005-ben 200 mellen magyar bajnokságot nyert. Az ifjúsági Eb-n két második, és egy harmadik helyezést ért el.

Gercsák Csaba. (1988-) Magyar úszó, olimpikon.

Szávay Ágnes. (1988–) Magyar teniszezőnő, olimpikon, egy egyéni és két páros junior Grand Slam-torna győztese.

Kormos Villő. (1988–) Háromszoros Európa-bajnoki bronzérmes magyar műugrónő.

Csabai Dóra. (1989-) Európa-bajnok magyar válogatott vízilabdázónő.

Bátori Bence. (1991-) Világbajnok magyar válogatott vízilabdázó.

Eppel Márton. (1991-) Magyar válogatott labdarúgó.

Kovács Emese. (1991–) Európa-bajnoki ezüstérmes magyar úszó, ''A Jövő SC'' versenyzője, a pekingi olimpiai csapat tagja.

Ceiner Benjámin. (1992–) Magyar kajakozó. 2013-ban az U23-as világbajnokságon kettes 1000 méteren (Hufnágel Tibor) ) U23-as világbajnok magyar kajakozó.

Dobár Éva. (1993–) Ifjúsági Európa-bajnok, olimpikon magyar úszónő, modell.

Mihók Olivér. (1993–) Magyar sakkozó, nemzetközi nagymester. Az U12-es korosztályban Európai Unió-bajnoki címet szerzett (2004), csapatban az U16-os korosztályos sakkolimpián ezüstérmes (2007), az U18-as sakkcsapat Európa-bajnokságon pedig arany- és bronzérmes (2008, 2009) lett. U8-as korosztályban német bajnoki címet szerzett (2001), majd U12-es magyar bajnok (2005), U14-es magyar bajnok (2006), U20-as junior magyar bajnok (2012), valamint Országos Diák Sakkolimpiai bajnok (2011) lett.

Adámi Zsanet (1994–) A Magyar Paralimpiai úszóválogatott tagja, valamint 4x-es világcsúcstartó.

Papp Márk. (1994–) Magyar olimpikon úszó. 2012-ben nyílt vízi magyar bajnokságot nyert 5 kilométeren. 2017-ben Szegeden a nyílt vízi országos bajnokságon 10 kilométeren második helyen ért célba.

Gyárfás Tamás ifj. (1994–) Junior világbajnoki ezüstérmes magyar vízilabdázó.

Kaszás Benjamin. (1994–) Teniszező, országos bajnokságon harmadik, férfi szuperliga csapatban bajnok.

Bóta Botond. (1995–) Magyar műugró.

Boinitzer Dávid. (1995–) Kosárlabdázó, az Országos Bajnokságot nyert csapat játékosa.

Ceiner Bálint Gábor. (1995–) Kajak-kenu, magyar bajnok.

Ecseki Nándor. (1996–) Asztaliteniszező, Európa bajnok.

Bödök Bence. (1996-) Jégkorongozó, A válogatottban U16-os, U18-as és U20-as korosztályban is szerepelt, játszott a 2015-2016-os szezonban az U20-as vb-n is, amelyen a magyar csapat megnyerte a Divízió II/A-t.

Koroknyai Virág. (1997–) Magyar modell, szépségkirálynő. Ő lett 2017-ben Magyarország Szépe.

Györgyjakab Máté. (1997–) Kajak maraton, magyar- és világ- bajnok.

Egri Viktória. (1998-) Magyar sportlövő.

Szegedi Döme. (1999–) Junior világbajnok karatézó, Premier League-ben bajnok.

Gyurinovics Fanni. (2001–) Magyar úszó, Magyar- és Junior Európa-bajnokságokon arany érmes.

Őry Zsombor Erős. (2002–) Világbajnok kajakos.

Keresztes Levente. (2002-) Jégkorongozó az Amerikai Egyesült Államokban

Írók

Németh László. (1901–1975) Tanult az iskolában (1907–1911), iskolaorvos, az egészségtan tanára (1931-1943).

Politikusok

Szabó László. (1970-) Egykori diákvezető, politikus (Fidesz), főiskolai tanár.

Újságírók

Avar János. (1938 -2021) Rózsa Ferenc-díjas magyar újságíró. Voigt Vilmos visszaemlékezése szerint: Avar Jánost meg a Medve utca elemiből ismerem.

Aczél Endre. (1944–2018) Magyar újságíró, műsorvezető.

Ribánszky László. (1941–2019) Magyar újságíró, szerkesztő, publicista, a Szabad Európa Rádió magyar osztályának igazgatója

Gundel Takács Gábor. (1964-) Táncsics Mihály-díjas magyar újságíró, műsorvezető, sportriporter, kommentátor.

Karmesterek

Víg Rudolf. (1929–1983) Népzenekutató, karnagy.

Bolberitz Tamás. (1940–2021) Karmester. 1966–1979 között az Operaház karmestere.

Színművészek-Énekesek-Zeneszerzők

Bilicsi Tivadar. (1901–1981) Színész, Magyarország Érdemes Művésze.

Kozma József. (1905-1969) Magyar zeneszerző, a francia sanzon megújító mestere és a világsikerű Hulló levelek szerzője.

Cs. Szabó István. (1942-2020) Magyar színész, író, költő, rendező, a Budai Bábszínház művészeti vezetője.

Harsányi Gábor. (1945–) Kétszeres Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas színész, író, drámaszerző. Harsányi-darab a Broadwayn.

Drosztmér István. (1945–1986) A 100 Folk Celsius basszusgitárosa, énekese (1980–1986)

Soltész Rezső. (1945–) Magyar énekes, dalszerző, szövegíró, lapkiadó. „A Medve utcai általános iskolában Materényi Jenő tanár úrnak lehettem a tanítványa, akit 1956-os múltja miatt helyeztek hozzánk egy középiskolából. Életre szóló élmény volt, ahogy a magyart és a történelmet tanította.”

Baumgartner Ferenc. (1946–) Zenész, 1972–1987 között az Anonymus együttes tagja, 1987-től a Marathon együttes vezetője.

Hollós Olivér. (1947–) Operatőr.

Böröndi Tamás. (1955-) Magyar színész, színházigazgató.

Hutlassa Tamás. (1962-) Magyar producer, gyártásvezető, egyetemi tanár.

Magyar Péter. (1964-2018) Zenész, dobos, a magyar underground zenei élet jellegzetes alakja.

Tóth Gyula. (1964-) A Stúdió 11 gitárosa, zenekarvezető.

Topolánszky Tamás. (1972-) Harangozó Gyula-díjas magyar táncművész, koreográfus, táncpedagógus, főiskolai adjunktus, érdemes művész.

Markó Róbert. (1984-) Magyar író, dramaturg, műfordító, színházrendező.

Dér Mária. (1993–) Jégtáncos, majd magyar színésznő.

Miller Dávid. (1996-) Magyar színész, énekes és műsorvezető.

Költők

Juhász Ferenc. (1928–2015) Költő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar költő, szerkesztő.

Petri György. (1943–2000) Kossuth-díjas- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró.

Mémek -Mérnökök

Arató András. (1945–) Villamosmérnök. „Hide the pain Harold” néven internetes mém lett az arcképéből.

Zajzon Géza (1938-) (1952 VIII.a) Közlekedési mérnök. 2016-ban Zalaegerszegért díjjal tüntették ki.

Zentai János. (1945-) A Magyar Televízió Balázs Béla-díjas (1995) hangmérnöke.

Szobrászok-Festők

Ligeti Miklós. (1871–1944) Magyar szobrász. A 19. század és a 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.

Boda Balázs. (1954-) Festőművész.

Maczó Péter. (1949-) Iparművész, a Medve utcai iskolában tanult.

Tanárok

Hidas (Herbszt) György. (1914–1992) Tanár, ének-zene és német szakos. Pilisvörösvár díszpolgára.

Berend (Breuer) Mihály. (1941–2018) Biológia-földrajz szakos tanár. Író és tankönyvíró. Az Óbudai Árpád Gimnáziumban tanított (1988–2003). Karádi Károly-díjas, 2001 és Rátz Tanár Úr Életműdíjas.

Orvosok

Funk Sándor. (1948–) Addiktológiai osztályvezető szakorvos, számos szakmai publikációja jelent meg.

Bakanek György Doppingszakértő, teljesítmény menedzser, a magyar birkózóválogatott keretorvosa

Divattervezők

Makány Márta. (1969-) Magyar öltözéktervező és divattervező.

Gasztronómia

Rácz Jenő. (1990-) Michelin-csillagos magyar séf.

Tudósok

Sevcsik Jenő. (1899-1996) Magyar fotószakíró. 1996-ban, így emlékezett vissza, 1907-ben a Medve utcai elemi iskolába jártam.

Szigeti Sándor (1903-1983) Térképész alezredes.

Janáky István. (1938–2012) Építész, Ybl Miklós-díjas.

Becsky György. (1939-1989) Közgazdász, kandidátus, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tudományos főmunkatársa és a Világbank munkatársa (1986–1989).

Voigt Vilmos. (1940–) Néprajzkutató, egyetemi tanár. (1995-2010) MTA doktora.

Barta János. (1940-) Történész, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Emőd István. (1940-) Közlekedési mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Intézeti Igazgató, 1994-1995.

Bolberitz Pál. (1941–2020) Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár (1982-2011), a Szent István Tudományos Akadémia elnöke. Mint nemzetközileg elismert zsurnaliszta a Medve utcai általános iskola „Dörmögő” újság főszerkesztőjeként aratta pályafutása első sikereit.

Vojnits András. (1941–) Zoológus, nyugdíjas kutató, tanár, az MTA Zoológiai Bizottsága, a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya és a Magyar Rovartani Társaság volt titkára, a Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós Szakosztályának elnöke.

Gallyas Csaba. (1941–) Mezőgazdasági szakíró, lexikonok szerkesztője, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója (1987–1991)

Hangay György. (1941–) Ausztráliában élő, de a hazai tudományos életben is jól ismert zoológus, forgatókönyvíró, muzeológus, szakkönyvíró.

Miczek György. (1942-) Geográfus, térképész.

Fodor Géza. (1943–2008), Kutatási területe a színház- és drámaesztétika volt. Az MTA doktora. (Színművészet, 2004)

Oplatka András. (1942–2020) Magyar származású svájci történész, újságíró, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Papp Zsolt. (1944–1992) Szociológus, politológus, esszéíró, egyetemi docens, tanszékvezető, televíziós műsorvezető, tudósklub, (1979–1984), a Medvetánc szerkesztőbizottságának elnöke, a Szociológia felelős szerkesztője volt 1986 és 1990 között.

Steiger Kornél. (1945–) Filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék egyetemi tanára (2002-2015). Szakterülete az antik görög filozófia.

Fetter József. (1945–) Az MTA doktora (Kémia, 1997)

Gyárfás András. (1945–) Az MTA doktora. (Matematika- és számítástudományok, 1992) Tudományterület: Kombinatorika. Felfedezéseit Ld.: Gyárfás–Sumner-sejtés, Baranyai-tétel, Erdős–Gyárfás-sejtés.

Sipos Béla. (1945–) Az MTA doktora. (Ökonometria, 1988), közgazdász, egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen (1989–2015), a PTE rektorhelyettese (1997–2007).

Madarász Aladár. (1947–) Közgazdász, elmélettörténész. Kandidátus, 1996.

Pokol György. (1950–) Az MTA doktora. (Kémia, 1996) A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egyetemi tanár (1994–2020). A BME, a Kémiai Technológiai és Biotechnológiai Kar dékánja (2003–2013)

Bán András. (1951–) Műkritikus, művészettörténész, egyetemi tanár, számos könyv szerzője. Németh Lajos-díjas. Ritly Ignác unokája, Valéria lányának a fia.

Tóth László. (1954–) Az MTA doktora. (Biológiai tudományok, 2002). Egyetemi tanár, magyar hidrobiológus, limnológus, ökológus, egyetemi tanár (2010-).

Videók

140 éve a Vizivárosban. A Medve utcai iskola története. 1872-2012.

Medvegála 2012 - A suli szülinapja - a bábszakkörösök jelenete - YouTube

Medvegála 2012 - Kórus - YouTube

Medvegála 2012 - Valahol Európában - YouTube

Medvegála 2012 - Régi idők testneveldéje - YouTube

Csik Ferenc Iskola. Mansfeld Péter emlékműsor. 2014. március 21.

Csik Ferenc Iskola.-Dr. Belák András rajztanár kiállítása. 2014. október.

Csik Iskola. Németh László megemlékezés. 2014. április 15.

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium - YouTube 2017.

Iskola bemutató 2018 - 19 - YouTube

2019 Iskolabemutató film - YouTube

Csik Iskolabemutató 2019/2020

Csik Iskolabemutató 2020/2021

Csik Iskolabemutató 2021/2022

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 150 éves. Film. 2022

Képzési rendszere

A középiskolában média kultúra és köznevelési típusú sport orientáltságú képzés folyik.

A 2018/2019-es tanévben az iskola a 9. évfolyamon 2 osztályt indít:

4 évfolyamos képzés. Tagozat kód: 0001

Köznevelési típusú sportiskolai kerettantervre épülő helyi tantervű osztály.

Első idegen nyelv: angol. Második idegen nyelv: német vagy spanyol.

5 évfolyamos képzés:

Tagozat kód: 0002

4 évfolyamos + 1 évfolyam angol nyelvi előkészítő média kultúra tagozat. Második idegen nyelv: német vagy spanyol.

4 évfolyamos + 1 évfolyam német nyelvi előkészítő média kultúra tagozat. Második idegen nyelv: angol.

Tagozat kód: 0003

Képzések 2022-ben

Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium: informatika, médiaismeret és mozgóképkultúra, Nappali, angol, német, spanyol. 4 évfolyamos gimnázium emelt szintű médiaismeret és mozgóképkultúra, informatika oktatás. 5 évfolyamos gimnázium sportiskolai kerettanterv szerint angol nyelvi előkészítő évvel.

[1] Pest, Buda és Óbuda egyesítésével 1872-ben létrejött Budapest. A hivatalos nyelv a német volt, az utcák neve is németül volt feltüntetve, de a magyar ajkú lakosság nyelvhasználatában mindegyiknek megvolt a magyar megfelelője is. Ebben az időben vált általánossá az utcában található vendéglő, fogadó vagy műhely, bolt jellegzetes cégtáblájáról való utcaelnevezés. Schwarze Bären Gasse (Fekete Medve utca).

[2] Hell, A.: Das neue Schulgebäude in der kleinen Bärengasse, Wasserstadt, Ofen. „Budapester Bau-Zeitung" IV. 41, Bp. 1875. okt. 10, p. 265.

[3][3] Ezt követően Szirotka Szilárd 1897-1900-ig a rozsnyói ev. főgimnáziumban működött, 1900-1913-ig a kisvárdai állami polgári fiúiskolában, majd 1936-ig, nyugdíjaztatásáig a kispesti állami polgári fiúiskolában tanított.

[4] L.: 7870/1948. Korm. sz. rendelet az egyetemeken és főiskolákon 1948-49. és azt követő tanévekben felvehető hallgatók létszámának megállapítása tárgyában. Köznevelés. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletei és közleményei. IV. évf. 16. sz. 1948. augusztus 15. 1951-től az X-esek: a kizsákmányolók, kulákok, volt tőkések, bélistás katonatisztek stb. A származás szerinti kategorizálás teljesen nem szűnt meg 1989-ig.

[5] http://www.langzsolt.hu/lap.php?lapid=10298

[6] Az első alkalommal szereplő tanárok neveit és tantárgyait írtam ki, így megállapítható az, hogy mikor kezdtek tanítani a Medve utcai iskolában.

[7] A nevelők, osztályvezetők, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes neve szerepelt, aláírásukkal.

[8] Az aláírások nem minden esetben olvashatók egyértelműen, ezért lehetséges, hogy elírások előfordultak. Ahol nem volt egyértelmű az aláírás, ott a tanár nevét kihagytam. Az igazgatóknak alá kellett írni a tanulmányi értesítőket, az anyakönyveket, legtöbbször ezért aláírásuk nehezen olvasható. A tanárok nevét abban az évben tüntettem fel, amikor először aláírásuk megjelent.

[9] A politechnikai oktatás a szocialista országok találmánya volt, ha már a munkásosztály van hatalmon, (bár erről értesítést nem kaptak a dolgozók) ismerkedjen meg mindenki még gyermekkorában a termelő fizikai munkával. A középiskolákban az 1960-as években egy teljes napot politechnikai oktatásban, tehát gyárban kellett tölteni. Az óbudai Árpád Gimnáziumban a vas- és acélgyártást tanultuk 1959 és 1963 között, de Budapesten mivel ilyen gyártás nem volt, bútoripari gyárba jártunk, s egy nap elveszett az oktatás számára. A vas és acél országa legyen Magyarország ez volt 1949-től a cél. Kozma Mihályné nem taníthatta tanult szaktárgyait a magyart és történelmet, hanem „gyakorlati ismereteket” kellett oktasson. Ezt a kort megírta Madách Imre: Az ember tragédiájában a tizenkettedik színben, a Falanszterben, ahol Michelangelo a széklábat faragta volna, de ezt nem engedték meg. Ádám mondta: „S mi egyformára, mily törpére szűrte/Az állam.”

[10] Az osztrák–magyar forint (németül Österreichisch–ungarische Gulden) a kiegyezés után létrejött Osztrák–Magyar Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona.

[11] Szöllősi Margit kémiatanár volt, tagja volt az MDP-nek és az MSZMP-nek is.

[12] Pál Emil tornatanár és csapatvezető volt. Sipos Béla megjegyzése, szüleim nem engedték meg, hogy kisdobos és uttörő legyek.

[13] http://magyarmuzeumok.hu/kiallitas/506_rakosi_szuletesnapja

Sipos Béla: A Medve utcai iskola (Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium) 150 éve (1872-2022)

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)

Megjelent az OSZK-MEK-ben.